Az Otthon Start program 2025 szeptemberében indult, és nem csupán az első lakás vásárlását teszi könnyebbé, hanem jelentős munkaerőpiaci hatásokkal is bír. Egyrészt az építőipar és ingatlanszektor dinamikus bővülése várható a következő években, ezzel együtt pedig jelentősen emelkedhet az ágazatokon belüli foglalkoztatás, akár továbbgyűrűző hatásokkal is az egyéb kapcsolódó és kiszolgáló szektorokban. Másrészt a program segíti és ösztönzi a fiatalok munkavállalását, munkaerőpiaci mobilitását és stabilabb lakhatását. Mindezeken felül élénkülhet a vidéki városok munkaerőpiaca, segíthet helyben megtartani a munkaerőt, és csökkentheti az ingázási kényszert.
Sokat hallhatunk és olvashatunk az elmúlt hónapokban az Otthon Start programról, annak előnyeiről, talán gondolkozunk is azon, hogy felvegyük a hitelt az első új lakásunkra. Az Oeconomus oldalán is több szempontból vizsgáltuk a szeptember elsejével induló programot (megéri a hitel?; kinek és hogyan segít az új állami hitel?; nemzetközi összehasonlítás; gazdasági hatások). A program keretében legfeljebb 50 millió forint, maximum 25 éves futamidővel, fix 3%-os kamatozású hitel igényelhető belterületi ingatlan vásárlására vagy építésére. Az önerő minimuma 10%, és a jogszabályok szerint nem szükséges házasnak lenni, gyermeket vállalni, vagy meghatározott életkort elérni. Ezen felül az Otthon Start abban is újdonságot jelent, hogy az eddig lakáspiacról kiszorult rétegek számára is megnyitja a lehetőséget a saját ingatlanhoz jutáshoz.
Az Otthon Start lakáshitel konstrukció bevezetése azonban nemcsak a lakáspiacon vált ki élénkülést, hanem közvetlen és közvetett módon a magyar munkaerőpiacra és a foglalkoztatásra is hatással van. Az új otthonteremtési támogatások ösztönzik az építőipari beruházásokat, növelik az ingatlanfejlesztési projektek számát, valamint mobilizálják azokat a fiatal munkavállalókat, akik eddig a lakásvásárlás akadályai miatt korlátozottabban vállaltak munkát bizonyos régiókban vagy városokban.
Foglalkoztatás bővülése az építőiparban
A program talán leginkább kézenfekvő munkaerőpiaci hatása az építőipari foglalkoztatás várható bővülése. A program révén várhatóan jelentős keresletnövekedés jelenik meg az ingatlanfejlesztési projektek iránt, ami közvetlenül bővíti az építőipari és ingatlantevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek számát Magyarországon. Az Otthon Start program keretében csak 2025-ben akár 15 ezer új ingatlan fejlesztése indulhat el, ami a munkaerőigény növekedését eredményezi az építőipari szektorban.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24851961/
A lehetséges hatások felderítése érdekében érdemes visszatekinteni a CSOK bevezetését követő időszak folyamataira, mely jó indikátor lehet az Otthon Start programhoz. Míg 2014-ben 260 ezer fő volt az építőiparban foglalkoztatottak száma, addig 2023-ban meghaladta a 390 ezer főt. A CSOK 2015. évi bevezetését követő első években ugyan bővült az építőipar foglalkoztatás, de visszafogott mértékben, mivel még a korai szakaszban kevésbé indultak be az építkezések. Ezzel együtt is évi 2-6%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma az építőiparban 2015-2016-ban. A dinamikus foglalkoztatás-bővülést 2017-2018 hozta el évi 9-10%-os növekedéssel az ágazatban, majd egy konstans 3-4% környékére állt be a bővülés. 2017-2018-ban éves szinten közel 30 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az építőiparban. Az összes foglalkoztatott több mint 8%-a dolgozik jelenleg az építőiparban, míg ez az arány 2014-ben 6,1% volt.
