Categories
OecoGlobus

Magyarországon alacsonyabb a szegénység kockázata, mint néhány nyugati „bezzegországban”

2022-ben az Európai Unió lakosságának mintegy 22 százaléka, azaz több mint 95 millió fő számított a szegénység, és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetettnek. Magyarországon ez az arány mindössze 18,5 százalék volt, azaz 1,75 millió fő minősült szociálisan kiszolgáltatottnak. A létbiztonság 2008. óta tartó romló tendenciájában 2013-ban történt meg a fordulat, 2018-ban pedig az uniós átlagot is meghaladta hazánk. Az Eurostat módszertana alapján szociálisan kiszolgáltatottnak számít egy személy, ha érinti a szegénységi kockázat, az anyagi vagy szociális nélkülözés, illetve az alacsony munkaintenzitás. Az első tényező tekintetében, vagyis a szegénység kockázatával szembesülő emberek arányában Magyarország az unióban a harmadik legjobban teljesít, ezzel megelőzve számos példaként állított országot. Jelen elemzésben bemutatjuk a három tényező jelentését, illetve a szociális kiszolgáltatottság jövedelmi kvintilisek és régiók szerinti uniós megoszlását.

📊2022-ben 95,3 millió fő, vagyis az unió lakosságának 21,6 százaléka számított veszélyeztetettnek a szegénység és a társadalmi kirekesztés szempontjából. A kiszolgáltatottsági ráták Európai Unió tagállamain belüli eloszlása a fenti ábrán látható, minden egyes ország esetén összehasonlítva a 2019-es értékkel. A tavalyi rangsorban Magyarország a tizedik helyen állt, így a középmezőnybe tartozik a kiszolgáltatottság tekintetében. Hazánkban 2022-ben a lakosság 18,5 százaléka számított kiszolgáltatottnak. Ezzel az értékkel hazánk megelőzte a sokszor példaként állított Franciaországot, Németországot, Belgiumot vagy Svédországot. 2019-ben az Európai Unió lakosságának 21,1 százaléka, azaz 92,4 millió fő volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság megtörte az évek óta tartó csökkenő tendenciát. Az elmúlt három évben 15 országban (köztük Magyarország) csökkent a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitett emberek lakosságon belüli aránya. Ebben a három évben tapasztalt permanens válsághullámnak az árnyékában ez egy igen jelentős eredmény. Legnagyobb mértékben (mintegy negyedével) Cipruson csökkent a kiszolgáltatottak aránya, majd Horvátországban (15 százalék), Lengyelországban (13 százalék) és Görögországban (12,3 százalék). Magyarországon a két vizsgált időszak között 3 százalékkal csökkent a kiszolgáltatottak aránya. Legnagyobb mértékben Németországban (20 százalék), Franciaországban (17 százalék) és Romániában (10 százalék) nőtt a szegénységnek és kirekesztésnek kitett emberek aránya. Két előbbi ország esetében a válság okozta nehéz gazdasági helyzeten túl a tömeges bevándorlás is növelte a szociális rendszerre nehezedő terhet, így a kiszolgáltatottak arányát. Az Eurostat adatbázisa alapján Magyarországon 1,75 millió fő volt tavaly kitéve a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek. A hazánkkal közel azonos nagyságú népességgel rendelkező Ausztriában ez a szám 1,55 millió fő, Svédországban 1,942 millió fő, Portugáliában 2,084 millió fő, Görögországban 2,722 millió fő, Csehországban pedig 1,209 millió fő.

Az Eurostat kimutatása szerint a kiszolgáltatottságot három tényező okozhatta: a szegénységi kockázat, az anyagi és szociális nélkülözés, illetve az alacsony munkaintenzitás. Az alábbi ábrán az első tényező, a szegénységi kockázatnak kitett emberek lakosságon belüli aránya látható. A szegénységgel veszélyeztetett embernek számít az az európai állampolgár, akinek a szociális transzferek után számított egységesített rendelkezésre álló jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt, vagyis a nemzeti medián jövedelem 60 százalékát. Az egyenértékű rendelkezésre álló jövedelem egy adott háztartás adók és járulékok levonását követő, kiadásokra és megtakarításokra rendelkezésre álló, minden forrásból származó összesített pénzbeli jövedelme, osztva a háztartás tagjainak számával. A háztartás tagjainak számát egyenértékű felnőttekre számítják át, vagyis életkor szerint, az OECD-egyenértékesítő skálájával súlyozzák. A mutató szociális transzferektől tisztított, tehát az ekvivalens rendelkezésre álló jövedelemből levonták a nyugellátásokat, segélyeket, támogatásokat és egyéb juttatásokat. Az összeállítás a szegénység és kiszolgáltatottság országok közötti összehasonlításán túl a jövedelmi egyenlőtlenségek összevetésére is alkalmas. A mutatók nem az életminőséget mérik, mivel a bérek mellett az árakat nem veszik számításba. A rangsor alapján Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a szegénységnek kitett emberek aránya.

https://public.flourish.studio/visualisation/14130383/

A második tényező az alacsony munkaintenzitás, vagyis a kvázi-munkanélküliség. Ezalatt azokat a 0-64 év közötti személyeket kell érteni, akik olyan háztartásban élnek, ahol a felnőttek (18-64 év közötti korcsoport) az előző évben a teljes összesített munkaidő-potenciáljuk csupán 20 százalékával megegyező, vagy annál kevesebb időt dolgoztak. Tehát a munkaintenzitási mutató a háztartás valamennyi munkaképes korú tagja által ledolgozott munkaórák számának és az ugyanebben az időszakban ugyanezen háztartás tagjai által elméletileg ledolgozható munkaórák számának hányadosa.

