A 20. század végétől tapasztalt rohamos fejlődés hatására a világ gazdasági súlypontja egyre inkább eltolódik a hagyományos fejlett gazdaságoktól a fejlődő országok felé. Az előrejelzések szerint a világ GDP-je 2050-re több mint kétszeresére emelkedhet, és ebben döntő szerepet játszhatnak a feltörekvő gazdaságok. Míg a globális dél a fejlődés útjára lépett, addig a hagyományos fejlett régiók – mint Európa – befolyása mérséklődik, jelentősége pedig megkérdőjeleződik a geopolitikai játszmákban. Miként és milyen mértékben fog átalakulni a világgazdaság a 21. században? Mi vár a fejlődő országokra? Milyen kihívásokkal szembesülhetnek az elkövetkezendő évtizedekben? Elemzésünkben többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ.
1. A világgazdaság idei teljesítménye és a 2026-os kilátások
A világgazdaság idén is növekedett, azonban az IMF októberi kutatása szerint a a világgazdaság egy átmeneti, de bizonytalan fázisban van, ahol a növekedés lassú és a kilátások tompának mutatkoznak. A globális GDP bővülése az előző évhez képest lassul: 2025 végére 3,2 % körül, 2026-ra pedig 3,1 % körül alakul, ami továbbra is elmarad a 2000-2019 közötti ~3,7 %-os átlagtól. Ez a lassulás nem egy válságot jelez előre, hanem olyan alapvető, strukturális tényezők negatív irányba történő elmozdulása okozza, mint a népesség korösszetétele, a produktivitás, vagy a gazdasági fregmentáció.
A növekedési kilátások tompasága mögött több tényező egyidejű jelenléte áll: bár a rövid távú előrejelzés kismértékben javult az áprilisi előrejelzéshez képest, ez nagyrészt a kereskedelmi feszültségek vártnál enyhébb hatásának tudható be, és nem arra utal, hogy a fundamentális problémák megoldódtak volna. A hosszútávú kilátások romlását a bizonytalanság és a kereskedelmi kapcsolatok átrendeződése okozza, mivel az orosz-ukrán háború, valamint az amerikai védővámok számos gazdaságot arra késztettek, hogy alternatívákat keressenek, ezáltal új ellátási láncok alakultak és fognak kialakulni a jövőben is.
Az elkövetkezendő években a feltörekvő gazdaságok – amelyekről ebben az elemzésben szó lesz – nagy nyertesei lehetnek a világgazdaság átalakulásának, hiszen a fejlődésük és a gyorsan növekvő népességük által egyre jelentősebb szerepet tölthetnek be. Az IMF jelentése szerint ezek az országok kifejezetten jól tudtak alkalmazkodni a bizonytalanságok közepette: a monetáris és fiskális keretek javulása — például a központi banki függetlenség erősítése és a fiskális fegyelem — csökkentette a külső sokkok hatását és stabilizálta a piacokat.
2. Demográfiai átalakulás – Afrika gyarapodik, Európa zsugorodik
A világgazdaság teljesítményét és közép- hosszútávú kilátásait meghatározó tényezők értelmezésekor nem hagyható figyelmen kívül a globális demográfiai szerkezet átalakulása sem. A gazdasági növekedés lassulásában ugyan meghatározó szerepet játszanak a demográfiai trendek és a geopolitikai feszültségek, azonban a következő évtizedekben egyre erőteljesebben érvényesülnek azok a népesedési folyamatok, amelyek alapjaiban formálják át a munkaerő-kínálatot, a fogyasztói struktúrákat és a gazdasági centrumok súlyát.
Az elmúlt időszakban a világ népessége elsősorban a fejlődő országokban növekedett, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A hosszútávú előrejelzések, modellezések alapján a világ populációja 2050-re elérheti 9,6 milliárd főt, a növekedés 2084-ig tarthat, mikoris az össznépesség közel 10,3 milliárd főnél fog tetőzni, várhatóan innentől enyhe csökkenés lesz majd tapasztalható. Természetesen a népességszám és a természetes népszaporulat változása sok tényezőtől függ, a mai geopolitikai viszonyok között nehéz bármit is előre jelezni. A várakozások elsősorban abból indulnak ki, hogy a jelenlegi fejlődő gazdaságoknak a globális piacba történő integrációja tovább folytatódik, mindemellett az oktatási és a foglalkoztatottsági szint emelkedése sem áll meg, amelyek hasonlóképp a globális észak országaihoz, ezen régiókban is megfordíthatják a termékenységi ráták dinamikáját.
1. Ábra: A világ népességének alakulása 2025 és 2100 között (milliárd főben). Forrás: United Nations, worldometers.info, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/a-vilag-nepessegenek-alakulasa-2025-es-2100-kozott-milliard-foben-1h984wv18xerd2p
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint az afrikai kontinens népessége 2050-re megközelítheti a 2,5 milliárdot, amivel a világ össznépességének 25 százalékát fogja adni, viszont az évszázad végére ez az arány 40 százalékra is növekedhet. Ázsia is, hasonlóképp az afrikai kontinenshez, az össznépesség kicsivel több, mint 40 százalékát fogják adni, azonban a növekedésük az évszázad közepére megáll és csökkenés várható. A maradék 15-20 százalékon három kontinens fog osztozni: Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa. Az utóbbi a világ népességének csupán 5,8 százalékát fogja kitenni, amely egészen kevés ahhoz képest, hogy 1950-ben körülbelül a 22,1 százalékát adta.