Az Otthon Startra vonatkoztatva a CSOK bevezetését követő dinamikákat, 2026-ra már kismértékben bővülhet az építőipari foglalkoztatottak száma a 2024-es és 2025 első felében tapasztalt csökkenést követően, majd 2027-2028-ban nagyobb lendületet vehet a foglalkoztatás-bővülés az ágazatban (a CSOK adataiból kiindulva akár évi 30-40 ezer fős bővülés). De ha csak az átlagos növekedési ütemmel számolunk, akkor is évi 4%-kal bővülhet az építőiparban foglalkoztatottak száma. Ez természetesen nemcsak fizikai, de szellemi foglalkozásúakat is takar. Így a szakmunkások mellett ez új munkahelyeket jelent többek között mérnököknek, műszaki ellenőröknek, projektmenedzsereknek gazdasági, adminisztratív területen dolgozóknak. Ugyanakkor kérdéseket vet fel, hogy az eleve munkaerőhiánnyal küzdő építőiparban hogyan/honnan tud bővülni a munkaerőállomány, kiket tudnak alkalmazni? Azonban a munkaerő mobilitásának várható növekedése, illetve a vidéki munkaerő helyben való megtartása választ adhat erre a kérdésre. Ezekről a lehetőségekről a későbbi fejezetekben lesz szó.
Az építőiparhoz képest arányaiban kevesebb dolgoznak az ingatlanügyletek ágazatban, azonban ott is jelentős bővülés várható az Otthon Start program hatására, a növekvő kereslet miatt. Hasonlóan, az sem hagyható figyelmen kívül, hogy nemcsak új lakások és házak épülnek a program hatására, hanem bővül az infrastruktúra, a közutak száma, hossza, számos új szolgáltatás jelenik meg (pl. boltok, bölcsődék stb.), ahova szintén kell a munkaerő. Így egyéb multiplikatív (továbbgyűrűző) jellegű hatások is érvényesülnek (szórakoztató, sport és közművelődési célú szolgáltatások, oktatási célú szolgáltatások, csővezetékek, távközlő berendezések, épületgépészeti szerelések). Így más ágazatokra is kiterjed a program foglalkoztatás-bővítő hatása, akár a kiskereskedelmet, akár villamos- energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátást, hulladékkezelést nézzük, vagy az oktatás, egészségügy és művészet, sport, szabadidő területét, de ide tartozik a pénzügyek, biztosítások szektor is. Továbbá a megnövekedett építési és felújítási projektek növelik az építőanyaggyártók, kereskedők, valamint a lakberendezési és belsőépítészeti szolgáltatások foglalkoztatottságát is. A lakásépítéshez kapcsolódó, például tervezői, mérnöki, jogi, energetikai és műszaki ellenőrzési szolgáltatások szintén jelentős többletkereslettel számolhatnak.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nagyobb kereslet a munkaerő iránt a dolgozókat is jobb helyzetbe hozhatja, így keresetük is növekedhet, több elkölthető jövedelmet hagyva a háztatásoknál, szintén serkentve ezáltal a lakossági fogyasztást. Ezzel együtt pedig az építőipari átlagbérek tovább nőhetnek, egyre inkább felzárkózva a nemzetgazdasági szintű átlagkeresetek szintjéhez.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24852582/
Ahogy korábbi cikkünkben kifejtettük, „a rendszerváltozás előtt az építőiparban dolgozók közel 10%-a roma volt. A foglalkoztatott romák több mint negyede ebben a nemzetgazdasági ágban dolgozott. Az építőipar az az ágazat, amit a válságok erősen érintenek, ezért is volt tömeges a roma lakosság – különösen a férfiak – állásvesztése egészen az 1980-as évektől kezdve. Az utóbbi években jelentősen javult a romák foglalkoztatottsága, 2015-2024 között a roma férfiak esetében ez közel tíz százalékponttal javult, megközelítette a 60%-ot. Ha az építőipar újabb lendületet kap, ez újabb munkalehetőséget jelent a romák számára. Ez pedig tovább erősíti a munkalapú társadalmat, javítja a hátrányos helyzetű településen élők életminőségét.”
