Lényegében nem változott az infláció üteme augusztusban a megelőző hónaphoz képest: a fogyasztói árak átlagosan 1,3%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét, míg júliusban 1,2%-os mutatót mértek. Az árak növekedési üteme továbbra is az MNB inflációs toleranciasávja (2-4%) alatt maradt. Az élelmiszerárak csökkentek júliusról augusztusra, miközben az üzemanyagárak magasabbak voltak a védett üzemanyagárak júniusi kivezetése után. Több korábbi hazai intézkedés is stabilizálja az árakat, például a rezsivédelem vagy az árrésstop. Az ősztől ismét fokozatosan gyorsulhat az infláció a bázishatások és a begyűrűző piaci árak hatására, de 2-3% között mozoghat az év második felében a mutató. Az éves inflációs átlag 2% körül alakulhat. Az Európai Unió inflációs rangsorában a magyar adat az alacsonyabbak között szerepelt.
Augusztusi inflációs helyzetkép
2026 augusztusában az infláció a júliusi 1,2%-ról 1,3%-ra módosult éves összehasonlításban. A mutató az MNB inflációs toleranciasávja (2-4%) alatt jár továbbra is. Az infláció augusztusi alakulása kissé elmaradt az elemzői várakozásoktól, (medián várakozás: 1,4%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatot mérő maginfláció a 2,0%-os szinten maradt augusztusban is, a megelőző hónapokhoz hasonlóan (év/év alapon).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/30176295/
Júliusról augusztusra az árak 0,2%-kal növekedtek (azaz hó/hó alapon), ezen belül:
- élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,5%-kal),
- eközben egy hónap alatt jelentősebben emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára (0,9%-kal),
- a járműüzemanyagok ára 0,6%-kal emelkedett.
- A háztartási energia ára 0,1%-kal csökkent,
- a szolgáltatások ára pedig nagyobb mértékben, átlagosan 0,8%-kal nőtt,
- a ruházkodási cikkek pedig 2,5%-kal kerültek kevesebbe.
Forintárfolyam
Az előző hónapokban erősödő forintárfolyam továbbra is támogatóan hatott a hazai inflációra: ugyanakkor a forint az euróval szemben néhány százalékot gyengült júliusról augusztusra, míg a dollárral szemben gyakorlatilag nem változott az átlagos árfolyam (MNB középárfolyam). Év elejéhez képest a forint az euróval szemben 5%-kal, a dollárral szemben pedig 5%-kal erősödött.
A forintárfolyam erősödése (és kisebb-nagyobb kilengések mellett az elmúlt bő évben látott erősödése) több csatornán keresztül is kihatással lehet az inflációra:
- az import termékek árain keresztül: a tartós fogyasztási cikkek árain és az élelmiszerárakon keresztül (a hatás elnyújtottabban, hónapok során jelentkezik);
- a szolgáltatások árain keresztül (pl. fuvarozás, logisztika);
- valamint az üzemanyagok árán keresztül is begyűrűzik a gazdaságba a forintárfolyam változása.
Üzemanyagárak
Június végén eltörölték a védett üzemanyagárakat, így a benzin és a gázolaj ára ismét a piaci tendenciákat követi. Így a járműüzemanyagok ára 0,6%-kal növekedett júliusról augusztusra, míg az egy évvel korábbi adathoz képest 1,3%-kal drágult.
Nagymértékben, 5,7%-kal emelkedett augusztusban a kőolaj világpiaci ára a geopolitikai feszültségek következtében. Míg júliusban a Brent típusú olaj világpiaci ára 83,8 dollár körül mozgott átlagosan, addig augusztusban 91,1 dollár körüli szintre emelkedett. Augusztusban a hazai kutakon a benzin ára még a védett ár alatt maradt, míg a gázolaj piaci ára jelentősen a védett árak feletti szinten alakult.
Energiaárak
2026 augusztusára az iráni-amerikai tárgyalások zátonyra futottak, megszakítva a korábbi diplomáciai közeledést. Ez elsősorban a piaci szereplők (vállalati szektor) helyzetén ronthat a következő időszakban, mivel a lakosság fogyasztók a háztartási energiát az átlagfogyasztásig – egyebek mellett a villamos energiát és földgázt – védett áron kapják. Így a világpiaci áringadozások kevésbé érintik a hazai lakossági fogyasztókat.
A KSH közlése szerint a háztartási energia ára ezzel együtt júliusról augusztusra 0,1%-kal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 0,1%-kal csökkent, az elektromos energiáé 0,1%-kal nőtt, a távfűtésé pedig stagnált. Éves szinten a háztartási energiáért 4,3%-kal, ezen belül a vezetékes gázért 10,9%-kal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 1,4%-kal többet.