2. Ábra: Termékenységi ráta alakulása kontinensenként 1950 és 2050 között. Forrás: Statista, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/termekenysegi-rata-alakulasa-kontinensenkent-1970-es-2050-kozott-1h9j6q75w8xxv4g
A fenti ábra jól szemlélteti, hogy egyes kontinenseken miként alakultak a termékenységi mutatók. Láthatóan mindegyik kontinensen csökkenő tendenciát mutatnak, már csak Afrikában és Óceániában maradt a 2,1-es határérték felett a fertilitás. Míg Európában ez az érték 1950-ben 2,7 volt, addigra napjainkban 1,41-re csökkent, amely egyértelműen indukálja a természetes népességcsökkenést. A kontinensünknek és magának az Európai Uniónak ebből a kilátástalan helyzetből kell találnia egy kiutat. Amennyiben születésszám csökkenése tovább folytatódik, akkor az nem csak a versenyképességünkre lesz hatással, hanem egy demográfiai katasztrófát idézhet elő, amely véglegesen megpecsételheti a régió sorsát. Ezt a krízist pedig nem a harmadik világbeli bevándorlók „importálásával” lehet megoldani, hanem tudatos családpolitikával és átfogó reformprogramokkal, amelyek hiányoznak számos európai ország politikájából.
3. Globális hatalmi verseny
Lényeges első helyen említeni a nagyhatalmak közötti globális gazdasági hegemóniáért folytatott versengést, amelynek a színtere elsősorban Afrika. A kontinens erőforrásainak gazdagsága miatt a külső szereplők egyre inkább versenyezni fognak a befolyásért, például az infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházások és támogatások révén, ami bizonyos esetekben új partnerségekhez és befolyási övezetek kialakulásához vezethet. Ebben a versenyben jelenleg Kína áll nyerésre, hiszen az elmúlt években jelentős mértékben kiszorultak nyugati országok a régióból.
3.1. A gyarmatosítás új formája – Afrika
A 20. század második felében az afrikai történelmet a két nagyhatalmi blokk (USA és Szovjetunió) versengése határozta meg, akiknek az elsődleges céljuk az volt, hogy a nyersanyagokban gazdag kontinens felett megszerezzék a befolyást. A keleti blokk felbomlását követően elsősorban a nyugati dominancia volt jellemző a régióban.
A változás a 2000-es évektől következett be, amikor is a Kínai Népköztársaság sorra kezdte átvenni az Egyesült Államok kereskedelmi pozícióit a világ valamennyi országában. Míg a nyugat a demokráciaépítéssel és a katonai hegemónia fenntartásával volt elfoglalva, addig Kína egyre mélyebb gazdasági kapcsolatokat épített ki, elsősorban Ázsiában és Afrikában. Ez a tendencia az elmúlt évtizedben tovább folytatódott, ami odáig vezetett, hogy 2024-re több mint 150 országnak Kína lett a legnagyobb kereskedelmi partnere.
3. Ábra: Ki dominálja a világkereskedelmet – USA vagy Kína? Forrás: Visual Capitalist, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/ki-dominalja-a-vilagkereskedelmet-usa-vagy-kina-1h1749wq8qdwq2z
Azonban Kína nem csak a kereskedelemben, hanem a beruházások terén is az élre tört. Az közvetlen befektetések mértéke 2003 óta folyamatosan növekedett. 2024-ben Kína közvetlen afrikai tőkebefektetésének az összértéke elérte a 3,37 milliárd amerikai dollárt, szemben a húsz évvel korábbi 320 millió dollárral. Ezzel szemben ugyanazon évben az amerikai tőkebefektetések mérlege negatív volt, ami röviden annyit tesz, hogy több tőkét vontak ki a régióból, mint amennyit befektettek. Ez az érték -2,02 milliárd dollár volt a China Africa Research Initiative (magyarul: Kína-Afrika Kutatási Kezdeményezés) felmérése szerint.
Tehát napjainkban a gyarmatosításnak egy új formája jelent meg. Már nem a klasszikus értelemben vett hódítás útján történik, inkább gazdasági függés kialakítása révén. Az afrikai országok elősorban azért a kínaiakkal építik ki mélyebben a partneri együttműködéseket, hiszen a támogatásokat nem kötik jogállami, emberi jogi feltételekhez, mint ahogy azt a nyugati országok tették. Kétségkívül a vissza nem térítendő támogatások, hitelek és beruházások komoly fejlődést eredményeztek a részes országok infrastruktúrájában, azonban ezzel párhuzamosan egyre inkább felmerül a gazdasági függőség kérdésköre. Ugyanakkor a látszólag kedvező konstrukciók mögött jelentős adósságkockázat rejtőzhet, mivel a kölcsönök visszafizetése hosszú távon jelentősen terhelheti az érintett országok költségvetését, illetve sok esetben a hitelszerződések nem teljesen átláthatóak.
