Az Európai Unió és más fejlett gazdaságok különböző szankciók bevezetésén keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Oroszországra az Ukrajnával szemben folytatott háború miatt. Az alkalmazott szankciók elsődleges célja Oroszország gazdasági gyengítése a legfőbb orosz exportcikkek – nyersanyagok és energiaforrások – külkereskedelmének korlátozásán keresztül, kevesebb bevételhez juttatva ezzel az országot. Fontos azonban felismerni, hogy a bevezetett szankciók nemcsak az Oroszországból Európába érkező termékek kereskedelmére gyakorolhat hatást, hanem a fordított irányú termékáramlásra is. Ezen gondolatot alapul véve az elemzés célja annak bemutatása, hogy Oroszország milyen mértékben függ az európai importcikkektől, valamint az Európai országok – köztük Magyarország – exportján belül milyen fontos szerepet tölt be Oroszország.
Szerző: Dr. Braun Erik
Loading...
Reload document 
Open in new tab Az Európai Unió által bevezetett szankciók elsősorban az Oroszországból Európába érkező termékek kereskedelmét kívánják korlátozni. A különböző nyersanyagok és energiaforrások Európába exportálása jelentős bevételhez juttatják az orosz gazdaságot, a szankciók célja pedig a nyomásgyakorlás csökkenő exportbevételeken keresztül. A bevezetett kereskedelmi és pénzügyi korlátozások azonban a kereskedelem másik irányára, az Európából Oroszországba történő értékesítésre is jelentős befolyást gyakorolhatnak. Az Európai Unió tagállamai bevételtől eshetnek el az orosz export kiesése következtében, míg Oroszország nehezebben juthat hozzá a gazdaság és a társadalom számára fontos termékekhez. Ebben az elemzésben az Európai Unióból Oroszországba irányuló kereskedelmet vizsgálom meg, kitérve legfontosabb termékeire mindkét fél nézőpontjából.
Bevezetés
Az Oroszország és Ukrajna között kibontakozott konfliktus nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ más országainak gazdaságaira is erőteljes hatást gyakorol. Egyrészt a háború következményeként Ukrajnában megindult a népesség és egyben a munkaerő kivándorlása, a fegyveres összetűzések miatt megsemmisült a tőkeállomány (utak, hidak, gyárak, erőművek stb.) jelentős része, valamint a tengeri szállítási útvonalak blokkolása és a közúti szállításban rejlő kockázatok növekedése is korlátozza a kereskedelem zavartalan működését. Másrészt a háború kirobbanására reagálva számos ország – köztük például az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai – különféle, alapvetően a külkereskedelmet korlátozó szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, nyomást gyakorolva ezáltal az orosz gazdaságra és társadalomra a háború mielőbbi befejezését remélve (Braun et al. 2022).
A háború és a bevezetett szankciók híre elsőként a pénzügyi rendszeren és a tőkepiacokon keresztül fejtette ki hatásait (Adekoya et al. 2022; Boubaker et al 2022; Boungou and Yatié 2022; Just and Echaust 2022; Lyócsa and Plíhal 2022; Qureshi et al. 2022; Tosun and Eshragahi 2022; Umar et al. 2022a; Umar et al. 2022b; Wang et al. 2022). A gazdasági környezet bizonytalanabbá válása és a kockázatok emelkedése elsősorban a háborúban részt vevő országok nemzeti valutájának értékét befolyásolta (Lyócsa and Plíhal 2022), de a nagyobb NATO tagországok és Oroszországgal szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat ápoló országok (például Franciaország, Németország, Kína, Amerikai Egyesült Államok) tőzsdeindexeit is erősen érintette (Qureshi et al. 2022). Az energiahordozók és a gabonafélék árutőzsdéjén is jelentős ármozgásokat lehetett tapasztalni (Just and Echaust 2022; Umar et al. 2022a; Wang et al. 2022), ugyanis a globális kereskedelemben Oroszország elsősorban a nyersanyagok és az energiaforrások exportálásán keresztül tölt be fontos szerepet, míg Ukrajna a mezőgazdasági termékek egyik legnagyobb exportőre (Braun et al. 2022). Fontos különbség azonban, hogy a gabonatőzsdéken megfigyelhető árváltozásokat az a félelem vezérelte, hogy Ukrajnában a háború miatt alacsonyabb lesz a termelés, valamint a szállítási útvonalak blokkolása is akadályozni fogja a kereskedelmet. Ezzel szemben az energiahordozók kapcsán az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók és azok által kiváltott bizonytalan környezet húzódhatott meg az árak ingadozása mögött.
