Az Oeconomus Gazdaségkutató Alapítvány és a WHC csoport közös szervezésű, Munkaerőpiaci kihívások és az AI című konferenciáján felszólalók a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait járták körül, különös tekintettel Magyarország lehetőségeire és kihívásaira. Hankó Balázs ultúráért és innovációért felelős miniszter kiemelte, létfontosságú a saját – magyar történelmet, nyelvet és kultúrát ismerő – nagy nyelvi modellek kialakítása, mert az angolszász rendszerekben könnyen elveszhet a nyelvi és kulturális örökség.
Dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország kiemelkedő helyet foglal el a világban a tudomány, az oktatás, a sport és a kultúra terén is. Felidézte, hogy bár hazánk lakosságszám alapján csupán a 96. helyen áll, az egy főre jutó Nobel-díjasok számát tekintve a 11., illetve a technológiaigényes export adatokat tekitve szintén a világ első 15 országában van.Az elmúlt három év fejlesztéseinek köszönhetően megháromszorozódott a szabadalmak száma, mindemellett a közeljövőben több mint ezermilliárd forint fejlesztés is végbe fog menni. A miniszter kiemelte a magyar identitás és szuverenitás megőrzését, amely nélkül a gazdasági és technológiai átmenet sem lehet sikeres.
Elárulta, a kormány célja, hogy innovációban és tudományban Magyarországa Európa top tíz országa közé kerüljön, ezért indították el az Egyetem 2030 programot és ezt a célt támogatja a Neumann János Program is. A kormány 2030-ra azt a célt tűzte ki, hogy legalább egy magyar egyetem a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön, és több magyar felsőoktatási intézmény is az európai top 100-ba tartozzon – fogalmazott.
Rámutatott, a mesterséges intelligencia nemcsak gazdasági, hanem identitásbeli és etikai kérdéseket is felvet, ezért először az etikai dilemmákat kell megválaszolni – ideértve többek között az adatvédelem és a magánszféra védelmét, valamint az MI emberi tulajdonságokkal való felruházhatóságának korlátait. Hankó Balázs szerint létfontosságú a saját – magyar történelmet, nyelvet és kultúrát ismerő – nagy nyelvi modellek kialakítása, mert az angolszász rendszerekben könnyen elveszhet a nyelvi és kulturális örökség. Szólt arról is, hogy a mesterséges intelligencia etikai kérdéseit vizsgálja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Amerikai Katolikus Egyetem közös kutatási projektje.
Külön kiemelte, hogy 60 szakképző intézményben idén elindult az MI-képzés, jövő tavasztól már minden ilyen iskola része lesz. A jövő kihívásaira válaszul a magyar MI-stratégia a digitális átállást, illteve az egészség- és védelmpolitikát is átfogja. A miniszter úgy látta: a versenyképesség és innováció csak akkor érhető el, ha ezek a folyamatok mélyen gyökereznek a magyar identitásban, valamint folyamatos fejlesztésen és aktív támogatáson alapulnak.
Dr. Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke beszédének középpontjában az Oeconomus alapvető célja állt: megvizsgálni, hogyan tehető Magyarország Európa és a világ egyik legerősebb, legprosperálóbb gazdaságává? Ennek eszközei közé sorolta a piaci partnerek bevonzását, az ESG és a zöldítés kiemelt vizsgálatát, és az MI fejlődéséből fakadó munkaerőpiaci átalakulások kiaknázását.
Előadásában kiemelte: bár az MI-től sokan tartanak, mégis fontos meglátni, hogyan használható fel előnyök kovácsolására és a magyar gazdaság javára. Figyelmeztetett, hogy Ázsia számos országában az MI-t már gyakorlatban alkalmazzák az egyes nemzetek gazdaságában, míg Európában inkább szabályozás folyik, ami ugyan fontos részét képezi a mesterséges intelligencia hatékony hosszú távú implementálásának, ugyanakkor a túlzottan szabályozásra hangsúlyt helyező hozzáállás versenyképességi lemaradást is okozhat.
Az Oeconomus elnöke szerint szükséges, hogy a döntéshozók számára is konkrét javaslatokat fogalmazzanak meg az MI-alapú gazdasági és munkaszervezési folyamatok területén, hogy Magyarország valóban élni tudjon az új technológiák adta lehetőségekkel és megőrizze, illetve növelje versenyképességét a globális gazdasági térben.
Göltl Viktor, a WHC Magyarország ügyvezető igazgatója felszólalásában a magyar munkaerőpiac aktuális helyzetére és az MI hatásaira koncentrált. Elmondta, hogy az elmúlt években az MI megjelenése jelentős változásokat okozott a foglalkoztatási mintákban, mégis a hazai munkaerőpiac erős és stabil maradt, nem tapasztalható tömeges munkanélküliség. Ugyanakkor új kihívások jelentek meg, mint a demográfiai változások, a szakképzettség, illetve az agyelszívás jelensége, amely különösen a magasan képzett munkavállalókat érinti. Hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciát integrálni kell a munkahelyi folyamatokba, de az adatkezelés pontossága és az etikai kérdések kiemelt figyelmet kapnak; az adatok helyessége, a privát szféra védelme és az emberközpontú szemlélet a legfontosabbak a fejlesztések során.
Göltl felhívta a figyelmet arra, hogy 4,7 millió magyar munkavállalóból hozzávetőlegesen 20-25 százalékot érintenek közvetlenül az MI-alapú átalakulások, amely mintegy 922 ezer munkahelyet jelent. Fontosnak tartotta, hogy a cégek és munkavállalók felkészültek legyenek ezekre a változásokra, ezért a folyamatos edukáció, a képzési lehetőségek és az átlátható szabályozás elengedhetetlen. Ugyanakkor kiemelte: a magyar vállalatok 75 százaléka nincs tisztában az AI Act tartalmával és következményeivel, így a szankciók helyett ösztönzők, párbeszéd és a proaktív edukáció fenntartása lenne kívánatos. Göltl Viktor szerint a jövő munkaerőpiacán az emberi készségek – például kreativitás, problémamegoldás és kritikus gondolkodás – értéke felértékelődik, ezek fejlesztése már most elengedhetetlen az oktatásban.
