Történelmi fordulópontjához érkezett a Föld népesedése: míg a születésszámok drasztikusan zuhannak, a várható élettartam kitolódásával a világ soha nem látott ütemben öregszik. Az Amerikai Népszámlálási Hivatal legfrissebb jelentése szerint a kétsebességessé vált világban a növekedés már szinte csak Afrikára korlátozódik, miközben Európa, Észak-Amerika és Ázsia a „szuper-idősödés” és a szűkülő generációk csapdájába szorul. Ezzel viszont egy új demográfiai világrend alakult ki, az emberiség történetében először fordul elő, hogy a 65 év felettiek száma globálisan meghaladja az 5 év alatti gyermekekét, ami egy teljesen új korszak kezdetét jelzi.
2026. augusztus végén jelent meg a nemzetközi népesedési jelentés – „Egy öregedő világ: 2025” címmel. A több mint 200 oldalas anyagot az Amerikai Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala (U.S. Census Bureau) publikálta. A tanulmány szerint a jelenleg zajló globális demográfiai folyamatok két meghatározó tényezője a születéskor várható élethossz növekedése és a csökkenő termékenységi ráta. A népességszám növekedése a legtöbb országban alapvetően annak köszönhető, hogy hosszabb a várható élettartam, így nő az idősebbek száma. Csökken azonban a fiataloké, különösen aggasztó, hogy a szülőképes korosztály szűkül, ami egy demográfiai csapdahelyzetet teremt, hiszen egyre kevesebb szülő egyre kevesebb gyermeket vállal.
Az idősödés gyorsuló ütemét jól mutatja, hogy míg 2013-ban a világ népességének több, mint fele (55%) élt olyan országban, ahol a teljes termékenységi ráta elérte vagy meg is haladta a 2,1-es mutatót, azaz stagnált vagy nőtt a lakosságszám, 2023-ban már csak a világ lakosainak 29 százaléka élt ilyen országban.
A világ demográfiai szempontból kétsebességessé vált. Míg jellemzően a Szubszaharai Afrika országai alkotják a növekedési centrumot, addig Európa, Észak-Amerika és Kelet-Ázsia országainak lakossága stagnál vagy gyorsuló ütemben fogy. Ezzel párhuzamosan egyre több olyan ország van, ami belépett a „szuper-idősödés” korszakába, azaz a 65 év felettiek aránya eléri a lakosság egyharmadát, gyakorlatilag ide tartozik az EU-s államok döntő többsége is.
Pillantás a jövőbe
2025-2060 között a világ népessége várhatóan 2 milliárd fővel növekszik, az előreszámítások szerint a népességnövekedés több mint fele a 65 éves és az annál idősebb korosztály bővülésének köszönhető majd. A képzeletbeli demográfiai olló két szára – ahol az egyik a 65 év felettiek, a másik az 5 év alattiak – egyre nagyobb mértékben nyílik ki. 2023 volt az az év, amikor a 65 évesek, illetve az annál idősebbek aránya meghaladta az 5 éven aluliak arányát a világon. Míg a 65 éven felüliek aránya dinamikusan növekszik, az 5 éven aluliaké – ha sokkal lassabb mértékben is, – de csökken. 2060-ra a világ népességének 20 százaléka 65 év feletti lesz, míg mindössze 7 százaléka lesz 5 éven aluli.
A világon élő 65 felettiek száma 2060-ig 1,14 milliárd fővel nő, míg a 19 év alattiak száma stagnál. 2060-ra a világ várható népességszáma 10,2 milliárd fő lesz, ebből 2 milliárd fő 65 éves vagy annál idősebb lakos lesz. Dinamikus növekedésük annak is köszönhető, hogy 1960 és 1995 között volt a legmagasabb a születésszám a világon, azaz egy nagyon széles és nagy létszámú nemzedék éri el vagy tölti be a 65 éves kort.
Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/wTRUZ/4/
Régiós körkép
A világ népessége a következő évtizedekben várhatóan minden eddiginél gyorsabban fog öregedni. Ugyanakkor az idősödés mértéke nem minden országban és régióban mutatkozik meg ugyanolyan ütemben. Afrika népessége 1950 óta több mint hatszorosára nőtt, ez közel 1,3 milliárd fős bővülést jelent. Az előrejelzések szerint ez a növekedés a század végéig (2100-ig) folytatódni fog. Az ENSZ „közepes valószínűségű forgatókönyve” szerint Afrika népessége 2100-ra várhatóan eléri a 3,8 milliárd főt, de akár meghaladhatja az 5 milliárd főt is. Ma a 25 év alattiak 28 százaléka él Afrikában, 1950-ben ez az arány még csak 10 százalék volt. Ezen a téren Ázsia jelentősen megelőzte és még most is megelőzi Afrikát, 2100-ra azonban Afrika tör az élre, a 25 év alattiak 46 százaléka afrikai lesz, míg Ázsiában „csak” a 39 százaléka él majd. 2100-ra várhatóan a világ 25 legnépesebb országa közül 12 afrikai állam lesz.
Az ázsiai és csendes-óceáni térség népességének korösszetétele országonként nagyon eltérően változik. 2022-ben Ázsia déli és délnyugati területein volt a legalacsonyabb a medián életkor, mindössze 27 év, ezzel szemben Kelet-Ázsiában a medián életkor régiós átlaga már megközelítette a 40 évet (39,3 év). Régiós szinten vizsgálva megállapítható, hogy a térség soha nem látott ütemben öregszik, 2050-re a régióban minden negyedik lakos 60 év feletti lesz, számuk elérheti az 1,3 milliárd főt. Míg 2022-ben a Földön élő összes 60 év feletti 60 százaléka élt Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben, 2050-re ez az arányszám már várhatóan 63 százalék lesz, minden 7. idős ember (60 év feletti) a térség lakója lesz. Kelet-Ázsia országaiban a legaggasztóbb az idősödés üteme, ennek tökéletes példái Kína, Japán, Dél-Korea, Hongkong, Tajvan, Makaó. 2050-re a világ 10 legöregebb országából 7 ebben a térségben lesz: Kína, India, Indonézia, Japán, Oroszország, Banglades, Pakisztán.
Európa demográfiai helyzetéről a közelmúltban is több cikk jelent meg, melyek itt és itt érhetőek el. Európa alacsony termékenységi rátája, valamint az elöregedő és csökkenő népessége elkerülhetetlenné teszi a bevándorló munkaerő arányának növekedését, ami hatással lesz a nemzetközi kapcsolatokra, a kultúrára és a társadalmi szerkezetre. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (Center for Strategic and International Studies) előrejelzése szerint 2050-re a muszlim származásúak aránya Franciaországban 25 százalékra, Németországban pedig 33 százalékra emelkedhet. A kelet-nyugati irányú európai migráció várhatóan folytatódik, ami tovább ronthatja a kevésbé fejlett kelet-európai országok versenyképességét és demográfiai mutatóit. De hasonlóképpen érvényesülhet a városok elszívó hatása a vidéki területekről, ami pedig a kistelepülések elöregedését gyorsíthatja.
Latin-Amerika és a Karib-térség demográfiai helyzetét mi sem érzékelteti jobban, mint az, hogy az argentin Buenos Aires városában már több a kutya, mint a gyermek; ugyanez igaz az ecuadori Quitóra is. A térségben az átlagos teljes termékenységi arányszám 2024-ben 1,8 volt, ezzel szemben az 1950-es években a latin-amerikai nők átlagosan 5,8 gyermeket szültek. Az ECLAC Latin-Amerikai és Karib-térségi Demográfiai Központjának becsléseink szerint Latin-Amerika és a Karib-térség népessége 2053-ig fog növekedni, majd csökkenésnek indul. Egyes országokban és területeken ez a folyamat már meg is indult – Kubában és Uruguayban csökken a népesség, akárcsak számos karibi szigeten. Puerto Rico és Chile gyermekvállalási mutatói világviszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartoznak (0,89 és 1,1 a teljes termékenységi arányszámuk). A csökkenő születési számok és a növekvő várható élettartam együttesen a népesség elöregedéséhez vezetnek, a 60 éves vagy annál idősebb lakosságának aránya a térségben várhatóan a 2012-es 10 százalékról 2050-re 25 százalékra emelkedik.
Észak-Amerika esetében az Egyesült Államokban a népességnövekedés egyre lassul, ebben komoly szerepet játszik, hogy itt is csökken a gyermekvállalási hajlandóság. Míg 1958-ban 3,58 volt ez a mutató, azaz egy amerikai nő majdnem 4 gyermeket vállalt, ezt követően folyamatosan csökkent, 1978-ra 1,77-re zuhant vissza. 1980-2008 között emelkedett, majd újra csökkenésnek indult, 2025-ben 1,79 volt. A 65 év felettiek száma az USA-ban is emelkedik, arányuk a teljes népességen belül várhatóan a 2021-es 17 százalékról 2050-re 22 százalékra fog emelkedni. Az elöregedő társadalmak kihívásait jól érzékelteti, hogy az időskori nyugdíjasok száma az 1980-as évek óta 1300 százalékkal ugrott meg. Szintén beszédes mutató, hogy a demenciában szenvedők ellátásának költségeit 2023-ban 345 milliárd dollárra becsülték, ez várhatóan 2050-re 1500 milliárd dollárra emelkedik. Ezzel a tendenciával összhangban az Amerikai Egyesült Államokban a medián életkor az előreszámítások szerint a 2020-as 38,8 évről 2050-re 41,9 évre emelkedik .
Az, hogy Kanada lakosságszáma nem csökken, hanem kis mértékben növekszik, egyértelműen a bevándorlásnak köszönhető, hiszen a teljes termékenységi ráta itt is rendkívül alacsony, 2025-ben 1,26 volt. Kanadában a 2021 harmadik negyedévétől 2024 harmadik negyedévéig tartó, az országba irányuló rendkívül nagy léptékű bevándorlási hullámok idején a medián életkor csökkent, mivel a bevándorlók jellemzően fiatalabbak. Az elmúlt két évben a medián életkor emelkedett, mivel a nemzetközi bevándorlás mértéke visszatért a 2020 előtti évtizedben tapasztalt szintekre. 2026. július 1-jén a kanadai lakosság medián életkora 40,9 év, átlagéletkora pedig 42,1 év volt. A 14 év alattiak arányát itt is meghaladja a 65 év felettieké.
A régiós adatok is azt támasztják alá, hogy az idős lakosság számának növekedése mindenhol jellemző tendencia, azok a területek jelentik a többséget, ahol a születések száma nem tudja kompenzálni a növekvő számú idős népességet.
Társadalomtudományi kutató, doktori fokozatát a Pécsi Egyetem Földtudományi Doktori Iskolájában szerezte. Nyolc évig vezette a Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviseletét, beosztott diplomata volt Minszkben. Dolgozott a versenyszférában, vezetett turizmusfejlesztési projekteket. Rendszeresen oktat és vizsgáztat egyetemeken és felnőttképzésben. Fő elemzési területei a demográfiai folyamatok, az elöregedő társadalmak, az egészségturizmus és a posztszovjet térség, azon belül is Belarusz.
