Az elmúlt időszakban több elemzés is született arról, hogy Románia gazdasági fejlettségi szintje elérte, vagy bizonyos tekintetben meg is haladta Magyarországét. Míg egyes statisztikai adatok valóban Románia relatív pozíciójának javulását mutatják, a valódi helyzet súlyos problémákról árulkodik. Románia példátlan fiskális kihívásokkal néz szembe: a választási év költekezési hulláma után drasztikus megszorításokra kényszerült a kormány, miközben az államháztartási hiány és az adósság szintje történelmi magasságba emelkedett. Bár néhány gazdasági mutató alapján úgy tűnhet, hogy Románia utolérte, vagy akár meg is előzte Magyarországot, a felszín alatt súlyos egyensúlytalanságok húzódnak meg. Az ország most rekordösszegű hitelfelvételekre és fájdalmas kiigazításokra kényszerül, miközben a befektetői bizalom megrendült, és a hitelminősítők is leminősítéssel fenyegetnek.
A látszólagos előzés
Kétségtelen, hogy néhány, kiragadott mutatóban kedvezőbb pozíciót ért el Románia Magyarországnál az elmúlt években. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt román GDP elérte az uniós átlag 79 százalékát, enyhén meghaladva a magyar 77 százalékos szintet. Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) terén Románia 2022-ben megelőzte Magyarországot, tekintve, hogy ez az EU-s átlag 86%-a volt az országban, szemben a magyar 71%-os értékkel.
Ezek a kedvezőbbnek tűnő adatok azonban egy olyan időszakban születtek, amelyet jelentős költségvetési lazítás és választási célú költekezés jellemzett Romániában, amely már akkor is látható volt, hogy hosszú távon aláássa a gazdasági stabilitást.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által évente publikált Oeco-index további kontextust biztosít a régiós országok, köztük Románia és Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetének összehasonlító elemzéséhez. Az index összesen 25, a Világbank által közölt részmutatót foglal magában, amelyek az adott országok gazdasági, társadalmi és politikai rendszerét jellemzik. A Világbank által közölt legfrissebb, 2023-as adatokra építő legújabb adatsora szerint Románia az Európai Unió 27 tagállamának rangsorában továbbra is a 27. helyen állt, a 2022-es eredményén nem javítva, Magyarország ennél a jóval kedvezőbb 18. helyen szerepel. Ez a különbség az Oeco-index átfogó értékelése alapján Magyarország erősebb pozícióját jelzi az uniós összevetésben. Érdemes azonban szemügyre venni, hogy egészen pontosan mi is történt Romániában.
A kiadások megugrása
A 2024-es „szuperválasztási év” (európai parlamenti, önkormányzati, elnöki és parlamenti választások) komoly nyomást helyezett a román költségvetésre. A kormánykoalíció, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), jelentős kiadásnövelő intézkedéseket hozott. Januárban 13,8%-kal emelték az összes nyugdíjat, majd egy új nyugdíjtörvény értelmében 2024 szeptemberétől az átlagnyugdíj összességében 40%-kal emelkedett. Ezek az emelések részben az infláció hatásának ellensúlyozására történtek, ugyanakkor a 2023-ban mért, előző évhez képest 10,4%-os fogyasztóiár-emelkedést számottevően meghaladták.
Fenntartották továbbá a 2022-ben bevezetett „Sprijin pentru Romania” (Támogatás Romániának) segélycsomag egyes elemeit is, amely kéthavonta élelmiszer-utalványokat és félévente élelmiszercsomagokat biztosít a mintegy 2,5 millió jogosultnak. Emellett az állami alkalmazásban állók túlnyomó többsége, 1 millió közalkalmazott is évi 1600 lej értékű üdülési utalványban részesült. Ezek az intézkedések azonban tovább súlyosbították az amúgy is törékeny fiskális helyzetet, az állam kiadásai ezekre összesítve ~35 milliárd lejt tettek ki 2024-ben, amely összeg GDP-arányosan összemérhető volt Románia védelmi költésével az adott évben.
Aggasztó fiskális tendenciák
A választási költekezés következményei megmutatkoztak az államháztartási adatokban is. Románia 2020 óta az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása (EDP) alatt áll, és az Európai Bizottság 2024 júliusában megállapította, hogy Bukarest nem tett hatékony lépéseket a hiány csökkentésére. A költségvetési deficit mértéke aggasztó tendenciát mutat, ahogyan az alábbi grafikonon is látható: a 2019-es -4,3%-ról 2020-ban -9,2%-ra ugrott, majd a következő években is magasan maradt, 2024-ben -9,3 százalék lett értéke, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. Előzetes információk szerint 2025 első negyedévében az államháztartási hiány 22%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. A magas államháztartási hiány a folyó fizetési mérleg szintén jelentős hiányával párosult az elmúlt években, így Románia ikerdeficitbe került.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23017560/
A növekvő finanszírozási igények fedezésére Románia 2025-ben rekordösszegű devizakötvény-kibocsátásokra kényszerült, miközben a három nagy hitelminősítő továbbra is csak a „befektetésre ajánlott” kategória alsó szélén tartja nyilván az országot (BBB-/Baa3). Véleményük szerint ez a pozíció tovább romolhat, hiszen az S&P, a Fitch, és a Moody’s is „negatív kilátással” számol. A Bank of America elemzőinek várakozásai szerint 2025 augusztusára a Fitch leminősítheti Romániát a befektetésre nem ajánlott, „junk” kategóriába.
Bukarest a régió egyik legnagyobb devizaadósság-kibocsátója marad, az előző évi rekordot jelentő 18 milliárd eurós forrásbevonást követően az aktuális évre is mintegy 13 milliárd eurónyi célzott értékesítést tervez a nemzetközi piacokon.
