Az orosz-ukrán konfliktus átírta, és fel is gyorsította az Európai Unió energiaforrások diverzifikációjára és a fenntartható fejlődésre való átállását célzó törekvéseit. E lépés bizonyos önellentmondást is magában hordoz, ugyanis 2022 nyarán a földgázt az unió tiszta energiahordozóvá nyilvánította, mivel károsanyag-kibocsátása viszonylagosan alacsony, és jó kiegészítője az időjárásfüggő megújuló erőforrásokra alapuló energiatermelésnek. Emellett 2022-ben az EU annak lehetőségét is vizsgálta, hogy miként váltható ki más beszerzési forrásokkal az orosz gáz. A földrajzi helyzet, a kiépült infrastruktúra, illetve a még kiépülőben lévő cseppfolyós gáz (LNG) rendszere hosszabb átállást vetít előre, amely során a hagyományos, saját európai termelésből származó energiahordozók, mint a szén, a lignit vagy a fa szintén előtérbe kerülhetnek.
Szerző: Németh Viktória
Loading...
Reload document 
Open in new tab Ez az európai gázellátásról szóló elemzésünk második része. Az első rész itt olvasható.
2022 június végén az Európai Parlament zöld utat adott az Európai Bizottság javaslatának, amely a gáz- és atomenergia-ágazatok egyes tevékenységeit beemelte a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek közé (MTI, 2022). Ezzel lényegében az Európai Unió tiszta energiaforrássá nyilvánította az atomenergia mellett a gázt. A lépés annak ellenére is megvalósult, hogy már javában zajlott az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus. Az EU inkább arra a szempontra helyezte a hangsúlyt, hogy a gáz átmeneti terméknek számít a megújuló és a hagyományos, fosszilis energiaforrások között: felhasználásának kisebb környezeti kockázata miatt, és mivel jól kiegészíti az alternatív energiahordozókon alapuló termelést (Hegedüs, 2019). Az időjárásfüggő megújuló energia (például szél- és napenergia) kiegészítésére rugalmas megoldást jelentenek a gázalapú erőművek, mivel a más típusú erőműveknél (például szén- vagy atomerőművek) gyorsabban üzembe helyezhetőek és leállíthatóak.
Az energiafelhasználás korlátozása
Az egyes uniós országok különböző lépéseket irányoztak elő az energia fogyasztás csökkenésére.
Franciaország: a francia kormány kidolgozott egy ún. energiajózansági tervet (Energy Sobriety Plan), amelynek célja az energiafogyasztás 10%-os csökkentése a következő két évben 2019-hez képest. Ez nemcsak egy energiaforrást célozna meg, hanem mindegyiket. A következő hónapokban megvalósítják azt a már meglévő francia törvényt, amely 19, illetve 26 fokban határozza meg a fűtési- és légkondicionálási hőmérsékletet. (A fűtés és légkondicionálás egy Celsius-fokos eltérése nagyjából 7%-os energiafogyasztás-csökkenést eredményez a berendezéseknél.) Az állami alkalmazottakat eközben arra kérik, hogy legyenek felelősségteljesebbek, és készenléti állapotban kapcsolják le a felesleges lámpákat és a használaton kívüli készülékeket, használjanak tömegközlekedési eszközöket, ahol csak lehetséges, és dolgozzanak távolról. Utóbbi megvalósítása során egy időben teljes csapatok végezhetnek munkát otthonról, hogy a megfelelő kormányzati épületekben le lehessen kapcsolni a fűtést (Tidey, 2022). (Franciaországban a munkaerő mintegy 20%-át az állam foglalkoztatja.)
