Az elmúlt másfél évtizedben négyből négy válságra rossz választ adott az Európai Unió – mutatott rá Szijjártó Péter az Oeconomus Gazdasági Klubon. Az „Európa a globális fenyegetések korában” című rendezvényen a külgazdasági és külügyminiszter figyelmeztetett, ha az Unió nem képes változtatni az ideológia által vezérelt gazdasági és politikai megközelítésen, akkor az elkövetkező időszakban tovább fog gyengülni. A miniszter hangsúlyozta, hogy ebben a negatív környezetben Magyarország egyetlen dolgot tehet: fenn kell tartania a szuverenitását, meg kell őrizni a gazdasági semlegesség stratégiáját és a szuverén energiapolitikát. Törcsi Péter nyitóbeszédében azért jó hírt is közölt: ebben a nehéz, válságokkal terhelt helyzetben is kitart Magyarország.
Magyarország kitart
„Folyamatosan válságban élünk legalább 2020 óta. Kezdődött a koronavírus-járvánnyal, amin éppen túljutottunk volna, éppen ekkor következett az orosz invázió Ukrajna ellen. A szomszédunkban dúló háborút és annak minden következményét azóta is nyögjük. A jó hír, hogy minden kihívás ellenére Magyarország még mindig kitart. Minden veszély ellenére a magyar gazdaság ütésálló és stabil. Az infláció és munkanélküliség mára rekordalacsony” – fogalmazott az Oeconomus Gazdasági Klub „Európa a globális fenyegetések korában” című rendezvényén Törcsi Péter. Az Oeconomus elnöke nyitóbeszédében rámutatott, hogy mindez annak köszönhető, hogy a jelenlegi kormányzat ellenálló gazdaságot és stabil politikai rendszert épített. Ráadásul nemcsak európai, de világviszonylatban is.
Elárulta, 23. választási kampányban vesz részt szakértőként és aktivistaként, de idén példátlan dolgok történnek, ilyen piszkos kampányt még soha nem látott. „Nem emlékszem olyanra az elmúlt negyed évszázadból, hogy a vezető ellenzéki párt összejátszott volna egy külföldi országgal, hogy ellehetetlenítse az energiaellátást, hogy ezzel megemelje az üzemanyag árát, inflációs nyomás alá helyezve a kormányt. Vagy hogy egy külföldi ország vezetője megfenyegesse Magyarország miniszterelnökét, sőt egykori vezető tisztségviselők még családját is” – figyelmeztetett. Törcsi Péter szerint azonban ami igazán megdöbbentő, hogy mindeközben az Európai Unió nem áll ki tagjaiért, hanem néma csöndbe burkolózva hallgat.
Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke
Négyből négy rossz válasz
Az Európai Unió rosszul kezelte az elmúlt másfél évtized négy nagy válságát, és ezért mostanra elveszítette a világpolitikai és világgazdasági jelentőségét – közölte Szijjártó Péter a rendezvényen. Az Oeconomus Gazdasági Klubon a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy jelenleg egy új világrend van kialakulóban, amely a háborúk globális korszakaként jellemezhető.
Felidézte az elmúlt másfél évtized négy nagy válságát:
- a pénzügyi összeomlást,
- a tömeges bevándorlási áradatot,
- a koronavírus-járványt, és
- az ukrajnai háborút.
Majd leszögezte, hogy az a közös ezekben, hogy az Európai Unió mind a négyet rosszul kezelte, mert ideológiai alapon közelítette meg a kihívásokat.
„Ez a teljes félrekezelés az elmúlt másfél évtized négy nagy krízise során oda vezetett, hogy túlzás nélkül kijelenthetjük: az EU elveszítette jelentőségét mind a világpolitika, mind a világgazdaság terén” – húzta alá. Ennek az alátámasztására pedig rámutatott, hogy Európa szívében zajlik egy háború, a rendezésről szóló tárgyalásokon viszont nincs jelen az EU. Ennek oka az, hogy Brüsszel elszigetelte a közösséget a globális politika és gazdaság legfőbb szereplőitől, így az Egyesült Államoktól, Oroszországtól és Kínától is.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az iráni háborúnak is az Európai Unió lesz a legnagyobb vesztese, s a saját hibájából, miután megtiltotta az orosz energiahordozók importját, így a kőolaj- és földgázszállítás bizonytalanságai különösen súlyosan érintik a kontinenst. „A világ tengeri kőolajszállításának 33 százaléka, a tengeri gázszállítás 20 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át. A térség három nagy olajexportőre teljes mértékben ezt az útvonalat használja (…) Hogyha a Hormuzi-szoros lezárul, az extrém bizonytalanságot okoz a globális energiapiacon” – figyelmeztetett.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
„Ehhez hozzájön az orosz energiahordozók tilalma. Így Európa szemszögéből a két legnagyobb eurázsiai energiaforrás vagy tiltott, vagy bizonytalan. Ezért úgy gondolom, hogy mivel az arab energiaexport nem Európától függ, az egyetlen ésszerű lépés az lenne az Európai Unió részéről, hogyha feloldaná az orosz energiaimport tilalmát” – tette hozzá. „Mivel mindannyian tudjuk: ha a kínálat csökken, az árak drasztikusan emelkednek. Ha az EU nem oldja fel a tilalmat, az extrém áremelkedés ki fogja ütni az európai gazdaságot. Ha az Európai Unió nem képes változtatni ezen a túlideologizált gazdasági és politikai megközelítésen, akkor az elkövetkező időszakban tovább fog gyengülni” – folytatta.
