Előző elemzésünkben Ukrajna és Magyarország külkapcsolatainak alakulását tekinthettük át a rendszerváltás éveitől napjainkig. Ebben a tanulmányban tovább haladva a szomszédos országok között, Romániával folytathatjuk a magyar kapcsolatok áttekintését. A román gazdaság helyzetképének és aktuális problémáinak megismerését követően, a két ország közötti viszony alakulását, a diplomáciai és egyéb együttműködések szerepét és jelentőségét elemezhetjük, valamint, az egymással folytatott külkereskedelemre is kitérünk. Szót ejtünk arról is, hogy Magyarország milyen módon igyekszik támogatni az Erdélyben élő magyar kisebbséget. Végezetül a konklúzióban a román gazdaság és politika aktuális kihívásait és kérdéseit vehetjük sorra, egyben összefoglalva a román-magyar viszony elmúlt harminc évének tanulságait is.
Loading...
Reload document 
Open in new tab Románia gazdasági helyzete 1990-2010 között
Románia az Európai Unió hetedik legnagyobb területű és legnépesebb állama, nyugatról hazánkkal és Szerbiával, északról Ukrajnával, keletről Moldovával, délről pedig Bulgáriával határos. Keletről tengeri kijárattal rendelkezik a Fekete-tengerre, amely 244 km-en keresztül biztosítja nem csak a turisztikai, de a tengeri kereskedelem lehetőségét is. Gazdasági helyzetének alakulására nagy hatással volt az 1987-1990 között végbemenő rendszerváltási hullám, amely a belpolitikai viszontagságok mellett a későbbi gazdasági orientációra, valamint az ország politikai életére is befolyással bírt. A térség államai közül itt zajlott le a legvéresebben az átmenet, valamint a nemzetközi figyelem is ezekre az eseményekre irányult leginkább. A rendszerváltást követő években ezáltal meghatározóvá vált a stabil politikai helyzet kialakítása, amely a gazdasági növekedést és az integrációs törekvéseket helyezte előtérbe.
Románia gazdasága a jelzett időszakban a korábbi szocialista, államilag szabályozott jegyekkel volt jellemezhető. Az 1990-es években egy lassú, de viszonylag kiegyenlített növekedés indult el, ezzel együtt az egy főre eső jövedelmek is emelkedésnek indultak. Elkezdődött a gazdasági szerkezetváltás, azokban az ágazatokban pedig, amelyek mindezt túlélték növekedésnek indulhatott az exporttevékenység is. Fejlődésnek indultak a pénzpiacok, növekedésnek indult a fogyasztás és a bérek, ezzel együtt pedig az életszínvonal is (Molnár, 2010). Az ezredfordulóra Románia a külföldi befektetők előtt is kedvező helyszín lett, mindazonáltal láthatóvá váltak a gazdaság pajzsán lévő repedések is: az egyre inkább külföldi tőkebefektetések vonzásának érdekében hozott kedvező gazdasági reformok és az exportvezérelt növekedés sérülékennyé tették az ország gazdaságát, valamint felszínre hozták annak strukturális és intézményi gyengeségeit (Szőke & Végh, 2010).
1.ábra: Egyes román gazdasági mutatók változása 1990-2007 között (Adatok forrása: UNCTAD, Statista.com, 2022).
Az államadósság szintje a GDP értékéhez képest végig alacsony tudott maradni, illetve az 1. ábrán látható a bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy főre eső értékének emelkedő tendenciája is, ami előrevetíti a már jelzett életszínvonalbeli emelkedést is. Ennek ellenére az inflációt csak nehezen tudták visszaszorítani, 1997-ben 154,74%-os volt, az ezredfordulón 45,66%-os értéket ért el, csak ezután indult meg a nagyobb léptékű csökkenés (UNCTAD, 2022).
2.ábra: A romániai infláció alakulása 1990-2021 között, százalékos értékben kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2022).
A magas infláció mellett a román lej leértékelődése is jelentős probléma volt a rendszerváltást követő valamivel több, mint egy évtizedben. 1991-ben az USD dollárhoz képest a hivatalos árfolyam 76 lejt, viszont 2003-ban már 33 ezer lejt mutatott (Réti, 2009). A változást 2005-ben egy kormányzati pénzreform hozta meg, az úgynevezett „erős lej” bevezetésével, amelynek lényege, hogy az árfolyam utolsó négy számjegyét „levágták”, így a nemzeti valuta erősödésnek és stabilizálódásnak indulhatott (Réti, 2009).
Szó esett arról is, hogy a még több külföldi tőke vonzása érdekében gazdasági reformok kerülnek elfogadásra, ezek pedig a 2000-es évek első éveiben hatásosnak bizonyultak: míg 2001-ben a beáramló FDI értéke 1 158 millió USD volt, addig 2004-ben 6 436 millió USD, majd 2006-ban elérte a 10 858 millió USD-t (UNCTAD, 2022).
3.ábra: A romániai FDI be- és kiáramlásának változása 1990-2021 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2022).
Az FDI beruházások révén létrejött számos zöldmezős beruházás az országban, többek között olyan multinacionális cégek tőkekihelyezésével, mint a Nokia, a Ford vagy a Bosch. Az ide érkező külföldi vállalatok olcsó és képzett munkaerővel dolgoztattak, valamint kedvező, 16%-os egykulcsos jövedelemadót és 0%-os osztalékadót alkalmazhattak (Réti, 2009). Mindezek a tőkevonzást elősegítő reformok jó hatással voltak a magas munkanélküliségi adatok javítására is: 1999-ben 11,8%-os volt a munkanélküliségi ráta az országban, a válság előtti utolsó évre, 2007-re sikerült ezt visszaszorítani 4,1%-ra (Statista.com, 2022). A külföldi tőke jelentős része a feldolgozóiparba, az építőiparba, az ingatlanügyletekbe, a kereskedelembe, a pénzügyi közvetítésbe és a biztosítási szektorokba áramlott. A fő befektető országok között megtalálható Hollandia, Németország, Ausztria, Olaszország és Ciprus is (National Bank of Romania, 2021).
Az FDI vonzás mellett a másik kulcsfontosságú terület a gazdasági növekedéshez az export volt, így ennek további fejlesztése elengedhetetlennek bizonyult. 1990 és 1996 között közel a duplájára emelkedett a román kivitel értéke, az ezredfordulót követően pedig még dinamikusabb lett a növekedés. Ugyanakkor az import értéke még mindig magasabb volt, mint az exporté, emiatt pedig a külkereskedelmi egyenleg folyamatosan negatív tartományban mozgott (UNCTAD, 2022).
4.ábra: A román külkereskedelem alakulása 1990-2007 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2022).
A fő exportcikkek között szerepel a textilipari termékek (főként ruházati áru), az elektronikai berendezések, a vas- és egyéb fémtermékek, járművek és járműalkatrészek, finomított kőolaj, bútorok, valamint fűrész- és faáru is. Kivitelében főként a nyugat-európai államok partnerek, Olaszországgal, Németországgal, Franciaországgal bonyolította 2006-ban az export közel 40%-át, emellett pedig a térség államaival (Magyarországgal, Lengyelországgal, Bulgáriával, Törökországgal) is élénk kereskedelemet folytatott (OEC World, 2022). A magas import érték szerkezetében a csomagolt gyógyszerek és vegyipari termékek, a gépjárművek és a nyers kőolaj van többségben, amelyeket Németországból, Olaszországból, Magyarországról, Lengyelországból és Kínából szerez be.
A román külkereskedelemben az elmúlt évtizedek során egyre nagyobb helyet kezdtek betölteni az energiahordozók, főként finomított kőolaj exportja, amelyek a fekete-tengeri lelőhelyekről kerültek az ország piacára. 2004-ben ezen lelőhelyek kitermelési és román felhasználhatósága miatt került az Ukrajnával közös ügy a hágai Nemzetközi Bíróság elé, amely 2009-ben hozott róla ítéletet, kijelölve a tengeren a két ország hozzáférési határait (International Court of Justice Case 132, 2009). 2013-ban Victor Ponta, román miniszterelnök bejelentette, hogy egy évtizeden belül Románia függetlenedhet az energiaimport alól, a kitermelt mennyiségű kőolaj és földgáz ugyanis elegendőnek bizonyulhat az ország ellátásához (Portfolio, 2013). A külkereskedelemben leginkább a finomított kőolaj foglal el jelentős helyet, 2020-ban 1 370 millió USD értékben exportálta Románia a terméket, ami azonban az előző évekhez képest mégis visszaesés, főleg a 2005-ös 2 450 millió USD-hoz képest. A kőolaj és földgáz kitermelésekre vonatkozóan új adózási szabályozás is elfogadásra került, a 2022-ben elfogadott úgynevezett „offshore törvény” révén. A törvény a földgáz kitermelésének adózási feltételei mellett a kőolaj-kutatás- és kitermelés szabályaira is kiterjed, így „a kőolajszerződések ugyanazon gazdasági érdekcsoporthoz tartozó tulajdonosai, akik gázkitermelési tevékenységet is végeznek, és értékesítik az e körzetekből kitermelt földgázt, kötelesek a többletjövedelmet kiszámítani, bevallani és adót fizetni utána. Az olajmezőkből kitermelt földgáz értékesítéséből származó többletbevételekre fizetendő adóból levonják a kutatási és kitermelési (upstream) beruházások értékét. Ennek aránya nem haladhatja meg a többletbevételekre kirótt adó 40 százalékát” (Law no. 157/2022).
5.ábra: Egyes energiahordozók megjelenése a román exportban 2000-2020 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: OEC World, 2022).
A kőolaj- és földgáz kitermelésének fejlesztése nem csupán a külkereskedelmi szerkezetben, valamint az ország energia ellátásában játszik nagy szerepet, de Románia stratégiai és geopolitikai helyzetét is befolyásolja (Kis, 2021).
Az Európai Unióhoz való csatlakozás korán megfogalmazódott a román politikában, így az erre való felkészülés is időben elkezdődött. Az integráció egyfajta reform motívumként jelenik meg az egyes gazdaságpolitikai döntésekben a 2007-ig tartó időszak során. Románia útja az európai közösségbe és a közös piacra hosszú múltra tekintett vissza:
- 1974-ben létesített hivatalos kapcsolatot az akkori Európai Gazdasági Közösséggel (EGK), valamint ennek révén bekerült a Közösség általános preferenciarendszerének kedvezményezettjei közé is;
- 1990-ben kereskedelmi és együttműködési egyezményt kötött az EGK Romániával;
- 1993-ban létrejött a Társulási Szerződés, amely a könnyűipari és a feldolgozott agrártermékek piacán is biztosította az országnak a kedvezményes elbánást;
- 1995-ben benyújtásra került a felvételi kérelem, majd
- 2000 februárjában kezdetét vette a csatlakozási tárgyalási folyamat, amely csak 2004 decemberében fejeződött be;
- 2005 áprilisában aláírásra került a csatlakozási szerződés,
- végül 2007. január 1-vel Bulgária mellett Románia is teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak (Braun, 2015).
A tagfelvételi kérelem benyújtását követően az Európai Bizottság 1998-tól monitoring jelentést készített az országról, valamint arról, hogy a szükséges reformok és változtatások milyen ütemben mennek végbe a tényleges csatlakozás érdekében. Ennek oka volt az az 1997-es jelentés is a Bizottság részéről, amelyben kifejezik aggodalmaikat a román gazdaság helyzetével kapcsolatosan (EUR LEX, 2022). A következő években kiadott beszámolóknál vissza-visszatérő elem a gazdasági téren tapasztalt minimális előrelépés rögzítése, a versenyképesség romlására vonatkozó aggályok, valamint az, hogy az Európai Bizottság kétségesnek ítélte a román alkalmazkodást az európai gazdasági versenyhez (Romania Regular Report, 1999). Mindezeket 2004-re sikerült korrigálni, amikor is Románia megkapta a „működő piacgazdaság” minősítést (EUR LEX, 2022).
Az Európai Bizottság jelentései előrevetítették a román gazdaság kezdeti túlfűtöttségének jeleit is, valamint azokat az egyensúlytalanságokat, amelyek a 2008-as 2009-es válság során még inkább nehezítették az ország helyzetét. A válság évében rendezett választások további nehézséget róttak a költségvetésre, a túlköltekezés miatt pedig fokozódott az egyensúly felbomlásának veszélye is. A krízis elsősorban azokat a kis- és középvállalkozásokat érintette, amelyek a román gazdaságban fontos helyet foglaltak el, emiatt gyorsan visszaesésnek indult a fogyasztás és a beruházás, növekedésnek indult azonban a munkanélküliség: 2007-ben 4,1%, 2008-ban 4,4%, 2009-ben viszont már 7,8%-os volt az országban a munkanélküliségi ráta (Statista.com, 2022). Emellett csökkenő tendenciát vett fel a GDP és a GNI egy főre vetített értéke is, tehát az életszínvonal a korábbi szintről ugyancsak visszaesésnek indult.
6.ábra: Egyes román gazdasági mutatók változása 2008-2021 között (Adatok forrása: UNCTAD, Statista.com, 2022).
Másik nehézség a válság során a folyó fizetési mérlegnél jelentkezett. A mutató értéke korábban is negatív volt, mindazonáltal a krízis éveiben rekord magas lett a hiány. Ennek oka a lakosság nagymértékű devizakitettsége és a külkereskedelmi forgalom kedvezőtlen alakulásában keresendő (Szőke, Végh, 2011).
7.ábra: Románia folyó fizetési-mérlegének változása 1990-2021 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2022).
A korábban nagy hangsúlyt kapó külkereskedelemben a visszaesés főként az importban jelentkezett, ami elsődlegesen a csökkenő fogyasztás miatt esett vissza. Az export esetében is megfigyelhető csökkenés, a visszarendeződés azonban itt gyorsabb volt, mint az importnál.
8.ábra: A román külkereskedelem alakulása 2008-2021 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2022).
A külföldi tőke-befektetések a válság éveiben lassulást mutattak, a befektetések növekedési üteme csökkent, de nem történt jelentős mennyiségű tőkekivonás a román gazdaságból. A 2. ábrán láható, hogy a 2008-ban beáramló FDI mennyiség rekord magas volt – 13 942 millió USD – így az egy évvel későbbi 4 665 millió USD erőteljes visszaesésnek számított, ezáltal csökkent a beruházások száma és a gazdaság növekedési üteme is. Mivel a legtöbb külföldi befektetés az olyan gazdaságilag fontos szektorokban valósult meg, mint a feldolgozóipar és az építőipar, így a visszaesés mértéke itt is megmutatkozott: a válság éveiben az ipari termelés 9,6%-kal esett vissza, ezen belül pedig leginkább a fogyasztási cikkek gyártása jelzett csökkenést, 17,8%-os apadással (Szőke, Végh, 2011).