A konfliktus következtében azonban nemcsak az Ukrajnából vagy Oroszországból érkező import vált bizonytalanná, hanem az ezekbe az országokba irányuló export is. Egyrészt Ukrajnában a korábban már említett okok miatt – migráció, infrastruktúra megsemmisülése, gyárak és üzemek bezárása, kereskedelemben és szállításban felmerülő kockázatok – várhatóan jelentősen visszaesett a külföldi termékek iránti kereslet. Másrészt az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók egy része az exportálható termékek korlátozására és a nemzetközi pénzügyi mozgások megakadályozására vonatkoznak. Utóbbi nem példa nélküli, hiszen a Krím félsziget 2014-es orosz annexióját követően az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió is korlátozta az Oroszországba irányuló exportot. További lényeges gazdasági folyamat, hogy számos amerikai és nyugat európai multinacionális vállalat jelentette be kivonulását Oroszországból (Stiff 2022). Ezek a fejlemények motiválják jelen kutatásban részletesen bemutatott elemzéseket is, amelyek azt kívánják feltárni, hogy Oroszországnak az importját tekintve mennyire fontos partnere az Európai Unió, illetve az Európai Unió tagállamai számára mennyire meghatározó exportpartner Oroszország. A vizsgálatokat termékszintű adatok elemzésével végzem el, amely lehetővé teszik azon gazdasági szereplők pontosabb behatárolását, akiknek jelentősebb veszteséget okozhatnak a külkereskedelemre vonatkozó korlátozások.
Oroszország európai importfüggősége
Az elemzés kiindulópontjaként először Oroszország teljes importjának értékét globális viszonylatban érdemes megvizsgálni. Az 1. ábrán is látható kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy Oroszország 2020-ban megközelítőleg 220 milliárd amerikai dollár értékben importált különböző termékeket, amellyel a világ 20. legnagyobb importőrének számít. A teljes globális kereskedelemnek (16 749 milliárd dollár) azonban ez csak az 1,3 százalékát adja. Ez azt sugallja, hogy Oroszország importja kevésbé meghatározó a világkereskedelem alakulásában.
1. ábra: A világ 25 legnagyobb importőre (2020). Forrás: BACI International Trade Database (2022). Saját szerkesztés.
A képet viszont jelentősen árnyalja, hogy az orosz export globális részesedése is csak 2 százalék (330 milliárd dollár). Ennek ellenére néhány termék esetében (például energiahordozók) meghatározó szereppel bír a világpiacon, valamint néhány exportpartnerével rendkívül erős kereskedelmi kapcsolatokat épített ki, elég, ha csak az energiahordozókra és a kelet-közép-európai országokra gondolunk (Braun et al. 2022). Az import oldalán is tehát előfordulhat, – és ahogy azt később be is mutatom – hogy bizonyos termékek esetében jelentős mértékű importra szorul, továbbá néhány ország kivitelében is fontos szerepet tölt be.
A következő lépésben Oroszország importszerkezetét ismertetem a 2. ábra segítségével, amely rávilágít arra, hogy az egyes országokból milyen mértékben importál termékeket az orosz gazdaság. A számítások azt mutatják, hogy 2020-ban a legfontosabb importpartner Kína volt, ahonnan összesen 50,7 milliárd dollár értékben vásároltak különböző termékeket és a teljes import 23 százaléka származik (BACI, 2022). A második legnagyobb kereskedelmi partner Németország, melynek részesedése (11,9 százalék) közel fele akkora, mint Kínáé. A sorrendben őket követi Belarusz (5,8 százalék), Olaszország (3,5 százalék) és Lengyelország (3,5 százalék). A többi ország részesedése pedig a 3 százalékot sem éri el. Meglepőleg hathat, hogy az Amerikai Egyesült Államok szerepe az orosz importban csekély, különösen annak tükrében, hogy a világ legnagyobb gazdaságáról van szó.
