Mi áll az európai gázár csökkenése mögött?

📉 2022 októberének utolsó hetére a földgáz Európában irányadó, holland TTF (Title Transfer Facility) árfolyama az augusztusban mért rekordmagas, 350 eurós értékének közel 30 százalékára, a 100 euró környékére esett vissza. Az áresés mögött jelentős volt a túlkeresleti faktor, ugyanis a kormányok egymásra licitálva igyekeztek feltölteni a gáztározóikat. Ennek hatására október 24-ig Európa gáztározói teljes kapacitásuk 94 százalékáig fel lettek töltve, szemben a tavalyi év azonos időszakának 77 százalékos töltöttségével. A tárolókapacitás közel maximális feltöltöttségének elérésével jelentősen csökkent a gázkereslet, ami az árfolyam csökkenését eredményezte. Bár a jelenlegi csökkenő tendencia három hónapja nem látott alacsony gázárat eredményezett, ez a tavalyi nyári szintnek még mindig a több mint háromszorosa, aminek az okai között az orosz-ukrán háború és az európai szankciók is jelen vannak.

🏭 A gázárakat elsősorban a keresleti és kínálati viszonyok határozzák meg. Kínálati oldalt tekintve, mivel Európa energiakitettsége magas, az importlehetőségek és a tárolók töltöttségi szintje a meghatározó tényező. A megfelelő mennyiségű cseppfolyósított földgáz nem áll rendelkezésre, és az Oroszországból áramló földgáz behozatal két éve csökken, tehát a kínálat is mérséklődött. Ezzel szemben a keresleti oldalon a lakossági (elsősorban a fűtés és főzés során felhasznált gáz) és az ipari fogyasztás a legjelentősebb tényező. A lakossági fogyasztáscsökkenés a szokatlan időjárási helyzet mellett a megemelkedett gázárhoz való alkalmazkodás következménye, az emberek kevésbé fűtik fel lakóhelyüket és még otthonukban is melegebben öltözködnek. Az ipari fogyasztáscsökkenést a termelés közel évi alapon vett, 15 százalékos mérséklődése okozza. Európában az év első nyolc hónapjában 10 százalékkal csökkent a fogyasztás, előző év azonos időszakához képest. A keresletcsökkenés további oka, hogy az előzetes várakozásokkal szemben az őszi időjárás melegebb a szokottnál, és enyhébb télre lehet számítani.

📈 A tőzsdei árfolyamok alakulásánál sosem lebecsülendő a várakozások hatása. Mivel az előzetes becslésekkel szemben sikerült megfelelő szintre feltölteni az európai gáztározókat, a piaci szereplők megnyugodtak. Ez a nyugalmi helyzet azonban tévedésen alapszik. Egyrészt a fűtési szezon hivatalosan november elejétől a következő év március közepéig tart, tehát még el sem kezdődött. A hidegebb idő beköszöntével indul meg a töltöttségi szint csökkenése, ebben az esetben újból meg fog nőni a kormányzatok keresletének volumene. Valószínűsíthető, hogy egy, az átlagosnál hidegebb tél újból megemeli majd az elektromos áram és a fűtés iránti keresletet, ami ismét fenntarthatatlan szintre tornássza fel az árakat, és mindenképpen súlyosbíthatja a gazdaság visszaesését.

Az Európai Bizottság becslése szerint az orosz gázbehozatal teljes felfüggesztésének és alacsony LNG behozatal mellett februárra 20 százalék alá fog csökkenni a tárolók töltöttségi szintje. Ez a tavalyi, az elmúlt évek átlagához mérve már egyébként is rekordaralacsony rekordalacsony, 26 százalékos szinthez képest drasztikusan alacsony lesz. Mivel az európai államok gáztározóinak töltöttségi szintje meghaladja a 90 százalékot, idén bőven teljesül az Európai Bizottság célkitűzése, hogy november elsejéig minden tagállam töltse fel tárolóit 80 százalékig. Jövőre már 90 százalékos töltöttségi szint az elvárás. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy az eltérő kapacitások miatt egy ilyen magas töltöttségi szint az éves fogyasztás eltérő hányadának fedezésére elegendő. Svédország például csekély méretű tárolókkal rendelkezik, ellenben például Németországgal, Franciaországgal, Ausztriával vagy hazánkkal. Magyarország tárolókapacitása (Ausztriát leszámítva) közel a duplája régiós társainkénál. Emiatt egy alacsonyabb, 80%-os magyar töltöttség kedvezőbb, mint mondjuk egy teljes cseh, lengyel vagy szlovák telítettség. Hazánk közel 70 TWh-s tárolókapacitása jelenleg 83 százalékig van feltöltve.

🇪🇺 Emellett a földgázár esése mögött az a tényező is állhat, hogy az Európai Bizottság a jelek szerint felhagyott annak a javaslatnak a kidolgozásával, hogy a tengeren szállított kőolajhoz hasonlóan az orosz földgázellátást is fel kell függeszteni. Az Európában meghatározó gáztőzsde árfolyama 2020 óta lineáris, de növekedő pályán mozgott a háború kitöréséig. Ekkor egy óriási áremelkedés, úgynevezett árfolyamtüske következett, majd a szankciók földgázra való kiterjesztéséről való tárgyalások megkezdéséig mérséklődés.

💧 A gázellátás szempontjából a kritikus év a 2023-as lesz. Idén a szeptemberi felrobbanásáig az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül, bár csökkent volumenben, de áramlott a földgáz Európába. Jövőre ennek a kiesésével, és megfelelő mennyiségű LNG rendelkezésre állásának hiányával energiaszegénység alakulhat ki, és emelkedhet a földgázárfolyam. Jelenleg Európa partjainál ugyan sorba állnak a cseppfolyósított földgázzal teli tankerhajók, az LNG lefejtéséhez szükséges terminálok és infrastruktúra nincs elégségesen kiépülve. Emellett az LNG ára jelentősen magasabb az orosz gázénál, így abban az esetben, ha teljesen ki is lehetne előbbivel váltani az utóbbit, az energiaköltségek válság előtti szintre mérséklődése nem fog megtörténni. Ezért a kitermelési, cseppfolyósítási folyamatos és az Atlanti-óceán átszelésének költsége felelős. A cseppfolyósított földgáz közel tizede elveszik az átalakítási és szállítási folyamatban. Emellett a legtöbb tengerparti országgal szemben a földrajzilag zárt, úgynevezett „landlocked” államok – mint például Csehország, Szlovákia és Magyarország – ellátásához további interkonnektor vezetékek kiépítésére van szükség. A jelenlegi gáz árcsökkenés mögött az is áll, hogy a Texasban található földgázmezőkön az utóbbi héten túlkínálat alakult ki, aminek eredményeként a nyugat-texasi lelőhelyek árfolyama negatív tartományba került. Az Európába szállított cseppfolyósított földgáz ennek a hatását építette be az árába.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vgay követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Mi köze a földgáznak az áram árához? – Oeconomus

❓Az utóbbi egy évben a magas energiaárak miatt sokszor merült fel a kérdés, hogy az európai áramárak miért vannak összekötve a földgáz…Read More…

 

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre