2025. március közepétől 30 élelmiszer-kategória esetében alkalmaz a magyar kormányzat árréstoppot. Az intézkedés azért született, mert az év elején több európai országban, így Magyarországon is látványosan drágultak az élelmiszerek. Jelen bejegyzésünkben azt vizsgáljuk, hogy mit jelent egészen pontosan az árrés és haszonkulcs, de azt is körüljárjuk, hogy milyen más országokban vezették még be ezt az intézkedést. Következtetésünk az, hogy az árak szabályozásának effajta módszere kontinenseken átívelően jól ismert piacszabályozási eszköz.
A 2022-2023-as inflációs periódus alatt az áremelkedés ütemének megfékezése, az alapvető élelmiszerek elérhetőségének biztosítása és az úgynevezett „ár-profit spirál” (az MNB értelmezése szerint profit húzta infláció) letörése érdekében Magyarországon is hatósági árakat vezettek be. Ezek egészen 2023 nyaráig érvényben voltak. A hatósági ár hátránya, hogy torzítja a piacot és bizonyos termékek esetében áruhiány jelenhet meg. Ugyanakkor arra alkalmas, hogy az árak látványos növekedését időben eltolja és felkészülési lehetőséget biztosítson az érintetteknek, illetve az adott termékkört vásárlók esetében megőrizze a fogyasztás színvonalát.
Az árrésstop ezzel szemben a beszerzési ár és az eladási ár közötti rést korlátozza, így lehetőséget teremtve a kereskedőknek a termékek és szolgáltatások további forgalmazására. Lényeges mozzanat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium már a kezdetektől egy szabályozási folyamatban gondolkodott. Ennek első lépcsőfoka az önkéntes árkorlátozás, a második a haszon maximalizálása, míg az utolsó a hatósági árak bevezetése. 2025 márciusában a második fokozat élesedik, ugyanis az önkéntes árkorlátozásban nem sikerült megállapodni. Egyébként az árrés meghatározása a kereskedelemben úgy történik, hogy az eladási árból kivonják a beszerzési árat, és a különbséget elosztják az eladási árral. Akkor pedig, ha ezt megszorozzuk 100-zal, akkor százalékos értéket kapunk.
Az ehhez nagyon közel álló haszonkulcs (az angol nyelvben markup), azt mutatja meg, hogy egy vállalkozás mennyi nyereséget (hasznot) tesz rá egy termék vagy szolgáltatás bekerülési (beszerzési, előállítási) árára. Ez egy százalékos arány, amely kifejezi, hogy a bekerülési árhoz képest mekkora nyereséget realizál a cég az eladási áron. A számításnál úgyanúgy az eladási és a beszerzési ár különbségét veszik, de itt a nevező a bekerülési ár lesz. A haszonkulcs tehát a bekerülési árhoz viszonyított nyereséget, az árrés viszont az eladási áron belüli nyereség arányát mutatja.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/haszonkulcs-1hmr6g8yw9zgo2n?live
Bár az infláció toleranciasávon belül tartása minden egyes európai országban (és a világ más országaira is ez jellemző) a jegybankok feladata, a politikai következmények miatt a kormányzat is érdekelt legalább az alapvető élelmiszerek áremelkedésének a csökkentésében.
2025 márciusának közepétől hazánkban a legalább 1 milliárd forintos éves bevétellel rendelkező kiskereskedelmi egységek esetében 10 százalékban korlátozzák 30 alapvető élelmiszer-kategória esetében az árrést. Ezen tíz százalékponton belül kell kigazdálkodniuk a kereskedőknek az olyan működési költségeiket, mint például az eladóknak fizetett bér, vagy az üzletek rezsi jellegű kiadásai. A szabályozás szerint a korlátozás megszegése 500 ezer és 5 millió forint közötti büntetést von maga után, súlyos vagy ismétlődő megsértés esetén pedig az üzlet ideiglenes bezárását. A 30 alapvető élelmiszer-kategória forgalmazásából esetlegesen tapasztalható veszteségek más termékekre való áthárításával szemben is, amennyiben az indokolt lesz, fel fog lépni a kormányzat.
Nemzetközi példák
Az alapvető élelmiszerek esetében a profitráta korlátozásának eszközével számos más ország élt már, vagy azt még jelenleg is alkalmazza.
- Franciaországban például 2018-ban, Emmanuel Macron első elnöki ciklusa alatt az EGAlim szabályozás keretében legalább 10 százalékos haszonrátát határoztak meg az élelmiszerek esetében a kiskereskedők számára. Az első pillanatra logikátlannak tűnő és árfelhajtó hatású intézkedés célja az ország farmereinek támogatása volt. Az élelmiszer-termelők érdekeinek védelméért a bolti akciók mértékét is korlátozták; az eladott mennyiség maximum negyedét lehetett legfeljebb az eredeti ár harmadának elengedésével értékesíteni. A korábban a kisboltokat ellehetetlenítő versenyelőny érdekében is vezették be a nagykereskedők (5 legnagyobb kiskereskedelmi lánc együttes piaci részesedése meghaladja a 80 százalékot) profitrátájának mesterséges emelését.
- Izraelben 1956 óta 4-6 százalék közötti mértékben korlátozzák az alapvető élelmiszerek (kenyér, tej, só, vaj, tojás) haszonrátáját. Azon termékek köre, amelyekre érvényes a szabályozás az áremelkedés ütemétől függően változik. A szabályozás bár hasonlít a most ideiglenesen hatályba lépő magyar változatra, annyiban eltér tőle, hogy nem egy konkrét maximális haszonrátát határoznak meg, hanem a gazdasági- és pénzügyminisztérium (esetenként az egészségügyi minisztérium) hivatalnokaiból és az érintett ágazatok képviselőiből, érdekvédelmi szervezeteiből álló bizottság határozza meg az árak mértékét (Általában 4-6 százalékos haszonrátát meghagyva a kereskedőknek).
- 2024 végén Észak-Macedóniában is 102 árucsoport esetében, amelyek összesen több mint ezer terméket jelentenek korlátozták a haszonrátát. A liszt, tojás és olaj esetében a profitráta nem haladhatja meg az 5 százalékot, például a húsfélék és a konzervezett ételek esetében a 10 százalékot, a higiéniai termékek, zöldséges és gyümölcsök esetében pedig a 15 százalékot.
- Az alapvető fogyasztási cikkek mellett számos ország alkalmazza a haszonráta korlátozását bizonyos biztosítás esetében. Ilyen szolgáltatás például Svájcban az alapvető orvosi ellátást biztosító egészségbiztosítási rendszer, amelyen a pénzintézeteknek nem lehet hasznuk. Másik szolgáltatási kör, amelyre jellemző a biztosítói profit korlátozása a kötelező gépjármű biztosítás.
- Európán kívüli példaként érdemes még megemlíteni Argentínát, Brazíliát, Pakisztánt és Indiát, ahol az elmúlt egy évtizedben legalább ideiglenesen korlátozták a haszonrátát az alapvető élelmiszerek esetében.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
