Az Otthon Start Program hatására százezer fővel többen maradhatnak itthon

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz csatlakozva november 20-án az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a Miniszterelnökséggel megszervezte a Fiatalok életkezdése – kihívások és lehetőségek az otthonteremtésben és a munkaerőpiacon című műhelykonferenciát. Az esemény első blokkjában nyitóbeszédként Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke beszélt a világ minden országát érintő lakhatási válság sajátos magyar megoldási módszereiről, illetve Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár a kormányzat komplex otthonteremtési támogatás-rendszeréről. A köszöntők után Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára tartott előadást a kormányzat lakáspolitikájának célkitűzéseiről. A jövő feladataiként a lakásállomány bővítését, illetve a meglévő lakások korszerűsítését emelte ki. Ezt követően Szakáli István Loránd, az Oeconomus stratégiai igazgatója előadásában rámutatott, hogy az Otthon Start Program amellett, hogy megfizethető lakhatást kínál a célzott társadalmi csoport számára, a romák felzárkóztatásához is hozzájárul, illetve az ország lakosságmegtartó képességét is fokozza.

Magyarország önerőből kívánja megoldani a minden országot érintő lakhatási problémát

Az esemény első nyitóbeszédét Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke tartotta. Felszólalásának elején rámutatott, hogy az Otthon Start Program a 3 százalékos támogatott kamatszintjével 30-40 százalékkal kedvezőbb hitelkonstrukciónak számít, mint a piaci alapú átlagos kölcsönök. Kiemelte, hogy a rendszerváltást követően két évtizeden keresztül az útkeresés zajlott a lakhatási politika területén. A 2010-es politikai fordulat egyben gazdaságirányítási fordulat is volt. Ekkor a magyar gazdaságot terhelő pénzügyi instabilitást orvoslása volt az elsődleges feladat. Ezt követően 2014-től indult a kiszámítható és széleskörű otthonteremtési támogatás, melynek legfontosabb eleme a csok, a babaváró hitel, illetve minél több ember bevonzása a munkaerőpiacra.

Az Oeconomus elnöke rámutatott, hogy a lakhatási kihívások nem számítanak magyar sajátosságnak, egész Európát, sőt kontinensünkön kívül Észak-Amerikát és Kelet-Ázsiát is egyaránt érinti. Magyarország azonban tesz is probléma kezelése érdekében és mindezt önerőből kívánja elérni. A lakhatási politika szorosan összekapcsolódik a családpolitikával, amelynek már most látszanak az eredményei. Sikerült többek között megfelezni a válások számát, ugyanakkor a házasságkötések számát pedig megduplázni. A legfőbb eredmény azonban az, hogy az intézkedések következtében 200 ezerrel több gyermek született hazánkban. Rámutatott, így bár a demográfiai fordulatot még nem sikerült elérni, a trenden jelentősen sikerült javítani.

A jólét mellett az életminőségre is hangsúlyt kell fektetni

Törcsi Pétert követően Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára tartotta meg köszöntőjét. Panyi Miklós szerint Magyarország élhetőségét, biztonságát adottságnak vesszük, azonban ennek az elérése másfél évtized munkája volt. A jelenlegi helyzet egy megőrizendő érték, nem szabad hagyni, hogy Magyarország Nyugat-Európa több nagyvárosának sorsára jusson. Az államtitkár négy pontban foglalta össze a fiatalok életkezdésének feltételeit.

Első jelentős eredmény az életkezdeti támogatások bővítése volt, beleértve az országos lefedettségű óvodai hálózat kiépítését, ezek korszerűsítését és felújítását, az ingyenes iskolai étkeztetést és tankönyveket.
Második feltétel és eredmény a munkaerőpiac feszessé tétele volt. 2010-hez képest sikerült egy millióval több embert foglalkoztatni, a munkanélküliséget pedig a másfél évvel ezelőtti 11 százalékról sikerült 4-5 százalék közé szorítani.
A fiatalok segítésének harmadik eleme az otthonteremtési támogatás, amely lehetővé teszi, hogy a havi bérleti díjnál olcsóbban törlesztőrészlet mellett lehessen saját tulajdonhoz jutni.
Utolsó pontként pedig Panyi Miklós kiemelte, hogy a jólét mellett az élet minősége is kiemelt kérdés, amely elsősorban nem anyagi tényezőktől függ. Ennek érdekében kezelik 2010 óta a kulturális és sport ágazatokat stratégiai fontosságúként.