Az utolsó tényező az anyagi és szociális nélkülözési ráta (Severe Material and Social Deprivation rate), amely a megfelelő életvitelhez szükséges feltétel kényszerű hiányát jelenti. A mutató a lakosság azon részének arányát mutatja, amely a 13 (hat egyénre és hét háztartásra vonatkozó) tétel közül legalább hét nélkülözését tapasztalja. A tételek listája a háztartás szintjén: váratlan kiadások fedezésének képessége, évi egyhetes nyaralás kifizetése, fizetési hátralék felhalmozásának elkerülése (közüzemi számlák, bérleti díjak vagy hiteltörlesztés esetén), húsételek fogyasztása kétnaponta, lakásfenntartási képesség, személygépjármű fenntartási képessége, illetve elhasználódott bútorok cseréjének megengedhetősége. Az egyén szintjén a következő tételek alkotják a nélkülözési listát: internetkapcsolat, elhasználódott ruhák és cipők lecserélésének képessége, heti rendszerességgel önmaga egészségére költött összeg előteremtésének képessége, illetve a rendszeres szabadidős tevékenység, végül havonta legalább egyszer közösségi program megengedése.

📉 Az alábbi ábrán a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitett emberek arányának alakulása látható 2005-2020 között, a V4 országok esetében és az Európai Unióban átlagosan. A hosszútávú csökkenési ütem mind az öt esetben érvényesül. Hazánkban a szociális biztonság korábbi javulása 2008-ban tört meg, és egészen 2013-ig folyamatosan nőtt a kiszolgáltatott emberek aránya. Ezt követően erőteljes felzárkózásba kezdett Magyarország, 2018-ban pedig már az uniós átlagnál is kisebb volt a sérülékeny állampolgárok hányada. A vizsgált időszakban legnagyobb mértékben Lengyelország tudta csökkenteni a kiszolgáltatott emberek arányát, kiemelkedő 28 százalékponttal. Ezt követi Szlovákia 17,2 százalékponttal, majd Magyarország 14,2 százalékponttal és végül Csehország 7,7 százalékponttal. Az Európai Unióban az átlagos adat csak 2019-ig elérhető, ebben az időszakban pedig mindössze 4,6 százalékpontos volt a szociálisan veszélyeztetett emberek arányának mérséklődése.

https://public.flourish.studio/visualisation/14158042/

📈 Érdemes még megvizsgálni, hogy milyen a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitett emberek aránya a különböző jövedelmi csoportokban. A lakosságot jövedelem szerint rendezve, majd az így kapott rangsort öt csoportra (kvintilis) osztva megállapítható, hogy hazánkban a legalacsonyabb jövedelmű kvintilisben a többi uniós országgal összevetve a harmadik legalacsonyabb a kiszolgáltatott emberek aránya, csupán 67,4 százalék. Ebben a kvintilisben az uniós átlag 84,8 százalék. A jövedelmi ötödökön felfele haladva a második kvintilisben hazánk már a tizennegyedik, a harmadikban már az ötödik, a negyedikben a negyedik, a legmagasabban pedig ismét a tizennegyedik. A magasabb jövedelmi kategóriák esetében a mutató nyilvánvalóan nem az anyagilag hátrányos helyzetű emberek, hanem az alacsony munkaintenzitással bíró személyek jelenlétére utal.

https://public.flourish.studio/visualisation/14200489/

🇪🇺 Régiók szerint rangsorolva a jövedelmi kvantilisek szerinti szociális kiszolgáltatottsági rátákat megállapítható, hogy a legjobban a skandináv országok teljesítenek, majd a centrumországok. Ezt követi a volt keleti blokk országcsoportja, majd a mediterrán országok. Hazánk az első, a második és az ötödik jövedelmi kvintilisben teljesít jobban a kelet-európai régió átlagánál. Az európai szociális védőháló finanszírozási keretét, intézményrendszerét és a jogosultak körét az Egyesült Államokban levő rendszerrel összehasonlítva megállapítható, hogy az előbbi sokkal széleskörűbb. Az európai szociális ellátórendszereket is összevetve megállapítható, hogy a keleti blokk volt tagországai hagyományosan kiterjedtebb juttatásokt adnak, Magyarország ezek közül is kiemelkedik.

https://public.flourish.studio/visualisation/14201173/

🎯 A Szociális Jogok Európai Pillére (European Pillar of Social Rights, EPSR) 20 alapelvet jelöl ki, amely elengedhetetlen a szociális és a létbiztonság eléréséhez, illetve a munkaerőpiac hatékony működéséhez. A dokumentumban az alapjogok kijelölésén túl három, 2030-ra teljesítendő célkitűzést is megfogalmaztak. Az elsődleges feladat a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitett emberek számának legalább 15 millió fővel való csökkentése, amelyből legalább 5 millió fő kiskorú. A cselekvési terv konkrét kezdeményezéseket is meghatároz a célkitűzések 2030-ra való teljesítésére, amelyek ezen a linken olvashatóak.

💾 Az írás forrásai elérhetőek itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, és itt.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-munkaalapu-gazdasagi-modellre-valo-atallas-szazezreket-ebresztett-fel-az-inaktivitasbol/

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre