Az európai top labdarúgó bajnokságok szurkolói a 2020-as években több országban az általános inflációt meghaladó áremelkedést tapasztalhattak a focimeccseken. A következő cikk azt vizsgálja, hogy a 2023/2024-es szezon bajnok csapatainak mérkőzésére történő bejutásért hány órát kellett dolgozni az ország lakosainak. Az európai labdarúgó ligák bajnokait tekintve a Real Madrid volt a legdrágább a helyi szurkolók számára, míg a top bajnokságok közül a Bundesligában (német első osztály) szereplő német bajnok mérkőzéseire volt a legolcsóbb bejutni, akár a jegyek árát tekintve, akár a fizetésekhez mért jegyárakat vizsgálva. A hazai bajnok mérkőzésére való bejutás közép- és kelet európai összehasonlításban a középmezőnyben található.
A jegyekből származó jövedelem egyre kisebb arányát képviseli a nagy sport klubok bevételeinek, legyen szó amerikai futballról vagy az európai fociról. Az UEFA adatai alapján a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szinthez képest a kereskedelmi értékesítésekből (például klubokhoz kapcsolódó ajándéktárgyak) származó bevételek növekedése az európai labdarúgásban 30%-t is meghaladta, amely túlszárnyalta a televíziós közvetítésekből származó jogdíjakat is. E bevételtípus az UEFA jelentésében szereplő európai csapatok 80%-a esetében emelkedett. Így például az angol élvonal bevételeit vizsgálva megállapítható, hogy a Premier League (angol elsőosztály), termeli hagyományosan a legnagyobb arányú bevételt a mérkőzések napján más európai ligákkal összehasonlítva. E kategóriába, az ún. mérkőzne napi klubbevételekbe beleszámítják a jegyek mellett a helyszíni fogyasztás és az esetlegesen igénybe vett VIP szolgáltatásokat, vagy a meccs napi stadiontúrákat is. E forrás 2010-ben még közel a bevételek harmadát termelte az angol elsőosztályban, addig a 2020-as években aránya már csupán 14-15%-t képviselt. Ezzel együtt a szurkolók jelentős jegyáremelkedést tapasztalhattak az elmúlt években mind észak-amerikai sportligában, (például az amerikai futball esetében is), de az európai ligák közül a Premier League vonatkozásában is. Érdemes látni azt is, hogy a magas jegyárakon felül költenek a szurkolók többet olyan termékekre, mint kedvenc labdarúgócsapatukhoz kapcsolódó ajándéktárgyak. E jelenség különösen az angol élvonal hat top csapatának esetében volt kiugró, közéjük tartozik Szoboszlai Dominik csapata, a Liverpool is. Magyar vonatkozásban is figyelemre méltó jelenség, hogy a 2023/2024-es szezon csúcsán, 2023 őszén a Liverpool-mezeladásainak listáját a magyar válogatott csapatkapitánya vezette, amiben a magyar szurkolók költései kiemelt szerepet játszottak.
A belépőjegyek drágulása ellenére a legnagyobb csapatok mérkőzései teltházzal zajlanak. A legdrágább a spanyol és az angol bajnok mérkőzéseire való bejutás, míg a német bajnokság árai hagyományosan a legmegfizethetőbbek a top bajnokságok közül, amennyiben a jegyárat óránkénti átlagbérhez viszonyítjuk. A spanyol, portugál és az olasz bajnokságban szélsőséges különbségek vannak a jegyárak között, mellettük a francia liga is a drágább és egyenlőtlenebb belépőárakra épül, miközben az angol és holland bajnokság esetében kisebbek az eltérések a normál jegyek vonatkozásában. Ugyanakkor például az angol bajnokságban léteznek olyan exkluzív jegyek (VIP), amelyek többszörösét teszik ki az általános jegyáraknak. A különbségeket az is fokozza a Premier League esetében, hogy a tagsággal illetve bérlettel rendelkező törzsszurkolók a többi kategóriánál akár lényegesen olcsóbban is biztosíthatják a helyüket, azonban ehhez a kedvezményhez a tagdíjakat is meg kell fizetniük. Az északi és balti országokban gyakran egyetlen jegykategória van, a stadion bármely részére megegyező áron kaphatnak belépőt a szurkolók. E bajnokságok lebonyolítása is gyakran eltér az Európában általánosan megszokott ősztől tavaszig tartó rendszertől, helyette évenként számolják a szezonokat.
Ábra: Az ábra az Eurostat adatai alapján számolt 2023-as nettóbér, az OECD ledogozott 2022-es óraszámra vonatkozó és az előző, 2023/24-es szezon bajnok csapatainak jegyárait tartalmazza. A jegyárak a legolcsóbb és legdrágább jegyet mutatják, kizárólag a hazai első osztályú bajnokság esetében, nem számolva a különféle kedvezményeket, valamint a VIP-jegyeket. A jegyek csupán egy mérkőzésre való belépést biztosítanak, nem szezonális bérletek. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Eurostat, OECD, a nemzeti labdarúgó szövetségek és futball klubok oldala. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20073067/
A jegyárak és az egyes bajnokságok bevételei, valamint a látottsági adatok között nem rajzolódik ki egyértelmű összefüggés, sok esetben régiónként, illetve országonként eltérő minták figyelhetőek meg. Egyes bajnokságokban, így az angol esetében érvényesül a piaci kereslet-kínálat törvénye, és a magas érdeklődés mellett drágán lehet megváltani a belépőket, hasonló a helyzet a mediterrán országok top csapatainak mérkőzéseinél. Eközben a német bajnokság szervezőelvei közé tartozik, hogy széles tömegek számára biztosítsa a lehetőséget a mérkőzések látogatására. E szempontok általában az észak-európai és balti országokban is érvényesülnek, ami alól a svéd bajnokság relatív magas jegyárai jelentenek kivételt. A közép-és kelet-európai régió országai nagyobb szórást mutatnak. A horvát és bolgár bajnokság a drágábbak közé tartozik. A szlovén, szlovák és magyar bajnok csapatok a középmezőnyben helyezkedik el a ledolgozott óraszámban kalkulált jegyárak tekintetében. Miközben a lengyel, a cseh és a román bajnok mérkőzéseiért kell a legkevesebb munkaórát eltölteni.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