A román állampapírok hozamfelárai a nemzetközi piacokon szintén tükrözik a befektetői aggodalmakat és az ország specifikus kockázatait. Az ország tízéves futamidejű kötvényei 7,5% körüli hozamukkal az Európai Unió tagállamai között a legmagasabb kockázati prémiumot hordozzák a hasonló német állampapírokhoz képest. Az euróban denominált román kötvények mintegy 4,9%-os hozama több mint 280 bázispontos felárat jelent az úgynevezett mid-swap felett. Ez a felár a közép- és kelet-európai régióban az egyik legszélesebbnek számít, sőt, meghaladja egyes, Romániánál alacsonyabb hitelminősítéssel rendelkező, de az EU-n, illetve a NATO-n kívül lévő országok hasonló értékpapírjainak felárát is.
Az ország bruttó finanszírozási szükséglete eléri a 231 milliárd lejt, a 2025-re előrejelzett GDP 12%-át, amelynek több mint felét a hazai piacról, többek között lakossági állampapírok értékesítésével tervezi fedezni. Ugyanakkor a kötvények piaci teljesítménye nagyban függ attól, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók mennyire tudják meggyőzni a befektetőket fiskális terveik megalapozottságáról, a piaci bizalom teljes visszanyerése valószínűleg a további adóreformok végrehajtásától függ.
Ezzel párhuzamosan az államadósság is meredeken emelkedik, amint azt a következő grafikon is szemlélteti, bár az európai uniós átlagnál továbbra is kedvezőbb szinten van. A GDP-arányos ráta (az Eurostat módszertanával számítva) a 2019-es 35%-ról 2024-re 54,8%-ra nőtt, és a Fitch hitelminősítő előrejelzése szerint 2028-ra 65% fölé emelkedhet. Románia történelmi okokból az EU egyik legalacsonyabb államadósságával rendelkezett az elmúlt időszakban, ám a költségvetés jelenlegi helyzetéből kiindulva hamarosan átlépi az Európai Unió stabilitási és növekedési paktumában lefektetett 60%-os korlátot, amely további szankciókat vonhat maga után.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23038759/
A 2025-ös költségvetési kiigazítás
A fenntarthatatlan költségvetési pálya és a 2024. végére várható rendkívül magas hiány miatt a kormány – a választások után és a korábbi ígéretek ellenére – kénytelen volt átfogó megszorító intézkedéseket bejelenteni és elfogadni a 2025-ös évre. A becslések szerint a GDP mintegy 1 százalékát kitevő, 19 milliárd lejes deficitcsökkentést célzó csomag rendkívül széles körű.
A bevételeket többek között számos termék (energia, alkohol, dohány) jövedéki adójának emelésével, a vállalati osztalékadó növelésével (8%-ról 10%-ra), a mikrovállalkozások kedvezményes adózási küszöbének csökkentésével, valamint több ágazat (IT, építőipar, agrárium) adókedvezményeinek eltörlésével igyekeznek növelni. Ezzel párhuzamosan a kiadási oldalon is jelentős csökkentések történtek.
A nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek szintjét befagyasztották 2025 végéig, elmarad a tervezett nyugdíjindexálás. A közszférában dolgozókat további megszorítások is érintik, mint a túlórapénz megszüntetése, az üdülési támogatás felére csökkentése, és a pedagógusok egyéb juttatásainak karcsúsítása.
Alternatív gazdaságpolitikai javaslatok
A gazdasági nehézségek és a társadalmilag ellentmondásos megszorítások közepette új politikai alternatívák is megjelentek. George Simion, az AUR párt vezetője, aki az elnökválasztás 2025. május 4-i első fordulóját megnyerte, egy markánsan eltérő gazdasági programot vázolt fel. Ez a program éles kontrasztban áll a jelenlegi kormány megszorításaival, és többek között a munkabérek közterheinek csökkentését, a dolgozó nyugdíjasok adómentességét, valamint a kv-k nyereségadójának mérséklését ígéri.
Gazdasági szuverenitást célzó intézkedései között szerepel a profit külföldre vitelének megakadályozása, egy román szuverén befektetési alap létrehozása, a hazai termelési kapacitások fejlesztése és többségi részesedés megszerzése az OMV Petromban. Szociális intézkedésként a jelzáloghitelek kedvezményes refinanszírozását javasolja. Megkérdőjelezhető, hogy ezen ígéretek mennyire lennének finanszírozhatóak a jelenlegi költségvetési helyzetben.
Összegző gondolatok
Bár Románia egyes kiragadott makrogazdasági mutatókban, mint az egy főre jutó GDP vagy a tényleges egyéni fogyasztás, látszólag Magyarországtól kedvezőbb pozíciót ért el az elmúlt időszakban, a felszín mögött komoly gazdasági kihívások húzódnak. A román költségvetés már a 2024-es év előtt is törékeny helyzetben volt, amit a szuperválasztási év jelentős kiadásnövelő intézkedései tovább súlyosbítottak, drasztikusan rontva a fiskális helyzetet.
Az ennek következtében 2025-re kényszerűen bejelentett, széles társadalmi rétegeket érintő költségvetési kiigazító intézkedések egyértelműen rávilágítanak a korábbi gazdaságpolitika fenntarthatatlanságára. Ebben a helyzetben jelent meg George Simion és az AUR párt alternatív gazdasági programja, amely a jelenlegi megszorításokkal ellentétes ígéreteket tartalmaz. Ugyanakkor komoly kérdésként merül fel, hogy ezek az elképzelések milyen mértékben lennének finanszírozhatóak a jelenlegi, súlyosan eladósodott költségvetési keretek között, és vajon reális megoldást kínálnak-e az ország mélyen gyökerező strukturális problémáira.