Németország: a Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium ajánlása szerint az energiafogyasztás csökkentése érdekében célszerű abbahagyni olyan helyiségek fűtését, amelyekben az emberek nem töltenek rendszeresen időt, például folyosókon, nagy csarnokokban, előcsarnokokban vagy műszaki helyiségekben. Középületek és irodaházak esetében ezt rendeletben kell szabályozni. Továbbá a társadalmi partnerekkel egyeztetett a munkahelyi energiamegtakarítás egyéb módjairól is (Tidey, 2022). Az irodák fűtési hőmérsékletét legfeljebb 19 fokra korlátozzák. Hasonlóképpen a középületekben az átfolyós vízmelegítőket vagy melegvíz-tartályokat is ki kell kapcsolni, ha azokat főként kézmosásra használják. Ez alól kivételt képeznek az egészségügyi intézmények, iskolák és napközi otthonok. A világító reklámokat 22 óra után le kell kapcsolni, néhány kivételtől eltekintve. A műemlékeket és egyéb épületeket már nem lehet éjszaka megvilágítani. A magánmedencék a továbbiakban nem fűthetők gázzal és elektromos árammal, kivéve a rehabilitációs központokat, rekreációs létesítményeket és szállodákat. A javaslatok hatálya a jelenlegi tervek alapján hat hónap. Emellett a második szabálycsomag októberben lép hatályba, két évig érvényes, és hosszabb távú energiatakarékossági intézkedéseket ír elő. Például minden gázfűtési rendszerrel rendelkező épület tulajdonosának fűtési hatékonyság ellenőrzést kell végeznie. A következő télre vonatkozó szabályozások a kormányzat becslése alapján 2-2,5%-kal csökkenthetik a gázfelhasználást. Az európai uniós 15%-os gázfogyasztásra vonatkozó mérséklés helyett a német kormány 20%-os célt határozott meg (Larson, 2022).
Spanyolország: a többi EU-tagországnál radikálisabb megközelítést alkalmaz, melynek eleme, hogy 27 fokra csökkentsék a légkondicionálást, télen pedig 19 fokra a fűtést. A kormány arra is felszólította az üzleteket, hogy szereljenek fel automata zárakat, hogy megakadályozzák az ajtók nyitva hagyását a fűtési rendszerek működése közben, és gondoskodjanak arról, hogy a boltok kirakatai este 10 órától sötétedjenek el. Hasonló intézkedések már léteznek a középületekre vonatkozóan. Az intézkedések a háztartások számára egyelőre nem kötelezőek. A lépések rövid távon 5%-kal csökkenthetik a gáz és olaj iránti keresletet, elősegítenék továbbá, hogy az ország elérje célját, azaz márciusig 7%-kal mérsékeljék a gázfogyasztást (Jack– Zimmermann, 2022).
Olaszország: júliusban azonban a kormány bejelentette, hogy rendkívüli megtakarítási tervet készít, amely magában foglalhatja a fűtés télen 19°C–ra, nyáron a hűtés 27°C-ra korlátozását, az éjszakai utcai világítás csökkentését és az üzletek korai bezárását a helyi média által látott korai tervezetek szerint. Az épületek fűtésének 1°C-kal történő csökkentése akár évi 2 milliárd köbméter gázt takaríthat meg, vagyis a gázfelhasználás kb. 2,5-%-t. Olaszország a gázigényének összesen 7%-át kívánja csökkenteni márciusig, részben a szénnel működő termelés növelésével (Jack– Zimmermann, 2022).
Az alternatív erőforrások arányának növelése
2021-ben a megújuló energia kapacitásbővülése új rekordot döntött, 6%-kal csaknem 295 GW-ra nőtt, annak ellenére, hogy a világjárvány okozta ellátási láncok kihívásai, az építkezések késései és a nyersanyagok rekordszintű árai továbbra is fennállnak. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA, International Energy Agency) becslése alapján a megújuló energiaforrások kapacitása 2022-ben várhatóan tovább növekszik, több mint 8%-kal, és eléri majd a 320 GW-ot. (iea.org, 2022). Ez esetben azonban a gáz teljes kiiktatása hosszútávon nem jelenthet megoldást, éppen a megújulók időjárásnak való kitettsége miatt.
Korábbi vezetékes import növelése különböző partnerországokból
Norvégia jelenleg az európai gázimport növelésének elsődleges forrása. Az idei év során az Európai Unió megegyezett Norvégiával, hogy az észak-európai ország több gázt biztosít, ami megerősíti az EU-val való energiaügyi együttműködést, és amivel Norvégia lesz az unió elsőszámú gázbeszállítója (offshore-technology.com, 2022). 2022-ben 9,5 milliárd köbméterrel (7-8%-kal haladja meg a 2021-es adatot; ez 2-3%-a az európai szükségletnek) szállíthat több gázt Norvégia, mint a megelőző évben (S&P Global, 2022b).