A kínai jelenlét nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai kérdés is. Kína az afrikai kapcsolatait a globális stratégiai pozíciói erősítésének eszközeként használja, ami a kontinens nemzetközi mozgásterét is befolyásolhatja. A dilemma az, hogy a jövőben ez az együttműködés az afrikai országok számára a gazdasági önállóság katalizátoraként fog-e szolgálni, vagy inkább egy újabb gyarmati függésnek esnek áldozatul.
4. A fejlődő országok gazdasági potenciálja
4.1. Előrejelzések
A fejlődő országok fiatal és gyorsan növekvő népessége ösztönözheti a régiók gazdasági átalakulását, ha a kormányoknak sikerül biztosítaniuk ezeknek a fiataloknak a megfelelő oktatási és foglalkoztatási lehetőségeket. A világgazdaság növekedését várhatóan elsősorban a feltörekvő gazdaságok fogják hajtani, amelyek fokozatosan növelik a részesedésüket a világ GDP-jéből. A Goldman Sachs 2023-as elemzése szerint a feltörekvő gazdaságok – például Kína, India, Indonézia – a következő évtizedekben várhatóan évente átlagosan 3,2%-os növekedést érhetnek el, szemben a fejlett gazdaságokkal – például USA, Németország, Japán – akik mindösszesen évi 1,6 százalékot. Az előrejelzés szerint a feltörekvő piacok részesedése a globális részvénypiaci kapitalizációból a 2023-as körülbelül 27%-ról 35%-ra nő 2030-ra, 47%-ra 2050-re, és 55%-ra 2075-re. Ez a növekedés elsősorban demográfiai tényezőknek, nem a termelékenységi tényezők javulásának köszönhető.
Ezen tanulmány alapján 2075-re a világ tíz legnagyobb gazdasága (reál GDP az amerikai dollár 2021-es vásárlóerején számolva) közül csak három lesz a jenlegi fejlett piacok közül, a másik hét a fejlődő gazdaságok valamelyike lesz, amelyet a következő ábra is jól szemléltet:
4. Ábra: A világ 10 legnagyobb gazdasága, GDP reál (2021-es) értéke alapján számolva (2024 és 2075). Forrás: Goldman Sachs, Világbank; Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/a-vilag-10-legnagyobb-gazdasaga-gdp-real-2021-es-erteke-alapjan-szamolva-2024-es-2075-1h984wv18183d2p
A várakozások szerint Kína az élre tör, az Egyesült Államok pedig a harmadik helyre csúszik vissza. India várhatóan a rangsor második helyére lép előre, mivel a reálnövekedése 2050-ig akár közel évi 4-5% körül alakulhat. Természetesen a mostani fejlett gazdaságok súlya is megmarad, viszont jóval kisebb mértékben, ahogy azt az ábra is szemlélteti. A legnagyobb nyertesek közé talán Indonézia és Nigéria kerülhet, akik a 2024-es 16. és 54. helyezésükről a negyedik és az ötödik helyre törhetnek fel.
A következő ábra azt szemlélteti, hogy miként fog alakulni a világ GDP növekedési üteme az évszázad végéig. A tendencia itt is megmutatkozik: a fejlett világ háttérbe szorul és a jövőben is a jelenlegi feltörekvő gazdaságok fogják adni a növekedésnek a jelentős hányadát.
5. Ábra: A világ GDP-jének potenciális növekedési üteme kontinensenként 2025 és 2100 között. Forrás: OECD, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/a-vilag-gdp-jenek-potencialis-novekedesi-uteme-kontinensenkent-2025-es-2100-kozott-1hnq41op1yr8p23
Az elkövetkezendő évtizedekben globálisan lassulni fog a GDP növekedésének az üteme, amelynek kiváltó okai a munkaképes korú népesség gyarapodásának a mérséklődése és a feltörekvő gazdaságok munkaerő-hatékonyságának a lassulása. Viszont rövidebb időtávban szemlélve az eseményeket is tapasztalható az átalakulás. Az elkövetkezendő tíz évben is a feltörekbő gazdaságok dominálhatnak majd a GDP növekedésben, 2035-re a feltörekvő piacok a globális gazdasági növekedés mintegy 65%-át fogják adni.
