Mik a hét csatatérállam legfontosabb kampánytémái?

November ötödikén tartják az Egyesült Államokban az elnöki, a kongresszusi és számos államban a szenátori és kormányzói választásokat. A kampány a végéhez közeledik, a jelöltek és csapatuk felszántották az országot, kiemelt figyelmet fordítva hét, rendkívül szoros eredménnyel kecsegtető államra. Cikkünkben bemutatjuk, melyek ezek az úgynevezett csatatérállamok, milyen célzott ígéretekkel próbálja Kamala Harris és Donald Trump megnyerni ezen államok szavazóit, illetve hogy mit mutatnak a választás kimenetelére előrejelzést nyújtó mutatószámok, mint például a fogadóirodák és a tőzsdei árfolyamok.

Az amerikai választási rendszerben a szavazó állampolgárok csak közvetve szavazzák meg az Egyesült Államok elnökét. Bár a szavazóíveken leadják a jelöltekre a voksukat, végső soron nem a szavazók, hanem az elektori kollégium tagjai teszik hivatalossá az elnöki poszt nyertesét. Az elektori kollégiumba államonként lakosságarányosan kerülnek be a reprezentánsok, összesen 538 fő. A legtöbb szavazattal a legnépesebb tagállam, Kalifornia rendelkezik, szám szerint 54 fővel. Az elnöki poszt elnyeréséhez 270 szavazatra van szükség. Az elektori kollégium miatt könnyen megeshet, hogy végül nem az az aspiráns nyeri el az elnöki posztot, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett. Az Egyesült Államok történelme során eddig lebonyolított 59 darab elnökválasztás közül ez eddig öt esetben fordult elő, legutóbb 2016-ban, Donald Trump győzelmekor, azonban a leghíresebb példa a 2000-es választás, amikor Florida államban alig több mint 500 szavazat döntött.

A Republikánus Pártnak és a Demokrata Pártnak megvannak a saját biztos szavazóbázissal rendelkező államai, így ezek esetében már a választás előtt szinte biztosra lehet tudni, hogy ki fogja az elektori szavazatokat elnyerni. Kaliforniát Kamala Harris, míg Floridát Donald Trump tekintheti biztos nyereségnek. Ezek a támogatottsági viszonyok évtizedek alatt stabilnak bizonyultak. A 2000 és 2016 között tartott öt választás mindegyikén 38 államban konzisztensen mindig ugyanannak a pártnak a jelöltje nyerte el a szavazatok többségét. A maradék 12 tagállamban azonban változott, hogy demokrata, vagy republikánus jelölt szerezte meg az első helyet. Azon államokat, amelyekben szorosabb eredmény várható – így eldönthetik az USA elnökének személyét – csatatérállamoknak nevezzük. A 2024-es elnökválasztáson az elemzések konszenzusa szerint hét, összesen 93 elektori szavazattal rendelkező csatatérállam létezik; Pennsylvania, Georgia, Michigan, Wisconsin, Arizona és Nevada. Az alábbiakban a csatatérállamok legfőbb kampánytémáit és az elnyerésükre tett ígéreteket részletezzük.

Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/Swcxb/1/

Legnagyobb zsákmány Pennsylvania

A csatatérállamok közül Pennsylvania rendelkezik a legtöbb elektori szavazattal. Közel 13 milliós lakosságával az ötödik legnépesebb tagállam és összesen 19 képviselőt küld az elektori kollégiumba. A négy fő jelölt (elnökjelöltek és alelnökjelölt társaik) kampánytevékenysége alapján egyértelmű, hogy legtöbb energiát Pennsylvania elnyerésére fordítanak. Augusztus eleje óta Donald Trump 15 államban, Harris pedig 13 államban vettek részt fejenként több mint 80 kampányeseményen. Jelölttársaik, JD Vance és Tim Walz 14, illetve 19 államban tartottak összesen több mint 200 kampányeseményt.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20017271/

Kamala Harris számára jó stratégiai lépésnek bizonyult, hogy megváltoztatta a repesztéses technológiájú földgáz-kitermelésről kialakított véleményét. Az elmúlt három évben az energiahordozók áremelkedése és a repesztéses kitermelés költségének csökkenése jövedelmezőbbé tette a földgáz kinyerését, ezért a jelenlegi alelnök ígéretet tett, hogy megválasztása esetén nem fogja akadályozni a technológia használatát. Emellett pálfordulásának szerencsés mellékhatása, hogy Pennsylvaniában termelik ki Texas után a legtöbb palagázt, így kampányígéretének is kiváló. A választópolgárok megítélése azonban már kérdéses, annak fényében különösképpen, hogy a jelenlegi alelnök éveken keresztül ellenezte és akadályozta a repesztéses technológia használatát.

Az államban a kiemelt kampánytémák között szerepel még az infláció kérdése. A Datasembly felmérése szerint Pennsylvaniában volt az elmúlt években a legmagasabb az élelmiszerek áremelkedése az Egyesült Államok tagállamai közül. Ugyan a demokrata szavazók körében az államban az abortusz a legfőbb kampánytéma, az összlakosság számára az infláció és a gazdaság állapota a legfontosabb kérdés.

Georgiában a Helene hurrikán rontotta Kamala Harris esélyeit

Tizenegy millió fős lakosságával a nyolcadik legnépesebb amerikai tagállam, emellett 16 elektori szavazatával a második legértékesebb csatatérállam. 1960-ig egyetlen elnökválasztáson sem szavaztak a republikánusokra, az azóta tartott 15 választás kétharmadát azonban már a jobboldali elnökjelöltek nyerték. Négy évvel ezelőtt mindössze 20 ezer szavazattal, azaz 0,2 százalékponttal nyerte el Georgiát Joe Biden. A déli állam kivételnek számít az Egyesült Államokban, ugyanis a közvélemény kutatások szerint a legtöbb választó a demokrácia állapotát tartja a legfőbb témának. Donald Trump nyár közepéig biztosra vehette, hogy megszerzi a georgiai elektori szavazatokat, ugyanis Joe Biden tömegesen veszítette el a kisebbségi szavazatokat. Júliusban Kamala Harris jelölésével ez kis mértékben megfordult, azonban a jelenlegi alelnökjelölt esélyeit az őszi hurrikánszezon rontotta.

Georgia a hurrikánok által rendszeresen sújtott régióban helyezkedik el. A gyakran halálos áldozattal járó természeti katasztrófák rendszerint növelni szokták a hivatalban levő elnök és alelnök népszerűségét. Az idei évben azonban ez nem így alakult, mivel a szeptember végi Helene hurrikán után alig egy héttel egy újabb, Milton névre keresztelt trópusi ciklon és végigsöpört a Mexikói-öböl területén. Ennek következtében kimerültek a USA természeti katasztrófákra elkülönített vésztartaléka, így állampolgárok tömege maradt segítség nélkül.

Észak-Karolina a bizonytalan szavazók állama

Georgiához hasonlóan Észak-Karolina is 16 elektori szavazattal rendelkezik, ezért a hét csatatérállam közül kiemelt figyelmet fordítanak a déli államra az elnökjelöltek. Az 1968 óta tartott 14 választás közül mindössze két demokrata elnöknek, Jimmy Carternek és Barack Obamának sikerült Észak-Karolinában győznie. Az atlanti parti államban a legnagyobb a bizonytalan, azaz függetlenként regisztrált szavazók aránya, több mint 25 százalékos. Emellett a többségben demokratákra szavazó afroamerikai lakosok aránya is 20 százalék körüli, így igen szoros eredményre lehet számítani az elnökválasztáson.

Michiganben és Wisconsinban a háborúk kiemelt kampánytémának számítanak

Az összesen 25 elektori szavazattal rendelkező két északi államban az elmúlt bő három évtizedben mindössze egyszer, 2016-ban tudott győzedelmeskedni republikánus elnökjelölt. Az idei választáson azonban kiélezettebb harcra lehet számítani, ugyanis Michiganben és Wisconsinban igen nagy számban él olyan kisebbség, amely érintett olyan háborúban, amelybe az Egyesült Államok erősen belevonódott az elmúlt szűk négy évben.

Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/hOh6L/3/

A lengyel felmenőkkel rendelkező amerikai állampolgárok aránya Wisconsinban a legmagasabb, 8 százalékos, de a rangsorban szorosan utána következik Michigan is, 7,6 százalékkal. Összességében a közel 8,7 millió fős lengyel ősökkel rendelkező népcsoport az USA lakosságának 2,6 százalékát adja. Bár az idei elnökválasztási kampányban a külpolitikai témák háttérbe szorultak, a lengyel származású kisebbség érzelmileg elköteleződött Ukrajna mellett, így akár el is dönthetik az elnöki poszt várományosának személyét. A régióban a lengyel lakosság mellett nagy számban élnek egyéb kelet-közép-európai országok lakosai, mint például ukránok, csehek, magyarok, szlovákok és a balti államokból kivándorlók. Hasonlóan az inflációhoz, az orosz-ukrán háború fokozatos eszkalációját is Joe Biden jelenlegi elnöknek róják fel ezen szavazók, így Kamala Harris indításával Donald Trump korábbi 11 százalékpontos előnye 2 százalékpontra csökkent.

Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/QZYpZ/2/

A kelet-európai háború mellett a közel-keleti konfliktus is kiemelt kampánytémának számít a régióban (bár országos szinten a Palesztina és Izrael közötti konfliktus több figyelmet kap az orosz-ukrán háborúhoz képest). Hasonlóan a lengyel lakossághoz, az arab felmenőkkel rendelkező amerikai állampolgároknak is a Nagy-Tavak vidékén a legnagyobb a lakosságon belüli aránya. Michiganban az arab származású emberek aránya eléri a 2,1 százalékot. Országos szinten összesen 2,2 millió fő arab ősökkel rendelkező amerikai él, akik az összlakosság 0,64 százalékát adják. Bár összességében ez nem tekinthető jelentős nagyságú népcsoportnak, a területi eloszlásuk miatt könnyen lehet, hogy a michigani választást és így az elnökválasztást is az arab kisebbségbe tartozó emberek dönthetik el. Az elmúlt bő egy évben a közel-keleti konfliktus kezelése a Biden kormányzat egyik legnépszerűtlenebb külpolitikai intézkedése volt, csupán a 2021-es afganisztáni kivonulás tudja alulmúlni. A hagyományosan demokratákra szavazó michigani arab kisebbség közül idén százezer szavazó regisztrált a szavazásra függetlenként, ezzel is tiltakozva Joe Biden Izraelnek nyújtott katonai támogatása ellen. Az első elnöksége alatt hét darab arab országgal szemben bevezetett belépési tilalom miatt a muszlim közösség jelentős ellenszenvvel viszonyult Donald Trumphoz. A muszlim kisebbség között mára Donald Trump nagyobb támogatást élvez demokrata ellenfelével szemben, köszönhetően a konfliktus békés rendezése melletti elköteleződésének. Emellett Az inflációval szemben a közel-keleti konfliktus eszkalálódását Kamala Harrisnek róják fel, ugyanis alelnökként számos tanácskozást vezetett a régióban. Trump első elnöksége alatt felmondta az Iránnal kötött nukleáris egyezményt és sikeresen elindította az azóta megtorpant Ábrahám Egyezmények megkötését, amelyek keretében számos arab országgal diplomáciai kapcsolatot létesített Izrael.

Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/6nWSE/1/

A Hamász és Izrael közötti háború a közel hét és fél millió (amerikai népesség 2,2 százalékát adó) zsidó közösség számára is jelentős kampánytéma. A zsidó származású állampolgárok legnagyobb arányban az elmúlt két évtizedben erős demokrata fellegvárnak számító New York államban élnek. Az előző héten a New York-i Madison Square Gardenben tartott kampányrendezvényen a republikánus felszólalók mindegyike amellett, hogy elköteleződött Izrael mellett, a konfliktus minél gyorsabb megoldására is ígéretet tett. A jelentős arányú zsidó választó miatt számos elemzés született meg, ami szerint a közel-keleti konfliktus elhibázott kezelése New York államot egy csatatérállammá teheti.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20022884/

Michigant és Wisconsint 2016-ban Donald Trumpnak sikerült elnyernie, a demokraták túlzott magabiztosságának köszönhetően. Utóbbi államok a nyolc évvel ezelőtti kampányban a demokrata jelölt, Hillary Clinton egyszer sem látogatta meg. Idén a demokraták nem bízzák a véletlenre, mindkét államban háromszor-négyszer akkora összegben költenek politikai reklámokra, mint a Republikánus Párt. Wisconsinban négy évvel ezelőtt Joe Biden 17 százalékponttal vezetett a közvéleménykutatások szerint, azonban a tényleges szavazáson kevesebb mint egy százalékponttal sikerült Trumpot megelőznie. Az északi államban a demokraták helyzetét rontja, hogy a számos alternatív elnökjelölt (például a Zöld Párt, a Libertariánus Párt vagy az Alkotmány Párt jelöltjei) összességében mind Kamala Harristől veszik el a szavazatokat. Ennek a hatását a politikai elemzők 3-5 százalékpontra becsülik.

Arizonában a bevándorlás segíthet Trumpnak

A 11 elektori szavazattal rendelkező nyugati államban az elmúlt bő hetven évben tartott választások közül mindössze kétszer tudott demokrata jelölt nyerni, legutóbb 2020-ban Joe Biden. A felmérések szerint Arizonában a bevándorlás az elsődleges kampánytéma, amely a republikánus jelöltnek kedvez. Egyrészt az illegális migráció csökkentésével és a törvénytelenül az ország területén tartózkodóak deportálásával kampányoló Donald Trump a bevándorlást ellenző választói csoportban tömegesen szerzi a szavazatokat, azonban az első generációs bevándorlók körében is egyre népszerűbb. Mindez annak köszönhető, hogy célzottan az állam területére irányuló munkahely védelmi és teremtési javaslatokat fogalmazott meg. Ilyen például a társasági nyereségadó csökkentése azon vállalatok számára, amelyek az Egyesült Államok területén termelnek. Emellett a múlt hónapban bejelentett terve, miszerint adókedvezményt rendel el azon gépjárműhitellel rendelkezők számára, akik amerikai autóra vettek fel hitelt is jelentős népszerűségnek örvend, mivel Arizonában a legmagasabb a belföldön gyártott gépkocsik aránya. Országos szinten több mint 100 millió amerikai rendelkezik gépjárműhitellel, összesen közel 1,6 ezer milliárd dollár értékben.

Nevadában a borravaló adómentességének örülnek leginkább

A hat elektori szavazattal rendelkező nyugati tagállam a legkisebb nyereségnek számít a 2024-es elnökválasztáson. Nevadában az egyik legmagasabb a kisebbségi választópolgárok aránya, eléri a 40 százalékot. Az államban ezen népcsoport jelentős többsége a vendéglátóiparban és turisztikai szektorban helyezkedik el, rendszerint alacsony fizetés mellett. Az eredetileg a republikánus jelölt, Donald Trump által megígért adókedvezmény, vagyis a borravalók adómentessége jelentős könnyebbséget jelent ezen választói csoport számára. Később Kamala Harris is beállt az intézkedés mögé. Országos szinten a lépés összesen négymillió munkavállalót érintene, a költségvetési vonzata pedig elhanyagolható, mindössze 0,2 százalékkal csökkentené a szövetségi bevételeket. Emellett Trump munkahely-teremtési politikája is népszerű Nevadában. Az elmúlt négy évben bár országos szinten javult a munkaerőpiac helyzete, ez Nevadát csak kis mértékben érintette. Kalifornia és a fővárost követően a nyugati államban a harmadik legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Nevadában rendkívül kiterjedt szakszervezeti tagsággal rendelkeznek a vendéglátóipari alkalmazottak. Bár ezen érdekvédelmi szervezetek vezetői a jövőbeli konstruktív együttműködés érdekében egyik elnökjelölt mellett sem köteleződtek el, a szakszervezeti tagok között végzett felmérés kiforrott képet mutat. Bár a Biden-Harris kormányzatnak számos munkahelyteremtő programcsomagja volt, illetve a protekcionista kereskedelempolitikával a belföldi vállalkozásoknak kedveztek, mégis a szakszervezeti tagok 60 százaléka Trumpot támogatja, Harris 31 százalékával szemben.

A közvélemény-kutatásoknál megbízhatóbb előrejelzést adhatnak a fogadóirodák és a tőzsde

A közvélemény-kutatásokba fektetett bizalom sosem volt magas, azonban az elmúlt nyolc év politikai eseményei még inkább aláásták ezt. Jelenleg a választás kimenetelének előrejelzésével foglalkozó szervezetek mindegyike gyakorlatilag hetente változtatja a becslését, tekintettel a szoros várható eredményre. A közvélemény-kutatások megbízhatóságát tovább rontja, hogy számos kutatóintézet politikai pártok felkérésére készíti el felméréseit, így befolyásolva a választópolgárokat. Éppen ezért a pusztán piaci várakozásokon alapuló mutatószámok megbízhatóbb képet nyújthatnak a választások kimeneteléről. Az egyik ilyen alternatív mutatószám a fogadóirodák által vezetett esélyek. Az egyik legnagyobb ilyen online platformon, a Polymarket-en több mint 1,1 milliárd dollár értékben fogadtak az Egyesült Államok elnökválasztásának kimenetelére, a beérkezett tételek kétharmada szerint Donald Trump fog győzedelmeskedni. Ehhez hasonló indikátor a tőzsdén jegyzett vállalatok árfolyamának ingadozása. A választáshoz közeledve egyre több olyan cég részvényárfolyama indult emelkedésnek, amelyek az amerikai jobboldalhoz köthetőek. Számos fosszilis energiahordozó kitermelését végző vállalat és bankrészvény árfolyamának alakulása azonos tendenciát mutat a Donald Trump elnökségi esélyének ingadozásával. Leginkább beszédes példa azonban a republikánus jelölt médiavállalatának, a Trump Media & Technology Group árfolyamának növekedése, amely az elmúlt egy hónapban elérte a 300 százalékot. Ezek alapján számos befektető és elemző szerint a piac erőteljesen beárazta Donald Trump második elnökségét.