A svájci UBS bank évente elkészíti a lakossági vagyon országonkénti statisztikáját. A legfrissebb 2023-as jelentés szerint Magyarországon az egy felnőttre jutó átlagos vagyon az évezredforduló és a 2022-es év összehasonlításában nominális értelemben közel az ötszörösére nőtt. Ez a vagyongyarapítási ütem a vizsgált időszakban az Európai Unió tagállamainak esetében a nyolcadik, a Visegrádi Együttműködés országai közül pedig a második legmagasabb. Elemzésünkben bemutatjuk a tőkefelhalmozás pozitív gazdasági hatásait, illetve elkészítettük a V4 országok esetében az inflációval korrigált, azaz reálértékű vagyon alakulásának idővonalát.
Sok esetben a magasabb átlagos vagyon két okra vezethető vissza: a kedvező adókörnyezet kihasználása okozta torzításra és a több évtizedes, esetenként évszázados, generációkon átívelő vagyonfelhalmozás lehetőségére. Az előbbi feltételre kiváló példa Írország, Luxemburg vagy Észtország. Ezekben az országokban az adóoptimalizáció torzító hatásának köszönhetően a ténylegesnél nagyobb egy felnőttre jutó átlagos vagyont mutat a statisztika. Nyugat-Európa legtöbb országában sokkal korábban kialakult a tőkefelhalmozást lehetővé tevő kedvező gazdasági környezet, szemben Kelet-Közép-Európával. A tőkefelhalmozásnak számos pozitív gazdasági előnye van.
Elsődlegesen a vagyonfelhalmozás jótékonyan hat a gazdasági növekedésre, hiszen a vagyon felhasználásával nem kell hitelt felvenni a vállalkozási ötletek és beruházások megvalósításához. Emellett a megfelelő nagyságú vagyon az innovációt és a vállalkozási hajlandóságot is növeli. Továbbá a vagyon kedvező az ideális munka-szabadidő arány kialakítására, hiszen a lakosság nem kényszerül a túlzott és kényszeredett munkavállalásra. A megfelelő nagyságú vagyon felhalmozása a létbiztonság fokozásában is szerepet játszik, mivel válság és esetleges munkahelyvesztés mellett nem kell a közösségi finanszírozású szociális ellátórendszert terhelni. A lakosság életszínvonalának helyzetének összehasonlítására nem elegendő egyetlen mutató vizsgálata, érdemes például a vagyoni egyenlőtlenséget bemutató indikátort, a szegénységnek kitett emberek arányát, vagy a fizetések vásárlóerejét is figyelembe venni az átfogó kép kialakításához. Az alábbi ábrán az egy főre jutó átlagos vagyon 2000 és 2022 közötti változása látható.
A második ábrán az egy felnőttre jutó átlagos vagyon 2000-es és 2022-es értéke látható, dollárban kifejezve. Egy főre vetítve tavaly Luxemburgban volt a legmagasabb az egy felnőttre jutó átlagos lakossági vagyon, közel 586 ezer dollár. Hazánk a 24. helyen áll, több mint 59 ezer dollárral a V4 országok közül Csehországot és Szlovákiát követően a harmadik helyen állunk.
A harmadik ábra alapján az egy főre jutó medián egy főre jutó vagyon alapján a V4 országok közül Magyarország a második helyen áll, megelőzve Csehországot és Lengyelországot. A rangsor alapján hazánkban 26 416 dollár tekinthető a tipikus értéknek, a felnőtt emberek felének magasabb ennél a vagyona, felének pedig alacsonyabb. Az Európai Unióban Lengyelországban a legalacsonyabb ez az érték, 20 263 dolláros értékkel.
Az UBS vagyonjelentése alapján elkészítettük az egy felnőttre jutó átlagos vagyon inflációval korrigált értékének alakulását a V4 országok esetében. Az évezredforduló óta eltelt időszakot vizsgálva Magyarországon az átlagos reálvagyon trendszerűen 2000 és 2004 között növekedett, majd 2009-ig tartó stagnálást követően öt éven át csökkent. A 2014-2021 közötti időszakban jelentősen növekedett a hazai lakossági eszközök reálértéke, amely tendenciát a 2022-es inflációs periódus törte meg. A többi V4 országok átlagos reálvagyonának alakulása követte ezt a tendenciát. Az évezredforduló óta az egy magyar felnőttre jutó átlagos reálvagyon közel 97 százalékkal nőtt.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
