Közel egy hónapja áll a forgalom a Hormuzi-szoroson, azon a stratégiai jelentőségű útvonalon, ahol a világ kőolaj és cseppfolyósított gáz (LNG) kereskedelmének legalább negyede történik. Ezzel önmagában az 1970-es évek olajválságához haszonló globális energiaellátási krízis állt elő. Többről van azonban most szó, mint energiahordozókról, hiszen számos más nyersanyag és termék a műtrágyától a félvezetőkön át a gyógyszerekig érintett valamilyen módon a Hormuzi-szoros lezárásában. A regionális katonai konfliktusból gazdasági hatásait tekintve egy globális konfliktus vált, hamarosan pedig a mindennapi bevásárlásunkon is megérezhetjük a Hormuz-inflációt.
„Amikor Irán túszul ejti a Hormuzi-szorost, minden ország fizeti az árát: a benzinkutaknál, az élelmiszerboltokban és a gyógyszertárakban. […] ez gazdasági terrorizmus minden fogyasztó, minden család ellen” – mondta szokatlanul erős hangnemben Szultan al-Dzsabír, az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb olajvállalatának vezetője a Hormuzi-szoros körül kialakult válságról.
Bár a Hormuzi-szoros lezárását leghamarabb az üzemanyagárak emelkedésén érezhettük meg, jelentősége valójában messze túlmutat kőolaj és cseppfolyósított gáz ellátásán. Hiszen geopolitikai fojtópontként, világkereskedelmi szűk keresztmetszetként funkcionáló szoros más nyersanyagok és termékek globális ellátása szempontjából is kritikus. Olyan termékek ezek, amelyek átmeneti kiesése a piacról a lakosság számára már rövid távon is érezhető árfelhajtó hatással bír, amit szakértők egyszerűen csak Hormuz-inflációnak neveznek.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28284736/
Nyersolaj és cseppfolyósított gáz
A legnagyobb figyelmet a Hormzi-szoros lezárása kapcsán most ez a két nyersanyag kapja, mivel a szoros beszűkülésével a Perzsa-öböl (más néven Arab-öböl) olaj- és gázkitermelő államai nem tudják eljuttatni árujukat a nemzetközi piacokra. Ez azt jelent, hogy az LNG tekintetében a teljes globális kínálat 19%-a, nyersolaj esetében pedig 32%-a, napi kb. 15-20 millió hordó olaj esett ki a globális piacról. Azonban nemcsak az exportútvonalak megzavarása jelenti az egyetlen kihívást a nyersanyag piacra juttatása előtt.
Az Öböl menti államok kritikus energia-infrastruktúrájának támadása ugyanis szintén tudatos stratégia Irán részéről a jelenlegi háborúban, amellyel Teherán célja az, hogy a konfliktust globálisan is érzékelhetővé, költségessé tegye. Ezek a támadások olyan kritikus energiaipari infrastruktúrát érintettek, mint a szaúd-arábiai Ras Tanura olajfinomító, az egyesült arab emírségekbeli Bab-olajmező, a habshani gázlétesítmény, a katari Ras Laffan LNG-központja, valamint az nyersanyag-szállítmányozás szempontjából kulcsfontosságú emírségekbeli Fudzsejra kikötő. A támadások hatására több Öböl menti állam ideiglenesen korlátozza a nyersanyag kitermelését. Katar például teljesen leállította Ras Laffan létesítményét, a világ legnagyobb gázcseppfolyósító üzemét, amely újraindítása legalább egy hónapot vesz majd igénybe.
Mindezek hatására a világ egyik legsúlyosabb energiaszállítási zavarával nézünk szemben az 1970-es évek olajválsága óta:
- A Brent-nyersolaj ára már 110 dollár/hordó fölött jár, amely közel 60%-os drágulást jelentett a háború előtti 72 dolláros hordónkénti árhoz képest.
- Míg a földgázárakra vonatkozó európai TTF referenciaárfolyam 25%-kal emelkedett a konfliktus kezdete óta.
A helyzeten az sem igazán segített, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség 32 tagországa 400 millió hordó olaj piacra bocsátásáról döntött a meglévő tartalékokból. Az energiaár növekedése nemcsak a tankolásnál vagy rezsiszámlák fizetésénél érzékelhető a lakosság számára, de közvetett hatása, például a fuvardíjak növekedése, a mindennapi élelmiszerárakon is megmutatkozhat.
Az üzemanyagválság hatásai először közvetlenül Ázsiában jelentkeztek, hiszen ők az elsődleges piacai a térségből származó energiahordozóknak, majd a piaci zavar Európát is rövidesen elérte. Szlovénia és Szlovákia már mennyiségi korlátozásokat vezetett be a benzinkutakon a pánikvásárlás és az ellátási zavarok kezelése érdekében. Magyarország pedig nem mennyiségi korlátozással, hanem árkorlátozással védi a lakosságot a geopolitikai helyzet miatt megnövekedett üzemanyagköltségektől.
Az olajon túl
Műtrágya
A Perzsa-öböl térsége meghatározó szereplő a globális műtrágyaellátásban is, mivel a földgáz (metán) alapanyag a nitrogénalapú műtrágyák előállításához. Az International Food Policy Research Institute szerint a Hormuzi-szoroson a világ műtrágyaexportjának mintegy 20–30 százaléka halad át: 2024-ben a Perzsa-öböl térségéből mintegy 16 millió tonna műtrágyát exportáltak itt. Emellett az Öböl menti államok nemcsak magát a készterméket exportálják nagy mennyiségben, hanem a nitrogénműtrágyák gyártásának alapanyagát, az ammóniát, vagy a foszfátalapú műtrágyák előállításához szükséges ként vagy a karbamidot is.
A műtrágya drágulása vagy hiánya, még ha csak időszakos is, különösen rosszul érintheti a mezőgazdaságot, ahol a földművelési szakaszok rendkívül időérzékenyek. Ha éppen a tavaszi trágyázási időszakban alakul ki hiány a termékből, akkor a gazdák vagy kevesebb műtrágyát használnak, vagy drágábban jutnak ahhoz hozzá, ez végül alacsonyabb hozamokhoz, illetve drágább gabonához, takarmányhoz, kenyérhez, húshoz és tejtermékekhez vezethet. Egy olyan láncreakció ez, amelyben energiaárak emelkedése növeli a műtrágya költségét, ez csökkenti vagy drágábbá teszi a mezőgazdasági termelést, ami végül az élelmiszerárakban jelenik meg. Ezért van, hogy az olaj- és gázár-emelkedések rendszeresen együtt mozognak a műtrágya- és élelmiszerárakkal. Ezért a Hormuzi-szoros válsága valójában nemcsak energiaválság, hanem élelmiszer-inflációs probléma is.
Hélium
Elsőre nem is gondolnánk, hogy a hélium milyen stratégiai jelentőségű nyersanyag a modern ipar, pontosabban a félvezetők, chipek gyártása számára. Katar a világ héliumkínálatának nagyjából egyharmadát adja, és ezt a termelést a most leállított Ras Laffan LNG-komplexumhoz kapcsolódó földgázfeldolgozás biztosítja. A folyékony hélium speciális tartályokban jut ki a világszintű piacokra, többek között a Hormuzi-szoroson keresztül. Jelenleg több száz ilyen tartályhajó rekedt a térségben, miközben a spot árak megduplázódtak. Ez olyan kieséseket és drágulást okozhat a világ más, stratégiai pontjain, amelyet hatása globálisan is érzékelhető. A félvezetőgyártás szempontjából ilyen stratégiai pont Dél-Korea.
Dél-Korea a félvezetőipar globális nagyhatalma, 2022-ben 17,7 százalékos részesedéssel rendelkezett a globális félvezetőpiacon, és meghatározó pozíciót tölt be a memóriamodulok gyártásában valamint a mesterséges intelligencia (AI) chipek terén is jelentős kapacitásnövelő beruházásokat végez. Dél-Korea héliumimportjának mintegy 65 százalékát Katarból szerzi be, így a Hormuzi-szoros körüli zavarok nemcsak az energiapiacot vagy élelmiszerbiztonságot, de a globális chipgyártást, a high-tech szektort is veszélyeztetik. Ez fogyasztói szinten, hasonlóan, mint a pandémiával összefüggésben kialakult félvezetőhiány idején, drágább elektronikai eszközökben, új autó vásárlók számára hosszabb várakozási időkben, egyes high-tech termékek időszakos hiányában csúcsosodhat ki.
