Az űrtechnológia a tudomány és az innováció egyik húzóágazata. A szektor az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, aminek következtében egyre növekszik majd azoknak a nemzeteknek a száma, akik saját űrprogramjuk keretében űrhajóst és saját kísérleteket küldenek a világűrbe. A régiós verseny is fokozódik Csehország és Lengyelország részvételével. Magyarország e versengésbe képes volt időben bekapcsolódni, és kimagasló eredményeket elérni, amelyek Cserényi Gyula közeljövőben tervezett űrutazásával folytatódhatnak. A lépés a jövőben lényeges technológiai előnyt biztosíthat a magyar tudomány és gazdaság számára: új lehetőségek nyíltak a hazai kutatóműhelyek, felsőoktatási intézmények és vállalatok számra. Ezzel a magas hozzáadott értékű ágazatok jelenlétét és foglalkoztatását is képes növelni az űripar Magyarországon. A fejlődés fontos motorját jelentik a nemzetközi együttműködések, különösen az amerikai–magyar kapcsolatok kedvező alakulása.
Milyen geopolitikai jelentősége van, ha egy ország szereplővé válik az űriparban?
Az űrtechnológia a tudomány és az innováció egyik legfejlettebb húzóágazata. Egy-egy ország tudományos és innovációs teljesítményének megítélése része az ún. puha hatalomnak (soft power), ami a kedvező megítélésen alapuló erősséget jelenti. Ilyenkor a vonzerő – nem pedig a fizikai kényszer (katonai hatalom) vagy a gazdasági erő, illetve nyomásgyakorlás – a meghatározó az állam diplomáciai céljainak elérésére során. Ez utóbbi lehet akár gazdasági cél is, mint a magas hozzáadott értékű ágazatok ösztönzése. Az űripari fejlesztésekkel a puha hatalom úgy működik, hogy elősegíti a nemzetközi együttműködéseket és növeli egy nemzet globális befolyását a csúcstechnológia és annak békés alkalmazásának területén.
Magyar űrkutatás kezdetei és mérföldkövei
A magyar űrkutatás kezdeti mozzanatának Bay Zoltán, atomfizikus és munkatársai által 1946. február 6-án az Egyesült Izzó (Tungsram) laboratóriumában végzett sikeres kísérletét tekintik. Ennek során a Hold felületéről sikerült rádió-radar jelet venni a magyar tudósoknak. A Bay-csoport egyik tagja volt id. Simonyi Károly is, akinek fia, Charles Simonyi (születési nevén Simonyi Károly), a Word és az Excel szoftverek megalkotója, akit az első magyar származású űrturistaként tartanak számon. Az ún. Bay-csoport kutatásai a kommunista hatalomátvétel után félbeszakadtak, és később sem folytatódtak Magyarországon. Bay Zoltán az Egyesült Államokba emigrált. A magyarországi kutatástörténet a szocialista blokkon belüli lehetőségek és keretek között zajlott tovább.
A következő fontos mérföldkő az első Szputnyik felbocsátásához (1957) kapcsolódik, Magyarország ebben a korszakban a mesterséges égitestek optikai és rádiós megfigyelésébe kapcsolódott be, valamint az űreszközök mérési eredményeinek tudományos feldolgozásába.
A magyar űrkutatás hidegháborús évtizedeinek csúcspontja az volt, amikor a Szovjetunió vezette Interkozmosz program keretében Farkas Bertalan első magyar űrhajósként 1980 májusában a Szojuz-36 űrhajóval a Szaljut-6 űrállomáson járt. Egyhetes küldetése során – a 2025-ös HUNOR-program keretében megvalósított űrmisszióhoz hasonlóan – magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket végzett. E korszak híres találmánya volt a Pille nevű sugárdózismérő, amely a későbbiek során nemzetközileg elismert és széles körben használt eszközzé vált az űrhajózásban. Ebbe, és a magyar űrkutatás mérföldköveibe az érdeklődők a Huniverzum kiállításon nyerhetnek betekintést.
A magyar fejlesztésű eszköz jelentős újításnak számított, mivel korábban az űrhajósok szervezetét érő sugárdózist kizárólag akkor tudták megmérni, amikor visszaérkeztek a világűrből a Földre. 2025-ben Kapu Tibor több más kísérlet mellett szintén egy magyar fejlesztésű sugárdózis mérővel, a RANDAM-mal keltette fel a nemzetközi szakma érdeklődését.
A 2010-es években gyorsult fel ismételten a magyar űrkutatás és az űrtechnológia fejlesztése. Magyarország hosszú folyamat után 2015-ben lett az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja, ami újabb lendületet adott a hazai űripari és tudományos fejlesztéseknek.
A 2010-es években a műholdak is készültek magyar egyetemeken és kutatóintézetekben, így 2012-ben a MaSat-1, Magyarország első műholdja, és 2021-ben a RadCube, amely fontos űridőjárási adatokat szolgáltatott. A hazai emberes űrhajózás és a hazai műholdgyártás szempontjából is a 2025-ös év hozott fontos áttöréseket. A 4iG Csoporthoz tartozó REMRED Zrt. megkezdte Közép-Kelet-Európában egyedülálló magánberuházását, amelynek keretében megvalósul egy űrtechnológiai gyártóközpont építése Martonvásáron. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy teljes űripari ökoszisztémát épít ki, amely a műholdgyártásától az adatelemzésig széles körű tevékenységet végez majd, nemzetközi együttműködések keretében is.