Infogram
6. Ábra: A világ 15 legnagyobb GDP növekedési potenciállal rendelkező országa (éves átlagos nominális növekedés), 2024-2035. Forrás: S&P Global, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/a-vilag-15-legnagyobb-gdp-novekedesi-potenciallal-rendelkezo-orszaga-eves-atlagos-nominalis-novekedes-2024-2035-1h9j6q75wonev4g
Ezt a növekedést elsősorban az ázsiai-csendes-óceáni térség feltörekvő gazdaságai fogják ösztönözni, köztük Kína, India, Vietnam és a Fülöp-szigetek. 2035-re India megszilárdítja helyét a világ harmadik legnagyobb gazdaságaként, míg Indonézia és Brazília a nyolcadik, illetve a kilencedik helyet fogja elfoglalni. Érdekességképp Magyarország az S&P Global (Standard and Poor’s Global) potenciális GDP növekedési rangsorolásában a 15. helyen áll világviszonylatban.
A másik fontos mutató, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni az az egy főre jutó GDP (GDP per capita), hiszen ez mutatja meg, hogy az életszínvonal és a társadalom gazdasága milyen mértékű. Az adatok itt már más képet mutatnak: a fejlett gazdaságok jelenleg is vezetik a rangsort, és ez 2075-re sem lesz másképp, mivel míg a fejlett piacok jóléti államok, addig a fejlődő gazdaságok alacsony és közepes jövedelműek. A következő ábra azt mutatja meg, hogy a GDP szerinti rangsorban élen álló országok közül, melyiknek mekkora az egy főre jutó GDP-je.
Infogram
7. Ábra: A 2075-re előrejelzett, legnagyobb GDP-vel rendelkező országok egy főre jutó GDP-je reál (2021-es) értéken számítva. Forrás: Goldman Sachs, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/a-2075-re-elorejelzett-legnagyobb-gdp-vel-rendelkezo-orszagok-egy-fore-juto-gdp-je-real-2021-es-erteken-szamitva-1h984wv1w00qd2p
Az ábra jól szemlélteti, hogy bár Kína GDP alapján az első helyen van, az egy főre jutó GDP-je viszont közel háromszor, míg Indiáé több mint négyszer alacsonyabb mint az Egyesült Államoké. Az egy főre jutó GDP azért fontos mutató, mert az adott ország gazdasági teljesítményét a népességszámhoz viszonyítja, így reálisabb képet ad arról, hogy átlagosan mennyi gazdasági érték jut egy emberre, valamint kiszűri azt a torzítást, hogy egy nagy népességű ország pusztán mérete miatt tűnjön gazdaságilag erősebbnek versenytársainál.
4.2. A jövőbeli növekedés kiváltó okai, indikátorai
Az elkövetkező évtizedben a kedvező demográfiai és technológiai fejlemények fellendíthetik a feltörekvő piacok termelékenységét és ezáltal gazdasági növekedését. Ezen túlmenően az energetikai átállás és az ellátási lánc áthelyezése lehetőséget nyújt ezeknek a gazdaságoknak arra, hogy kiaknázzák bőséges természeti erőforrásaikat, bőséges munkaerő-állományukat és gyártási kapacitásaikat.
A globálisan csökkenő termékenységi rátát kihasználva a feltörekvő gazdaságok egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy kihasználják a demográfiai előnyüket. Ez a kedvező demográfiai tendencia bővíteni fogja a munkaerő- és fogyasztói piacokat. 2050-re a feltörekvő országokban az idős korúak aránya várhatóan eléri a 35 százalékot, ami viszont még mindig jóval alacsonyabb a magas jövedelmű országokban várható 50 százaléknál.
A másik fontos indikátor a technológiai fejlődés, ami növelheti a feltörekvő piacok termelékenységét, és ezáltal a gazdasági növekedésüket is. Azonban a legtöbb államban a kutatás-fejlesztés alulmaradt. Az erőforrásaikat zömében a haderőfejlesztésre, vagy alacsonyabb presztízsű szektorokra – nyersanyagtermelésre, mezőgazdaságra – költötték.
Ami számukra viszont előnyt jelent, hogy nem kell azt az utat kijárniuk, amelyet a fejlett országok már megtettek, hanem a gyors léptékű fejlődés végett a legújabb technológiákat implementálhatják a gazdaságukba, így kihagyhatják a lassú fejlődésnek, fejlesztéseknek a rögös útját.
Ugyan ez igaz az zöldpolitikára is. Megfelelő partneri együttműködésekkel, projektekkel és támogatásokkal az energiapiacot is meg lehet reformálni a fejlődő országokban, így a fejlődésük során környezetbarátabb technológiákat alkalmazhatnának. Az energiapolitikai átalakulás különben is a középpontba helyezi a régiót, mivel a kritikus fontosságú ásványlelőhelyek jelentős része a globális dél régióiban találhatóak meg: Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában
8. Ábra: A fejlődő gazdaságok szerepe a nyersanyagtermelésben (2022). Forrás: S&P Global, Szerkesztette: Jóna Bence. Emerging Markets: A Decisive Decade | S&P Global. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/a-fejlodo-gazdasagok-szerepe-a-nyersanyagtermelesben-es-feldolgozasban-2022-1hxj48mq80k8q2v
Ezek a nyersanyagok – különösen a réz, a kobalt, a nikkel és a lítium – alapvető fontosságúak az új technológiákhoz, mint a napelemek, elektromos járművek vagy akkumulátorok gyártásához. Az ezek utáni keresletnövekedés várhatóan exponenciális lesz. Az S&P felmérése szerint az energiatermelés szempontjából kulcsfontosságú réz iránti kereslet a jelenlegi 25 millió tonnáról 2035-re mintegy 50 millió tonnára fog duplázódni. A lítium esetében korábban az Európai Unió arra a következtetésre jutott, hogy ahhoz, hogy Európa elérje zöld átállás céljait, a keresletnek 2030-ra 18-szorosára, 2050-re pedig 60-szorosára kell növekednie.