Mit tehet Magyarország?
A miniszter hangsúlyozta, hogy ebben a negatív környezetben Magyarországnak fenn kell tartania a szuverenitását, meg kell őrizni a gazdasági semlegesség stratégiáját és a szuverén energiapolitikát. „Ha visszatekintünk, jól láthatjuk, hogy miért tudtuk sikeresen kezelni azt a négy válságot, amelyben az Európai Unió kudarcot vallott: minden esetben a fősodorral ellentétes irányt választottunk. (…) Most is ezt kell tennünk: fenn kell tartanunk szuverén politikánkat, és szembe kell mennünk a fősodorral. Ki kell maradnunk a háborúból, és meg kell védenünk Magyarországot a háborús időszak negatív hatásaitól” – mondta.
„Emellett fenn kell tartanunk azt a pozíciónkat, hogy egyszerre jó kapcsolatban legyünk a közép-európai térség életére ható négy nagy politikai erőközponttal: az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Törökországgal. Ezt eddig sikerült megvalósítanunk. És úgy gondolom, hogy ez az egyetlen recept arra, hogy Magyarország sikeres maradjon egy gyengülő európai környezetben is” – összegzett.
Új jelentés készül
Szijjártó Péter beszéde után Lorenzo Montanari, az Americans for Tax Reform (ATR) és a Tholos Foundation nemzetközi ügyekért felelős alelnöke, valamint a Property Rights Alliance ügyvezető igazgatója videókapcsolaton keresztül csatlakozott a rendezvényhez. A közelgő választásokra utalva azt mondta, hogy Magyarország válaszúthoz érkezett. Kiemelte, hogy a jelenlegi kormány fontos Európa stabilitása, a geopolitikai stabilitás és a globális konzervatív mozgalom szempontjából is.
Elmondta, hogy március 16-án az ATR és a Tholos Foundation egy új jelentést mutat be az Egyesült Államokban a digitális szolgáltatási adóról (DST). Lorenzo Montanari szerint az ilyen adók alkotmányos elveket sértenek. Ezek az adók nem hagyományos társasági adók, hanem a felhasználói aktivitásból származó bevételre kivetett terhek, nem pedig az adott adózási joghatóság területén keletkező jövedelemre vonatkozó adók. Spanyolország esetében az érintett vállalatok 64 százaléka amerikai, míg mindössze öt százalékuk spanyol. Törökország esetében 69 százaléka amerikai az érintett vállalatoknak, miközben egyetlen török cég sem érintett. Az Egyesült Királyságban az első évben öt külföldi vállalat adta a DST-bevételek több mint 90 százalékát. Ezek az eredmények tudatos tervezés következményei, mivel amerikai cégeket vettek célba. A jelentés becslése szerint jelenleg az amerikai vállalatok évente 2,96 milliárd dollár DST-t fizetnek, 2030-ra pedig ez az összeg várhatóan közel 6 milliárd dollárra fog nőni. A jelentés elérhető lesz a Tholos Foundation honlapján.
A magyar védelmi ipar kedvező kilátásai
Az ezt követő felszólalások egyik fő témája az volt, hogy az elmúlt néhány évtizedben Európa elhanyagolta védelmi képességeit. A jelenlévő több védelmi ipari vállalati vezető egyike utalt Szijjártó Péter azon megállapítására, miszerint az Európai Unió elszigetelte magát az USA-tól. Szerinte ez hiba volt, mivel az új amerikai védelmi stratégia – amely az új nemzetbiztonsági stratégiára épül – egyértelműen kimondja, hogy az európai védelem mostantól Európa felelőssége. Ez azt jelenti, hogy az európai védelmi iparnak most fel kell zárkóznia, ami nehéz feladat. A vezető rámutatott: az amerikai–magyar kapcsolatok jelenlegi aranykorára építve Magyarország kapuként szolgálhat az amerikai védelmi ipar számára, mivel nincs idő a nulláról felépíteni a teljes védelmi ipart. Ezáltal egyúttal Európa védelmi iparához is hozzájárulhatnánk. Az amerikaiakkal való együttműködés egyik példája az új partnerség a Rába és a Lockheed Martin (a világ legnagyobb védelmi ipari vállalata) között, amelynek célja egy saját HIMARS-rendszer, a HUMARS kifejlesztése. Ez jól mutatja, hogy Magyarország politikai víziójával és technológiai támogatással jó lehetőségek nyílnak a magyar védelmi szektor számára.
Egy másik védelmi ipari vezető kiemelte, hogy Magyarország már egy évtizede elkezdte fejleszteni védelmi iparát, jóval Nyugat-Európa előtt. Szükség van ellátási láncokra és beszállítói bázisra, azonban az EU adminisztrációja és folyamatai nehézkesek és lassúak. Minden uniós ország saját védelmi ipart akar építeni, de mindegyik saját nemzeti keresletet is szeretne, miközben hatalmas európai kereslet létezik. Ez rendkívül nehéz helyzet, amelyből egyelőre nem látszik a kiút.
Az EU küszködik a változó világrendben
Több résztvevő kiemelte, hogy a világrend változik, és a szabályokon alapuló rend eltűnőben van. Egyikük úgy fogalmazott: ma már a nagy és erős szereplők szabják a szabályokat. Az EU-nak fel kell zárkóznia, hogy azok közé tartozzon, akik a szabályokat alkotják. A Trump-adminisztráció hatására az EU ráébredt, hogy nincsenek védelmi képességei. Ahhoz, hogy erősebbé váljon, uniós szintű koordinációra és közös beszerzésekre van szükség.
Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk egy új világrendet jeleznek, amelyet egyre inkább a hatalom, nem pedig a szabályok határoznak meg. Európa ezt még mindig nem látta be, ezért nem tudja kezelni az új helyzetet. Tizenkét nappal ezelőtt az Egyesült Államok és Izrael egyetlen nap alatt átalakította az iráni viszonyokat Ali Hamenei megölésével, miközben az EU-nak három napba tellett egy közös nyilatkozat kiadása az iráni háborúval kapcsolatban. A Hormuzi-szoros most le van zárva, a Közel-Keleten naponta támadnak európai érdekeltségeket, az EU pedig nem tudja, hogyan reagáljon. Mindez azt mutatja, hogy Európa nagyon messze áll a kívánt stratégiai autonómiától. Nincs világos víziója, és nincs valódi befolyása és ereje a válságok alakításához. Ahhoz, hogy globális szereplő legyen, fel kell hagynia az üres jelszavakkal és az ideológiai megközelítéssel, és a reálpolitika felé kell fordulnia.
Egy másik felszólaló szerint a korábbi stabil világrendből egy jövőbeli másik világrendbe átvezető jelenlegi átmeneti időszakban az EU-nak nincs valódi geopolitikai víziója és céljai, ellentétben az Egyesült Államokkal és Kínával. Európa reaktív módon működik: mások által alakított eseményekre reagál, ami a kudarc receptje. Az egyetlen terület, ahol valódi stratégia látható, az az, hogy a brüsszeli elit (főként az Európai Bizottság és az Európai Parlament) minden lehetőséget megragad saját hatalmának növelésére és a nemzeti fővárosok hatáskörének csökkentésére.
Egy résztvevő szerint Európában csak akkor történik változás, ha komoly válság tör ki. A politikai elit csak akkor tűnik el, ha az emberek érzik, hogy az erőforrások elfogytak. A piacoknak, a vállalatoknak és az értelmiségnek fel kell készülnie a válságkezelésre és a radikális lépésekre. Európa reakciói későn fognak érkezni, mert már elfelejtettük, milyen a háború.
Egy másik felszólaló hangsúlyozta, hogy reális elvárásainknak kell lenniük az EU-val szemben. Egyrészt azt akarjuk, hogy erősebb és versenyképesebb legyen, másrészt viszont ragaszkodunk a szuverenitáshoz és a jóléti állam fenntartásához. Ezek az elvárások azonban összeegyeztethetetlenek azzal, amit az EU nyújtani tud. Ha például növelnénk a munkaidőt, csökkentenénk a nyugdíjakat vagy drágítanánk az oktatást, az emberek az utcára vonulnak tüntetni. Európa nincs felkészülve arra, hogy ismét nagyhatalom legyen, mint a múltban. A felszólaló hozzátette: a feudalizmust felváltó parlamentáris demokrácia megjelenése óta a háborúk a demokratikus Nyugat és az autokratikus Kelet között zajlanak. Példa erre a két világháború és a hidegháború is. Most ismét a Nyugat áll az egyik oldalon, a keleti autokráciák pedig a másikon.
Az EU intézményei a probléma részét képezik
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint ha jóléti rendszert építünk, reaktív intézményi keretet hozunk létre. Ez látható az EU-nál is: nem proaktív, pedig erre lenne szükség. A Szijjártó Péter által említett négy hibás uniós válságkezelési mód jó példáijaennek. Sokan beszélnek túl kevés vagy túl sok integrációról, de valójában az uniós integráció egyenetlen a rossz intézmények miatt. Az európai védelem fejlesztése is reaktív módon történik, ami nem hatékony. A jelenlegi válságban sok állam adóemelést hajt végre, ami rontja az életszínvonalat. A jelenlegi EU-s intézményi keret nem alkalmas a nemzetközi válságok kezelésére, és inkább proaktív megközelítésre lenne szükség.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója
Egy másik résztvevő valószínűsítette, hogy tíz év múlva más intézmények működnek majd az EU-ban, mert a jelenlegi válságkezelési válaszok fenntarthatatlanok. Az unió gazdasági szövetségként jött létre, de mára egy liberális projektté vált, amely nem tudja megvédeni saját érdekeit. Szerinte vissza kell térni a gazdasági együttműködéshez, amiben a közép-európai országok természetes partnereink, hiszen erős bennük a nemzeti identitás és a zsidó–keresztény értékek. Ez a természetes közegünk, és ezt a világot kell újjáépíteni, hogy megőrizzük régiónk versenyképességét.
Egy felszólaló rámutatott, hogy az EU az új ipari forradalomban sem képes érdemben részt venni. A mesterséges intelligencia már a küszöbön áll, de az EU válasza egy európai megközelítés kidolgozása helyett szabályozás.
Energetika
A rendezvény egy másik fontos témája az energetika volt. Egy résztvevő szerint az EU komoly versenyképességi problémákkal küzd a zöld átállás és a túlszabályozás miatt. Ennek következtében sok európai vállalat máshová helyezi át a termelését. Az energia területén diverzifikációra van szükség, mivel egyetlen forrásra támaszkodni stratégiai hiba. A nukleáris energia, amelyet hosszú ideig kritizáltak, megbízható és tiszta energiaforrásnak bizonyult.
Egy felszólaló rámutatott, hogy az iráni háború komoly hatással van az olaj- és gázárakra, valamint a forint árfolyamára. Magyarország nem túl ellenálló, mivel ipara energiaigényes, amely számára a stabil olajellátás hiánya súlyos problémát jelent. Közelednek az amerikai félidős választások, Donald Trump pedig nem szeretne magas olajárakat. Ennek ellenére a háború hosszúra nyúlhat, ami a magyar monetáris politikát is érinteni fogja. Egy hónappal ezelőtt kamatcsökkentést hajtottak végre, az MNB pedig jelezte, hogy ez egy csökkentéssorozat kezdete. A globális változások miatt azonban ez nem fog folytatódni. Az EU-ban sem tudunk sok változást elérni, mert ott ülünk ugyan az asztalnál, ám nem figyelnek ránk.
Egy résztvevő szokatlan ötlettel állt elő az olaj- és gázfogyasztás csökkentésére a jelenlegi ellátási válság fényében: az otthoni munkavégzés és a tömegközlekedés használatának ösztönzését javasolta.
Egy másik felszólaló szerint amit most Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csinál, az hatalmas segítség Orbán Viktor számára. Példátlan, hogy egy EU-csatlakozásra törekvő ország vezetője megfenyegette egy uniós tagállam vezetőjét. Horvátország viselkedése azonban még inkább felháborító: Magyarország sokat segített neki a délszláv háború idején, valamint az EU- és NATO-csatlakozás során, most viszont Horvátország blokkolja az Oroszországból érkező olajszállításokat, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy befolyásolja a közelgő magyar választást. Emiatt a választás után felül kellene vizsgálni a magyar-horvát kapcsolatokat.
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