Algéria, Niger és Nigéria a több évtizedes, 4128 km hosszú transz-szaharai gázvezeték-projekt újjáélesztését fontolgatják. A projekt Nigériában kezdődik és Algériában ér véget. A vezeték ezután összekapcsolódik a meglévő, Európába tartó vezetékekkel. A becslések szerint a gázvezeték 13 milliárd dollárba kerül, és évente akár 30 milliárd köbméter gázt (európai szükséglet körülbelül 7-8%-a) is képes lesz Európába továbbítani.
Fontos látni azt is, hogy az Algéria Európába irányuló gázexportja éppen akkor esett vissza, amikor a kontinenst nagyobb készletek iránti igény sürgeti az oroszországi kiesések miatt. Az algériai földgázexport 18%-kal esett vissza 2022 első felében, a 2021-es rekordszintről. Az időzítés messze nem ideális európai szemszögből, amely a vezetékes és LNG-szállításokat is érintette. A háttérben a lejárt gázvezetékre vonatkozó szerződés kifutása, és az új szerződés esetében a minél magasabb ár elérésére való törekvés állhatott. Amennyiben Algéria vissza tudna térni a tavalyi év első felének exportszintjére, akkor az további évi 10 milliárd köbmétert jelentene (Mills, 2022). 2022 nyarán Olaszország négymilliárd köbméter addicionális gáz importjáról állapodott meg Algériával, amely az ország 2021-es éves fogyasztásának mintegy 5%-át teszi ki. Hasonló mennyiségű többletgáz beszerzéséről tárgyalt a francia államfő Algériában (Messad, 2022).
Azerbajdzsán 2021-ben 8,2 milliárd köbméter gázt exportált Európába, 2022-ben pedig 12 milliárd köbmétert szállít (Interfax, 2022). Azerbajdzsán részesedése az európai gáz-behozatalból ilyen módon 3%-ról 4% fölé emelkedhet.
1. térkép: Európai gázellátás, a gázimport szempontjából legfontosabb vezetékek és LNG-terminálok. Forrás: Oeconomus, 2022
Az LNG-beszerzések növelése
A jelenlegi kapacitáskorlát egyik oka, hogy még kevés cseppfolyós gáz fogadására és visszaalakítására alkalmas kikötő van Európában. Az S&P Global adatai szerint az elkövetkező években körülbelül 25 új LNG-import létesítményt (jellemzően ún. úszó tároló- és újra gázzá alakító egységek, FSRU) telepítenek az EU-ban, és az első létesítmények már 2022 vége előtt üzembe helyezhetők. Németország vitathatatlanul az az EU-s tagállam, amelyet leginkább érint az orosz gázkorlátozás, és ennek eredményeként öt új FSRU-val, valamint két állandó szárazföldi LNG-terminállal készül.
A másik korlátozó tényező a rendelkezésre álló kínálat, amely bővítésére több lépés is történt. Az Európai Bizottság a megnövekedett LNG-importot is kulcsfontosságúnak tartja az orosz gáztól való függés csökkentésében, és a márciusban közzétett új energiastratégiájában kijelenti, hogy egy éven belül további 50 milliárd köbméter LNG-t szerezhet be. (A behozatal ilyen arányú növekedése a korábbi, 2021-es, 80 milliárd köbméter 160%-át jelentené (Európai Bizottság, 2022b), vagyis a cseppfolyós gáz importjának súlya közel a kétszeresére emelkedne, 40% közelébe.) Az évközbeni adatok azonban nem azt mutatják, hogy az LNG-források a tervezettnél kisebb mértékben bővülhetnek 2022 során.
Az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy 2022-ben további 15 milliárd köbméter LNG-t biztosít az EU-nak, amely 2030-ig mintegy 50 milliárd köbméter/évre bővülhet (S&P Global, 2022a). Így lényegében, ha csak amerikai forrásból valósulna meg a plusz 50 milliárd köbméter cseppfolyós gáz beszerzése, a folyamat az évtized végéig nyúlna.
