📅 A nyár a hosszú szabadságok időszaka, amikor nem csak abból a szempontból szoktunk körülnézni a világban, hogy merre menjünk nyaralni. Ilyenkor sokan elgondolkoznak azon, hogy más országok polgárainak mennyi szabadnap jár. Hazai szemszögből a pohár félig tele van, vagy félig üres? Nemzetközi összehasonlításban mennyit pihenhetünk?
🇭🇺 Mi a helyzet Magyarországon? Az alapesetet tekintve 20 nap szabadság jár mindenkinek. A fizetett szabadság napok száma tovább emelkedhet az életkor, az eltartott gyermekek száma, és egyéb, a munkahelyi körülményeket befolyásoló tényezők alapján. A negyvenötödik életévig átlagosan 2-3 évente ugrik egy-egy napot a szabadnapok száma. E kor felett pedig már nem változik, harminc napban maximalizálódik. A szülők számára 16 év alatti gyermekeik után egy gyermek esetén kettő, két gyermek esetén négy és kettőnél több gyermek esetén összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ez még kiegészülhet fogyatékos gyermek esetén két nap pótszabadsággal. A munkavállaló legalább ötven százalékos egészségkárosodás esetén évenként 5 pótszabadság jár. A közalkalmazottak esetében a pótszabadság a többi munkavállalótól eltérően kerül meghatározásra, esetükben nem az életkor alapján kell számolni, hanem a fizetési fokozat száma alapján.
🌍 Nemzetközi összehasonlításban sok vagy kevés a hazai szabadnapok száma? Magyarország az alapszabadságok számát tekintve átlagos, vagy a fölötti értéket képvisel. Általában azokban az országokban magasabb az alapszabadságok száma (30 nap körüli érték), ahol az életkor és más tényezők alapján nem bővül progresszíven a munkától távol töltött napok aránya, így például Andorrában, Algériában, Bahrainben, Panamában vagy Peruban. Ugyanakkor rendkívül változatos megoldások létezek a szabadságolásra a világban.
🇪🇺 Ausztriában a szabadság mértéke munkában töltött évek alapján változik, öt hét az alapszabadság, amely 25 év elteltével hat hétre vált. Dániában a munkavállalók a szabadságpénzt gyűjtik. A dolgozók a munkába lépés napjával kezdik el gyűjteni a szabadságnapokat és a szabadságpénzt (feriepengét), amit majd csak később tudnak kivenni. A szabadságpénz alapja a bruttó bér, melynek 12,5 %-a a bruttó (adózáselőtti) szabadságpénz. Átlagosan évi 25 nap szabadság jár (havonta 2,08 nap). Németországban legalább 20 fizetett szabadnap jár. Az átlagos érték 27 nap, amelyet a munkáltatóval kötött megállapodás határoz meg, a munkaszerződés szabályozza.
🇷🇺 Oroszországban az éghajlati viszonyok is befolyásolják a szabadnapok számát, a kivehető 28 naptári napból (négy hét), legalább egyszer két hetet egyben kell kivenni. Míg az észak- és távol-keleti övezetekben dolgozók számára további 5-24 naptári nap jár.
🇺🇸 Az amerikai dolgozók helyzete európai perspektívából nézve legendásan rossz, és az USA-t nem véletlenül hívják No-Vacation Nation-nek. Az Egyesült Államokban nem szabályozott államilag a fizetett szabadnapok száma. Az általános a 10 nap, a továbbiak a munkáltatóval kötött alkutól függenek. Ez időnként bértárgyalás alapját is képezi, amelyért cserébe egyes munkavállalók hajlandóak lemondani az általuk elképzelt fizetés egy részéről, vagy a bónuszukról.
🇨🇳 A kínai rendszernek is megvannak a sajátosságai, a 10 évnél kevesebbet dolgozóknak évi 5 nap szabadság jár, 10 és 20 év között 10 nap, míg 15 szabadnapot kapnak, akik 20 évnél többet dolgoztak. Ugyanakkor Kínában a holdújév számít a legnagyobb ünnepnek. Sok esetben az ilyenkor járó a hivatalos egy hét helyett akár egy hónapra is leáll az élet az országban.
📅 A fizetett szabadnapokon kívül az ünnepnapok számával is érdemes kalkulálni. Erről korábban már írtunk az Oeconomus oldalán (link a bejegyzés alján).
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-unnepek-gazdasagtana/
#szabadsag #szabadnap #munakerpiac #foglalkoztatas #Magyarország #nemzetkoziosszehasonlitas #vilag #Europa #gazdasg
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