Alumínium
Az ipari termeléssel összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy a Perzsa-öböl térsége a globális alumíniumkínálat mintegy 9 százalékát adja. Az alumínium azért különösen érzékeny termék, mert nemcsak késztermékként, hanem számtalan iparág – autóipar, építőipar, csomagolás, villamosipar – alapanyagaként működik. Ha a Hormuzi-szoros miatt az alumínium, vagy az ahhoz szükséges timföld és más alapanyagok szállítása akadozik, az megjelenik a gyártó- és feldolgozó ipari költségekben is.
Gyógyszerek
A Perzsa-öböl térsége egyfajta globális gyógyszerlogisztikai csomópontként is szolgál, ahol a világ különböző részeiről (Kína, India) érkező gyógyszerek és alapanyagok Európa felé is irányulnak. A Perzsa-öböl 23 milliárd USD értékű gyógyszerpiacának 80%-a importból származik. India ebből a szempontból kulcsfontosságú ország, hiszen a világszerte felhasznált általános gyógyszerek 60%-át állítja elő, amelyek nagyrésze a Hormuzi-szoros tengeri hajózási útvonalán és a Perzsa-öböl teherszállító repülőterein keresztül jut a világpiacra. Azonban ahogy a háború miatt a tengeri forgalom mintegy 90%-kal, a légi szállítás közel 80%-kal esett vissza a térségben, ez a teljes globális gyógyszerellátási láncot megzavarta. A legnagyobb kockázatot jelenleg azok a hűtést igénylő gyógyszerek (pl. vakcinák, inzulin, rákgyógyításhoz használt szerek) szállítása jelentik, amelyek rövid eltarthatósági idejük miatt gyors, és szigorúan szabályozott szállítást igényelnek így nehezebb a szállításuk átszervezése.
Források:
PLETSER, Tamás: Minden idők legnagyobb olajipari válságával nézünk szembe. In: Erste Market, 2026.03.12.
https://www.erstemarket.hu/tartalom/233380/minden-idok-legnagyobb-olajipari-valsagaval-nezunk-szembe-20260312
WALDMAN, Scott: It’s not just oil. Here comes Hormuz inflation. In: Politico, 2026.03.14.
https://www.politico.com/news/2026/03/14/hormuz-inflation-helium-fertilizer-00828680
‘Uncontrollable consequence’: Iran hits Saudi’s Aramco and Kuwait refinery following Israel attack on South Pars. In: Times of India, 2026.03.19.
https://timesofindia.indiatimes.com/world/middle-east/uncontrollable-consequence-iran-hits-saudis-aramco-and-kuwait-refinery-following-israel-attack-on-south-pars/articleshow/129675622.cms
RASHAD, Marwa: Exclusive: Qatar shuts gas liquefaction, will take weeks to restart, sources say. In: Reuters, 2026.03.04.
https://www.reuters.com/business/energy/qatar-shuts-gas-liquefaction-will-take-weeks-restart-sources-say-2026-03-04/
GLAUBER, Joseph: The Iran war: Potential food security impacts. In: IFPRI
https://www.ifpri.org/blog/the-iran-war-potential-food-security-impacts/
Emirati oil executive calls Iran’s chokehold on Strait of Hormuz ‘economic terrorism’. In: Times of Israel, 2026.03.26.
https://www.timesofisrael.com/liveblog_entry/emirati-oil-executive-calls-irans-chokehold-on-strait-of-hormuz-economic-terrorism/
HERKEWITZ, William: How the Iran war is disrupting the world’s medicine supplies. In: Healthbeat, 2026.03.26.
https://www.healthbeat.org/2026/03/26/global-health-checkup-iran-war-medical-shipping-argentina-who/
DELAUNEY, Guy: Slovenia becomes first EU country to introduce fuel rationing. In: BBC, 2026.03.24.
https://www.bbc.com/news/articles/c77m4zx6zvmo
KOLLEWE, Julia: UK ‘weeks away’ from medicine shortages if Iran war continues, experts say. In: Guardian, 2026.03.28.
https://www.theguardian.com/business/2026/mar/28/uk-weeks-away-medicine-shortages-iran-war-impacts-experts-warn
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
