2006 óta Kína a világ legnagyobb kibocsátójává vált az üvegházhatású gázoknak. Ugyanakkor a kormányzat elkötelezte magát, hogy 2030-ra eléri a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, 2060-ra pedig a zéró semlegességet. A jelenlegi energiaösszetétel nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazására, ezek közül is elsődlegesen a szénfelhasználásra. A megújuló energiaforrások részaránya lassan, de növekszik és közel 25 százalékát termeli az ország villamosenergia felhasználásának. A kormányzat törekvése szerint a fosszilis energiahordozók által egyensúlyozható a gazdaság, de a jövőbeli energiatermelés a megújuló energiaforrásokban rejtőzik.
Kína energiaösszetétele széles portfóliójú, amely teljesen különbözik az európai vagy az amerikai energiamixtől. Tavaly Kínában a felhasznált energia közel 65 százalékáért feleltek a fosszilis energiahordozók, melyek közül különösképp kiemelkedik a szén. A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben egyre nagyobb mértékben képviseli magát, amelyet elsődlegesen a vízenergia hajt. Li Kecsiang (Li Keqiang) előző miniszterelnök nemrégiben tett pekingi nyilatkozata szerint a szén továbbra is elsődleges energiaforrás marad az ország számára, ugyanakkor kiemelt fontosságot kapnak a szén-dioxid-mentes beruházások, amelyeket várhatóan a nap- és szélenergia projektek hajtanak a közeljövőben.
Kína energiamixe
Kína mintegy 12 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátásért felel évente, amely a világ kibocsátásának közel egyharmada, ezáltal a világ legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gáznak. Az Enerdata tavaly kiadott éves jelentésében látható, hogy a kínai szénfelhasználás elérte az ötmillió gigawattóra energiatermelést, amely 60 százalékban felelt a Kínában felhasznált energiamennyiségért. Ugyanakkor az EIA – az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége – 2021-ben kiadott jelentése bemutatta, hogy a szénfelhasználás közel kétszer annyi káros anyag kibocsátással jár, mint a gázfelhasználás, amely alátámasztja kínai vezető szerepet az üvegházhatású gázok kibocsátásában. A kínai Országos Népi Kongresszus által nemrégiben közétett jelentésből kiderült, hogy Kína jelenleg a világ széntermelésének több mint felét előállító és elégető országa, miközben a hatékonyabb fogyasztást és a jövőben korszerűbb technikák alkalmazását tűzte ki célul. Ezeknek az eléréshez hozzájárul, hogy a Kínai Energia Portál számításai szerint a megújuló energiaforrások 5 százalékponttal növekedtek az elmúlt 10 év során, így a kínai energiatermelés több mint 25 százalékáért felelnek. A legnagyobb kitettséggel a vízenergia rendelkezik, amely a megújuló energiaforrások portfóliójának több mint felét adja. Azonban az elmúlt 10 évet tekintve a szél- és napenergia, illetve a biomassza energiatermelése közel tízszeresére növekedett, amely mutatja a kínai kormány elköteleződését a megújuló energiaforrások bővítésében.
https://public.flourish.studio/visualisation/13000866/
Megújuló energiára való törekvések
Kína megújuló energiaforrásokra való áttérésre irányuló erőfeszítései a 2000-es évek elején kezdődtek a megújuló energiaforrások fejlesztését elősegítő politikák és ösztönzők bevezetésével. Ezt képviselte a „2000-2015 Main Points of Development Planning of New Energy and Renewable” törvény, amely 2015-re kitűzte, hogy az ország energiafelhasználásának 2 százaléka megújuló energiából származzon. Majd ezt követően számos törvény született, amely támogatta a megújuló energiaforrásokat, közülük elsődlegesen a vízenergia-kapacitások bővítését. Ennek köszönhető, hogy 2015-re a kínai energiafelhasználás közel 20 százaléka a vízerőművek által generált energiából származott. Részben a vízenergiának köszönhető, hogy a Bloomberg számításai szerint az elmúlt 10 év során Kína dominálta a tiszta energiába fektetett beruházások globális mértékét, amely a 2021-ben elérte a 266 milliárd dollárt. Azzal szemben, hogy a kínai gazdaság elsődlegesen a fosszilis nyersanyagokra – különösen a szénfelhasználásra – támaszkodik, elkötelezett a megújuló energiaforrások bővítése érdekében. A közeljövőben várhatóan szélesedik a megújuló energiaforrások portfóliója és hasonlóan a szél- és napenergia, illetve biomassza növekedéséhez, elterjednek a hidrogén és szén-dioxid-leválasztási és tárolási technológiák.
Kínai célkitűzés
Kína hosszú távú célja az, hogy 2060-ra szén-dioxid-mentessé váljon. Ez az ambiciózus cél a része Kína azon ígéretének, hogy 2030-ra eléri a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát és 2060-ra szén-dioxid-semlegességet ér el. Ezáltal a következő években a kínai kormány várhatóan folytatja a szén és további fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, amely fenntartja a globális károsanyag-kibocsátás mértékét, de 2030-tól kezdődően várhatóan csökken a kibocsátás. Kína egyedülálló átállása a szénmentes energiatermelésre fontos fejlemény a globális energiaágazat számára. Bár az országnak még mindig kihívásokkal kell szembenéznie a szénfüggőség csökkentése terén, Kína megújuló energiaforrások iránti elkötelezettsége és ambiciózus szén-dioxid-semlegességi célkitűzése pozitív lépéseket jelent egy tisztább és fenntarthatóbb jövő felé.
Magyarország helyzete
Hazánk az Európai Unió tagországaként azt a szén-dioxid-mentesítési célt tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegességet érjen el. Ennek részeként kötelezettséget vállalt, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A cél eléréséhez a megújuló energiaforrások felhasználásának a bruttó végső energiafogyasztáson belül 20 százalékot kell, hogy elérjenek a jelenlegi 14 százalékos szinthez képest. Azonban a megújuló energiaforrások mellett a magyar kormány az energiahatékonysági intézkedésekbe is befektet, hogy csökkentse az ország energiafogyasztását. Ez magában foglalja az épületek energiahatékonyabbá tételét, valamint az elektromos járművek használatának ösztönzését a közlekedési ágazatból származó kibocsátások csökkentése érdekében. Ezen túlmenően Magyarország vizsgálja a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiákban rejlő lehetőségeket is, hogy segítsen csökkenteni a nehéziparból származó kibocsátásokat. Ezt támasztja alá a Mátrai Erőmű – hazánk második legnagyobb villamosenergia-termelő egysége -, amely a következő tíz év során 5 pilléres modernizáción esik keresztül.
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