Románia gazdaságának vizsgálatakor fontos figyelembe venni a külföldön munkavállalók hazautalásainak mértékét is. A román lakosság jelentős része vállalt az elmúlt évtizedekben külföldön munkát, sokan közülük a teljes letelepedés mellett döntöttek, az otthon maradottak számára azonban rendszeres időközönként pénzbeli támogatást nyújtanak. Ezek a támogatások, vagy hazautalások azonban nem csupán az adott háztartásra, hanem nagy mértékben a teljes nemzetgazdaságra lehetnek hatással. Egyes elméletek szerint „a hazautalások a közvetlen tőkebefektetésekhez képest időben stabilabb forrást jelentenek, mértékük pedig globális szinten már meghaladja a fejlett országokból érkező hivatalos segélyek nagyságát, így jelentős szerepük lehet a szegénység csökkentésében” (Kajdi, 2022). A kivándorlás kérdése a rendszerváltás éveit követően folyamatos probléma Romániában, amely hosszú távon a gazdasági növekedést is veszélyeztetheti. A 19,12 millió főt számláló országban a Világbank becslése szerint 3-5 millió fő közé tehető azoknak az állampolgároknak a száma, akik külföldön élnek és dolgoznak, az ENSZ 2018-as adatai szerint 3,58 millió fő döntött a külföldön való letelepedés mellett (Romania Systematic Country Diagnostic, World Bank, 2018). A pontos adat nem ismert, mivel a Román Statisztikai Hivatal nem közöl publikusan ilyen jellegű információkat, így a fogadó országok által közölt jelentésekre támaszkodhatunk. A román kivándorlók által leginkább kedvelt célország Olaszország, Spanyolország és Németország, valamint a Brexit előtt Nagy-Britannia volt (OECD, 2021). A legfőbb ok, amiért a legtöbben a külföldi munkavállalás mellett döntenek a magasabb nyugati bérek, ezért jellemzően az aktívkorú lakosság dönt a költözés mellett. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kezdett el egyre magasabb értékeket elérni a külföldre indulók száma, így csak 2007-ben 458 ezer román állampolgár hagyta el az országot (MASzOL, 2014).
9.ábra: A romániai hazautalások alakulása 1994-2021 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: World Bank, 2022).
A válság éveiben a hazautalások mértéke is jelentősen visszaesett, míg 2008-ban 1 700 millió USD értékben érkezett utalás az országba, addig egy évvel később már csak 682 millió USD-árt tett ki ez az érték (World Bank, 2023). Emelkedés csak 2012/2013-tól figyelhető meg, akkor viszont a korábbi értékek többszörösére nőtt a külföldről Romániába érkező összegek mértéke. 2021-ben a román GDP mintegy 3,2%-át ezek a bevételek tették ki (World Bank, 2023).
A gazdasági válság hatására 2009-ben új költségvetés került elfogadásra, amely többek között a 2,5%-os GDP növekedés mellett, 2%-os költségvetési hiány elérését célozta meg, valamint az 5%-os inflációs érték tartását irányozta elő. A tervezet rendelkezett továbbá az exporttámogatásokról, valamint az autóipar támogatására a „Rabla-program” keretében gépjármű csere kedvezményt biztosított a lakosságnak (Szőke, Végh, 2011). A szociálpolitikai intézkedések között a nyugdíjemelés és az egészségügyi juttatások rendelkezésre bocsátása szerepelt, valamint egyes adókedvezmények. Mindazonáltal az állami bérek emelése, ami már hosszú ideje váratott magára, nem került bele az intézkedéscsomagba, sőt, azok befagyasztását írta elő a költségvetés (Benyovszky – Nagy, 2013). A 2009 februárjában elfogadott büdzsé nem bizonyult hatékonynak és megfelelő megoldásnak sem, mivel alig három hónappal később, 2009 májusában összeomlott a költségvetés, így az állam kénytelen volt külső segítséget igénybe venni. Az IMF által megállapított 20 milliárd eurós hitelkeretből 17,1 milliárd eurót hívtak le első körben, mindezért a Valutaalap új gazdasági sarokszámokat kötött ki: szigorítani és kiigazítani a költségvetést, megalkotni az egységes bérezés tervezetét, megreformálni az adóügyet és a nyugdíjrendszert (IMF, 2009).
A magyar-román kapcsolatok alakulása 1990 és 2010 között
Magyarország és Románia között a szomszédsági és egyéb, gazdasági-regionális kapcsolatokra a rendszerváltási előtti évtizedek és az akkor kialakult romló viszony erőteljesen rányomta bélyegét. Az 1990-es eseményeket követően ezért magyar részről sürgető volt a mielőbbi kiegyensúlyozott partnerség kialakítása Romániával is. Az itt élő erdélyi magyarság helyzete további okként tűnt fel a hazai politikai döntések meghozatalában, ezért már 1989 decemberében Bukarestre látogatott Horn Gyula a kolozsvári magyar és a debreceni román konzulátus megnyitásának ügyében (Illyés & Kántor, 2012). A következő évben sokat romlott az itt élő magyarok helyzete, főként a fokozódó román nacionalista törekvések miatt. A fontosabbnak tekinthető együttműködésre így csak 1991 januárjában került sor, amikor Budapesten a román és magyar felek képviselői aláírták a két ország kötötti oktatási és tudományos munkatervet. Néhány hónappal később, 1991 májusában Somogyi Ferenc magyar és Teodor Meleșcanu román külügyminiszterek aláírásukkal látták el a nyitott égbolt szerződést, amelyben lehetővé tették egymás számára a kölcsönös katonai felderítés lehetőségét. Ez a dokumentum megfelelő bizalmi alapot teremthetett a további kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez is (Osváth, 2002).
Szintén 1991-ben került sor az RMDSZ küldöttségének budapesti látogatására, akiket Antall József, magyar miniszterelnök fogadott. Ezzel a találkozóval lett dedikálva az első hivatalos kapcsolatfelvétel Magyarország és az erdélyi magyarok között. 1992 januárjában kezdődhettek meg a magyar-román alapszerződés részleteinek egyeztetései, amelynek aláírása azonban még hosszas időt vett igénybe (Sáringer, 2015).
Az 1994-es hazai választásokat követően Hárs Gábor látogatott Bukarestbe, azzal a céllal, hogy biztosítsa az RMDSZ vezetőit a további magyar támogatásról, függetlenül az új kormánykoalíció létrejöttétől. Egy évvel később azonban feszültség alakult ki a román-magyar viszonyban, amely alapját az a román kezdeményezés szolgáltatta, amelyben az RMDSZ betiltását kezdeményezték. Az 1995-re időzített budapesti találkozó a konfliktus miatt nem is tudott megvalósulni, a tervezett alapszerződés ügye tovább húzódott, viszont bíztató volt, hogy mindkét ország részéről aláírásra került Strasbourgban az európai kisebbségvédelmi keretegyezmény (Illyés & Kántor, 2012).