Katar jelezte, hogy 10-15 százalékkal, vagyis 8-12 milliárd köbméterrel tudja növelni Európába irányuló exportját, de arról nem számolt be, hogy ezt a termelés növelésével, vagy a meglévő Európán kívüli export Európába irányításával érné el.
Ausztrália exportkapacitás-kihasználása magas, 90% feletti, és ebben az évben várhatóan nem fog jelentősen növekedni (Di Bella et al., 2022).
Gáztározók töltöttsége
Az EU előirányozta a gáztárolók 80%-os töltöttségét. Az európai tárolókapacitások töltöttségéről, és fogyasztás-arányos kapacitásáról korábban az Oeconomus oldalán itt írtunk. Az Európai Unióban a tárolók éves felhasználáshoz viszonyított aránya ezzel együtt is 29,2%. Így azok 80%-os töltöttsége esetén is a felhasználás kevesebb mint negyede biztosított.
1. ábra: A gáztárolók kapacitása az európai uniós tagállamok között jelentős eltéréseket mutat. Forrás: Eurostat, 2022
Magyarország és az energiaforrások diverzifikációja
Magyarország már 2022 februárját megelőzően elkezdte a gázforrások diverzifikációját, ugyanakkor az európai gázvezeték-hálózat fejlesztésével megint csak orosz gáz vált elérhetővé. Mindazonáltal annak iránya kibővült, Ausztrián keresztül az Északi Áramlaton, míg Szerbián keresztül a Török Áramlaton keresztül érkező gáz is elérhetővé vált. Továbbá a vezetékek kétirányúvá tételével Romániából 2014, Horvátországból 2019, Szerbiából 2021 óta vált lehetővé az erőforrás beszerzése (Kohán, 2022).
Fontos mérföldkő volt a hazai tárolók 2022-es feltöltésénél, hogy 2022 augusztusában új megállapodás született az orosz féllel. Az egyezmény elősegíti az energiabiztonságot, a hazai gáztárolók feltöltéséhez, illetve, azt is, hogy ne kelljen korlátozásokat bevezetni földgázhiány miatt. Megjegyzendő az is, hogy Magyarország (65,9%) az európai uniós átlagot (29,2%) jóval meghaladó tárolási kapacitásokkal rendelkezik (ld. 1. ábra), a tárolók 80%-os töltöttsége a felhasználás felét képes fedezni. A 2022 szeptember eleji töltöttségi szint meghaladta a 65%-t, amely egy hónap alatt közel 10%-pontos bővülést jelent.
A tárolók gyorsabb ütemű feltöltését segíti elő az új megállapodás. Az augusztusban naponta kapott 2,6 millió köbméter után szeptemberben és októberben napi 5,8-5,8 millió köbméternyi gázt kaphat az ország. Az új orosz gázszerződést augusztus végén írta alá a kormány a Gazprommal. Mindez az oroszokkal 2021-ben megkötött hosszú távú gázszerződésen (ami évi 4,5 milliárd köbméternyi szállítást rögzít) felüli plusz gázszállítást jelent, és amely majd a déli irányból, a Török Áramlaton át fog jönni Bulgária és Szerbia felől (portfolio.hu, 2022a).
A valódi földrajzi diverzifikációt jelentő változások is elindultak már 2022-t megelőzően, ugyanakkor erre az évre váltak kézzel foghatóvá a módosulások. 2022-ben megérkezett Horvátországból az első cseppfolyósított földgáz szállítmány Magyarországra, így új szállítási móddal és útvonallal bővült a hazai gázellátási lánc. A 2021 januárjában üzembe állított krki terminál elsődleges feladata a tankerhajókkal szállított cseppfolyósított földgáz fogadása, tárolása és az újragázosítást követően, szállítóvezetéken a kontinens belsejébe, így Magyarország irányába is történő továbbítása. 2022 tavasszal kiegészítő tevékenység is elindulhatott a terminálban, már lehetőség van közúti tanker járművek megtöltésére is. Ezzel a földgáz mellett elindulhat a cseppfolyósított gáz szállítása is Krkről Magyarországra. (MTI, 2022b). A Horvátországból érkező gáz jelenleg főleg Algériából származik, de a kelet-mediterrán kitermelés felfutásával érkezhet még izraeli, egyiptomi és ciprusi gáz is (Kohán, 2022).
