Grönland hovatartozásának kérdésével indult a 2025-ös év után a 2026-os esztendő is. Donald Trump továbbra is kitart amellett az elképzelése mellett, hogy megvásárolná Dániától. Az Északi-sarkvidék az elmúlt évtizedekben a nemzetközi együttműködés példája volt. A térség nyugati világhoz tartozó országai, az Egyesült Államok, Kanada és észak-európai szövetségeseik között töretlen maradt a kooperáció 2022 után is, amikor a térségbeli együttműködésben szintén résztvevő Oroszországtól elhatárolódtak. Az utóbbi időszakban a nyugati szövetségesi rendszerben új típusú ellentétet jelez Grönland hovatartozásának kérdése, mivel az európai és kanadai vezetők az Egyesült Államoktól eltérően látják helyzetét és jövőjét. Az északi-sarkvidék folyamatai az elmúlt másfél évszázadban, szűkebb értelemben az elmúlt 30-40 évben előremutatóak voltak a világrend és a szövetségei rendszerek változásának irányában. Egyelőre még kérdésként merül fel, hogy a jelenlegi folyamatok is indikátorai lehetnek-e a világrend aktuális átalakulásának?
Grönland újra a középpontban
2025 januárjában, Donald Trump elnökségének első momentumai közé tartozott, hogy 2019 után újra felvetette Grönland megvásárlásának kérdését. 2026 ismét hasonló kijelentésekkel indult. Az Oeconomus oldalán korábban összefoglaltuk, hogy miért fontos az Egyesült Államok számára a földrajzi értelemben az amerikai kontinenshez tartozó, ásványkincsekben rendkívül gazdag terület birtoklása.
2026. január 6-án Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy zárt körű tájékoztatón elmondta a törvényhozóknak, a Fehér Ház célja, hogy megvásárolja Grönlandot Dániától, ami nem egy küszöbön álló katonai inváziót jelent. Emellett Donald Trump éppen 2025 karácsonya előtt jelentette ki legutóbb, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági érdeke Grönland megszerzése. Az európai országok és Kanada vezetői ezután Dánia és a grönlandi lakosság elhatározásának fontossága mellett álltak ki, kijelentve, hogy az északi-sarkvidéki sziget joga dönteni saját jövőjéről. Az európai vezetők hangsúlyozták, hogy a NATO-n belül nem számítanak katonai konfliktusra, ugyanakkor az esemény a nyugati szövetségi rendszeren belül formálódó törésvonalra utal. A folyamat azért is érdekes, mivel az Északi-sarkvidéket régóta a nemzetközi kapcsolatok laboratóriumaként, vagyis kísérleti terepeként tartják számon.
A térkép az Északi-sarkvidék országait mutatja be: jelöli az északi sarkkört is, illetve piros vonallal a júliusban 10 Celsius fok alatti átlaghőmérséklettel rendelkező területeket is. A földrajzi meghatározások mindkét értelmezést alkalmazzák az Arktisz területének definiálására. Forrás: WikiCommons.
Az Északi-sarkvidék mint indikátor
Njord Wegge és Kathrin Keil kutatók 2018-as publikációjukban is elemzik azt, hogy az Arktisz miért lehet a nemzetközi folyamatok laboratóriuma, mint írják:„Elméleti hipotézis helyett az Északi-sark fizikai földrajzában bekövetkező valódi változások lehetővé teszik az államok közötti politika, a hatalmi struktúrák és a földrajzi változások közötti kapcsoltatok elemzését”. Az elmúlt évtizedekben elsődlegesen a régióban tapasztalt gyors ütemű klímaváltozás volt a meghatározó tényező a geopolitikai viszonyokban, és a térség felértékelődésében. Ugyanakkor a történelmi folyamatokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az Arktisz története is példázza geopolitikai jelentőségét. Miközben az Északi-sarkvidékről kevés szó esik, mégis az elmúlt 150 év geopolitikai történéseiben fontos szerep jutott a térségnek. A 19. század utolsó harmadában, amikor az itthon széles körben ismert osztrák-magyar sarkvidéki expedíció zajlott, a legnagyobb és feltörekvő hatalmak egyaránt igyekeztek élen járni a térség felfedezésében. Ezt a korszakot összevethetjük az űrhajózás 20. századi fejlődésével, amikor a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező államok jelentős forrásokat fektettek az ismeretlen területek feltérképezésébe, ami együtt járt a technológia gyors fejlődésével is.
A már felmért fosszilis energiahordók készletek tekintetében Oroszország nagy fölénnyel rendelkezik más északi-sarkvidéki államokhoz képest. Forrás: BP Statistical Review. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17893005/
Az Északi-sarkvidék a második világháborúban, majd a hidegháború alatt is stratégiai fontosságú helyszín volt. Majd sajátos módon a hidegháborús enyhülés is éppen a térségben indult el. Az 1989-ben kezdődő megbeszélések eredményeként 1991-ben írták alá az északi-sarkvidéki államok, közöttük Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok az ún. Arctic Environmental Protection Strategy elnevezésű dokumentumot (az Északi-sarki Környezetvédelmi Stratégia), amely alapja lett az 1996-ban életre hívott egyeztető fórumnak, az Északi-sarkvidéki Tanácsnak. Sokáig a környezetvédelmi kérdésekben való kooperáció jövőbe mutató példájaként tartották számon a nemzetközi intézményt, ahol az északi-sarkvidéki államok vezetői rendszeresen tárgyalóasztalhoz ültek.
Az elmúlt évek eseményeit tekintve, a 2022-es orosz-ukrán háború kitörése után éppen e térségben indult el az első területek között az elhidegülés a nyugati szereplők és Oroszország között, az északi egyeztető fórum munkájának felfüggesztésével.
2025 óta, mióta Donald Trump újra hivatalba lévő elnökként bejelentette vásárlási szándékát Grönlandra, az Egyesült Államok és szövetségesei közötti ellentét kirajzolódásának helyszíne az Északi-sarkvidék. Eközben az orosz és amerikai elnök találkozójára szintén az északi régióban került sor 2025 őszén, Alaszkában, aminek megtartása szintén szembe ment az európai szövetségesek oroszellenes törekvéseivel.
Az átalakuló világrend és Grönland
Az amerikai igényt Grönlandra sokan az újraformálódó világrend egyik jelenségeként kezelik. Orbán Viktor, miniszterelnök 2026. januári évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy új világrend van kialakulóban. „Donald Trump megválasztása adta meg a kegyelemdöfést annak a világrendnek, amely eddig meghatározta a nyugati politikát” – mutatott rá a magyar miniszterelnök. Azokat a gócpontokat is kiemelte, ahol a leglátványosabb formában zajlanak a folyamatok, közöttük volt Grönland is: „Háború Ukrajnában, krízis Venezuelában, forr a levegő Grönland, Tajvan és Irán körül, így indult 2026. A világ átalakulása itt van a nyakunkon”.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
