⛽ Az üzemanyagként szolgáló fosszilis energiahordozók világpiaci árára a relatív alacsony készletekkel rendelkező európai nemzeteknek nincs befolyása, így ezek árát csak az adóterhek csökkentése révén tudják bizonyos szintig mérsékelni. Az üzemanyagárak emelkedése kihat szinte a teljes árszínvonalra, az előállítás közben felhasznált energiamennyiségtől kezdve a terjesztésig. A magas üzemanyagárak ellen nem helyes védekezés a kevesebb fogyasztásra való ösztönzés, ugyanis a termelési láncok bizonyos szakaszaiban egyelőre elengedhetetlen a fosszilis tüzelőanyagok használata.

🔝 Az előző hónap elején hatályba lépett 95-ös benzin árának 480 forinton való „befagyasztása” az elterjedt elnevezéssel szemben nem tekinthető hatósági árnak, hiszen lefele el lehet térni tőle. Az intézkedés egy hatósági árplafon, tehát ha az ár a 480 forintos szint alá csökken a lakosság számára nem kell továbbra a magasabb értéket fizetnie. A szabályozás költségeit a kereskedők viselik. A nagykereskedők árrése 4%, így a veszteségek minimálisak.

❓ Az Európai Uniós általános forgalmiadóra vonatkozó (hozzáadott érték adó) irányelvek szerint legfeljebb három adókulcsot lehet alkalmazni: az általános mellett kettő kedvezményest. Az általános adómérték nem lehet alacsonyabb 15%-nál, a kedvezményesnek pedig az általános és az 5%-os érték között kell lennie. Az utóbbi kategória alá tartozó termékek körébe például az alapélelmiszerek, tisztálkodási áruk és gyógyszerek tartozhatnak. Magyarországon a két kedvezményes áfakulcs 18 és 5 százalékos. Előbbi alá tartozó termék például az élőzenés koncert, utóbbi alá pedig az alapélelmiszerek, gyógyászati segédeszközök, illetve gyógyszerek. Kivételes esetekben bizonyos termékekre (gyógyászati és gyógykezelési termékekre és élőállatokra) nullakulcsos adómértéket is lehet alkalmazni. Annak a fogyasztónak, aki nullaszázalékos áfakulccsal vásárol egy terméket, nem kell egyáltalán áfát fizetnie, de az értékesítő cégnek joga van visszaigényelni az adott értékesítéssel közvetlenül összefüggő beszerzései során kifizetett áfát.

🇪🇺 Mivel az üzemanyagként szolgáló energiahordozókra nem lehet kedvezményes adómértéket kivetni, a forgalmiadó teher redukálását (az uniós szabályozás értelmében) csak az általános adómérték csökkentésével lehetne elérni. Ez százalékpontonként közel 200 milliárd forintos bevételcsökkenést jelentene a központi költségvetés számára.

❓ A jövedéki illeték közvetett adófajta, melyet bizonyos termékek (alkoholtermékek, dohánytermékek és energiatermékek) értékesítése és felhasználása után kell megfizetni. Az uniós irányelvek rögzítik az ide vonatkozó termékkört és az adózás módját. Az energiatermékek és villamosenergiatermékek csak akkor jövedékiadó-kötelesek, ha üzemanyagként vagy fűtőanyagként szolgálnak. A tagállamok saját hatáskörben döntenek az adó mértékéről, de az nem lehet a szupranacionális szervezet által az adott termék egységére (liter, kilogramm, hektoliter) vagy tisztaszesztartalmára meghatározott szintnél alacsonyabb. Tehát nem százalékos formában, hanem abszolút értéken definiálják az adómértéket. Egyedüli kivétel a megújuló forrásból származó, ”zöld” villamosenergia, amire kedvezményes adómértéket, illetve akár adómentességet is lehet alkalmazni. A jövedéki termékek többsége az előállítás vagy a kinyerés időpontjában válik jövedékiadó-kötelessé, illetve akkor, amikor azt előállítják vagy behozzák az EU területére. Az adót fel lehet függeszteni, amíg a terméket szabad forgalomba nem bocsátják. A magyar szabályozás szerint abban az esetben, ha a gázolaj világpiaci ára 50 dollár/hordó feletti, a jövedéki adó mértéke 110,35 forint/liter (ellenkező esetben 120,35 forint/liter). A benzin esetében 50 dollár/hordós értéket meghaladó ár mellett literenként 120 forint a jövedékiadó teher (ellenkező esetben 125 forint). A jelenlegi magas üzemanyagárak miatt mindkét termékre az alacsonyabb adómérték van kivetve.

🇪🇺 Az Európai Unió irányelve a 95-ös ólmozatlan benzin literére minimum 36 eurocentes adót ír elő. Az elmúlt évek jelentős forintárfolyam leértékelődése miatt ez 132 forintnak felel meg. Ha a jelenlegi jövedéki adót az árfolyam által indukált szintre emelnék, az további 2,15-2,5%-os benzinár emelkedést okozna. Bár ezek az irányelvek nem tekinthetők kötelező érvényűnek, az európai integrációt elősegítő jogharmonizáció és a gazdasági rendszer egységesítése miatt nem célszerű ezektől eltérni. A benzinre kivetett jövedékiadó esetében minden forintegységnyi csökkentés közel 2 milliárd forintos forráskiesést jelent az államháztartásnak.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#Benzin #Reszicsokkentes #KSH #NAV #Inflacio #Jovedekiado