A 2. ábrán az egyes országok orosz importban megjelenő részesedését két külön részre bontottam. A bal oldalon látható és sárga színnel jelölt országok nem tartoznak az Európai Unióhoz, míg a jobb oldalon látható, piros színnel megjelölt országok igen. Amennyiben az Európai Unióhoz tartozó tagállamokat egységesen kezeljük, akkor az látható, hogy az orosz import 39,8 százaléka, összesen 87,7 milliárd dollár értékben ezen térségből származik. A számítások tehát azt mutatják, hogy az egységes Európai Unió meghatározó szereppel bír az orosz kereskedelemre importoldalon is, és ebből adódóan az orosz gazdaság jelentős mértékben függ az Európai Unióból származó termékek behozatalától. Az eredmények azonban arra is rávilágítanak, hogy az orosz importfüggőség egyenetlenül oszlik el a tagállamok között. Németországgal szemben kimagasló, néhány tagország esetében (például Olaszországtól vagy Lengyelországtól) relatív kisebb, míg a legtöbb országtól csekély (1 százalék alatti importrészesedés) kitettség tapasztalható.
2. ábra: Oroszország importszerkezete a partnerországok részesedései alapján (2020). A piros szín az Európai Unió tagállamait, míg sárga a nem Európai Uniós országokat jelöli. Forrás: BACI International Trade Database (2022). Saját szerkesztés.
Az Európai Unióba irányuló orosz exporttal kapcsolatban számos vizsgálat mutatta ki, hogy elsősorban az energiahordozók kereskedelméről van szó, amely egyrészt jelentős energiafüggőséget jelent ez európaiak számára (Laurila 2003, Güney 2014), másrészt az ebből származó bevételek miatt az orosz gazdaság is függ ezen termékek exportjától (Kuzmenko et al. 2017). Ezek tükrében tehát érdemes azt is megvizsgálni, hogy az orosz gazdaság importoldalon milyen termékektől függ Európától és ezek a kereskedelmi kapcsolatok milyen szerepet töltenek be a tagállamok exportjában.
A termékszintű vizsgálatoknál elsőként megvizsgálom, hogy a teljes orosz importon belül mely termékek a legfontosabbak. Azt feltételezem, hogy a legnagyobb értékben importált termékek magasabb meghatározó szereppel bírnak az orosz gazdaság működésére, és ezek akadozó beszerzése nagyobb mértékben vetheti vissza a gazdaságot.
3. ábra: Oroszország legfontosabb importtermékei (2020). A piros szín az Európai Unióból származó import mértékét mutatja, míg sárga a nem Európai Uniós országokból származó behozatal értékét. Az oszlopok tetején feltüntetett részesedés az Európai Unióból való behozatalra vonatkozik. Forrás: BACI International Trade Database (2022). Saját szerkesztés.
A 3. ábrán Oroszország 20 legfontosabb importterméke látható, az Európai Unió tagállamai (piros) és az azon kívüli országok (sárga) megoszlása szerint. A legnagyobb értékben a televíziókhoz és rádiókhoz tartozó adó- és vevőkészülékeket (7,1 milliárd dollár) szerzi be külföldről az orosz gazdaság, 9,8 százalékát az Európai Uniótól. A második helyen gyógyszerek (5,7 milliárd dollár) beszerzése áll, ebben az esetben viszont az import több mint kétharmada az Európai Unió tagállamaiból származik. A rangsor harmadik helyén a közepes méretű járművek (3,5 milliárd dollár) találhatók, amelyeket szintén relatív magas arányban, 31 százalékban az Európai Uniótól szereznek be.
A 20 legnagyobb részesedéssel bíró importterméket tanulmányozva két általánosabb megállapítás tehető. Először is jól látható, hogy bizonyos termékeknél rendkívül magas, akár az 50 százalékot is meghaladó részaránnyal bír az Európai Unióból származó behozatal. Ez azt jelenti, hogy az orosz gazdaság működésének szempontjából fontos importtermékeket koncentráltan Európából szerzik be. A pénzügyi és kereskedelmi szankciók azonban nehezebbé tehetik ezen termékek exportálását Oroszországba, amely ezesetben hiányt és gazdasági nehézségeket okozhat. A második lényeges megállapítás, hogy Oroszország elsősorban komplexebb feldolgozóipari termékeket importál, amelyek a járműiparhoz, elektronikai iparhoz és a gyógyszeriparhoz tartoznak. Ez azért lényeges, mert ezen termékek belföldi előállítása vagy más országból, régióból történő beszerzése – ahol nem vezettek be szankciókat Oroszországgal szemben – jóval nehezebb lehet, mint az egyszerűbb termékek esetén. Ezen eredmények alapján úgy tűnik tehát, hogy ugyan Európa jelentősen függ az orosz energiától, de Oroszország is erőteljes importfüggőséggel rendelkezik Európával szemben a komplexebb feldolgozóipari termékek esetében. A következő lépésben azt mutatom be, hogy vajon Európa exportjában mennyire meghatározó az értékesítés Oroszországba.