Telibe találta az Otthon Start Program az igényeket

A nyitóbeszédeket követően Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára tartotta meg előadását. Ebben ismertette az otthonteremtési politika jelenlegi legfontosabb célkitűzéseit, mint például a GDP-arányos lakásberuházási ráta három százalékra emelése, a lakásállomány energetikai korszerűsítése, a komfort nélküli ingatlanok számának további csökkentése. Rámutatott, hogy jelenleg nincsen Magyarországon általános lakhatási válság, ugyanis kontinensünkön kiemelkedő arányú a saját ingatlanban lakók aránya. Azt is kiemelte, hogy régiós szinten sem a hazai ingatlanpiac, sem a bérleti piac nem számít jövedelemarányosan túlárazottnak. Emellett a rezsiköltségek is Magyarországon a legalacsonyabbak, sőt az energiaszegénységben élők aránya is itthon a legkisebb kontinensünkön.

A helyettes államtitkár szerint az Otthon Start Program telibe találta a saját ingatlannal nem rendelkezők igényeit. Az önerőhöz szükséges forrás előteremtéséhez is kínál alternatívákat a kormányzat, mint például a munkáshitel, a diákhitel, a magánszektorban foglalkoztatottak számára kínált évi másfél millió forintos, vagy a közalkalmazottaknak kínált évi egy millió forintos lakhatási támogatás. Kiemelte, hogy az Otthon Start Program eredményei már most szembetűnőek, az indulást követő másfél hónapban jelentősen nőtt az ingatlantranzakciók száma, az ingatlanközvetítő-platformok forgalma, a befektetési célú lakásvásárlás visszaszorult, a fiatalok pedig megfizethető első lakáshoz jutottak. Jövőbeli célok között a lakásállomány további korszerűsítését emelte ki Csepeti Ádám.

Szélesebb társadalmi csoport számára tágabb lehetőségek

A helyettes államtitkárt követően Szakáli István Loránd, az Oeconomus stratégiai igazgatója tartotta meg előadását. Kiemelte, hogy jelenleg nem egy szemléletváltás, hanem egyfajta szemléletbővítés zajlik a lakáspolitikában. Míg az elmúlt évtizedben az otthonteremtési támogatások elsősorban a gyermeket vállalókat érintették, addig mára ez a kör kibővült. Jelenleg egy sokkal szélesebb társadalmi csoport számára kínál még tágabb támogatási formákat a kormányzat. Rámutatott, hogy történelmi előzményeknek köszönhetően a Kelet-Közép-Európában hagyományosan magas a saját ingatlannal rendelkezők aránya. Hazánk kiemelkedik ezen régióból, már a rendszerváltást megelőzően kiemelkedően magas volt a magántulajdonban álló ingatlanban élők aránya. A közvélemény-kutatások is a saját ingatlanhoz jutást jelölik meg a fiatalok egyik legfőbb célkitűzéseként.

Előadásában nemzetközi példákon keresztül bemutatta, hogy a bérlakás programok nem jelentenek megoldást az úgynevezett mamahotel problémára. Az elmúlt másfél évtizedben sikerült több mint egy évvel csökkenteni a szülői otthon elhagyásának átlagos életkorát, idén először ez kevesebb mint 27 év. Az előadás során számos statisztika került bemutatásra, melyek közül a bérleti díjakra vonatkozó volt a legfontosabb. Az átlagos jövedelemhez képest országos szinten hazánkban 20,5 százalék a havi bérleti díj. Ezzel a szinttel Magyarország az európai középmezőnybe tartozik a megfizethetőség tekintetében. A Baltikumban a legkedvezőbb a helyzet, míg a skandináv országokban a legkevésbé megfizethető a lakhatás az Eurostat adatai alapján.

Szakáli István Loránd kiemelte, hogy a hazai gazdasági teljesítmény mintegy tizedét adó építőipar kereslet és kínálat oldali támogatása a romák munkaerőpiaci integrációjához is hozzájárul. Hagyományosan a roma férfiak az építőiparban tudnak elhelyezkedni, amely szektor a rendszerváltást követően drasztikusan visszaszorult. A felzárkóztató hatása mellett az építőiparban foglalkoztatják a hazai munkaerőállomány 8-9 százalékát. Beszédét két fontos megállapítással zárta az Oeconomus stratégiai igazgatója.

Az Otthon Start Program iránti érdeklődés országos lefedettséget mutat, sőt a kereslet a legkisebb településeken ugrott meg a legnagyobb mértékben.
Az új otthonteremtési programnak további hozadéka, hogy hozzájárul a fiatalok itthon tartásához és a kivándoroltak hazacsábításához. Az Oeconomus számítása szerint évi 1-2 ezer fővel több ember vándorolhat vissza az Otthon Start Program hatására, illetve évi 2-3 ezer főt eltérít a kivándorlástól. Ezen társadalmi csoport születendő gyermekeit is beleszámítva egy évtized alatt akár száz ezer fővel is több ember maradhat Magyarországon.