Ezen nyersanyagok bányászatában és feldolgozásában vezető szerepet játszik Kína (réz, kobalt, nikkel és lítium), Chile (réz és lítium), Peru (réz) és Indonézia (nikkel). A fejlett gazdaságok számos kezdeményezése a kínálat diverzifikálását és a stratégiai hozzáférés biztosítását célozza, ami várhatóan növeli a beruházásokat a jelentős tartalékokkal rendelkező feltörekvő országokban. A külföldi befektetések lehetőségeinek kiaknázása érdekében egyes feltörekvő piacok már most új ösztönzőket hoznak létre szakpolitikai változtatások és infrastrukturális fejlesztések révén.
Például Chile, amely a világ legnagyobb lítiumkészletével rendelkezik, stratégiai ásványként tekintenek rá, melynek a kiaknázásában az állam fontos szerepet játszik, ugyanakkor a kitermelési jogokat a magánszektorral is megosztják. Hasonlóképpen járnak el a szubszaharai országok is, például a Kongói Demokratikus Köztársaság, amelyek szintén jelentős réz- és kobalttartalékokkal rendelkeznek, és az infrastruktúra-fejlesztések révén igyekeznek minél több külföldi befektetőt bevonzani az országba.
4.3. Kihívások
A világ országai és ezzel együtt a feltörekvő gazdaságok is számos kihívás elé néznek, amelyek meghatározóak lehetnek a fejlődésüket tekintve. Ezen országok különösképp veszélyeztetett államoknak számítanak, amelyeket a belső ellentétek, az országok közötti konfliktusok, valamint az éghajlatváltozás egyaránt súlyt.
4.3.1. Belső ellentétek
A feltörekvő piacokat gyakran jellemzi a volatilis politikai helyzet, a fiatal és a még meg nem szilárdult intézményrendszer és közigazgatás. Az országokat javarészt instabil demokráciák vagy autoriter államok alkotják, hiszen a gyarmati múlt árnyéka a mai napig rávetül ezen országokra. A nagy függetlenedési hullámokat követően az országhatárok kialakításakor nem vették figyelembe az etnikai és vallási szempontokat, hanem mesterségesen húzták meg a határvonalakat. Afrika több száz kultúráján összesen 54 állam osztozik, amely komoly konfliktusokat generál az országokon belül. Ezért nem véletlen, hogy a legtöbb aktív fegyveres konfliktus is ezen kontinensen zajlik.
A politikai bizonytalanság nem csupán rövid távon gyakorol negatív hatást a gazdasági növekedésre, hanem annál jóval tartósabban csökkenti a GDP szintjét. Amennyiben a belső feszültségek kockázatai nagyok vagy az ország hitelvisszafizetési képessége rossz minősítést kapott, akkor az a befektetőket és a hitelezőket eltántoríthatja ezektől a gazdaságoktól. Amennyiben ezek a tendenciák nem változnak meg, akkor a régió instabilitása végett egy olyan destruktív spirálba kerülhetnek, amely gátat szabhat a régió továbbá fejlődése előtt.
4.3.2. Nemzetközi konfliktusok és geopolitikai kockázatok
A mai összekapcsolt világban a geopolitikai kockázatok jelentős hatással vannak a gazdaságokra, különösen a feltörekvő piacokon, mivel azok infrastruktúrája viszonylag törékeny, és jellemzően külföldi tőkére támaszkodnak. Például egyetlen diplomáciai nézeteltérés is a befektetések hirtelen kiáramlásához vezethet, ami a valuta leértékelődését és a tőzsde instabilitását vonhatja maga után.
Napjainkban az afrikai kontinensen van a világ legtöbb fegyveres konfliktusa a nyersanyagokért folytatott küzdelem, az instabil kormányok, valamint a faji és vallási nézeteltérések miatt. Továbbá sokszor a szembenálló feleket más-más nagyhatalmak támogatják, amivel olajat öntenek a tűzre és jobban destabilizálódik a régió.
Természetesen nem csak Afrikát sújtják konfliktusok, hanem más harmadik világbeli régiókat is: az észak-amerikai kontinensen Mexikóban a drogkartellek harcolnak a befolyásért, ezzel lényegében felosztva egymás között az ország egyes területeit. A Közel-Keleten évtizedek óta zajlanak a fegyveres összetűzések és még sorolhatnám. Ezek közvetetten érintik a feltörekvő államokat, így jelentős hatást gyakorolnak azok gazdasági fejlődésére. A világ valószínűleg nem lesz békésebb, hiszen ahogy az erőforrások egyre szűkebbek lesznek, úgy sokszorozódhatnak meg a konfliktusok, akár lokális, akár globális téren egyaránt.
