Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 2025 tavaszán frissítette saját gazdasági és fejlettségi mutatóját, az Oeco-indexet, a Világbank legújabb, 2023-as és 2024-es adatsora alapján. A legújabb rangsort május hetedikén mutattuk be a médiának. Eszerint Magyarország továbbra is a fejlett országok közé tartozik: globálisan a 35., míg az Európai Unió tagállamai között a 18. helyet foglalja el. Ez utóbbival hazánk megelőzi többek között Romániát, Lengyelországot, Olaszországot, Lettországot és Szlovákiát. A 2022-es adatok alapján számított tavalyi rangsorban Magyarország a világon a 34., az EU-n belül szintén a 18. helyen állt. Az Oeco-index alakulásában egyre inkább megfigyelhető a geopolitikai feszültségek és a háborús konfliktusok hatása, ami sok ország esetében a mutató csökkenéséhez vezetett.
AZ OECO-INDEX
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által kifejlesztett Oeco-index egy olyan komplex mutató, amely igyekszik a legfontosabb, rendszeresen publikált politikai, gazdasági és társadalmi fejlettséget bemutató jelzőszámokat egyetlen indexbe sűríteni. Ezzel a módszerrel arra vállalkozik, hogy reálisabb talajra terelje az egyetlen mutató kedvező, vagy kedvezőtlen alakulásának bemutatásával élő narratívát az országok fejlettségi szintjének megítélése kapcsán. Az Oeco-index az alábbi Világbank által rendszeresen publikált 25 gazdasági, társadalmi és a politikai dimenziókat megjelenítő részmutatót ötvözi.
A végső indexnél 50%-os súly kaptak a gazdasági mutatók, 40%-osat a társadalmi mérőszámok, míg a leginkább percepción alapuló politikai mutatók 10%-osat. A Világbank nyilvánosan elérhető adatbázisában az adatok minimum kétéves késéssel jelennek meg, illetve bizonyos országok esetében évekre visszamenően teljes egészében hiányoznak. Az Oeco-index 2025-ös kiadásában döntő többségben 2023-as adatokkal dolgoztunk, más, ritkább esetekben azonban csak a legutolsó elérhető adat jöhetett szóba.
MUTATÓSZÁMOK:
Gazdasági mutatók (50%):
- Egy főre eső GNI (PPP)
- Bruttó megtakarítás a GDP %-ában
- Bruttó tőkefelhalmozás a GDP %-ában
- A szolgáltatások hozzáadott értéke a GDP %-ában
- A feldolgozóipar hozzáadott értéke a GDP %-ában
- A mezőgazdaság hozzáadott értéke a GDP %-ában
- Kutatási és fejlesztési kiadások a GDP %-ában
- Export a GDP %-ában
- Import a GDP %-ában
- Foglalkoztatottság (%)
- Magas technológiai igényű export (a feldolgozóipari export %-ában)
Társadalmi mutatók (40%):
- Születéskor várható átlagos élettartam
- Oktatási kiadások a GDP %-ában
- Egészségügyi kiadások a GDP %-ában
- Írni és olvasni tudók aránya (%)
- Internetpenetráció (%)
- Mobiltelefonnal rendelkezők aránya (%)
- HCI-mutató
- Városi népesség (%)
A politikai rendszer, a bürokrácia, a transzparencia és a korrupció mutatói (10%):
- Véleménynyilvánítás és elszámoltathatóság
- Politikai stabilitás és erőszak/terrorizmus hiánya
- A kormány hatékonysága
- Szabályozás minősége
- Jogállamiság
- A korrupció ellenőrzése
MÓDSZERTAN:
Az index értéke minden esetben 0 és 1 között szóródik. A 0 az alacsony, míg az 1 közeli értékek a magas fejlettségi fokot mutatják. A mutató számításakor az ismertetett részmutatókat vesszük figyelembe, melyek azonos súlyt kapnak és később ezeknek a számtani átlagát vesszük az egyes kategóriák értékének meghatározásához.
A részmutatók, a dimenziók és magának az Oeco-indexnek a megalkotásához a következő formulát használtuk:
Oeco-index=1-(Xmax-Xi)/R
Az Xmax annak az országnak a mutatója, ahol a legmagasabb az adott érték, vagy éppen a legjobb a teljesítmény míg Xi az aktuális, a vizsgált ország mérőszáma. Xmin pedig a leggyengébb teljesítményt jelenti. R a terjedelem, ami az Xmax és az Xmin különbsége. Az index értéke minden esetben 0 és 1 között szóródik. 0 az alacsony, míg az 1 közeli értékek a magas fejlettségi fokot mutatják.
MI KÜLÖNBÖZTETTE MEG EZT AZ ÉVET 2022-TŐL?
2022-ben a gazdasági problémák főként az energia- válságból és az inflációs sokkból eredtek, nagyrészt a háború és a pandémia utóhatásaként. 2023-ra ezek a válságok már tartós strukturális problémákká váltak: a magas infláció és kamatszintek, a geopolitikai konflik- tusok elhúzódása, valamint a társadalmi polarizáció már nem csak átmeneti, hanem rendszerszintű kihívásként jelentkeztek.
2023-ban a világ már nem csak alkalmazkodott a 2022- es sokkokhoz, hanem szembesült azok tartós következményeivel: a gazdasági növekedés lelassult, a társadalmi feszültségek és a politikai instabilitás pedig tovább mélyültek.
MILYEN ÉVET ZÁRT A VILÁG 2023-BAN?
A 2023-as év globálisan komoly kihívásokat hozott, amelyek nem csupán a 2022-ben megkezdődött válságok folytatásai voltak, hanem újabb problémákat is felszínre hoztak. Míg 2022 a COVID-19 utóhatásairól, az infláció robbanásáról és az orosz–ukrán háború kezdetéről szólt, 2023 ezeknek a válságoknak az elhúzódását, új válság- gócokat és egyfajta rendszerfáradtságot hozott. Ezért az Oeco-index 2022-es változatához képest összességében az abszolút mutatók visszaesését láthatjuk. Ennek elsődleges okát a geopolitikai kockázatokban, az európai háborúban és annak következményeiben látjuk: energiaválság, megváltozó inflációs környezet, az élet- színvonal korrekciója. A lista elején komolyabb átrendeződés nem történt, azonban az USA és az Egyesült Arab Emírségek mozgása mindenképpen figyelemre méltó. Az USA világgazdasági pozíciója megkérdőjelezhetetlen azonban, az egyes fejlettséget mérő mutatók alapján a veszített helyezéséből, miközben az Egyesült Arab Emírségek egyre versenyképesebb, és a jólétet mérő mutatók alapján jobban teljesít.
- Tartós infláció és kamatemelések
2023-ban az infláció ugyan mérséklődött, de nem tért vissza a jegybanki célértékekhez. A világ legnagyobb jegybankjai, mint a Fed és az EKB, tovább folytatták a szigorú monetáris politikát, ami vissza- fogta a gazdasági növekedést. 2023-ban a magas infláció erőteljesen visszafogta a lakossági fogyasztást. A markánsan magasabb árakkal a fogyasztók többsége még ma sem tudott megbarátkozni.
- Technológiai szektor megtorpanása
Az elmúlt évtized egyik húzóágazata, az IKT-szektor, több hullámban is leépítéseket hajtott végre. A mesterséges intelligencia terjedése egyszerre jelen- tett innovációt és elbizonytalanodást.
- Kína lassulása
Kína poszt-COVID helyreállása elmaradt a várakozásoktól. A növekedési ütem visszaesett, az ingatlan- piaci válság tovább gyűrűzött. Az ország gazdasága jelentős átalakuláson esik át.
- Világkereskedelem deglobalizációja
A nemzetközi ellátási láncok átalakulása és a gazda- sági blokkosodás jelei (USA vs. Kína) tovább gyengítették a globalizációt, ami középtávon növeli a költségeket és a bizonytalanságot. Ma már egyértelműen megfigyelhető, hogy a világgazdaság politikai törésvonalak mentén rendeződik át.
- Háborúk és fegyveres konfliktusok
Az orosz–ukrán háború elhúzódott, míg 2023 őszén az izraeli–palesztin konfliktus újabb súlyos fejezete kezdődött a Hamász támadásával. Ezek a konfliktusok jelentős politikai és gazdasági következmények- kel jártak. Abban az esetben, ha háborús konfliktus van, a befektetők elbizonytalanodnak, az érintett fizetőeszközök pedig jellemzően gyengülnek.
- Energiaválság társadalmi hatásai
A 2022-es energiaár-robbanás hatásai 2023-ban is érezhetőek voltak. A társadalmak egy része nehezen viselte a megélhetési költségek tartós emelkedését. A növekvő rezsiszámla pedig a termékek és szolgáltatások mérséklődő fogyasztásában jelent meg.
- Klimatikus sokkok
Rendkívüli hőség, áradások, tűzvészek sújtották a világ több régióját. A klímaváltozás pedig egyre nagyobb gazdasági kockázatokat hordoz magában.
- Migrációs és humanitárius válságok
A háborúk, gazdasági válságok és klímaváltozás miatt tovább nőtt a migrációs nyomás világszerte.
MAGYARORSZÁG HELYZETE
Magyarországot sok kihívás érte az utóbbi években ennek ellenére sikerült megőrizni a pozícióját: hazánk továbbra is a magas fejlettségi országok közé tartozik és a régióban betöltött pozíciói is erősek.
- Az uniós pénzek késlekedése, illetve részbeni befagyasztása tovább nehezítette a fiskális mozgásteret. Bár folytak tárgyalások a helyreállítási alap és a kohéziós források lehívásáról, csak korlátozott összegekhez fért hozzá Magyarország. A kormány kénytelen volt megszorításokat eszközölni, csökkenteni beruházásokat és több ágazatot megterhelni. Sajnálatos, hogy politikai feszültségek miatt az EU-s pénzek kifizetése akadozik.
- Inflációs hatások. Az év első felében még magasan járt az infláció, de az MNB szigorú monetáris politikája segített letörni az inflációt, amely év végére 6–7% környékére mérséklődött.
- A magas infláció, a szigorú kamatkörnyezet, valamint az elmaradó uniós források miatt a lakossági fogyasztás és a beruházások is jelentősen A kis- kereskedelmi forgalom 7,9%-kal zuhant, a beruházások volumene is erősen csökkent.
- Az ipari termelés, az építőipar és a szolgáltatások teljesítménye is visszaesett, csak a mezőgazdaság tudott kiugró növekedést mutatni egy kedvező évjáratnak köszönhetően
Mindezek mellett – vagy inkább ellenére – is figyelemre- méltó Magyarország globális és regionális pozícióinak a megőrzése. Továbbá mindez arról is sokat elmond, hogy az említett problémák nem csak hazánkat sújtották, ha- nem a világ nagy részében jelentkeztek.
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