Az Európai Unió függősége az orosz exportpiacoktól
Az Oroszországból Európai Unióba érkező termékek kapcsán mindkét fél kölcsönösen függ egymástól. Európa Oroszországból jut hozzá a lakosság és a gazdaság működtetéséhez szükséges energiahordozókhoz, míg Oroszország jelentős bevételekhez jut hozzá ezen termékek értékesítéséből. Az előző részben bemutattam, hogy Oroszország nemcsak sokat exportál Európába, hanem sokat is importál onnan, ezáltal importoldalon is meghatározó függősége. Felmerül a kérdés, hogy az unió tagállamainak exportjában mekkora részesedéssel bírnak az orosz kapcsolatok, és vajon az ezen irányú kereskedelemben is tapasztalható-e kölcsönös függőség?
Ennek megállapításának legegyszerűbb módja a tagállamok Oroszországba irányuló értékesítéseinek teljes exportok belüli részarányának meghatározása. A számítások eredményeit a 4. ábra mutatja be. Az oroszországi értékesítések elsősorban a balti országok exportjában tölt be meghatározó szerepet. Az észt export 8,3 százaléka, a lett kivitel 7,9 százaléka, míg a litván külföldi értékesítések 12,3 százaléka irányult Oroszországba. A szintén szomszédos Finnország exportjában is relatív magas részesedés (5,1 százalék) tapasztalható. Az elemzés feltárja, hogy a visegrádi országok, valamint Románia és Bulgária exportfüggősége alacsonyabb, de a nyugat-és dél-európai országokhoz képest magasabb.
4. ábra: Oroszország részesedése az Európai Unió tagállamainak exportjában (2020). A piros szín Oroszországot, a sárga szín az Európai Unió tagállamait jelöli. A kék vonalak vastagsága az Oroszországba irányuló export részarányának mértékétől függ. Forrás: BACI International Trade Database (2022). Saját szerkesztés.
A 4. ábrán látható térképről összességében az olvasható le, hogy az Oroszországtól földrajzilag távolabb eső tagállamok orosz exportja alacsonyabb a teljes exportjukon belül. Ez az eredmény alátámasztja a szakirodalomban „gravitációs modellként, elméletként” ismert jelenséget, miszerint a kereskedelmi kapcsolatok alapvetően az egymáshoz közelebb fekvő országok között erősebb. Másrészt az erősebb történelmi összefonódás is meghúzódhat az erősebb kapcsolatok mögött. A balti államok korábban a Szovjetunió tagjai voltak, de visegrádi országok és Románia, valamint Németország keleti része is szovjet befolyás alá tartozott. Ezen tényezők tehát szintén okozhatják az erősebb exportarányokat.