Egy 2022 február eleji görög-bolgár-román megállapodás alapján továbbá 2022 ősz-télétől lehetőség lesz arra, hogy a görög Alexandrúpoli kikötővárosban működő LNG-terminál felől is hozzáférhessen Magyarország amerikai cseppfolyósított földgázhoz (MTI, 2022c). Ugyanakkor Görögországnak még be kell fejeznie a vezeték építését, amely Bulgáriával összeköti azt (Kohán, 2022).
Magyarország 2021 végig befejezte a nemzeti gázszállítási hálózat hiányzó szakaszát. Azerbajdzsán Magyarország új gáz-exportpartnerévé válhat 2023-év végétől. Így az azeri földgáz is megjelenhet a magyar piacon, amelyről a tárgyalások már meg is kezdődtek 2022 év elején. Ugyanakkor a pontos számok még nem ismertek. (portfolio.hu, 2022d).
A román forrásból leghamarabb 2025-ben érkezhet gáz, mivel az összeköttetés megvalósulásához Romániának fejlesztéseket kell végrehajtania (Kohán, 2022).
A saját forrásból származó gáz kitermelése is bővülhet. 2023 év elején megkezdődhet a földgáz kitermelése a Békés megyei Nyékpusztán, miután a kormány felgyorsította az ehhez szükséges hatósági eljárásokat. Az ipari minisztérium szerint az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság hatásait a hazai földgáz kitermelés jelentős növelésével is igyekeznek enyhíteni. A tervek szerint így évi 2 milliárd köbméter fölé nőhet az itthon kitermelt gáz mennyisége (hirado.hu, 2022), ami a hazai szükséglet közel 20%-t fedezheti. Megjegyzendő az is, hogy Magyarország a saját forrásból származó gáz kitermelésében és felhasználásában már 2021-ben is élen járt az uniós országok között, a hetedik volt az uniós országok rangsorában (Eurostat, 2022c).
Konklúzió
Az Európai Unió rendkívül ambiciózus terveket fogalmazott meg az idei évre a gázfelhasználás arányának 15%-os csökkentésével. Tervben van az uniós tagországok energiafogyasztásának visszaszorítása, amely akár az 5%-t is meghaladhatja, igen szigorú közintézményeket, lakosságot és vállalatokat is érintő energiakorlátozó intézkedések keretében. Kérdésként merül fel, hogy egy ilyen jelentős arányú mérséklés nem jár-e a gazdasági teljesítmény visszaesésével. (2020-ban a koronavírus-járvány hatására 2019-ről 2020-ra 8%-kal esett vissza az energiafelhasználás, és 6%-kal a GDP.)
Az Európai Unió átlagát tekintve a gáz az energiamixben 23,7%-os részesedéssel rendelkezett 2020-ra vonatkozó adatok alapján. A jelenlegi tervek szerint az arány 20-21% körüli tartományba szorulna, amelynek többféle forrása lehet: hagyományos energiahordozók (szén, lignit, fa), amelyek optimális esetben saját, európai kitermelésből származhatnak. (Ez a váltás az európai uniós országok számára eltérő terhelést jelent, ahogyan erről már korábban írtunk az Oeconomus oldalán).
A 2022-re tervezett bővülés a megújuló energiaforrások esetében 8%-os, amely a 2020-as 22%-os szint után, azt jelentheti, hogy az alternatív energia közel a negyedét teheti ki az energiatermelésnek.