Fiatalok foglalkoztatásának ösztönzése
Az Otthon Start lehetővé teszi, hogy a fiatalok könnyebben jussanak saját otthonhoz, ami stabilabb lakhatást és biztonságot jelent számukra. Ez pedig javítja a munkaerőpiaci helyzetüket, hiszen a lakhatási biztonság erős motiváció lehet a munkavállalásra. A program követelményei között szerepel legalább 2 éves társadalombiztosítási jogviszony megléte, ami ösztönzi a folyamatos munkavégzést, így csökkenhet a fiatalok munkanélkülisége és a NEET státuszban lévők aránya is (se nem foglalkoztatott, sem oktatásban, képzésben részt nem vevő fiatalok). Ráadásul nemcsak ösztönözheti a fiatalokat a folyamatos munkavállalásra, hanem, ahogy az előző fejezetben írtuk, számos szektorban megemelkedhet a kereslet a munkaerő iránt, mely lehetőséget teremt az elhelyezkedésre is.
Magyarországon a fiatalok (15-29) munkanélküliségi rátája ugyan régiós és európai összehasonlításban alacsonynak számít, azonban jelentősen meghaladja a hazai „általános”, 15-74 éves korosztályra vonatkozó munkanélküliségi rátát: az Eurostat adatai szerint a 15-29 évesek munkanélküliségi rátája 2024-ben 9,2% volt hazánkban, míg a 15-74 éveseké 4,5%. A fiatalok munkanélküliségi rátájának csökkentése tehát kiemelt feladat és egyben lehetőség is, hogy többeket lehessen bevonni a munka világába.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24854183/
Nemcsak a munkanélküliség csökkentése a fő feladat (vagyis akik dolgoznának, de nem találnak munkát) és lehetőség az Otthon Start program révén, hanem legalább annyira fontos azon fiatalok bevonása a munkaerőpiacra, akik eddig nem gondolkoztak munkavégzésben (sem tanulásban, vagyis a NEET fiatalok). E csoportot is megmozgathatja és ösztönözheti a munkavállalásra a 3%-os fix kamatozású lakáshitelprogram. Magyarországon. Hazánkban minden tizedik 15-29 éves fiatal nem dolgozik és nem tanul, vagy vesz részt képzésen (NEET fiatal), mely az uniós átlagnak felel meg (11,1%, 2024), de több EU-s országban jobb a helyzet, arányaiban kevesebb az ilyen fiatal.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24854484/
A korábbiakban leírt hatásokon felül, az Otthon Start közvetetten támogatja a munkaerőpiaci mobilitást is (erről részletesen a következő fejezetben olvashatnak), mivel lehetővé teszi, hogy a fiatalok olyan helyen lakjanak, ahol könnyebben találnak munkát, vagy komfortosabb az ingázás.
Ami a számszerű hatásokat illeti, az ingatlan.com várakozása szerint a szeptembertől kezdődő 12 hónapban legalább 60-70 ezer fiatal vághat bele első lakása megvásárlásába. A KSH adatai alapján a 18-35 éves korosztály 2020-2023 között évente 30-43 ezer ingatlanvásárlást bonyolított, ami a program hatására megduplázódhat.
Összességében, a lakhatási támogatás segít csökkenteni az életkezdéssel járó anyagi kockázatokat, segít elindulni az életben, továbbá folyamatos munkára ösztönzi a fiatalokat. Az Otthon Start program egyfajta gazdasági és társadalmi stabilizátorként működhet a fiatalok munkaerőpiaci helyzetében, hozzájárulva a foglalkoztatás növeléséhez és a NEET státuszú fiatalok arányának csökkenéséhez. Ugyanakkor azt is érdemes látni, hogy a legfiatalabbak kimaradhatnak az Otthon Start program előnyeiből, mert a program igénybevételének alapfeltétele a legalább két év folyamatos társadalombiztosítási jogviszony, ami a nagyon fiatalok esetében még gyakran nem teljesül. Emiatt a pályakezdők és a még nem stabil munkaerőpiaci helyzetben lévők egyelőre nem, vagy csak korlátozottan tudják igénybe venni a programot. Ezen kívül a programból adódó hitelfelvételhez szükséges önerő megléte és a hitel visszafizetésének vállalása is nehezebb lehet a legfiatalabb, általában alacsonyabb jövedelmű korosztály számára.
