📈 A legjelentősebb érmekészítéshez használt alapanyag, a réz ára a koronavírus kezdetén rövid ideig esett, majd idén nyár közepéig 90%-kal növekedett. Ezt követően, az azóta eltelt időben mérséklődési trend látható, ugyanis az elmúlt egy hónapban az átlagára 7700 dollár volt. A cink árfolyamának technikai képe is hasonló, a 2020-as 2 ezer dollár körüli értékről idén áprilisig megduplázódott, elérve a 4500 dolláros szintet. Az ipari tevékenység csökkenésével a cink árfolyama is csökkent, jelenleg a 3 ezer dolláros szint alá érve. A nikkel az elmúlt két évben a duplájára drágult, a havi tonnánkénti átlagára pedig 23 ezer dollár körül alakult. Idén március első felében rövid ideig a 100 ezer dolláros árfolyamot is elérte, így jelentősen megdrágítva az pénzérmék mellett például az akkumulátorok és egyéb elektronikus berendezések gyártását.
🪙 Az ötforintosok a forgalomban lévő pénzérméknek a harmadát teszik ki. Jelenleg 764 millió darab van forgalomban, azonban az évek során elveszett, megsérült vagy megrongálódott érmék miatt a ténylegesen forgó érmeszám ennél kisebb lehet. A jegybank álláspontja szerint, ha a pénzérmék 50 százaléka áramolna vissza a jegybankhoz, (ami átlagon felüli arány lenne), összesen 1604 tonna fémanyagot kellene kezelniük, ami rendkívül költséges folyamat lenne. Az ötforintosok 75% rézből, 21% nikkelből és 4% cinkből állnak. A tízforintosok esetében, melyek háromnegyedrészt rézből, negyedrészt nikkelből állnak, a forgalomban levő mennyiség 660 millió körüli. Ha ennek a mennyiségnek szintén a fele visszaáramlana a magyar központi bankhoz, akkor további 2013 tonna nyersanyagot kellene kezelniük. Az elmúlt két évben érméink alapanyagául szolgáló nyersanyagok olyan mértékben drágultak, hogy 420 forintos dollárárfolyammal számolva a két legkisebb címletű forintérme anyagköltsége már meghaladja névértéküket.
🏦 Ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank nem fogja a közeljövőben kivonni a két legkisebb címletet, mivel állításuk szerint a lakosság használja őket és a kivonás túl költséges lenne. A koronavírus terjedésével párhuzamosan az elektronikus és bankkártyás-érintésmentes fizetések aránya is növekedett. Emellett mivel az elmúlt hónapokban a fémárak csökkenő tendenciát mutatnak, így kisimítva az elmúlt két év nagy fluktuációit, és visszatérve a 10-15 éves távú trendvonalhoz. Az MNB álláspontja szerint pusztán a fémárak emelkedése miatt nem érdemes kivonni az érméket a forgalomból. A Pénzcentrum érdeklődésére Bódi-Schubert Anikó, a jegybank Pénzkibocsátási Stratégiai Főosztályának vezetője elmondta, hogy folyamatosan értékelik és elemzik az egyes címleteknek a készpénzforgalomban betöltött szerepét és a jelenleg hatályos készpénzes stratégia szerint nem érdemes megváltoztatni a címletstruktúrát, mert a 6 bankjegycímlet és a 6 érmecímlet stabilan és megbízhatóan szolgálja ki a készpénzforgalmi igényeket.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi poszt is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/iranytu-a-stagflaciohoz-tartosan-magas-inflacio-es-stagnalas-var-e-a-vilagra/
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