4.3.3. Éghajlatváltozás
Az extrém időjárási körülmények valószínűleg a jövőben is folytatódnak, amelyek nem csak az életkörülményekre, hanem a globális ellátási láncokra, valamint az infrastruktúrákra is hatással lesz. A rendkívüli hőség, a vízhiány, az árvizek és az erdő- illetve bozóttüzek egyre gyakoribbá váltak, amelyek gátat szabhatnak a feltörekvő gazdaságok fejlődésének. Az ENSZ 2023-as jelentése szerint az adaptív intézkedések és a válságkezelések éves költsége 215 és 387 milliárd dollár között mozog. Ennek eredményeként a sebezhető országok továbbra is lemaradhatnak gazdagabb társaiktól, így lakosságuk és a gazdaságuk egyre súlyosbodó éghajlati kockázatoknak lesz kitéve.
5. G7 vs. BRICS+ országok
Ezen információk alapján joggal merül fel a kérdés, hogy hová fog vezetni fejlődő gazdaságok térnyerése? Valószínűsíthetőleg egy jóval komplexebb geopolitikai rendszerhez.
A Szovjetunió megszűnésével és a keleti blokk felbomlásával megszűnt a geopolitika bipoláris (kétpólusú) berendeződése, a helyét az Egyesült Államok hegemóniája vette át. A kétezres évektől megerősödtek a regionális, és kontinentális együttműködések (Afrikai Unió, Ázsiai Unió, Sanghaji Együttműködési Szervezet stb.), amelynek köszönhetően a világ multipoláris (többpólusú) irányba tolódott el. Kína kereskedelmi szuperhatalomként való felszínre törése és a gyors technolóigai, katonai fejlődése révén az Egyesült Államok kihívója lehet a jövőben is, azonban rajta kívül több más nagyhatalom – például India, Brazília, Mexikó – is megjelent.
A jelenlegi és a formálódó szuperhatalmak közötti új hatalmi verseny valószínűleg ezen államok megnyerése révén fog zajlani, hiszen már valamennyi területen megkerülhetetlen szereplővé váltak. A megformálódott új ellenpólus legnyilvánvalóbb entitása a BRICS, amely öt nagy állam – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrikai Köztársaság – együttműködésével jött létre 2009-ben. A szervezet 2024-ben Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal és az Egyesült Arab Emírségekkel bővült, 2025 januárjában pedig már Indonézia is csatlakozott. Jelenleg a szervezetnek tíz tagja van, viszont emellett 10 partneri országgal is rendelkezik, utolsóként Vietnám is csatlakozott partnerként. A partneri államokkal együtt számolva a BRICS+ együttműködés a világ GDP-jének 44 százalékát adják, a világ össznépességének pedig közel az 56%-át, ami nagyjából 4,5 milliárd főt jelent.
A szervezet céljai között szerepel a tagok közötti gazdasági, politikai és társadalmi együttműködés erősítése, valamint a globális dél országainak a nemzetközi politikában való szerepvállalásuknak és befolyásuknak a növelése. Kormányaik évente hivatalos csúcstalálkozót tartanak, és részben összehangolják a politikájukat. A BRICS országok közötti kapcsolatok alapelvei a be nem avatkozáson, az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön fekszenek.
Velük párhuzamot vonva helyezkednek el a G7-ek, a fejlett gazdaságok tömörülése, élén az Egyesült Államokkal. A története egészen 1973-ig nyúlik vissza, azonban az együttműködés hivatalosan 1976-ban jött létre.
A G7 és a BRICS nemzetközi szervezetként való összehasonlítása nem lehetséges, mivel míg az előbbi tagjainak mindegyike fejlett ipari demokrácia, hasonló gazdasági szerkezettel, jogállamisággal és egymással szoros katonai/politikai szövetséggel, addig az utóbbi csupán egy érdekközösség, eltérő államstruktúrával és geopolitikai érdekekkel, ami miatt a tagjai között is erős rivalizálás szokott lenni. Ezért az összehasonlítás célja inkább az, hogy bemutassa milyen trendek mutatkoznak meg a fejlett piacoknál, valamint a feltörekvő gazdaságoknál.
A „hetek” a globális gazdasági dominanciájukat egészen 2017-ig tartották fent, hiszen az azt követő évben a BRICS országok megelőzték őket a bruttó hazai termék (GDP) tekintetében, vásárlóerő-paritáson számítva (PPP).
Infogram
9. Ábra: A G7 és a BRICS+ országok összesített historikus és várható részesedése a világgazdaságból 2000-2029 között (vásárlőerő-paritáson számítva, 2024 áprilisi taglétszámmal). Forrás: EY India, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/a-g7-es-a-brics-orszagok-osszesitett-historikus-es-varhato-reszesedese-a-vilaggazdasagbol-2000-2029-kozott-vasarloero-paritason-szamitva-2024-aprilisi-tagletszammal-1h1749wq8jw9q2z
Azonban azt érdemes figyelembe venni, hogy a BRICS-el kapcsolatos felméréseket jelentősen torzítja Kína, amely az együttműködés legjelentősebb gazdasági szereplője. Ennek okán az, hogy a BRICS+ országok a világ GDP-jének ilyen nagy százalékát teszik ki, az elsősorban Kínának köszönhető.
A fejlett G7-ek magas termelékenységű szolgáltatási és technológiai ágazatokra építve bővítik a gazdaságukat, míg a BRICS országokban jellemzően a feldolgozóipar és a nyersanyagkitermelés van túlsúlyban, azonban ez a trend is kezd megváltozni, mivel felismerték, hogy a fenntartható, hosszútávú fejlődés érdekében diverzifikálniuk kell a gazdaságokat, így egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kutatás és fejlesztésre, mindemellett ezen országok egyes vállalatai világviszonylatban is kiemelkedő technológiai és pénzügyi sikereket értek el. Különösképp a kínaiak vannak az élen: Az ázsiai ország 44 kulcsfontosságú és feltörekvő innováció közül 37-ben megelőzi az Egyesült Államokat, beleértve a mesterséges intelligenciát, a védelmi szektor vívmányait, valamint a kvantumtechnológia legfőbb területeit is.
Viszont az még továbbra is elmondható, hogy a fejlődés ellenére a bérszínvonal és az életszínvonal jelentősen eltér a két blokkban. A G7 országok világviszonylatban a leggazdagabbak közé tartoznak, azonban a BRICS országaiban jóval alacsonyabbak a bérek, valamint az egy főre jutó GDP is.
10. Ábra: Átlagos napi jövedelem vagy fogyasztás alakulása 1977 és 2022 között– BRICS országok. Forrás: Our World in Data, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/atlagos-napi-jovedelem-vagy-fogyasztas-alakulasa-1977-es-2022-kozott-brics-orszagok-1h9j6q75wqyd54g
11. Ábra: Átlagos napi jövedelem vagy fogyasztás alakulása 1977 és 2022 között – G7 országok. Forrás: Our World in Data, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható:
A BRICS országokban a legmélyebb közös vonás az amerikai érdekektől való elhatárolódás. Egyes országok a BRICS-ben az amerikai diplomáciai, katonai és gazdasági befolyás alól keresnek menedéket, valamint eszközt a szankciók és vámok hatásainak enyhítésére. Még azok az országok is értékesnek tartják a BRICS-et, amelyek viszonylag pozitív kapcsolatot ápolnak az Egyesült Államokkal, mivel a szervezet lehetőséget kínál arra, hogy nagyobb befolyást szerezzenek, mint amennyit a hagyományos, nyugati dominanciájú multilaterális fórumokban élveznek. A BRICS emellett emellett vonzó lehetőséget kínál a fejlődő országok számára, hogy politikai és jogállami feltételek nélkül juthassanak fejlesztési forrásokhoz, támogatásokhoz, mindezt pedig úgy, hogy a helyi ország valutájában kapják meg, nem pedig euróban vagy dollárban.
A tagországok számára a BRICS különböző célokat szolgál: egyes országok bíznak abban, hogy jobb alkupozícióba kerülhetnek a szervezetbe való csatlakozás által, ezért igyekeznek fenntartani a jó kapcsolatokat a fejlett államokkal is. Ezzel szemben mások – nem utolsósorban Oroszország – a BRICS-et kifejezetten a nyugatközpontú világrend ellenpólusává szeretné formálni. Annak lehetősége, hogy a szervezet tagjai és partnerei megvalósítsák saját céljaikat, legyen szó egy igazságosabb multilaterális platform kiépítéséről, vagy a nyugati befolyás alóli mentesülésről, attól függ, hogy mely elképzelés fog győzedelmeskedni a kialakuló új világrendről.
Az érdekközösség azonban sok kihívásnak néz elébe, amelyek keresztbe vonhatják ezeket az előrejelzéseket: Kína demográfiai krízissel néz szembe, az ország népessége drasztikusan öregszik, amelyre, ha nem találnak megoldást, akkor jelentősen visszavetheti az ország gazdasági és katonai expanzióját. Oroszország gazdasága a háború és a szankciók hatására túlfűtötté válik, ami akár idén recesszióba taszíthatja az országot. Végül pedig az érdekellentétek is gátat szabhatnak az együttműködés jövője elé, mivel például a Kína és India közötti határvita a mai napig lezáratlan, ami a jövőben komoly (akár fegyveres) konfliktusoknak adhat táptalajt.