Munkaerőpiaci mobilitás elősegítése
Országon belül mobilisabb a hazai munkaerő, ha jobb állás miatt kell költözni. Egy 2024-es hazai felmérés eredményei szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért: 12% feltétel nélkül, 45% pedig abban az esetben, ha a munkáltató anyagilag támogatja a költözésben. Közel ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre (12,5% és 37,7%). A középfokú végzettségűek azok, akik kicsivel kevésbé mobilisak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24855583/
Az OECD-országokon belül (2022) a magyar munkavállalók országon belüli ún. mobilitási rátája magas. A mobilitási ráta azt mutatja meg, hogy a népesség mekkora hányada költözik országon belül egyik régióból a másikba adott évben. Az OECD átlaga 2016-2019 között átlagosan 2,6% volt, míg az OECD által vizsgált 18 EU-s tagállamból 13 nem érte el ezt az átlagos szintet (pl Olaszországban 0,6%, Ausztriában 2%). V4-es országokon belül Csehországban a népesség 0,8%-a, Lengyelországban 0,6%-a, Szlovákiában 0,5%-a vándorolt régiók között. Magyarországon ez az arány 3,1% volt 2016-2019 között. Hazánk esetében az agglomerációból és távoli régiókból a fővárosba vándorlás húzta az arányszámot, elsősorban az ország keleti részéből Budapestre költözők. Franciaországban (2,8%), Dániában (3,4%), Németországban (3,5%) és Hollandiában (4,5%) hazánkénál nagyobb arányú volt a vizsgált évek átlagában az országon belüli mobilitás.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16013743/
Egy másik mobilitást mérő mutató a teljes vándorlási arányszám (Lenyu – Sebők, 2019), amely azt fejezi ki, hogy egy magyarországi lakos egész életében átlagosan hányszor vált lakóhelyet (Bálint–Gödri, 2015). 2015-ben ez az adat 4-es értéket mutatott (KSH, 2016), ami azt jelenti, hogy hazánkban átlagosan négy alkalommal történik vándorlás egy ember életében (ideiglenes és állandó típust is egybevetve), s ennek értéke az elmúlt évtizedekben se mutatott nagyobb változást (Bálint–Gödri, 2015). Összehasonlításként az Egyesült Államokban, amely az egyik leginkább mobilisnak tekintett ország, átlagosan tizenegyszer (Sebők, 2016). A munkavállalók országon belüli, régiók közti mobilitása, annak nagysága előnyökkel és hátrányokkal egyaránt együtt jár. A munkavállalók mobilitása a regionális dinamika fontos forrása, de a mobilitásnak a regionális termelékenység növekedésére gyakorolt hatása nem egyértelmű, mivel egyes vállalatok általában nyernek, míg mások veszítenek a mobilitásból. Előnyökkel jár a nagyobb mobilitás az ismertségi, kapcsolati háló bővülése által, továbbá a tudás áramlása által is régiók között, melyekből a vállalatok is profitálhatnak. Továbbá a társadalmi mobilitást is fokozhatja, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi a hátrányos helyzetű területekről származó emberek számára, hogy olyan területekre költözzenek, ahol jobb lehetőségeket találnak.
Ugyanakkora regionális, ipari központok, a fejlettebb régiók – a jobb munkalehetőségek révén – elszívhatják más országrészekből a munkaerőt, jelentős munkaerőhiányt (súlyosabb esetekben alapellátásbeli nehézségeket, pl. orvosok, tanárok) teremtve a kevésbé fejlett régiókban – e régiók felzárkózását is akadályozva, fokozva a regionális különbségeket. Emellett a régiók közötti mobilitás, amely általában a nagyvárosi területek felé irányul, torlódásokat okozhat, és ezáltal hozzájárulhat a környezeti és egészségügyi károkhoz.
A régiók közti mobilitást segítheti és ösztönözheti az Otthon Start támogatás, melynek révén a (fiatal) munkavállalók nagyobb eséllyel tudnak saját ingatlanhoz jutni bárhol az országban, akár a nagyobb városi agglomerációkban is, ami elősegítheti a regionális munkaerőpiaci mobilitást. A támogatás széles földrajzi területen teszi elérhetővé az ingatlanvásárlást a munkavállalók számára. Egyéni szinten pedig segítség abban, hogy új lakóhelyre költözzenek, és ezzel közelebb kerüljenek a számukra kedvezőbb munkahelyi lehetőségekhez, még akkor is, ha az nem a korábbi lakó/tartózkodási helyükön van. Ugyanakkor van egy korlát az Otthon Start programban, mégpedig az 5 éves elidegenítési korlátozás: a program keretein belül vett ingatlant öt éven belül nem lehet eladni, ajándékozni vagy más módon átruházni. Ez rugalmatlanságot okozhat a munkaerőpiacon, mivel nehezebbé válhat a munkahelyváltás vagy új településre költözés esetleges munkahelyváltás esetében.
Ami az ingázást illeti – vagyis amikor a dolgozó állandó lakcíme más településen van, mint a munkahelye -, az Otthon Start program mérsékelheti a napi ingázók számát és arányát Magyarországon hosszú távon, mivel a támogatott kamatozású lakáshitel megkönnyíti a fiatalok és a többi munkavállaló számára is, hogy közelebb lakjanak a munkahelyükhöz, mégpedig saját otthonukban, csökkentve a napi ingázási időt és költségeket. Ezzel javulhat a munka-magánélet egyensúlya és a munkavállalók életminősége is Magyarországon.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának legutolsó felmérése napi ingázási időt tekintve 2019-ből származik. Az adatok alapján a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos egyirányú ingázási ideje 2019-ben 25 perc volt az EU átlagában. A lettországi foglalkoztatottaknak volt a leghosszabb az ingázási idejük (33 perc), őket követte Magyarország és Luxemburg (mindkettő 29 perc), míg a ciprusi és az izlandi munkavállalóknak volt a legrövidebb az átlagos ingázási idejük, 19, illetve 15 perc.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22690657/
Az Oeconomus és a WHC közös kutatásából kiderült, hogy a válaszadók 49%-a ingázik a munkahelyére (ennek realitását támasztja alá, hogy a 2022. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a foglalkoztatottak 42%-a, közel 2 millió fő a lakóhelyétől eltérő településen dolgozott). A megkérdezettek 80%-a kevesebb, mint 1 óra utazási távolságra él a munkahelyétől. Fontos látni, hogy válaszadók 13%-a mondta, hogy semmilyen ösztönző hatására sem lenne hajlandó ingázni a munkahelyére. Az is kirajzolódik, hogy a napi szintű nagyobb, akár több, mint egy órás távolságot egy idő után nem lehet anyagi juttatásokkal ellensúlyozni.
Vidék vs. város
Az Otthon Start program az egész országban elérhető, nincs települési vagy egyéb földrajzi megkötés, ezáltal segíthet a földrajzi koncentráltság oldásában. Élénkítheti a vidéki nagyvárosok lakáspiacát, nemcsak Budapestét. A fiatalok, akiket elsődlegesen céloz a program, élethelyzetükből eredően nagyobb eséllyel költözhetnek városba (a vidéki nagyvárosok kiemelt célpontok lehetnek), mivel itt a fiatal, első lakásvásárlók munkahelyi lehetőségei is diverzifikáltabbak, illetve magasabb a reálbér és a jövedelem, ami elősegíti a hitelfelvételt. Ezáltal a vidéki nagyvárosokban is növekedhet a helyi munkaerő kínálata, enyhítve a munkaerőhiányt, így emelkedhet a helyi gazdasági aktivitás. Ezáltal pedig egy kiegyensúlyozottabb területi fejlődés valósulhat meg (kevésbé Budapest- és Észak-Nyugat-Magyarország-centrikus). Ráadásul, csökkenhet az agglomerációból és távolabbi régióból ingázók száma, így a program közvetlenül is mérsékli az ingázási kényszert és növeli a városi munkaerőpiac rugalmasságát.
A program vidék városokban valódi alternatívát jelenthet a bérlés helyett, és az olcsóbb ingatlanárakat figyelembe véve. Ez megerősítheti a helyben maradást, hiszen a vidéki városokban kedvezőbb ingatlanárak mellett könnyebben elérhetővé válik a lakásvásárlás.
Ennek azonban van árnyoldala is. Ahogy Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője fogalmazott (2025), „a vidéki, kisebb településeken eddig is voltak a kínálatban megfizethető áron olyan lakások, amelyet alacsonyabb jövedelem mellett is meg tudtak volna vásárolni, azonban ezek a fiataloknak kevéssé vonzók, sok esetben a munkalehetőségek hiánya miatt.” Így akár az is elképzelhető, hogy a fiatalok nagyobb számmal költöznek be faluról városokba, vagy kisebb vidéki városokból nagyvárosokba, megyeszékhelyekre. Ugyannakkor ennek kimenetele még nem egyértelmű, mivel a támogatás falvakban is elérhető, sőt az olcsóbb ingatlanárak miatt jobban ki is használható. Továbbá kombinálható más támogatásokkal (pl. CSOK Plusz, munkáshitel, babaváró kölcsön, felújítási programok stb.), így a falusi CSOK-kal is.
Amennyiben vidéken, falvakban is megindul a lakás/házépítés, a helyi építőipar, szolgáltató szektor is bővülhet az új lakásfejlesztések révén, melyek munkaerő-keresletet támasztanak. Továbbá nőhet az igény az építőanyag-kereskedelem, épületgépészet, festés-mázolás, burkolás és egyéb szakipari szolgáltatások iránt is, amelyek túlnyomórészt helyi kisvállalkozások bevonásával történnek.
Összefoglalás
Az Otthon Start program 2025 szeptemberben indult Magyarországon, és az első lakásvásárlást könnyíti meg kedvező, fix 3%-os kamatozású állami hitellel, legfeljebb 50 millió forintig, 25 éves futamidővel. A program nemcsak a lakáspiac élénkülését váltja ki, hanem jelentős munkaerőpiaci hatásokkal is jár, különösen az építőiparban, ahol a foglalkoztatás bővülése várható az ingatlanfejlesztési projektek számának növekedése miatt. A korábbi CSOK programhoz hasonlóan az építőipar munkaerőigénye akár évi 30-40 ezer fővel is nőhet. A program különösen a fiatalok munkavállalását ösztönzi, akiknek lakhatási biztonságot nyújt, ezzel javítva munkaerőpiaci helyzetüket és csökkentve a munkanélküliséget, valamint a tanulásban vagy munkában nem részt vevők (NEET) arányát. Fontos azonban, hogy a legfiatalabbak számára a hitelhez szükséges legalább két év folyamatos társadalombiztosítási jogviszony nehézséget jelenthet. Az Otthon Start elősegíti a munkaerő régiók közötti mobilitását is, mivel könnyebbé teszi a költözést és a munkavállalást kedvezőbb munkaerőpiaci helyeken. Az ingázás csökkenhet, mert többen közelebb költözhetnek munkahelyükhöz saját tulajdonú ingatlanban, ami javítja az életminőséget és a munka-magánélet egyensúlyát. A program élénkítheti a vidéki városok lakáspiacát és munkaerőpiacát, a helyi gazdaságot, bár felveti a fiatalok városokba költözésének kockázatát is. Emellett a program serkentheti az építőanyag-kereskedelem, szakipari szolgáltatások és egyéb kapcsolódó szektorok foglalkoztatását is.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