Ha összevontan kezeljük a tagállamok exportját és ez esetben nem számítjuk bele a tagállamok közötti kereskedelmet, akkor az látszik, hogy az Európai Uniónak mint összevont térségnek megközelítőleg 2 127 milliárd dollárra rúg a teljes exportja, melyből összesen 88 milliárd dollár értékű kereskedelem (4,1 százalék) irányul Oroszországba. Összevetve ezt az arányt azzal, amilyen mértékben Oroszország szerzi be az Európai Unióból a termékeket a teljes importján belül (39,8 százalék), az látható, hogy ebben az esetben a függőség sokkal inkább egyoldalú. Tehát Oroszország importfüggősége az Európai Uniótól erősebb, mint az Európai Unió orosz exportpiacoktól való függősége. A másik lényeges következtetés, hogy hasonlóan az Oroszországba irányuló importhoz, a tagállamok exporton belüli kitettsége is egyenlőtlenül oszlik el, hiszen a balti államok és Finnország erősebben, a visegrádi országok, Szlovénia, Németország, Románia és Bulgária relatív közepesen, míg a nyugat- és dél-európai országok kevésbé függenek az oroszok felé történő értékesítéstől
Oroszország szerepe a magyar exportban
Az elemzés utolsó részében a magyar exportra vonatkozó kockázatokat mutatom be. Ahogy az a 4. ábráról is leolvasható, a magyar export 1,7 százaléka irányul Oroszországba, amely nem tűnik egy erős függőségi viszonynak. Viszont az elemzésben már többször felhívtam a figyelmet arra, hogy bizonyos termékek exportjában jelentősen eltérő arányok is megfigyelhetők, ezáltal a magyar gazdaság esetében is előfordulhat, hogy néhány gazdasági szereplőt erősebben érinthetnek az Oroszországgal szemben bevezetett kereskedelmi korlátozások.
Az 5. ábrán Magyarország által Oroszországba exportált 20 legfontosabb termék látható. Az Oroszországba exportált termékek közül a gyógyszerek értékesítése teszi ki a legnagyobb értéket, közel 153 millió dollár mértékben.[1] Azonban ebbe a termékkategóriába sorolt teljes exportnak 5,1 százalékát teszi ki az Oroszországba irányuló értékesítés. A rangsor második helyén a digitális feldolgozó egységek szerepelnek 98 millió dollárral, melynek összexportján belül 5,5 százalékot tesz ki az orosz értékesítés. Ezt követi a sorban az egészségügyi papírárú (94 millió dollár), az alacsony kategóriájú gépjárművek (89 millió dollár), a fogamzásgátló szerek (88 millió dollár), a dugattyús motorok (81 millió dollár), a kukorica (71 millió dollár) és a közepes kategóriájú gépjárművek (55 millió dollár). A többi termék exportja már nem éri el az 50 millió dolláros határt.
A legfontosabb termékek körét vizsgálva az látható, hogy elsősorban gyógyszeripari, járműipari és elektronikai ipari termékeket exportál Magyarország Oroszországba. Ez a minta megegyezik az Oroszország számára legfontosabb Európai Unióból vásárolt termékek összetételével. Eltérés viszont, hogy Magyarország nagyobb mennyiségben értékesít gabonaféléket, különösen kukoricát és napraforgót Oroszországnak. A felsorolt termékek teljes exporton belüli orosz részesedéseit vizsgálva az tapasztalható, hogy néhány terméknél nagyon alacsony, míg néhány esetben rendkívül magas az orosz értékesítés aránya. A papír egészségügyi terméknél ez a részesedés 22,7 százalék, a kukoricánál 23,8 százalék, a fogamzásgátló szereknél 30,5 százalék, a többrétegű papír- és kartontermékeknél pedig 66,6 százalék. Ehhez képest például a gumiabroncsok exportjában ez az arány 1,4 százalék, az alacsony kategóriájú járműveknél 1,8, százalék, a közepes kategóriájú gépjárműveknél 2,1 százalék. Összességében tehát a számítások azt mutatják, hogy néhány magyar ágazat (járműipar, gyógyszeripar, mezőgazdaság, elektronikai ipar) erősebben kitett az Oroszország felé történő értékesítéseknek, továbbá a termékek szintjén ez a függőség jelentősen egyenlőtlenül oszlik meg és egy-egy termék gyártóit (például a papír egészségügyi termékeket vagy fogamzásgátlókat előállító vállalatokat) erőteljesen érinthetik a kereskedelmi korlátozások.
5. ábra: Az Oroszországba irányuló legfőbb magyar exporttermékek (2020). Az oszlopok tetején látható százalékok a termékek Oroszországba irányuló exportjának teljes exportjukon belüli arányát jelölik. Forrás: BACI International Trade Database (verzió: 202201). Saját szerkesztés.
Összefoglalás
Az elkészített elemzés célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió és Oroszország között nemcsak az Oroszországból Európába érkező termékek kereskedelmét érinthetik a geopolitikai események, hanem a fordított irányú, Európából Oroszországba áramló termékek értékesítését is befolyásolhatják. Ezt alapul véve az elemzésben részletesen bemutattam, hogy Oroszország milyen mértékben importál az Európai Unió tagállamaitól és mely termékek esetén van a legnagyobb mértékben rászorulva az európai behozatalra. Fontos megjegyezni, hogy ez a függőség is kölcsönös lehet, azaz az unió tagállamainak exportjában is jelentős szereppel bírhat az orosz értékesítések volumene. Emiatt az elemzésben kitértem arra is, hogy az unió tagállamai az exportjukat tekintve milyen mértékben kitettek az Oroszország felé történő értékesítéseknek. Végül, Oroszország magyar exporton belüli szerepét is megvizsgáltam.
Az eredmények azt mutatják, hogy Oroszország Európai Uniótól való importfüggősége jelentős mértékű, a teljes importjának közel 40 százalékát az unió tagállamaitól származik. Tehát Oroszország nemcsak az exportja révén (Braun et al. 2022), hanem az importja esetén is függ az európai kereskedelmi kapcsolatoktól. Az elemzés rávilágított arra, hogy Oroszország elsősorban a komplexebb feldolgozóipari termékeket szerzi be az Európai Unióból, ráadásul néhány esetben rendkívül magas arányban. Ugyan a dráguló energiaárak magasabb bevételhez juttatják Oroszországot, azonban az európai gyártás drágulása miatt a feldolgozóipari termékekért is többet kell majd fizetnie, ha a kereskedelmi korlátozások lehetővé teszik egyáltalán az ezirányú kereskedelmet.
Az elemzés további fontos eredménye, hogy bemutatja az Európai Unió szemszögéből mennyire fontos az Oroszország irányába történő értékesítés. A számítások szerint összességében alacsony az Európai Unió ezirányú kitettsége Oroszországgal szemben, azonban a kitettség mértéke jelentősen eltér a tagállamok között. A balti államok és Finnország exportjában belül magas, a visegrádi országok, Románia, Bulgária, Szlovénia esetében relatív közepes, míg a nyugat- és dél-európai országok esetében alacsony az orosz részesedés. Ez rámutat arra, hogy a kereskedelmi korlátozások és a bevezetett szankciók eltérő mértékben hathatnak az egyes tagállamokra. Ez a fajta egyenlőtlenség az Oroszországból érkező energiaimportra is érvényes (Chepeliev et al. 2022; Mahlstein et al. 2022).
Végül bemutattam, hogy a magyar exportot tekintve milyen szereppel bír az orosz értékesítés. Összességében az látható, hogy az Oroszországba irányuló értékesítés csekély, 1,7 százalékát teszi ki a teljes magyar exportnak. Ezt a képet árnyalja a termékszintű elemzés, amely feltárja, hogy néhány termék gyártóit, például a papír egészségügyi termékeket vagy a fogamzásgátló termékeket előállító vállalatok, valamint a mezőgazdasági termelőket, erőteljesen érinthetik a kereskedelmi korlátozások, ugyanis ezen termékek exportján belül jelentős az orosz értékesítés aránya.
Felhasznált források
Adekoya, O. B., J. A. Oliyide, O. S. Yaya, and M. A. S. Al-Fayran. 2022. Does oil connect differently with prominent assets during war? Analysis of intra-day data during the Russia-Ukraine saga. Research Policy, 77:102728. https://doi.org/10.1016/j.resourpol.2022.102728.
Boubaker, S., J. W. Goodell, D. K. Pandey, and V. Kumari. 2022. Heterogeneous impacts of wars on global equity markets: Evidence from the invasion of Ukraine. Finance Research Letters, 48:102934. https://doi.org/10.1016/j.frl.2022.102934.
Boungon, W., and A. Yatié. 2022. The impact of the Ukraine-Russia war on world stock market returns. Ecomomics Letters, 215:110516. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2022.110516.
Braun, E., E. Braun, A. Gyimesi, Z. Iloskics, and T. Sebestyén. 2022. Exposure to trade disruptions in case of the Russia-Ukraine conflict: a product network approach. PTE KTK Műhelytanulmányok, 4(1). https://doi.org/10.15170/upfbe.wps.S2022E01.
Chepeliev, M., T. Hertel, D. van der Mensbrugghe. 2022. Cutting Russia”s fossil fuel exports: Short-term economic pain for long-term environmental gain. The World Economy. https://doi.org/10.1111/twec.13301.