6. Összegzés
A 21. század világgazdasága egy olyan fordulóponton áll, ahol az elmúlt évszázad nyugati dominanciája lassan leépül, és helyét egy sokkal összetettebb, többpólusú globális rend veszi át. A Nyugat – elsősorban Európa – történelmi súlya egyszerre csökken demográfiai hanyatlása, geopolitikai jelentőségének mérséklődése és gazdasági versenyképességének gyengülése miatt. Eközben a feltörekvő régiók, különösen Ázsia és Afrika, nem csupán a gyorsan növekvő népességük, hanem a gazdaságuk és geopolitikai befolyásuk révén is megkerülhetetlen tényezővé válnak a világpolitikában.
A globális erőviszonyok átrendeződése nem egyszerűen hatalmi centrumok cseréje, hanem egy új világgazdasági szerkezet kiépülése, ahol a fejlődés motorját már nem a történetileg gazdag térségek alkotják, hanem azok a régiók, amelyek korábban perifériára szorultak.
Az egykoron hegemón szerepet betöltött nyugati hatalmakkal való együttműködés már nem kizárólagos opció a feltörekvő országok számára, hanem csupán lehetőség. Az olyan együttműködések, mint a BRICS+, a globális dél érdekeit korábban háttérbe szorító nemzetközi struktúrákkal szemben alternatív hatalmi centrumot képviselnek, amelyben a politikai feltételek nélküli együttműködés, az igazságosság és a szuverenitás áll a fókuszban.
A változás nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai léptékű. A következő évtizedeket a feltörekvő gazdaságok felemelkedése, a nyersanyag- és technológiai verseny, valamint a többpólusú szövetségi és együttműködési rendszerek kialakulása fogja meghatározni. Ezért az új korszakban az fogja jelenti a valódi erőt, aki képes lesz alkalmazkodni az új világrendhez és kiaknázni valamennyi blokk előnyeit.
Források:
https://certuity.com/insights/emerging-markets-and-global-power-shifts/#:~:text=More%20energy%20and%20momentum%20is%20shifting%20toward%20dynamic,adoption%2C%20strategic%20policy%20pivots%2C%20and%20robust%20investment%20flows.
https://www.imf.org/en/blogs/articles/2024/04/09/emerging-markets-are-exercising-greater-global-sway
https://www.weforum.org/stories/2025/11/emerging-economies-industrial-policy-competition/
https://www.tcw.com/Insights/2025/2025-06-23-The-Appeal-of-Emerging-Markets
https://delphos.co/news/blog/leading-emerging-markets-by-2050/
https://www.bcg.com/publications/2025/in-a-multipolar-world-global-south-finds-its-moment
https://www.reuters.com/markets/europe/europes-economy-caught-100-mph-trade-winds-2025-10-23
https://www.statista.com/statistics/1412425/gdp-ppp-share-world-gdp-g7-brics/https://www.statista.com/statistics/1034075/fertility-rate-world-continents-1950-2020/
https://www.ey.com/en_in/insights/tax/economy-watch/can-brics-play-a-key-role-in-shaping-future-global-economic-policy#:~:text=As%20per%20the%20IMF%20data%2C%20measured%20in%20MX,27.3%25%20in%202024%2C%20an%20increase%20of%2017.2%25%20points.
https://www.pwc.com/gx/en/world-2050/assets/pwc-the-world-in-2050-full-report-feb-2017.pdf?
https://www.imf.org/en/publications/fandd/issues/2023/09/pt-african-century
https://blog.cpsindia.org/2025/07/demography-of-world-i.html?utm_source=chatgpt.com
https://www.imf.org/-/media/files/publications/books/2025/english/acdlea.pdf
https://www.sais-cari.org/chinese-investment-in-africa
https://globalsouthrf.org/chinas-economic-diplomacy-in-africa-strategic-partnership-or-neo-dependency/
https://www.spglobal.com/en/research-insights/special-reports/look-forward/unlocking-africa/unlocking-africa-economic-potential-long-term-growth
https://www.goldmansachs.com/pdfs/insights/archive/archive-pdfs/brics-dream.pdf
https://espas.secure.europarl.europa.eu/orbis/system/files/generated/document/en/Long-termMacroeconomicForecasts_KeyTrends.pdf
https://www.goldmansachs.com/insights/goldman-sachs-research/brics-dream
https://www.oecd.org/en/topics/sub-issues/economic-outlook/long-run-economic-scenarios-2025-update.html
https://www.spglobal.com/en/research-insights/special-reports/look-forward/emerging-markets-a-decisive-decade
https://geopoliticaleconomy.com/2025/07/04/brics-expansion-population-gdp-vietnam/#:~:text=The%20BRICS%2020%20have%20a%20combined%20population%20of,Brazil%2C%20Russia%2C%20India%2C%20and%20China%20%E2%80%93%20in%202009.
https://talkmarkets.com/content/economics–politics/g7-vs-the-world-gdp-population-and-military-strength?post=507652
https://www.techspot.com/news/97802-china-leads-us-37-out-44-critical-technologies.html
https://www.gspublishing.com/content/research/en/reports/2023/06/08/50ccfb98-b82c-4ba6-976d-d541f83239be.html#_c831c1a6-796e-4000-ac7f-8c8926c6b000
https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?end=2024&most_recent_value_desc=true&start=1960&view=chart