A nemzetközi űrhajózás átalakulása 1990 után
A hidegháborút követően a világűr kutatása és az űrhajózás teljes átalakuláson ment keresztül. Az űrtechnológia a kétpólusú, katonai fókuszú versenyből egy nemzetközibb, kereskedelmi és polgári célú törekvéssé fejlődött, ami olyan alkalmazások fellendüléséhez vezetett, mint a GPS, a műholdas kommunikáció és az időjárás-előrejelzés. Az űrutazás átalakuló arculatát mutatja az is, hogy a 2000-es években megjelent az ún. űrturizmus. A magyar származású Charles Simonyi a 2000-es évek második felében a világ első űrturistáinak egyike lett. Ugyanakkor a valódi fordulat éppen az Axiom Space újításával valósult meg, lényegesen olcsóbbá vált az űrutazás azáltal, hogy Dragon kapszula újrahasznosítható több űrutazás alkalmával.
Az Axiom első útján még űrturisták vettek részt. Ezután elsősorban feltörekvő, űripari ambíciókkal rendelkező országok szállítanak az űrversenybe, Szaúd-Arábia, Olaszország, Törökország, majd az Axiom 4. küldetésén a magyar mellett lengyel és indiai űrhajóssal bővült a sor. Az Axiom következő küldetés keretében cseh űrhajós juthat el a Nemzetközi Űrállomásra 2026 tavaszán. Ez jelzi azt is, hogy régiónk országai felfigyeltek az űrverseny jelentőségére, és képesek használni évtizedes tapasztalatikat az ágazatban.
Ez a jelenség előre jelzi azt is, hogy egyre növekszik majd azoknak a nemzeteknek a száma, akik saját űrprogramjuk keretében űrhajóst és saját kísérleteket küldenek a világűrbe. Magyarország e versengésbe képes volt időben bekapcsolódni, és kimagasló számú saját kísérletet elvégezni magyar űrhajóssal a világűrben. A lépés a jövőben lényeges technológiai előnyt biztosíthat hazánknak.
Magyar kísérletek a világűrben
Kapu Tibor 2025-ös küldetése több szempontból is bizonyította a magyar kutatóműhelyek, vállalatok és szakemberek felkészültségét:
- Az űripar a mérnöki tudományok egyik csúcsa, húzóágazat, egy izgalmas technikai kihívásokkal és új lehetőségekkel teli ágazat. Az így megvalósuló fejlesztések alapot biztosítanak többek között más mérnöki tudományok, illetve olyan területek számára, mint az egészségtudomány és -ipar fejlődése.
- Számos magyar tudományos műhely, kutató és űripari vállalkozás számára nyitott új lehetőségeket, a további fejlesztések mellett nemzetközi együttműködések, illetve további fejlesztések megvalósítására.
- Az is egy kompetencia, hogy Magyarország képest űrhajóst kiképezni. Ennek egyik következménye, hogy a magyar űrhajósok felkészítése során alkalmazott módszerek nemzetközi példaként szolgálhatnak a jövőben.
- Továbbá küldetésnek célja volt a hazai természettudományos képzés népszerűsítése is, és az ismeretterjesztés fiataloknak.
- Emellett az, hogy a magyar kutatóműhelyek és egyetemek el tudták végeztetni saját fejlesztésű kísérleteiket a világűrben, a hazai egyetemek presztízse is emelkedett nemzetközi szinten.
- A magyar felsőoktatásban 2022 óta – mára – összesen 21 egyetem összefogásában magyar- és angolnyelvű képzés indult az űrkutatáshoz és űriparhoz kapcsolódó területeken.
Konklúzió és a jövőkép
Magyarország jelenleg két kiképzett kutatóűrhajóssal rendelkezik, jelentősen megnőtt hazánk mozgástere. Jelenleg is már öt olyan kísérelt van, amelyek már a fejlesztések végső szakaszában járnak. Emellett fontos tényező az is, hogy a magyar-amerikai külpolitikai gazdasági és tudományos kapcsolatok aranykorát tapasztalhatjuk meg napjainkban.
Szijjártó Péter 2025 októberében állapodott meg az amerikai partnerekkel a továbblépésről. Ugyanakkor a már elvégzett kiképzés mellett is még alapos felkészülés vár a következő magyar űrhajósra, Cserényi Gyulára. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szerint a következő küldetésre akár már 2026-ban is sor kerülhet.
Az új űrmisszióval hosszabb távon folytatódhatnak azok a trendek, amelyeket Kapu Tibor útja elindított. A magyar kutatóműhelyek és vállalatok továbbléphetnek az innovációik megvalósításában, és élhetnek azokkal lehetőségekkel, például nemzetközi együttműködések formájában, amelyekre a 2025-ös űrmisszió nyitotta ki a kapukat.
Hosszabb távon a magyarországi felsőoktatási képzésekre és ezáltal a hazai munkaerőpiacra gyakorolhatja a legkedvezőbb hatást e folyamat. A 2022-ben indult képzések nemzetközi érdeklődés is mutatkozhat azáltal, hogy magyar űrprogramok valósulnak meg. Ugyanakkor fontosabb, hogy magasan képzett diákok léphetnek a piacra, és magyarországi munkahelyeken, így például űripari vállalatoknál helyezkedhetnek el. Az oktatás vonatkozásában az egyik legnagyobb lépést mégis a természettudományos ismeretek és képzések népszerűségének növekedése jelenti.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
