A nemzetközi sportban megnyilvánuló versengés mellett pénzügyi vetélkedés és ezzel párhuzamosan a nézők meghódításáért folyó versenyfutás is megfigyelhető a különböző országok bajnokságai között. A legnagyobb bevételeket generáló ligák és klubok – a nemzetközi sportban tapasztalható ázsiai felzárkózás ellenére – továbbra is az Egyesült Államok és Nyugat-Európa élvonalában találhatóak. Az észak-amerikai és az európai bajnokságok lebonyolítási szerkezete között jelentős különbség mutatkozik, amely a bevételek alakulását is meghatározza. További lényeges különbség, hogy az észak-amerikai ligákban szereplő csapatok bevételei kiegyenlítettebbek az európai foci bajnokságoknál. Maga az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) is törekszik a változásra. A 2024–25-ös szezontól megújította a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és a Konferencia-liga lebonyolítási rendjét, és bővítette a résztvevő csapatok számát. Az UEFA-t a nézőszám és a bevételek növelése mellett a csapatok közötti küzdelem kiegyenlítettebbé válása is vezérelte.
Ahogyan az Oeconomus oldalán korábban beszámoltunk róla, a 25 legnagyobb bevétellel rendelkező klub közül 19 amerikai és csupán 6 európai az elmúlt három (2021–2023) évben termelt működési bevétel (adózás előtti eredmények) alapján. A Forbes összeállítása szerint e kategóriába kizárólag három sportág képviselői kerültek be: amerikai foci, kosárlabda és labdarúgás. A top 25-ból 19 csapat az Egyesült Államokban található, ami mellett 5 angol és egy német élvonalbeli labdarúgó klub sorolható ide.
Ábra: A nemzetközi szinten a legnagyobb bevétellel rendelkező 25 sportcsapat. Készítette: Németh Viktória. Forrás: Statista, Football Benchmark. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/sportcsapatok_legnagyobb_bevetel-1h984wv0ev53z2p?live
Mi az amerikai csapatsportok gazdasági sikerének titka?
Alapvető különbséget jelent a piacok mérete és szerkezete. Európa vezeti a nézőszámot és a közvetítésekből származó bevételeket mérkőzésenként. Ezt mégsem sikerült az eddigiekben olyan busás bevételekre váltani, mint ahogyan az amerikai ligák esetében történik. Így például – 2019-es kutatás alapján – meccsenként átlagosan 30,8 ezren látogatták az európai labdarúgást, ami 30%-kal magasabb volt, mint az észak-amerikai sportok 23,7 ezres átlaga. Ugyanakkor az NFL (National Football League), vagyis a legnagyobb amerikaifutball-szövetség az USA-ban) mérkőzései kivételt jelentették, és meghaladták az európai stadionok nézőszámát is. Minden mérkőzésen átlagosan 64,3 ezer szurkoló volt a stadionban. Összességében fontos különbség, hogy észak-amerikai liga lebonyolítása lényegesen eltérő az európai labdarúgástól, így több klub játszik, lényegesen több mérkőzést. Utóbbi esetében a rájátszásoknak jut döntő szerep, vagyis a rendes szezon (alapszakasz) utáni mérkőzéssorozat, a liga bajnoki címének eldöntésére. Az öt amerikai bajnokságban, – (amelyek közül négyet Kanadában is játszanak) – átlagosan tízzel több klub (29,4) van, mint azoknál Európában (19,6). Ez a rájátszásos szakasz az, amely a 2024–2025-ös szezontól kezdve megújul az európai labdarúgás legerősebb klubcsapatait felvonultató Bajnokok Ligája esetében. Az új rendszer párhuzamot mutat az észak-amerikai ligák elveivel, a növekvő csapatszám és a rájátszást kiélezettebbé tételét szolgáló lebonyolítási rend segítségével.
A közvetítések vonatkozásában a legnagyobb 5 európai labdarúgó a közvetítési jogból származó bevételek 10%-kal magasabbak voltak, mint az észak-amerikai sportok esetében. Ez alól azonban szintén kivételt jelentett az NFL közvetítésből származó bevételeinek összege, miközben az összes többi amerikai sportliga jelentősen lemarad az európai futball mögött. Összességében mégis jelentős különbség, hogy az európai labdarúgás sokkal nagyobb bevételeket vonz a jogok nemzetközi közönségnek történő értékesítéséből is, ami kevéssé jellemző az észak-amerikai bajnokságokra.
Érdemes látni azt is, hogy az Egyesült Államokban népszerű, különböző sportágak bajnokságai igen eltérő módon termelik meg bevételeiket. Így például az NFL generálja a legnagyobb bevételeket az országos szintű médiából. A kisebb amerikai ligák pedig jobban támaszkodnak a belépőjegyekből származó bevételekre. A szponzorációra leginkább a top ligák közül legkisebbnek számító amerikai labdarúgó bajnokság támaszkodik.
A Tifosy, olasz befektetési tanácsadó elemzése alapján az amerikai ligák esetében központi szervek nagyobb mértékben ellenőrzik a bevételek alakulását, a kollektív szerződéseket és a klubok közötti elosztást. Ennek eredménye a tagklubok közötti nagyobb fokú egyenlőség. Az NBA (észak-amerikai kosárlabda) esetében a legnagyobb és a legkisebb csapat bevétele között kétszeres különbség van, eközben az európai labdarúgásban 10-szeres eltérés általános, de az ennél nagyobb arány sem ritka. A nagy ligák közül a francia Liege 1-ben akár 20-szoros különbség is előfordul, az angol első osztály, a Premier League ennél egyenletesebb, a maga 5-szörös különbségével. Az MLSZ (Magyar Labdarúgó Szövetség) 2021-re vonatkozó adatai alapján a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokságban tapasztalható bevételi különbségek megfeleltek az európai átlagnak, azaz az első és a legkisebb, 12. csapat között 10-szeres volt a különbség.
Nem csupán az európai foci bajnokságokon belül, hanem azok között is jelentős a különbség
Az UEFA 2023-as jelentése alapján az öt legnagyobb nemzeti bajnokság, angol Premier League klubjai, a La Liga (Spanyol első osztályú labdarúgó-bajnokság) és a Német Labdarúgóliga (DFL) csapatai együttvéve majdnem annyi bevételt termelnek 2022-ben, mint Európa további 50 országának összes klubja együttvéve. Ráadásul az angol csapatok pénzügyi fölénye olyan jelentős, hogy a 20 angol élvonalbeli klub bevétele önmagában is majdnem akkora volt, mint az 50 európai ország mind a 642 klubjának együttes bevétele. A hazai vonatkozásokat vizsgálva, a kizárólag az európai labdarúgó bajnokságokat rangsoroló Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) által közreadott, 2023-as kimutatásban az OTP Bank Liga a 18. helyen állt a bevételei alapján.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.