Élelmiszerárak
Az élelmiszerárak jelentősebben, 1,4%-kal csökkentek az egy évvel korábbi szintekhez képest. Egy hónap alatt – júliushoz viszonyítva – átlagosan 0,2%-kal csökkentek. Az élelmiszerárakra több tényező is hatással van: a tavaly óta érvényben lévő árrésstop, időjárási tényezők, globális élelmiszerárak mozgásai.
A globális élelmiszerárak július-augusztus folyamán emelkedtek, és továbbra is a 2025-ös szintek felett állnak. A világpiaci tendenciák több hónap után jelennek csak meg a hazai árakban.
Az időjárási tényező esetében érdemes egyrészt kiemelni a tavasz eleji fagyokat, melyek több gyümölcsöst is érzékenyen érintettek. Másrészt a májusi csapadékosabb időjárás ugyan átmenetileg enyhítette a szárazságot, de a kilátások nem pozitívak: az aszályhelyzet továbbra is komoly problémát jelent Magyarországon, mely gyengébb termést és az árak emelkedését hozhatja magával.
Szolgáltatások
A KSH közlése szerint augusztusban júniushoz képest átlagosan szolgáltatások ára átlagosan 0,8%-kal nőtt, ezen belül az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 9,9, a taxi 8, a külföldi üdülés 2,5, a belföldi üdülés 1,6, a teherszállítás 1,0%-kal került többe. A közel-keleti konfliktus hatásainak továbbgyűrűzése okozta az emelkedést elsősorban a külföldi utazások és a szállítási és logisztikai költségében tavasz óta.
Tavaly augusztushoz képest 5%-kal drágultak átlagosan a szolgáltatások. Fontos látni, hogy a tavaly életbe lépett önkéntes árkorlátozások idén nyáron „jártak le” a szolgáltatóknál: a telekommunikációs (július 1-jéig) és pénzügyi szolgáltatók (június 30-ig), valamint a biztosítók (szintén június 30-ig).
Inflációs kilátások
A nyár végétől a bázishatások és a piaci árak begyűrűzése miatt ismét fokozatosan gyorsul az infláció. Ezzel együtt is alap inflációs pályánkon idén toleranciasávon belül (2-4%) mozoghat a mutató, annak is inkább az alsó tartományában, majd év végére kismértékben 3% fölé kerülhet.
Dinamikusabb inflációs pályát feltételezve (pl. a közel-keleti feszültség újabb eszkalációja esetén) a hazai infláció év végére megközelítené a 4%-ot, de ezzel együtt is éves átlagban 2,3% körül mozogna, míg alap inflációs pályánkon 2% körül (alacsonyabb éves átlag, mint a 2025-ös 4,4%).
Inflációs várakozások a 2026-os évre:
- Az MNB júniusi inflációs jelentésében nagymértékben csökkentette inflációs várakozásait. 2026-ra éves átlagban 1,8%-os inflációt vár a jegybank, míg jövőre 2,3%-osat (márciusi előrejelzésükben rendre 3,8% és 3,7%). Mindez az árfolyam erősödésének és a globális energiaárak csökkenésének köszönhető. Az infláció az év hátralévő részében a célsáv alsó szélén, 2% körül alakulhat az MNB szerint.
- Július eleji elemzői várakozások szerint 2026-ban év végére 3,1%-ig gyorsulhat a mutató, míg éves átlagban 2,2%-os áremelkedést jeleznek előre.
Hazai infláció az Európai Unión belül
Júliusra vonatkozóan ismerjük teljes körűen az Európai Unió országainak inflációs adatait. Így jelenleg azt látjuk, hogy az EU egészében a júniusi 2,9%-ról 3,0%-ra gyorsult az infláció júliusra (év/év alapon), az augusztusi adat még nem ismert jelen cikk publikálásakor. Az eurózónában júliusról augusztusra már nagyobb mértékben gyorsult az áremelkedés üteme (2,9%-ról 3,3%-ra), de a teljes körű adatokat még nem ismertette az Eurostat.
Júliusban Romániában volt a legmagasabb az infláció (8,2%, év/év alapon), míg a legalacsonyabb Svédországban (0,3%). Magyarország a legkisebb mutatóval rendelkező országok között szerepelt (HICP: 1,6%).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/30184587/
Augusztusban az eddig rendelkezésünkre álló – elsősorban eurózóna-tagországokról közzétett – inflációs adatok alapján Magyarország továbbra is az alacsonyabb árnövekedéssel rendelkező országok között állhatott.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