A gázforrások diverzifikálása lassabb folyamat lehet. Az uniós tervek szerint 2022-ben már Norvégia lehet az Unió elsőszámú gázbeszállítója, amely csupán az orosz gáz jelentős visszafogásával valósulhat meg. (Míg Oroszország 2021-ben az EU-n kívüli export 39%-t tette ki, addig Norvégia 25%-os részesedéssel rendelkezett.) Norvégia az európai exportját 7-8%-kal tervezi emelni 2022 során, amely az európai gázszükséglet 2-3%-t teszi ki. A többi exportpartner ennél csak lényegesen kisebb mértékben képes növelni a gázszállításait. A legnagyobb többletforrás, 15 milliárd köbméter az Egyesült Államokból származhat, amely az európai gázexportnak csupán 3-4%-t jelenti. Mindeközben Algéria 2022 első negyedévében 18%-kal csökkentette európai beszállításait, amelyek az év második felében ismét 2021-es szint fölé kerülhetnek. Összességében, az évközben beérkező adatok alapján új források csak nehezen kompenzálhatják a korábbi gázforrásokat, és az európai gázfelhasználás mellett az energiafelhasználás mérséklése irányába mutatnak. Eközben az európai országoknak jelentős beruházásokat kell végrehajtania az új kapacitások kiépítésére, illetve a korábbi hagyományos energiahordozók termelésének újbóli fellendítésére, amely bizonyos gazdaságösztönző hatással is rendelkezhet.
Magyarország esetében az energia-vészhelyzeti intézkedési csomag irányozza elő az energiafelhasználás módosításának első lépéseit. Ennek keretében a rezsicsökkentés módosítása mellett más erőforrások felhasználásának újratervezésére is sor került. A rezsicsökkentés átalakítása az európai országokban előirányzott lépésekkel összhangban lévő következményekkel járhat, vagyis a lakossági energiafelhasználás mérséklésével, és a gáz helyett az áram felhasználásának előtérbe kerülésével. A további lépések között vannak, mind az alternatív energiaforrások lehetőségeinek vizsgálata, mint a geotermikus energia. Emellett a hagyományos energiahordozók kitermelésének növelését, mint a szén és a lignit szintén felgyorsítják 2022 végéig. Míg más lépések a lakosság fa iránti keresletét is igyekeztek enyhíteni. Ezekre az intézkedésekre olyan európai országokban is láthatunk analógiát, mint Németország.
Azt is érdemes látni, hogy az energiaforrások diverzifikációja már évekkel ezelőtt megkezdődött, például az energiahatékonysági és napelem pályázatok keretében. Ugyanakkor a zöld CSOK és a Magyar Nemzeti Bank Zöld Hitel Programja szintén a lakossági energiahatékonyság javulását irányozzák elő.
A gázforrások diverzifikációja is elindult már 2022 előtt. Magyarország már 2022 februárját megelőzően elkezdte a gázforrások diverzifikációját, ugyanakkor az európai gázvezeték-hálózat fejlesztésével ugyanúgy orosz gáz vált elérhetővé. Magyarország (65,9%) az európai uniós átlagot (29,2%) jóval meghaladó tárolási kapacitásokkal rendelkezik, a tárolók 80%-os töltöttsége a felhasználás felét képes fedezni, amely megvalósulását a kormány 2022 augusztusában a Gazprommal kötött megállapodása is felgyorsítja. A valódi földrajzi diverzifikációt jelentő változások is elindultak már 2022-t megelőzően, ugyanakkor erre az évre váltak kézzel foghatóvá a módosulások. 2022-ben megérkezett Horvátországból az első cseppfolyósított földgáz szállítmány Magyarországra. A Horvátországból érkező gáz jelenleg főleg Algériából származik, de a kelet-mediterrán kitermelés felfutásával érkezhet izraeli, egyiptomi és ciprusi gáz. Egy 2022 február eleji görög-bolgár-román megállapodás alapján továbbá 2022 ősz-télétől lehetőség lesz arra, hogy a görög Alexandrúpoli kikötővárosban működő LNG-terminál felől is hozzáférhessen Magyarország amerikai cseppfolyósított földgázhoz. Azerbajdzsán Magyarország új gáz-exportpartnerévé válhat 2023-év végétől. A román forrásból leghamarabb 2025-ben érkezhet gáz. A saját forrásból származó gáz kitermelése is bővülhet. 2023 év elején megkezdődhet a földgáz kitermelése a Békés megyei Nyékpusztán. Magyarország a saját forrásból származó gáz kitermelésében és felhasználásában már 2021-ben is élen járt az uniós országok között, a hetedik volt az uniós országok rangsorában.
Felhasznált források
- Clifford, Catherine: Germany to keep two nuclear plants available as a backup and burn coal as it faces an energy crisis brought on by war and climate change. (2022) https://www.cnbc.com/2022/09/06/germany-to-keep-two-nuclear-plants-available-as-a-backup-burn-coal-.html
- Di Bella, Gabriel – Mark Flanagan – Karim Foda – Svitlana Maslova – Alex Pienkowski – Martin Stuermer – Frederik Toscani: Natural Gas in Europe – International Monetary Fund. (2022) https://www.imf.org/-/media/Files/Publications/WP/2022/English/wpiea2022145-print-pdf.
- Goldenberg, Rina: Germany’s energy saving rules come into force. (2022) https://www.dw.com/en/germanys-energy-saving-rules-come-into-force/a-62996041
- hu: Hamarosan megkezdődhet a földgáz kitermelése Magyarországon. (2022) https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/08/14/hamarosan-megkezdodhet-a-foldgaz-kitermelese-magyarorszagon
- IEA: Renewable Energy Market Update – May 2022. (2022) https://www.iea.org/reports/renewable-energy-market-update-may-2022
- Interfax, Azerbaijan to supply around 10 bcm of gas to Italy in 2022. (2022) https://interfax.com/newsroom/top-stories/82801/
- Jack, Victor – Zimmermann, Antonia: Here’s what EU countries are doing to save energy ahead of winter. (2022) https://www.politico.eu/article/eu-countries-save-energy-winter/
- Kohán, Mátyás: Kiválthatjuk mással az orosz gázt? Mutatjuk a magyar gázhelyzetet! (2022) https://mandiner.hu/cikk/20220502_orosz_gaz_haboru
- Messad, Paul: Macron’s visit to Algeria seen as a ‘veiled’ gas trip. (2022) https://www.euractiv.com/section/energy/news/macrons-visit-to-algeria-seen-a-veiled-gas-trip/
- Mills, Robin: Why Algeria cannot solve Europe’s gas problem? (2022) https://thearabweekly.com/why-algeria-cannot-solve-europes-gas-problem
- offshore-technology.orgNorway to increase gas supply to EU as Russia deepens cuts. (2022) https://www.offshore-technology.com/news/norway-gas-eu-russia/
- MTI: Fontos hír a magyar gázellátásban: a görögök felől is kaphatunk majd amerikai gázt. (2022c) https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220307/fontos-hir-a-magyar-gazellatasban-a-gorogok-felol-is-kaphatunk-majd-amerikai-gazt-531515
- hu: Bejelentette Szijjártó Péter: megvan az új orosz gázmegállapodás. (2022a) https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220831/bejelentette-szijjarto-peter-megvan-az-uj-orosz-gazmegallapodas-564233
- hu: Itt a bejelentés: az azeri gáz is megjelenhet Magyarországon a jövő év végétől. (2022b) https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220203/itt-a-bejelentes-az-azeri-gaz-is-megjelenhet-magyarorszagon-a-jovo-ev-vegetol-524763
- S&P Global: Opec oil production cuts EU energy ministers intervention Nord-Stream Gazprom gas suspended Norway maintenance. (2022a) https://www.spglobal.com/commodityinsights/en/market-insights/videos/market-movers-europe/090522
- S&P Global: EC eyes additional Norwegian gas supply under new cooperation agreement. (2022b) https://www.spglobal.com/commodityinsights/en/market-insights/latest-news/natural-gas/062322-ec-eyes-additional-norwegian-gas-supply-under-new-cooperation-agreement
- Tidey, Alice: Energy savings: How EU governments plan to cut their consumption. (2022) https://www.euronews.com/my-europe/2022/08/02/energy-savings-how-eu-governments-plan-to-cut-their-consumption
- Warrington, James – Battaro, Gloria: Germans will have to burn wood to stay warm this winter, warns Deutsche Bank. Warrington – Battaro, (2022) https://www.telegraph.co.uk/business/2022/07/13/ftse-100-markets-live-news-gdp-euro-dollar-flights-cancelled/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
