Categories
OecoBright Oecogram

Balaton vagy horvát tengerpart: hol nyaralnak a magyarok?

🏖️ Cikkünk arra a 2023 nyarán gyakran feltett kérdésre keresi a választ: hol nyaralnak a magyarok, a hazai „tenger”, a Balaton partján vagy a horvát tengeren? Az infláció miatt tényleg olcsóbb a külföldi nyaralás? Vajon a külföldi és belföldi nyaralási szokásaink miként illeszkednek az európai trendekbe?

Az európaiak nyaralás szokásai: külföld vagy belföld?

🇪🇺 Az Eurostat adatai alapján az európai turisták – függetlenül attól, hogy egyre inkább szeretik a szabadidejüket külföldön eltölteni – még mindig lényegesen többet nyaralnak otthon. Mivel az elmúlt években a koronavírus-járvány után fokozatosan állt helyre a turizmus, érdemes hosszabb távú trendeket figyelembe venni. A 2023-as év adatai már megközelíthetik, vagy már kedvezőbbek is, mint a 2019-es évesek, így érdemes áttekinteni a 2019-es statisztikákat. A 15. életévét betöltött uniós polgárok 65 százaléka vett részt nyaraláson 2019-ben, 2020-ban csupán minden második (52 százalék), majd 2021-ben 56%-uk. 2019-ben az európai nyaralók közül minden második csak belföldön nyaralt, ami körülbelül a 15 év feletti lakosság esetében minden harmadik lakost jelentette (31,5%). Majd a belföldön nyaralók aránya a járványhelyzetben folyamatosan emelkedett, 2020-ban 36 százalékra és 2021-ben 37 százalékra. A következő csoportba tartozók külföldre és belföldre egyaránt utaztak. 2019-ben a 15 évnél idősebb lakosság 23,8 százaléka, 2020-ban 10,8 százaléka, 2021-ben 12,9 százaléka. Ugyanakkor mindvégig alacsony volt azok aránya, akik kizárólag külföldre mentek nyaralni: 2019-ben 10 százalék, 2020-ban 5,3 százalék, majd 2021-ben 5,8 százalék.

A magyarok nyaralási szokásai: külföld vagy belföld?

🇭🇺 A magyarok esetében 2019-ben az európai átlaghoz hasonló tendenciák tükröződtek, ugyanakkor nagyobb fokú óvatosság volt megfigyelhető az utazási szokásokban a koronavírus-járvány után. A belföldi turizmus kevésbé esett vissza, míg a külföldi nyaralásokkal az európai átlagnál visszafogottabbak voltak a magyar turisták. A magyarok 59 százaléka nyaralt 2019-ben, 2020-ban 40 százaléka, majd 2021-ben 42,4 százaléka az Eurostat adatai alapján. A 15 évnél idősebb lakosság körében az európai átlag feletti arány, 34 százalék nyaralt kizárólag belföldön 2019-ben, majd a koronavírus járvány időszakában 2020-ban 32,5 százalék és 2021-ben 31,5 százalék. A kizárólag külföldre látogatók aránya még az európai uniós átlagnál is kevesebb volt, 2 és 5 százalék között mozgott.

🧳 A magyar turisták 2023-ban érhetik utol a 2019-es utazási kedvet a horvátországi nyaralások esetében. Az idei év július 23-ig a Horvát Idegenforgalmi Közösség Magyarországi képviseletéhez beérkezett adatok szerint eddig 13%-os növekedés volt megfigyelhető. Eközben például az utazás terén igen aktív csehek már 2022-ban 16%-kal több vendégéjszakát töltöttek Horvátországban az European Tourist Commission adatai alapján.

🚗 Összességében az látható, hogy az európai trendekkel összhangban a magyar turisták is kétszer olyan gyakran utaznak belföldre, mint külföldre. A hazai utazók a többnapos külföldi vendégéjszakák kb. 6%-a kötődött Horvátországhoz 2022-ben, kb. 3,27 millió vendégéjszaka, míg a jóval nagyobb számú belföldi vendégéjszakák több mint ötöde (közel 8,8 millió) kötődött 2022-ben a Balaton régiójához. Ilyen módon, ha a tavalyi évhez képest 3 nyaralóból 2 távol maradna, abban az esetben fenyegetné a balatoni turizmust, hogy a horvát tengerpart népszerűbb lesz a magyarok körében.

🔍 A 2023-as év egészére nehéz következtetéseket levonni, mivel a KSH 2023. augusztus 3-án ismertette a júniusi turisztikai adatokat. Az Eurostat adatai alapján ez az év kevésbé releváns időszaka a turizmus szempontjából. A teljes Európai Unió és hazánk esetében is érvényesül az idegenforgalomban a szezonalitás, vagyis a vendégéjszakák több mint harmada júliusban és augusztusban teljesül. A Balaton esetében még ennél is jelentősebb a nyári hónapok súlya. 2022 nyarán a balatoni vendégéjszakák majdnem kétharmada valósul meg. 2022-ben ez a turisztikai térség 8,8 millió vendégéjszakájából 5,5 millió volt, vagyis közel a kétharmada.

Amennyiben vizsgáljuk az év első 6 hónapjának magyarországi turizmusára vonatkozó KSH statisztikáit, azt láthatjuk, hogy a belföldi vendégéjszakák aránya éves összehasonlításban 8%-kal csökkent, míg a hazánkba látogató külföldieké 13,2%-kal emelkedett. Így összességében a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1,3%-kal bővült. Eközben a kereskedelmi szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 54 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 17 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

☔ Az időjárás nem kedvezett a tavaszi hónapok belföldi turizmusának. 2022 második negyedévében több időszakban lehetett átlag alatti hőmérsékletet tapasztalni, ami mellett az átlagnál 20%-kal több csapadék jellemezte az idei év első hat hónapját. Ez a megelőző aszályos évhez képest kétszeres csapadékmennyiséget jelentett.

Olcsóbb-e külföldön nyaralni?

💱 Az Eurostat arra vonatkozóan is készített felmérést, hogy az európai polgárok a külföldi és a belföldi nyaralásokra mennyi pénzt költenek. Az európai turisták átlagosan 3–3,5-szer többet költenek a külföldi nyaralásra, mint a belföldire. A magyar turisták esetében 3-szor magasabb a külföldi utakra szánt összeg. Az útiköltség jelentősen megdrágítja a külföldi utakat, ezért az Eurostat a két utazási típus költségeit egy éjszakára vetítve is vizsgálja. A magyarok 1,9-szer, míg az európaiak 1,6-szor több pénzt fordítanak a külföldi vendégéjszakákra, mint a belföldire. A legkisebb a különbözet a belga turisták esetében, akik 1,1-szer annyit költenek külföldön egy nap alatt, míg a legnagyobb a különbség a máltaiak esetében, 2,1-szeres, ehhez hasonló a franciáknál, akiknél 2,0-szeres a különbözet. A külföldi nyaralásokra szánt magasabb összeg nem mutat szoros összefüggést az országok gazdasági helyzetével, így például a magasabb jövedelmű és magasabb árszínvonallal rendelkező országok lakosai is nagyobb összegeket költenek el a külföldi utazások alkalmával.

🇭🇺 A magyaroknál ez az arányszám 1,9-szeres. A magyar turisták összességében az európai átlag alatt költenek, de a kiadások nagyságrendje sem mutat egyértelmű összefüggést a gazdasági vagy jövedelmi helyzettel, többek között függ az utazási szokásoktól is. Például a cseh turisták a hetedik legtöbbet utaznak uniós összehasonlításban. Ez az szám az európai átlag feletti, a 15 év feletti cseh lakosság 71%-a nyaralt 2021-ben, mégis európai összehasonlításban senki sem költ náluk kevesebbet egy utazásra. (A V4-es országok turizmusáról részletesen írtunk korábbi elemzésünkben.) Eközben a csökkenő jövedelmű görögök a hatodik legritkábban utazó európai nemzet, akik esetében az egy utazásra vetített ráfordítás a nyolcadik legmagasabb volt 2021-ben.

❓ Visszaveti-e az utazási kedvet az infláció?

🧭 Egy 2023-ban készült felmérés alapján 2022 nyarán a gazdaságilag aktív korú magyar lakosság 52 százaléka tervezett belföldi pihenést, míg idén már 57 százalékuk, a külföldi üdülést tervezők aránya pedig a 2022-es 23 százalékról 29 százalékra nőtt, további 10 százalék még nem döntött a kérdésről, ahogyan erről az Oeconomus oldalán korábban beszámoltunk.

Lehet-e a külföldi nyaralás népszerűbb, mint a belföldi?

🛎️ A számok azt mutatják, hogy mind az európai, mind a magyar utazók körében népszerűbb a belföldi nyaralás, a járványtól mentes időszakokban is legalább kétszer annyian töltötték el a szabadidejüket a hazai turisztikai célpontokon. A kizárólag külföldön nyaralók aránya az európai lakosság körében is csupán 5-10 százalék között mozgott, míg a magyarok körében 2-5 százalék között alakult. Annak a valószínűsége, hogy valaki belföldön vagy belföldön és külföldön is nyaral sokkal nagyobb, mint, hogy kizárólag külföldre menjen pihenni.

🔍 Számos európai kutatás vizsgálja, hogy az európai országok lakossága körében miért sokkal népszerűbbek a belföldi úticélok, mint a külföldiek. Ez az otthonival kapcsolatos elfogultság (ún. home-bias) jelensége. Általában sokkal kényelmesebb a hazai nyaralás, mivel az emberek közelebb maradhatnak otthonukhoz, és nem kell aggódniuk a vízumok megszerzése miatt, vagy amiatt, hogyan kezeljék az idegen nyelveket és kultúrákat. Támogatja a helyi gazdaságot azáltal, hogy munkahelyeket teremt és bevételt termelnek. Utóbbi megfontolás egyre inkább kiegészül a környezeti szempontokkal, mivel lényegesen kisebb lehet a belföldi utazások ökológiai lábnyoma, mint a külföldieké. A belföldi nyaralás alkalmas arra, hogy a résztvevők barátokat és rokonokat látogattassanak meg. Mások éppen a még ismeretlen hazai tájakra kíváncsiak, és szeretnek új történelmi, kulturális és földrajzi megfigyeléseket tenni saját hazájukkal kapcsolatban.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-magyar-turistak-legkedveltebb-kulfoldi-celpontjai-nyaron/

https://www.oeconomus.hu/irasok/turizmus-a-viseg…-orszagok-kozott/

https://www.oeconomus.hu/?p=11448&preview=true&preview_id=11448

 

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre