Categories
OecoBright OecoFocus

Az űripar nem a csillagok távolságában van, 630 milliárd dolláros ágazat

Farkas Bertalan 1980-as űrrepülése után 45 évvel ismét magyar űrhajós jut el a világűrbe: hamarosan kezdetét veszi Kapu Tibor kutatóűrhajós missziója a Nemzetközi Űrállomásra. Az esemény nagy érdeklődésre tart számot, de a gazdaság szemszögéből nézve is új látószöget nyit. Az űripar mint gazdasági szektor jelentősége kimagasló. Az ágazat ugrásszerűen, a világ GDP növekedésének kétszeresével növekszik.

A McKinsey amerikai központú nemzetközi elemző cég beszámolója alapján az űripar 630 milliárd dolláros szektor volt 2023-ban, amely bővülése több iparágba is átgyűrűzik. A keletkező csúcstechnológiák és innovációk új megoldási lehetőségeket kínálnak a világ legsürgetőbb kihívásaira, mint a klímaváltozás kezelése, vagy a mezőgazdaság átalakulása. A világ űripara 2035-ig várhatóan 1800 milliárd dolláros gazdasági súlyt képvisel majd. A magyar kutatóűrhajós is elsősorban a hazai innovációkkal és hightech ágazatok fejlesztésével fog foglalkozni missziója alatt. Ennek keretében magyar fejlesztésű űrkutatási eszközöket tesztel majd és magyar kutatók által előkészített tudományos kísérleteket végez. A hazai űrágazat e zászlóshajónak tekinthető expedíció mellett is látványos fejlődésen megy keresztül. Az elmúlt időszakban a magyar vállalatok szintjén is történt komoly előrelépés az űriparban nemzetközi együttműködések területén, és a hazai versenyképesség javításában egyaránt. A 4iG magyar infokommunikációs vállalat amerikai Axiom Space nevű céggel kötött megállapodást. A magyar űrtechnológia fejlesztése erősíti a hazai gazdaság versenyképességét azzal, hogy a magas hozzáadott értékkel rendelkező technológiák és munkahelyek létesülnek. E folyamat a többi közép- és kelet-európai országgal való versengésben is előnyt jelent.

Mi az űripar?

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy Organisation for Economic Co-operation and Develpoment) meghatározása szerint a világűrrel kapcsolatos gazdasági tevékenységek magukban foglalnak minden olyan cselekvést és erőforrást, amely a világűr feltárása, kutatása, megértése, kezelése és hasznosítása révén hozzájárul az emberi fejlődéshez. Ez az ágazat alapvető tudományos adatokat biztosít a döntéshozatalban, és támogatja a társadalmi jólétet.

Az űripar segítségével született találmányok

Az űrkutatás a technológia és a gazdasági jólét fejlesztésének hajtómotorja. A teljesség igénye nélkül is nehéz felsorolni azokat a hétköznapokban használt eszközöket, amelyeket az űripar fejlődésének köszönhetünk. E tárgyakat az űrbeli tevékenységekhez fejlesztették ki, de a későbbiek során átkerültek a lakossági fogyasztás és felhasználás körébe. Ide sorolhatóak a laptopok, a telefonok kamerái, a vezetéknélküli fülhallgatók, a GPS, a vezetéknélküli porszívó, az ütéscsillapítós technológia a sportcipőknél, ellenállás alapú edzőgépek, a liofilizált (fagyasztva szárított) és instant táplálékok, túrafelszerelések, a vákuumzáras csomagolás, egyes bébitápszerek, a fülhőmérő, az átlátszó fogszabályozó, a karcálló szemüveg, a vízipisztoly, a memóriahabos matracok és párnák, az UV-blokkoló napszemüvegek vagy a vízszűrők.

A világűr a gazdaságban

A McKinsey amerikai központú nemzetközi elemző cég, amely 2024-es jelentésében foglalkozott az űriparral. Becslésük alapján az ágazat mérete 2023-ban 630 milliárd dollárt tett ki. Ennek valamivel több mint fele, 330 dollárnyi hányad köthető az iparág alaptevékenységeihez, és 300 milliárd dollár a kapcsolódó szektorokhoz. A következő évtizedben az űripar a globális GDP növekedési ütemének kétszeresével bővülhet, éves szinten 6–8%-kal. A ütemes növekedésnek köszönhetően 2035-re a szektor 1800 milliárd dolláros gazdasági súllyal rendelkezik majd, és emellett számos további iparág részére teremt értéket. Különösen az innovációk és hightech területén rendelkezik jelentős hatásokkal.

Mi okozza az ágazat ugrásszerű növekedését?

A jelentés kiemeli, hogy a szektorban napról napra olyan újítások születnek, mint a hadászati hasznosítású, új rakétarendszerek, vagy innovatív műholdak fellövése, valamint a robotizált kutatóküldetések megvalósítása. Utóbbi, amennyiben biztonságosan tud landolni a Hold felszínén, hatalmas új lendületet adna a szektornak. Az űrgazdaság növekedési mozgatórugói közé tartoznak olyan ágazatok, mint a telekommunikáció, amelyben a műholdakon keresztüli kapcsolatok egyre nagyobb jelentőséget nyernek, emellett a mobiltelefonok helymeghatározási és navigációs szolgáltatásai iránti szintén növekszik a kereslet. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás által vezérelt tevékenységekre szintén egyre nagyobb az igény az a műholdas rendszerek használatára. Jelentős bővülési potenciál van a kiszolgáló ágazatokban, az élelmiszer- és italgyártástól a szállításig. Ugyanakkor az űrtechnológia olyan területeken is támogatást nyújt, mint a világ legnagyobb kihívásainak számító éghajlatváltozás kezelése.

Hol használjuk ma az űrtechnológiát?

A világűr szerepe a gazdaságban sokkal fontosabb, mint ahogyan azt érzékeljük. A műholdak és más technológiák ezrei segítenek a mindennapokban sok nagyobb léptékű és kis feladat elvégzésében. Az időjárás-előrejelzés ellenőrzésétől a számlák fizetéséig, a tévénézésig vagy a friss zöldségek előállításig, hétköznapi életünk az űralapú szolgáltatásoktól függ. Utóbbi esetben például a mezőgazdaság kihívásaira adott válaszok hozhatnak jelentős változásokat. A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének) állásfoglalása alapján az olyan nehézségek, mint az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárás, a korlátozott erőforrások, a változó táplálkozási igények és a népességnövekedés innovatív megoldásokat igényelnek, amelyek között az űrtechnológia szerepe létfontosságú. A műholdképek, a globális navigációs rendszerek és a kapcsolódó űrtechnológiák kritikus adatokat szolgáltatnak a természeti erőforrások nyomon követéséhez, valamint a fenntartható mezőgazdaság és élelmezésbiztonság támogatásához. Az internet, illetve wifi használatban is fontos szerepe van az űrnek, így például a repülőgépjáratokon használt vezetéknélküli internethasználatban szintén kulcsszerepe van a műholdak által biztosított hálózati kapcsolatoknak.

Hogy kerül a képbe a magyar űripar?

Napjainkban a globális űriparban sokkal szélesebb körű verseny jellemzi, mint amilyen a hidegháború időszakban volt jellemző. Ahogy erre Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács korábbi elnökének és Parragh Bianka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársának írása is felhívja a figyelmet, az utóbbi időszakban India rendelkezik a világ legkomplexebb űrprogramjával, és az Egyesült Államoktól az Európai Unió űrprogramján át a feltörekvő gazdaságokig, – közöttük az ázsiai és afrikai országok is – rendelkeznek saját műholddal, és ezáltal űrtechnológiával. E tekintetben hazánk sincs lemaradásban, magyar űrkutatás és űrtevékenység 75 éves múltra nyúlik vissza. (Utóbbi történetét olyan kulturális rendezvényeken keresztül is közelebb kerülhetnek az űrhajózáshoz, mint a Huniverzum, magyarok a világűrben című kiállítás a Millenárison.) Azzal együtt, hogy a magyar űrszektor erősíti az ország magas hozzáadott értékű, tudásintenzív, innovatív és hightech szegmensét, benne a magyar tulajdonú vállalatok arányát, a hazai foglalkoztatást, az exportot. Az ágazatban a gyártásspecifikus területe, különösen a műhold- és az ahhoz kapcsolódó komponensgyártás jár az élen. E kiemelt előnyök figyelembevételével Magyarország Űrstratégiával is rendelkezik.

Az űripar a nemzetközi együttműködésnek is fontos területe, így hazánk 2019-ben csatlakozott az Európai Űrügynökség (ESA) üzleti inkubációs programjához, és az Eötvös Loránd tudományos hálózat Wigner intézetében kezdett működni a magyarországi központ. Emellett Magyarországon van olyan intézmény amely a szektor gazdasági vonatkozásait vizsgálja, az Űrgazdasági és Nemzetgazdasági Versenyképességi Kutatócsoport. A Kutatócsoport egyik fő feladata a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem innovatív együttműködése keretében a nemzeti űrstratégia hazai gazdaságfejlesztési vonatkozásainak és a gazdaságösztönzés, állami szerepvállalás összefüggéseinek elemző kutatása, felmérése a tudásalapú gazdaságban rejlő lehetőségek teljesebb kiaknázása érdekében. 2021-ben indult el a Space Terminal, amely űripari startupokat karol fel. Ennek keretében nemzetközi pályázatok, inkubációs programok segítik a magyar vállalkozásokat, mivel az űripar a távközléssel együtt megkerülhetetlen ágazattá alakul.

Az űriparban egyre fontosabb a magánvállalatok szerepe, amely tendencia a hazai ágazatban is megnyilvánul. Űrtechnológiai gyártóközpontot épít a 4iG Csoport és a REMRED Zrt. Magyarországon. Az újonnan létesülő egység a műholdak és a legkorszerűbb űrrendszerek tervezését, gyártását, illetve tesztelését végzi majd 2026-tól. Az új gyártási kapacitás létesítése segíti a magyar gazdaság versenyképességét a magas hozzáadott értékkel rendelkező technológia és munkahely létrejötte területén, így például a többi közép- és kelet-európai országgal való versengésben is előnyt jelent.

A hazai technológia fejlettségét jelzi az is, hogy a magyar 4iG vállalattal kötött megállapodást az amerikai Axiom Space nevű cég, amelynek célja a közös űripari együttműködési lehetőségek feltárása és fejlesztése, különös tekintettel a föld körüli adatközpont-szolgáltatások területén.

Fontos mérföldkövet jelent az is, hogy Kapu Tibor, magyar kutatóűrhajós 2025. június 22-én induló expedíciója keretében hazai fejlesztésű űrkutatási eszközöket tesztel majd és magyar kutatók által előkészített tudományos kísérleteket végez. E kivételes lehetőség szintén a hazai magashozzáadott értékű ágazatok és innovációk erősítését segíti elő.

Senior kutató |  Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre