Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a WHC által közösen szervezett konferencia harmadik panelbeszélgetésében kormányzati döntéshozók és az érintett szakpolitikákért felelős vezetők vitatták meg a magyar munkaerőpiac lehetőségeit, feltárva a rejtett munkaerőpiaci tartalékokat és a mobilizálás lehetséges kormányzati eszközeit. A kerekasztal beszélgetést megelőzően Felkai Beáta helyettes államtitkár tartott előadást, amelyben a hazai élelmiszerágazat munkaerőpiaci helyzetét mutatta be, kiemelve az ágazatot érintő kihívásokat és a jövőben várható tendenciákat.
Élelmiszeripari körkép
Felkai Beáta, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte, hogy az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkent az élelmiszeripari vállalkozások száma, ugyanakkor a közelmúltban növekedett az iparágban dolgozó munkavállalók aránya. A helyettes államtitkár kihangsúlyozta, hogy az egy főre eső termelékenység nőtt a szektorban, emellett megfigyelhető tendencia, hogy Magyarországon a magas hozzáadott érték szerepe folyamatosan emelkedik. Az egy főre jutó adat szerint ez a magyar élelmiszeriparban 2010-21 között az EU 6. legmagasabb adata volt, ugyanakkor Felkai szerint fontos, hogy ennek az arányát rövid- és középtávon tovább növeljék.
A helyettes államtitkár előadásában kitért arra, hogy több év csökkenés után 2024-ben újra növekedett a termelékenység az élelmiszeriparban. Ugyanakkor fontos problémát jelent a relatív alacsony bérszínvonal, amelyet több átfogó és részletes támogatási programmal kívánnak javítani. Mindemellett a szektorban jelen lévő vállalatok rendkívül eltérő méretei miatt nagy a szórás az egyes iparágakban, emiatt nehéz egységes összképet megállapítani az egész ágazatra nézve. A legmagasabb átlagkereset az élelmiszeriparban a gépesített, magas szaktudást igénylő szektorokban van. Az átlagos bérköltség a mikrovállalatok esetében jelentősen alacsonyabb, mint a nagyvállalatoknál, ezért fontos az ágazat mindegyik szereplőjét segítő támogatási rendszer. Felkai Beáta emellett kiemelte, hogy a kormány kiemelt hangsúlyt fektet a mikro- és kisvállalatok hatékonyságának fejlesztése
A helyettes államtitkár előadásában kitért arra, hogy sok múlik az élelmiszeripari képzések minőségén: szerinte a hazai felsőfokú képzéseken emelkedik a színvonal, amit saját maga is rendszeresen megtapasztal az államvizsgáztatásokon és a szakdolgozat-bírálatokon keresztül. A képzések mellett nagy szerepe van az élelmiszeripari termelékenység növelésében az éghajlat-változásnak is, amelynek következtében ma már több olyan növény is megterem Magyarországon, amelyek termelését a hidegebb időjárás korábban nem tett lehetővé. Mindemellett Felkai kihangsúlyozta a kormány által elindított digitális élelmiszeripari stratégiát, amelynek célja a digitális területek megismertetése a szektorban dolgozó munkavállalókkal és a korszerű, hasznos tudás átadása.
A helyettes államtitkár kitért a közvetlen kormányzati támogatások élelmiszeriparban betöltött szerepére is, amelyek kiemelt célja az ágazatban dolgozó munkaerő megtartása, az innováció elősegítése, illetve az ágazatból hiányzó munkaerő kiváltása technológiai fejlesztésekkel. Az elmúlt években ennek érdekében közel 800 milliárd forint állami támogatást folyósítottak, legnagyobb részben a vidékfejlesztési programokon keresztül. Saját tapasztalataik alapján kiemelkedő igény van a szektorban jelen lévő vállalatok részéről a technológiafejlesztési-támogatásokra. Mindemellett a vidékfejlesztési programnak köszönhetően 15 ezer új munkahely jött létre. Felkei kiemelte, hogy a támogatások folyósításánál kiemelt figyelmet fordítanak az őstermelői igények figyelembe vételére és az ágazatban dolgozók fiatalítására, amelyet a vidéki életforma népszerűsítésén keresztül kívánnak elérni.
Munkaerőpiaci tartalék – átok vagy áldás?
Felkei Beáta, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárának előadást követően sor került a konferencia második panelbeszélgetésére. Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója, egyúttal a beszélgetés moderátora megnyitójában kiemelte, hogy Magyarországon van munkaerő-tartalék, ugyanakkor a kérdés az, hogy ezt hogyan használják ki.
Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a kormány 2010. óta a „segély helyett munkát” elvet vallja és legfontosabb céljának az új munkalehetőségek megteremtését és a dolgozni kívánók mielőbbi álláshoz segítését tűzte ki. Fülöp szerint kiemelt hangsúlyt helyeznek a fogyatékkal élők, a megváltozott munkaképességűek, illetve az állami intézetekben felnőttek munkaerőpiaci bevonására. Az államtitkár szerint az elmúlt években jelentős mértékben nőtt a legnehezebb sorsban és legkiszolgáltatottabb helyzetben élők aktivizálása amellett, hogy javultak az általános mutatók is.
Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség állampolgársági ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta a Hazaváró Program létrehozását, amelynek célja a külföldön, főként Nyugat-Európában és a tengerentúlon dolgozó magyar állampolgárok hazacsábítása különböző anyagi ösztönzők és kormányzati támogatások mellett. A program keretében csak a tavalyi évben mintegy 28 ezer magyar munkavállaló költözött haza Magyarországra. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy számos jó és követendő nemzetközi példa létezik, amelyek közül a kormány többet is alkalmazni szeretne itthon. A program keretében jelentősen csökkentették a hazaköltözéssel járó adminisztratív terheket és egyszerűsítették az ügyintézést, emellett igyekeznek piaci szereplőket is bevonni annak érdekében, hogy mihamarabb biztosítsák a hazaköltözők munkába állását.
Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára szerint a munkaerőpiaci tartalék kiaknázásában és aktiválásában kiemelt szerepet tölt be a Miniszterelnökség, ugyanis az összefogja az egyes szaktárcák munkáját és egyfajta közvetítő platformként segíti az egyes állami szervek hatékony munkavégzését. Csepeti kiemelte, hogy a kormány kiemelt ügyként kezelte a humántőke-fejlesztést, többek között a romák munkaerőpiaci integrációján, az ösztönző lakás-, demográfiai- és családpolitikán, illetve a vidékfejlesztési és felzárkóztatási programokon keresztül.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztosa kiemelte, hogy 2010. óta folyamatosan és egyre bővülő ütemben nőtt a családtámogatások mértéke, emellett megadják az anyáknak a választás lehetőségét azáltal, hogy a gyermekvállalás utáni reintegrációjukat elősegítik számos családi kedvezménnyel és az SZJA-mentességgel.
Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára fontosnak tartotta, hogy 2010-hez képest 1,2 millióval több ember dolgozik ma országszerte. Dukai elmondta, hogy a kormány nagy hangsúlyt fektetett az önkormányzatok bevonására a magasabb foglalkoztatás elérése érdekében, amely leginkább a közfoglalkoztatáson keresztül valósult meg. Ezzel a cél a kevésbé aktívak átvezetése a munka világába. Jelenleg a közfoglalkoztatásban dolgozók száma kb. 70 ezer, szemben a 2010-ben ebben az ágazatban dolgozó 300 ezerrel. Ezzel az államtitkár szerint sikeresen elérték a kitűzött céljaikat és rengeteg munkavállalót hozzá tudtak segíteni a tartós munkavállaláshoz. Egyúttal kiemelte, hogy fő kormányzati cél az önkormányzatok további bevonása a munkaerőpiaci tartalékok aktivizálása érdekében, ugyanis ők vannak leginkább tisztában a helyi viszonyokkal.
Aktivizálás a gyakorlatban
Kardosné Gyurkó Katalin kiemelte, hogy a CSED extrán keresztül segítik a szülés után az anyukák részmunkaidős reintegrációját a munkaerő-piacra, amely főként a szépségipar és a turizmus ágazataiban tud megvalósulni. Ennek során az édesanyák a szülést követő hatodik hétben már ugyan részmunkaidőben, de munkába állnak és a jövedelmük mellett megkapják a CSED 70%-át is.
Wetzel Tamás szerint a külföldön dolgozó magyar munkavállalók stratégiai jelentőséggel bírnak a magyar munkaerőpiaci helyzet tekintetében, ugyanis átlagéletkoruk alacsonyabb, emellett jóval magasabb végzettséggel és tapasztalattal bírnak. Az ő hazatelepülésüket elősegítendő a kormányzat számos fiskális ösztönző eszközt, többet között a szociális hozzájárulási adó kedvezményt és a külföldi diákhitelek átvállalását tervezi bevezetni.
Fülöp Attila fontosnak tartotta a pozitív munkaerőpiaci tendenciák fenntartását hosszútávon annak érdekében, hogy mindig legyen igény munkaerőre, amellyel a munkába állni szándékozók gyors elhelyezkedését lehet biztosítani. Emellett kiemelte a munkaadók rugalmasságának fontosságát a munkaerő-alkalmazás tekintetében. Fülöp szerint a nehéz helyzetűek foglalkoztatásának fejlesztésében a legfontosabb a leendő munkavállaló és munkaadó összeismertetése és közös platformra hozása, amelybe egyúttal beletartozik egy mentorálási folyamat is.
Csepeti Ádám kiemelte, hogy a 80% feletti foglalkoztatási rátát és 4% körüli munkanélküliségi adatot a magyar gazdaságpolitika annak ellenére képes tartani, hogy napjainkban Európában dekonjunkturális és kedvezőtlen kamatkörnyezet uralkodik. Emellett súlyosan érinti a hazai gazdaságot a német recesszió is. Csepeti szerint a legfontosabb kihívás az egy főre eső termelékenység növelése, amelynek érdekében fontos az átlagvégzettség és a munkaerő minőségének növelése, főként a kutatásfejlesztés és a marketingszektor területén. Emellett kiemelt fontossággal bír a szakképzési rendszer hozzáigazítása a munkaerőpiaci aktualitásokhoz és az egyes iparágazatok mindenkori, folyamatosan változó igényeihez.
A kerekasztal beszélgetés végén Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos egy, a mesterséges intelligencia által generált avatarján keresztül jelentkezett be a konferenciára. A videóban Palkovics elmondta, hogy Magyarország megújított MI stratégiájának részeként mind alapozó, mind konkrét projektek megvalósítását célul tűzték ki, amelyek részeként egymillió emberrel ismertetik meg a mesterséges intelligenciát, emellett 100 ezer ember számára biztosítanak képzést az MI területén. Emellett jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtanak végre az új stratégia részeként, többek között a magyar szuperszámítógép-kapacitás területén. Továbbá 200, MI alapú startup megalakulását is támogatják kiemelt kormányzati támogatásokon keresztül. A kormánybiztos zárszavában kiemelte: a mesterséges intelligencia nem veszély, hanem lehetőség a kreativitás és a produktivitás fejlesztésére.