A magyar-román alapszerződés elkészítése során számos esetben merültek fel kérdések, sokszor viták a felek között. Jelentős része a vitatott részeknek a kisebbségek jogállásával volt kapcsolatos, így csak 1996 szeptemberében sikerült aláírni a dokumentumot. A szerződés végleges formája és annak tartalmi részletei miatt mind a magyar ellenzék, mind az RMDSZ kifejezte tiltakozását, legfőbb okként a kisebbségek kollektív jogainak, az autonómiai törekvéseknek és az egyházak vagyonának visszaszolgáltatását célzó intézkedések figyelmen kívül hagyása miatt (Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról, 1996).
1998-tól az első Orbán-kormány kezdett intenzívebb politikai diskurzusba az erdélyi- és a határon túli magyarok jogainak védelme érdekében Az ezen időszak alatt elfogadott 2001. évi státusztörvény, amely munkavállalási, utazási, oktatási, kulturális és egészségügyi kedvezményeket biztosított a határon túl élő magyarság számára vegyes megítélést váltott ki a szomszédos országok retorikájából. Ukrajna támogatását fejezte ki, Románia azonban bírálta a normát (Illyés & Kántor, 2012). Állásfoglalásukban a törvény extraterritoriális hatályát és az országa területén élő magyarok pozitív megkülönböztetését jelölte meg legfőbb kritikaként. A vita lezárásának érdekében 2001 decemberében elfogadásra került egy egyetértési nyilatkozat a két ország között, amelyben a fennálló kérdések rendezésén túl, a Velencei Bizottság állásfoglalás mellett, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának véleményére, az integrációs folyamatokra és a jövőbeni román NATO csatlakozásra is hivatkozás történt (A Magyar Köztársaság Kormányának és Románia Kormányának egyetértési nyilatkozata, 2002).
Külpolitikai szempontból az ezt követő években a román-magyar közös kormányüléseknek volt jelentősége. A 2005-ben Bukarestben, 2006-ban Budapesten, 2007-ben Nagyszebenben és 2008-ban Szegeden megtartott egyeztetések megfelelő hátteret tudtak biztosítani a román- magyar kooperációknak (Salat, 2009). A legtöbb esetben energetikai és infrastrukturális, valamint egyéb, széles témakörökben kiterjedő szakpolitikai kérdésekben történtek együttműködések. A kormányülések révén sikerült megállapodni a gyulai és a csíkszeredai főkonzulátusok megnyitásáról, valamint a szegedi és a sepsiszentgyörgyi kulturális intézetek létesítéséről (Illyés & Kántor, 2012). Ugyancsak ezeken az alkalmakon került tető alá az Arad – Szeged gázvezeték tervezete és a Nagyvárad – Békéscsaba távvezeték projektje is, valamint a magyar munkaerőpiac megnyitása a román szakképzett munkavállalók előtt. Ez alapján a 354/2006. (XII.23). számú kormányrendelet értelmében Bulgária és Románia munkavállalói 219 szakmában egyszerűsített munkavállalói eljárást vehetnek igényben munkaviszony létesítéséhez Magyarországon.
A 2008-as utolsó román-magyar közös kormányülést követően nem került sok újabb, ilyen jellegű egyeztetésre, mindazonáltal a viszony nem is romlott a két ország között. Magyarország támogatta Románia 2007-es felvételét az Európai Unióba, valamint ezt követően a schengeni övezethez való csatlakozási szándékát is pozitív fejleményként ítélte meg.
A két ország gazdasági kapcsolatai sokat fejlődtek az elmúlt évtizedek során, a kétezres évek elejétől folyamatos növekedés figyelhető meg a külkereskedelmi termékforgalomban is, mindazonáltal a magas importigény a román részről itt is érezhető (OEC World, 2022).
10.ábra: A román-magyar külkereskedelem alakulása 2000-2010 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: OEC World, 2022).
A magyar exportban főként a műsorszóró- és rögzítő berendezések, gyógyszerek, gépjárművek és alkatrészek, gabonafélék, állati takarmányok és élelmiszerek jelennek meg (OEC World, 2022). 2010-ben a teljes magyar export 5,37%-a (4 980 millió USD értékben) irányult Romániába, így a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk volt. A hazánkba érkező román exporttermékek nagy részét a textilipari, jellemzően ruházati áru, az elektronikai berendezések, a vas- és fémtermékek, járművek, finomított kőolaj, továbbá a bútorok és faáru adja. Románia számára a magyar piac szintén nagy jelentőséggel bír: 2010-ben Németország, Olaszország és Franciaország után, hozzánk irányult a legnagyobb mértékben – 3 240 millió USD-nyi – a kivitele (OEC World, 2022).
A két ország közötti gazdasági kapcsolatok stabilitását jelzi az is, hogy több magyar tulajdonú nagyvállalat terjeszkedett a régió más országai mellett Romániában is. A MOL 1993-ban hozott döntést a térség országaiban való fokozottabb jelenlétről, két évvel később, 1995-ben pedig létrejött a MOL Románia vállalat (MOL, 2023). A folyamatos országos szintű terjeszkedés révén nem csak több tucat új töltőállomás nyílt szerte Romániában, de 2004-ben a társaság 1 millió euró értékben hajtott végre befektetést a töltőállomások korszerűsítésére is (MOL, 2023). Szintén az 1990-es évek terjeszkedéséhez köthető a Richter romániai bővülése, amely során 1998-ban termelő leányvállalatot létesített az országban (Richter, 2023). Magyar társaságok közül jelentős a román pénzpiacon szerzett részesedése az OTP Banknak, amely 2004-ben vásárolta fel a RoBank 99,99%-át és kezdte el működését a szomszédos országban is (OTP Bank, 2023).
11.ábra: A román-magyar egymás közötti FDI befektetések változása 2008-2021 között, millió forintban kifejezve (Adatok forrása: MNB, 2022).
A romániai cégek esetében nem jelenthető ki ekkora élénkülés a kétezres években a magyar piacra jutás tekintetében, inkább 2010 után figyelhető meg egyfajta terjeszkedés részükről hazánkban. Az egyik legismertebb román tulajdonban álló társaság az eMAG nevű online webáruház, amely 2013-ban lépett be a magyar piacra, ahol 10%-os piaci részesedést ért el (Capital, 2013). Jelentős változás volt a társaság működésében, hogy 2019-ben a cég magyar leányvállalata megvásárolta az Extreme Digital online elektronikai webáruházat és közös működésre lépett vele (Portfolio, 2019). Szintén hasonlóan ismert a Teilor ékszerüzlethálózat, amely 2021 óta van jelen a hazai ékszerkereskedelemben. A társaság Budapest mellett Szófiában és Varsóban is létesített boltokat, jelenleg az egyik legfontosabb szereplő a román ékszerkereskedelmi piacon. A drágakövekkel is foglalkozó üzlet, 2020-ban 46,7 millió eurós forgalmat bonyolított, amelyből 3,99 millió euró profitja származott (Romanian Companies, 2022).
Válság utáni újratervezés – a román gazdaság 2010 után
A 2008-as 2009-es gazdasági válság idején az Európai Unió két pénzügyi programot fogadott el a román gazdaság helyreállítására. Az egyik 2009-2011 közötti időszakra terjedt és 5 milliárd euró értékben biztosított forrást. A másik program 2011-2013 között került volna időzítésre 1,4 milliárd euró értékben, ennek lehívására viszont nem került sor. Az első program 2011-es kifutását követően az Európai Bizottság sikeresnek ítélte azt, mivel helyreállt a makrogazdaság stabilitása (Novoszáth, 2014). A korábbi, 2009-es a román GDP-hez viszonyított 9%-os költségvetési hiányt, 2012-re sikerült 3%-ra csökkenteni, mindazonáltal a korábban már részletezett IMF válságkezelési program miatt az államadósság 2012-ben elérte a GDP 39%-át. 2012-re korrigálásra került a folyó fizetésimérleg hiány is: míg 2007-ben a bruttó hazai termék 13%-át tette ki, addig 2012-re 4%-ra sikerült visszaszorítani. A válság idején is komoly gondot okozott az egyensúlytalanság, így a folyó fizetésimérleg stabilitás megőrzése kulcsfontosságúvá vált (Réti, 2009).
2013 június végén Románia bejelentette az IMF-fel a második hitelmegállapodás lezárását, valamint egyben igényét is jelezte egy újabb, elővigyázatossági hitelszerződés megkötésére. Ennek okát a nemzetközi pénzpiac bizonytalanságának semlegesítésével és az eurozóna kedvezőtlen makrogazdasági körülményeivel magyarázta (IMF, 2013). A megállapodást 2013 szeptemberében szentesítették, 4 milliárd euró értékű hitelkeretet biztosítva Romániának, amelyben fele részt az IMF és fele részt az Európai Unió Bizottsága biztosított az ország számára, kétéves elővigyázatossági hitelkeret formájában.
A válság során és azt követően is számos olyan belső probléma kezdett napvilágot látni, amelyek jelentős hatással vannak a román gazdaság fejlődésére. A korábban már említett kivándorlás kérdése a mai napig sem változott, a legtöbb elvándorló az országból 2013-ban volt. Ennek oka, hogy 2014. január 1-től az egyik legkedveltebb célország, Nagy-Britannia drasztikus korlátozásokat vezetett be a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban, így 2013 év végéig addig nem látott mennyiségű román állampolgár próbált még a korábbi szabályok szerint bejutni és munkát vállalni a szigetországban (Novoszáth, 2014).
Folyamatos gondot okoz, hogy az Európai Unióban Románia költ a legkevesebbet a munkahelyteremtésre. A válságot követően, 2011-ben az erre irányuló uniós felmérés szerint GDP-jének mindössze 0,28%-át fordította ilyen célokra, valamint munkaerőpiaci intézkedésekre. Ennek következménye is volt, hogy a 2010/2011-es időszakban az uniós tagállamok között kimagasló volt a román munkanélküliek aránya (Ronkowski, 2013).
A társadalmi ellentéteket tovább mélyítették az olyan intézkedések, amelyek a lakosság megélhetésére is hatással voltak. A válságot követő egy-két év során nagyrészt az IMF-fel való egyeztetések miatt megszorításokat kellett alkalmazni a román gazdaságban ahhoz, hogy a sarokszámokat ki tudják igazítani. Az emiatt növekvő elbocsátások, az állami bérek mértékének alacsonyszinten tartása, a nem megfelelő munkafeltételek, adóemelések, valamint a politikai korrupció jelenléte mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaságon túl, a társadalmi nehézségek is felszínre jöjjenek, emiatt 2012-2013 során számos tüntetés zajlott az ország nagyvárosaiban (Pászkán, 2012).
A válság miatt hozott gazdasági intézkedések azonban néhány évvel később már hatásosnak bizonyultak: 2010-2019 között a román GDP szintje, több mint 35%-kal emelkedett, amely hátterében az időközben meghozott béremelési ciklus hatására emelkedő fogyasztás, a stabil befektetői környezet, a beruházások számának növekedése, – amelyek jelentős része az állam által támogatott lakáspiaci program révén valósulhatott meg – valamint a termelékenység javulása állt (Kis, 2021). Az állami lakáspiaci program révén nem csupán az első lakást vásárlók számára jelentett előnyt az állam segítsége, de felismerésre került ezáltal az a probléma is, hogy az építőiparban a kivándorlók magas száma miatt komoly gond a munkaerő, így az állam 2019 januárjában minimálbéremelést és adókedvezményt nyújtott a szektorban dolgozóknak (Kis, 2021). A stabilizálódó gazdasági környezet ismét megfelelőnek mutatkozott a további FDI bevonásához, 2015-2020 között 29 701 millió USD értékű külföldi tőke áramlott az országba, amely 87,5%-át a nyugat-európai országok, jellemzően Németország, Franciaország és Olaszország adták (UNCTAD, 2022).
A krízis hatására visszaeső külkereskedelem 2011/2012-től ismét emelkedni kezdett, azonban az import még mindig magas értéket képvisel a teljes forgalomban (lásd, 6. ábra). 2013 és 2015 között valamelyest sikerült a külkereskedelmi hiányt mérsékelni, de a trendet nem sikerült megfordítani és a negatív egyenleg folyamatos a mutatók esetében. Ez az importból fakadó deficit további hatással van a folyófizetési mérleg hiányra is, ami a válság során is nagy hangsúlyt kapott. A külkereskedelmi egyenlegben 2013-2015 között kimutatható javulás itt is éreztette hatását, mivel ebben a jelzett időszakban a mérleg is jelentősen kisebb deficitet mutatott, 2017/2018-tól azonban újra emelkedésnek indult a hiány, ezzel az egyensúlyi folyamatok tovább romlanak (lásd, 5. ábra).
A gazdasági helyzet tehát javulásnak indult a 2008-as 2009-es válságot követően, mindazonáltal ennek a növekedésnek az egyik fő tényezője a béremelések miatt megnövekvő háztartási fogyasztások voltak: a nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy a román háztartások bevételei gyorsan növekedtek az elmúlt évtized során, erre viszont nagy hatással volt a hazautalások számának és értékének jelentős bővülése is (Kis, 2021). 2021-ben 9 160 millió USD értékben zajlott ilyen típusú tranzakció, ami a román GDP 3,2%-át teszi ki (World Bank, 2022). A gazdasági egyenlőtlenségek és a túlfűtöttség továbbra is érzékelhető, emiatt az ország külső sérülékenysége is magas. Az új típusú koronavírus járvány hatására meghozott intézkedések tovább növelték a hiányt és az államadósságot, a 2021-es év folyófizetési mérleg egyenlege ismét rekord magas lett, -19 751 millió USD értékkel (UNCTAD, 2022).
2017-ben a román kormány meghirdette a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó programját, amely elsődlegesen gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A dokumentumban a legfontosabb tennivalók között a gazdasági kapcsolatok javításának fontossága, ezzel együtt pedig az export növelése lett megjelölve, amellyel várhatóan a már bemutatott egyensúlytalanságokat képesek lehetnek korrigálni (Barabás T., 2017). A programban helyet kapott a tudásalapú gazdaság kiépítése, amely adminisztratív jogokat biztosítana az egyes fejlesztési régióknak, nagyvárosi gazdasági övezetek kerülnének létrehozásra (Bukarest, Kolozsvár, Brassó és Temesvár), valamint széleskörű oktatási reformot ígér a munkaerő képzés és utánpótlás, valamint a további FDI bevonzás érdekében (Barabás T., 2017).
Külpolitikai változások 2010 után – magyar-román és regionális kapcsolatok
A 2007-es Európai Uniós csatlakozás Románia életében nagy változásokat hozott gazdasági, politikai és társadalmi szinten is. Mivel az 1990-es években végbement rendszerváltás nem tudott mélyreható reformokat, társadalmi és politikai átalakulást eredményezni, a gyenge intézményi háttér, a jogszabályi környezet hiányosságai, valamint a fekete- és szürkegazdaság mozgásterének bővülése mind-mind okot szolgátattak arra, hogy a román lakosság higgyen az integráció erejében. A 2007-es Eurobarometer felmérés hasonló eredményre jutott a román válaszadók tekintetében: számukra az EU-hoz való csatlakozás csak kisebb részben gazdasági, inkább a történelmi és a kulturális kötődés szempontjából volt fontos (Varga, 2012). Mindezek az eredmények a regionális partnerségek kiszélesítése és a kétoldalú kapcsolatok bővítése felé mutattak Románia tekintetében.
A magyar-román kapcsolatok alakulására az elmúlt évtizedben egy viszonylagos kiegyensúlyozottság jellemző, amelyben azonban még mindig gyakoriak a történelmi múltra vonatkozó diplomáciailag kétértelmű megnyilatkozások. A kétoldalú együttműködések a felek között folyamatosak, leginkább az infrastrukturális és energetikai célokra fókuszálva. 2010. májusában megállapodást írt alá a román és a magyar kormány az ország államhatárát keresztező földgázszállító és villamos távvezetékkel kapcsolatosan (2010. évi LIV. törvény, 2010). Egy évvel később, 2011-ben a Szeged – Arad, valamint a Szolnok – Kolozsvár közötti autópálya kapcsolat létesítéséről született megállapodás a két ország képviselői között (135/2011. VII.19. kormányrendelet, 2023).
2014. február 27-28-án a magyar – román gazdasági vegyesbizottság Bukarestben folytatott tárgyalásokat, amely során megállapodást irányoztak elő a határátkelőhelyek építési programjának felgyorsításáról, valamint a két ország közötti befektetések és beruházások további ösztönzéséről (MTI, 2014). A találkozó során ismét szóba került a négy évvel korábban aláírt földgázszállítási interkonnektor kétirányúsítása, valamint a határ menti területeken a szénhidrogén-lelőhelyek közös felkutatása és hasznosítása is (MTI, 2014).
2014-2020 között zajlott az Európai Unió támogatásával az Interreg V-A Románia Magyarország Program, amely során a határmenti övezet együttműködését célozták meg (Interreg, RO-HU, 2023). A program során nyílt pályázati felhívások keretében vissza nem térítendő támogatásokra jelentkezhetnek olyan közös, határmenti együttműködési projektek, amelyek az alábbi prioritásokat irányozták elő:
- közös védekezés, valamint a közös értékek és a források hatékony felhasználása;
- a fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése;
- a foglalkoztatás fejlesztés és a határon átnyúló munkaerő-mobilitás támogatása;
- az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése;
- a kockázat megelőzés és a katasztrófakezelés;
- határon átnyúló együttműködés támogatása intézmények és állampolgárok között (Interreg Hu-RO, 2023).
A program finanszírozása az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjából (legfeljebb 85%), a román (13%) és a magyar (10 és 15%) állami társfinanszírozásból, valamint a román és a magyar partnerek önerejéből kerül megvalósításra.
12.ábra: A román-magyar külkereskedelem értékének változása 2010-2020 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: OEC World, 2022).
A 2018-as magyar-román találkozó során az infrastruktúra fejlesztések eredményeinek áttekintése mellett, további új fejlesztések kerültek kilátásba: 2020 végére előirányozták a magyar M4-es és a román A3-as autópályák összekötését, valamint szóba került a Budapestet Kolozsváron át Bukaresttel összekötő gyorsvasút tervének előkészítése is (MFA Bukarest, 2018). Emellett a korábbi földgázszállítási projektben is előrelépések történtek: a találkozó során Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertette, hogy 2019-től 1,75 milliárd, míg 2020-tól 4,4 milliárd köbméternyi gáz érkezhet hazánkba a megépített fejlesztés eredményeként, amennyiben a Fekete-tengeri gázmezőkön a kitermelést végző amerikai és osztrák-román gázipari vállalatok mielőbb meg tudják kezdeni a munkálatokat (MFA Bukarest, 2018).
Az előző részben már tárgyalt 2017-2020 közötti időszakra vonatkozó román kormányprogram a gazdasági intézkedéseken túl, külpolitikai prioritásokra is kitért. E szerint előtérbe került az Európai Unió regionális gazdasági fejlesztését szolgáló Duna-stratégia romániai projektjei, továbbá a külpolitikai irányvonalak is. A program szerint erősíteni szükséges Románia nemzetközi szerepét, fokozni a részvételt az EU és a NATO működésében, valamint kiszélesíteni az USA-val való stratégiai partnerséget (Barabás T., 2017). A szűkebb régióra vonatkozóan előirányzásra került Moldova nyugati integrációjának erősítése, a nyugat-balkáni államok uniós csatlakozásának támogatása, továbbá Lengyelországgal és Törökországgal a biztonsági együttműködés fokozása és a gazdasági kapcsolatok kibővítése. Globális szempontból egyfajta külgazdasági nyitást tartalmaz a Fekete-tenger, Kaukázus térségébe, Ázsia, Dél-Amerika, Afrika országai felé, amely segítségével elősegítheti a nemzetközi jog érvényesülését, ösztönözheti a román gazdaságba áramló FDI bővítését, valamint kiterjesztheti konzuli tevékenységét is (Barabás T., 2017).
Barabás T. János témában írott elemzése szerint a korábbi román külügyminiszter, Teodor Meleșcanu, egy hármas csoportosítású szomszédságpolitikát folytatott, bár ezt a miniszter így sosem mondta ki vagy ismerte el. E kategorizálás szerint vannak:
- stratégiailag fontos államok – főként Lengyelország és Törökország, velük a biztonsági és gazdasági együttműködéseket kell szorosabbra vonni;
- problémás államok – ide Magyarország és Moldova kerülhet, akikkel a gazdasági kapcsolatok ugyan jók és dinamikusak, de nemzetpolitikai és más ügyek terhelik a velük folytatott kapcsolatokat;
- elhanyagolt partnerek – ők azok, akikkel meg kell erősíteni az együttműködéseket, jellemzően Bulgária tekinthető ilyen államnak (Barabás T., 2017).
Ez a csoportosítás sok hasonlóságot mutat a 2017-2020-as román kormányprogramban megfogalmazott célokkal és azok résztvevőivel. Meleșcanu külügyminiszter Magyarországgal kapcsolatos nézetei szerint a két államnak együtt kell működnie a NATO keretében, közös erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi jog érvényesítésében, tovább kell folytatni az energetikai és infrastrukturális projektek kivitelezését, valamint hatékonyan kell részt venni a brexit utáni új uniós politikai konstrukció létrehozásában.
Az elmúlt években a magyar-román viszonyban meghatározó volt az erdélyi gazdaságfejlesztési program, amelyet Magyarország biztosít a külhoni magyarok számára (Magyarország Kormánya, 2021). A román külügy és kormány megítélése szerint a program nem átlátható módon támogatná a magyar lakosságot, valamint pozitív diszkriminációt alkalmazna, ezért egyeztetéseket folytattak a megfelelő támogatási forma kialakítása érdekében. 2020-ban a román – magyar külügyminiszteri találkozók eredményeként konszenzus született a témában, amely szerint a program lebonyolításának feltételeit nemzetközi megállapodásban rögzítik a felek. Román részről a dokumentumba a következő paraméterek rögzítését kérték: a román hatóságok bevonása az alapok szétosztásába és a felhasználás jogszerűségének ellenőrzésébe, átlátható, diszkriminációmentes hozzáférés, ezáltal az ország egész területéről megpályázhatóvá válnának a források (Krónika Online, 2020). A program időközben elkezdte működését, a Pro Economica alapítvány pályázati rendszerében mezőgazdasági és turisztikai projektekre lehet jelentkezni.
A magyar-román kapcsolatok az elmúlt harminc év távlatából változatos képet mutatnak. Míg a gazdasági együttműködések egy állandó stabilitást jeleznek, addig a külpolitikai és diplomáciai kooperációkra ez már nem jelenthető ki ekkora bizonyossággal. A két ország történelmi múltja meghatározó az együttműködésekben, a nehezen megszerzett szuverenitásuk pedig tovább fokozhatja az egymással szembeni bizalmatlanságot. Ezáltal a román-magyar viszony gazdasági vonatkozása várhatóan a későbbiekben is hasonlóan dinamikus lesz, mint korábban, a politikai és diplomáciai hangulatra azonban inkább a két fél közötti párbeszéd jellege lehet hatással.
Befejezés – konklúzió
Románia, ahogyan a legtöbb kelet-európai állam, súlyos örökséggel indult el a piacgazdaság és a szuverén állam kialakításának útján. Egyetlen előnye a többi országhoz képest a viszonylag alacsony külső eladósodottság volt, mindettől függetlenül gazdaságának így is megannyi nehézséggel kellett szembenézni az 1990-es 2000-es években. Az Európai Uniós csatlakozás jelentősége túlmutat a gazdasági előnyökön, a román nép számára az Európához való tartozás érzését hozta magával az integráció 2007-es megvalósulása. A 2008-as 2009-es gazdasági válság rávilágított azokra az egyenlőtlenségekre, amelyek a román gazdaság gyors fejlődése mögött húzódtak, valamint arra, hogy az ország külső sérülékenysége mennyire magas. Az Európai Bizottság és az IMF részéről nyújtott financiális támogatások segítségével sikerült kilábalnia a krízisből, a reformfolyamatok pedig kedvezően hatottak a belső gazdasági helyzetre is: nőttek a bérek, bővült a háztartások fogyasztása, a gazdasági felzárkózás jelentős ütemben zajlott, de nem javultak az egyensúlyi mutatók, ez pedig a jövőre nézve is kérdésessé teszi a román helyreállás stabilitását és fejlődés lehetőségeit.
A magyar-román viszonyt a közös történelmi emlékek mellett az erdélyi magyarság helyzete, kérdése is összeköti. Magyarország alkotmányos vállalása a határon túli magyarok sorsáért, helyzetük javításáért, immár több, mint egy évtizede meghatározó a szomszédos államokkal folytatott külpolitikában. Ez a magyar hozzáállás azonban sokszor ellentétes érzéseket vált ki az érintett országok vezetőiből, holott Románia esetében hasonló megnyilvánulás volt megfigyelhető az Ukrajna területén élő, román kisebbséget érintő ukrán nyelvpolitika alkalmazása során is. A jelenlegi román külpolitikában Magyarország, mint gazdasági partner és nem, mint politikai szövetséges szerepel, így a következő évtized feladata lehet ennek a viszonynak a javítása, a vitás kérdések rendezése.
Felhasznált források
Barabás T. János (2017): A magyar – román kapcsolatok és romániai megítélésük 2017-ben. KKI Szemle, E-2017/33. Külgazdasági és Külügyi Intézet, Budapest. https://kki.hu/assets/upload/33_KKI-elemzes_ROU-HUN_Barabas_20171130.pdf
Benyovszky Annamária – Nagy Ágnes (2013): A pénzügyi válság és a gazdasági kormányzás szükségessége. Hitelintézeti Szemle, 12. évfolyam, 1. szám. https://www.bankszovetseg.hu/Content/Hitelintezeti/benyovszky-18-37.pdf
Braun Zsolt Zoltán (2015): A magyar – román kapcsolatok alakulása Románia uniós csatlakozásáig – magyar szemmel. Jog és Politikatudományi Folyóirat, IX. évfolyam, 2015/2. szám. Magyar Állam- és Jogtudományi Társaság. http://dieip.hu/wp-content/uploads/2015-2-02.pdf
Capital – eMAG a intrat şi în Ungaria. https://www.capital.ro/emag-a-intrat-si-in-ungaria-189047.html Letöltve: 2023.02.27.
EUR-Lex Romania: https://eur-lex.europa.eu/EN/legal-content/summary/7_romania.html Letöltve: 2023.02.27.
Illyés Gergely – Kántor Zoltán (2012): Románia 1989 után. Külügyi Szemle, 2012. tél. https://kki.hu/assets/upload/Kulugyi_Szemle_2012_04_Romenia_1989_uten_.pdf
International Court of Justice – Case 132 (2009): Maritime delimitation in the Black Sea (Romania v. Ukraine). https://www.icj-cij.org/case/132 Letöltve: 2023.02.27.
International Monetary Fund (IMF) (2009): Romania: Request for Stand-by Arrangement – Staff Report; Staff Supplements; and Press Release ont he Executive Board Discussion. IMF Country Report No. 09/183. https://www.imf.org/external/pubs/ft/scr/2009/cr09183.pdf Letöltve: 2023.02.27.
International Monetary Fund (IMF) (2023): Romania: History of Lending Commitments as of May 31, 2015. https://www.imf.org/external/np/fin/tad/extarr2.aspx?memberKey1=818&date1key=2015-05-31 Letöltve: 2023.02.27.
Interreg Románia Magyarország 2014-2020: https://interreg-rohu.eu/hu/program-attekintese-programrol/ Letöltve: 2023.02.27.
Kajdi László (2022): Migráció a hazautalások tükrében – fókuszban az elmúlt évtized magyarországi folyamatai (PhD. értekezés). Pécsi Tudományegyetem. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/33938/kajdi-laszlo-tezisek-hun-2022.pdf?sequence=2&isAllowed=y Letöltve: 2023.02.27.
Kis Katalin (2021): Mi történt a szomszédban? A román gazdasági felzárkózás elmúlt évtizede. Hitelintézeti Szemle, 20. évfolyam, 3. szám. https://epa.oszk.hu/02700/02722/00099/pdf/EPA02722_hitelintezeti_szemle_2021_3_127-137.pdf
Krónika Online (2020): Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program: ragaszkodik az államközi megállapodáshoz a román külügy. https://kronikaonline.ro/belfold/erdelyi-gazdasagfejlesztesi-program-ragaszkodik-az-allamkozi-megallapodashoz-a-roman-kulugy Letöltve: 2023.02.27.
Law no. 157/2022: Changes tot he Offshore Law: https://www.pwc.ro/en/tax-legal/alerts/law-no–157-2022–changes-to-the-offshore-law.html Letöltve: 2023.02.27.
A Magyar Köztársaság Kormányának és Románia Kormányának egyetértési nyilatkozata (2001): https://epa.oszk.hu/02100/02169/00018/pdf/020115.pdf Letöltve: 2023.02.27.
Magyarország Nagykövetsége Bukarest (MFA Bukarest) (2018): Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr látogatása Romániában 2018. november 9-én. https://bukarest.mfa.gov.hu/news/szijjarto-peter-kuelgazdasagi-es-kueluegyminiszter-ur-latogatasa-romaniaban-2018-november-9-en Letöltve: 2023.02.27.
Magyarország Nagykövetsége Bukarest (MFA Bukarest) (2020): Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bukaresti látogatása: https://bukarest.mfa.gov.hu/news/szijjarto-peter-kuelgazdasagi-es-kueluegyminiszter-bukaresti-latogatasa
Magyarország Kormánya (2013): Megállapodás a magyar – román gazdasági vegyes bizottság összehívásáról. https://2010-2014.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/megallapodas-a-magyar-roman-gazdasagi-vegyes-bizottsag-osszehivasarol Letöltve: 2023.02.27.
Magyarország Kormánya (2021): A külhoni gazdaságfejlesztési program a magyar gazdaságot erősíti. https://kormany.hu/hirek/a-kulhoni-gazdasagfejlesztesi-program-a-magyar-gazdasagot-erositi Letöltve: 2023.02.27.
MASZOL (2014): Kivándorlás: lassan munkaerő nélkül marad Románia. https://maszol.ro/belfold/27525-kivandorlas-lassan-munkaero-nelkul-marad-romania Letöltve: 2023.02.27.
Magyar Nemzeti Bank – FDI Statisztikák (2022): https://hu-rmbbudapest.mnb.hu/statisztikak/fdi-statisztikak Letöltve: 2023.02.27.
Molnár Ernő (2010): Románia rendszerváltás utáni ipari szerkezetváltásának globális és regionális aspektusai. Közép-Európai Közlemények 3/3. https://core.ac.uk/download/pdf/229401109.pdf Letöltve: 2023.02.27.
MOL Románia (2023): https://molromania.ro/hu/a-mol-rol/mol-romania/ Letöltve: 2023.02.27.
National Bank of Romania (2021): Foreign Direct Investment in Romania in 2021. https://www.bnr.ro/SearchResult.aspx Letöltve: 2023.02.27.
Novoszáth Péter (2014): Egy ortodox válságkezelési „siker” – történet árnyoldalai, Románia példája. Polgári Szemle, 10. évfolyam, 1-2. szám. https://polgariszemle.hu/images/content/pdf/psz_2014._1-2.szam_6.pdf Letöltve: 2023.02.27.
Observatory of Economic Complexity (OEC World) – Romania: https://oec.world/en/profile/country/rou Letöltve: 2023.02.27.
Observatory of Economic Complexity (OEC World) – Romania and Hungary: https://oec.world/en/profile/bilateral-country/hun/partner/rou Letöltve: 2023.02.27.
OECD International Migration Outlook (2021) – Romania: https://www.oecd-ilibrary.org/sites/2dedc426-en/index.html?itemId=/content/component/2dedc426-en Letöltve: 2023.02.27.
Osvát Szabolcs (2002): A kémrepülésektől a bizalomerősítésig: a Nyitott Égbolt Szerződés története. Külügyi Szemle, 2002. tél. https://kki.hu/assets/upload/KULUGY_KulugyiSzemle_2002__4osvath.pdf Letöltve: 2023.02.27.
OTP Bank Románia: https://www.otpbank.ro/hu/otp-csoport/rolunk/otpbank-tortenete Letöltve: 2023.02.27.
Pászkán Zsolt (2012): Választások éve Romániában – általános kontextus és távlatok. BGA ZRT, Nemzetpolitikai Kutatóintézet. https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/NPKI_oktatas_kulhoni_partok/Paszkan%20Zsolt%20-%20Valasztasok%20eve%20Romaniaban%20%E2%80%93%20altalanos%20kontextus%20es%20tavlatok.pdf Letöltve: 2023.02.27.
Piotr Ronkowski (2013): Labor market policy expenditure and the structure of unemployment. Statistics in focus 31/2013. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Archive:Labour_market_policy_expenditure Letöltve: 2023.02.27.
Portfolio (2013): Románia energiafüggetlenségre tör. https://www.portfolio.hu/uzlet/20130506/romania-energiafuggetlensegre-tor-183566 Letöltve: 2023.02.27.
Portfolio (2019): Zajlik az eMAG és az Extreme Digital fúziója. https://www.portfolio.hu/uzlet/20191106/zajlik-az-emag-es-az-extreme-digital-fuzioja-406257 Letöltve: 2023.02.27.
Réti Tamás (2009): A román gazdaság és a migráció. Külgazdaság, LIII. évfolyam, 2009. július – augusztus. https://kulgazdasag.eu/api/uploads/03_reti_tamas_04428ca525.pdf Letöltve: 2023.02.27.
Richter Gedeon: https://www.gedeonrichter.com/ro/hu/about/history Letöltve: 2023.02.27.
Romania Regular Report (1999): https://neighbourhood-enlargement.ec.europa.eu/romania-regular-report-1999_en Letöltve: 2023.02.27.
Romanian Companies – Teilor SRL: https://www.romanian-companies.eu/teilor-srl-15997524/ Letöltve: 2023.02.27.
Salat Levente (2009): Román – magyar kapcsolatok. BUKSZ, 21. évfolyam, 4. szám, 2009. tél. https://epa.oszk.hu/00000/00015/00056/pdf/08prob_salat.pdf Letöltve: 2023.02.27.
Sáringer János (2015): Iratok az Antall-kormány külpolitikájához és diplomáciájához I. Veritas Könyvek 3., Budapest. https://veritasintezet.hu/storage/files/antallIratokIII15501.pdf Letöltve: 2023.02.27.
Statista.com (2022): Unemployment rate in Romania from 1991-2022: https://www.statista.com/statistics/1105150/unemployment-rate-romania/ Letöltve: 2023.02.27.
Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról (1996). https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/2019/03/Alapszerzodes_Magyar-rom%C3%A1n-alapszerz%C5%91d%C3%A9s.pdf Letöltve: 2023.02.27.
Szőke Ágnes – Végh Marcell Zoltán (2019): Románia recessziója – zuhanórepülés? In: Válság és válságkezelés az Európai Unió kohéziós országaiban, (13). pp. 134-141. (2012). http://acta.bibl.u-szeged.hu/57745/ Letöltve: 2023.02.27.
UNCTAD Data Center: https://unctadstat.unctad.org/wds/ReportFolders/reportFolders.aspx?sCS_ChosenLang=en Letöltve: 2023.02.27.
Varga Ádám (2012): A román külpolitika európaizálódása. Nemzet és Biztonság, 5. évfolyam, 2. szám/március. http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/nb12_02_varga_adam.pdf Letöltve: 2023.02.27.
World Bank (2018): Romania – Systematic Country Diagnostic. https://www.worldbank.org/en/country/romania/publication/romania-systematic-country-diagnostic Letöltve: 2023.02.27.
World Bank – Data Base – Romania remittences: https://data.worldbank.org/indicator/BX.TRF.PWKR.CD.DT?locations=RO Letöltve: 2023.02.27.
135/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a Szolnok-Nagykereki (H) és Santaul Mare (Nagyszántó)-Cluj Napoca (Kolozsvár) (RO) közötti autópálya-kapcsolat létesítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100135.kor Letöltve: 2023.02.27.
54/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a Magyar Köztársaság által alkalmazandó, a munkavállalók szabad áramlására vonatkozó átmeneti szabályokról: https://jogkodex.hu/jsz/2006_354_korm_rendelet_3829347 Letöltve: 2023.02.27.
- évi LIV. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a magyar-román államhatárt keresztező földgázszállító vezetékekkel, valamint villamos távvezetékekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000054.TV Letöltve: 2023.02.27.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