Güney, N. A. 2014. Where does the EU stand in energy dependence on Russia after the Ukrainian crisis: are there any alternatives at hand? Perceptions: Journal of International Affairs, 19(3):15-34. https://dergipark.org.tr/en/pub/perception/issue/48964/624638
Just, M., and K. Echaust. 2022. Dynamic spillover transmission in agriculture commodity markets: What has changed after the COVID-19 threat? Economics Letters, 217:110671. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2022.110671.
Kuzmenko, E., L. Smutka, M. Pankov, and N. Efimova. 2017. The success of economic policies in Russia: Dependence on crude oil Vs. Export diversification. Acta Universitatis Agriculturae et Silviculturae Mendelianae Brunensis, 65(1):299-310. https://doi.org/10.11118/actaun201765010299.
Laurila, J. 2003. Transit transport between the European Union and Russia in light of Russian geopolitics and economics. Emerging Markets Finance and Trade, 39(5):27-57. https://doi.org/10.1080/1540496X.2003.11052553.
Lyócsa, S., and T. Plíhal. 2022. Russia’s ruble during the onset of the Russian invasion of Ukraine in early 2022: The role of implied volatility and attention. Finance Research Letters, 48:102995. https://doi.org/10.1016/j.frl.2022.102995.
Mahlstein, K., C. McDaniel, S. Schroppé, and M. Tsigas. 2022. Estimating the economic effects of sanctions on Russia: an allied trade embargo. The World Economy. https://doi.org/10.1111/twec.13311.
Qureshi, A., M. S. Rizwan, G. Ahmad, and D. Ashraf. 2022. Russia-Ukraine war and systemic risk: Who is taking the heat? Finance Research Letters, 48:103036. https://doi.org/10.1016/j.frl.2022.103036.
Stiff, P. 2022. From Apple to McDonald’s, what companies have pulled back from Russia? The Wall Street Journal, March 23. Accessed March 28, 2022. https://www.wsj.com/articles/what-companies-have-pulled-back-from-russia-11646425481?mod=article_inline.
Tosun, O. K., and A. Eshraghi. 2022. Corporate decisions in times of war: Evidence from the Russia-Ukraine conflict. Finance Research Letters, 48:102920. https://doi.org/10.1016/j.frl.2022.102920.
Umar, Z., A. Bossman, S.-Y. Choi, and T. Teplova. 2022a. Does geopolitical risk matter for global asset returns? Evidence from quantile-on-quantile regression. Finance Research Letters, 48:102991. https://doi.org/10.1016/j.frl.2022.102991
Umar, Z., O. Polat, S.-Y. Choi, and T. Teplove. 2022b. The impact of the Russia-Ukraine conflict on the connectedness of financial markets. Financial Research Letters, 48:102976. https://doi.org/10.1016/j.frl.2022.102976.
Wang, Z., S.J. Wei, X. Yu, and K. Zhu. 2017. Characterizing global value chains: Production length and upstreamness. National Bureau of Economic Research, 23261. https://doi.org/10.3386/w23261.
Adatforrás
Gauiler, G. and S. Zignano. 2010. BACI: International trade database at the product level (the 1994-2007 version).
http://www.cepii.fr/CEPII/fr/publications/wp/abstract.asp?NoDoc=2726
Az adatok ingyenes letölthetők az alábbi weboldalról:
BACI: International Trade Database (2022). Version: 202201. http://www.cepii.fr/CEPII/en/bdd_modele/bdd_modele_item.asp?id=37
[1] A nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó adatbázisok a termékeket különböző osztályokba sorolják be. A gyógyszerek esetén számos kategóriát definiálnak, ezáltal a gyógyszerek teljes értékesítése meghaladja az 5. ábra első oszlopában látható értéket. A tanulmányban a „Harmonized System” (HS) legrészletesebb osztályozásán alapuló adatokat használtam fel. Az 5. ábrán szereplő gyógyszerek a 300490-es sorszámú „egyéb gyógyszerek” kategóriáját jelöli.
Braun Erik egyetemi tanársegéd és kutató a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. Doktori fokozatát 2021-ben szerezte meg közgazdaságtudományok területén, fő kutatási területe a gazdasági hálózatok, azon belül a globális értékláncok és kereskedelmi kapcsolatok elemzése.
