A közel félmilliós ukrajnai román, illetve moldovai közösség helyzete semmivel sem jobb a kárpátaljai magyarokénál. Érdekképviseleti szervezeteik időról időre szóvá teszik az elsősorban oktatási, de vallási vonalon is érvényesülő diszkriminációjukat, s Romániától várnak segítséget. Bukarestnek ugyanakkor talán soha nem volt annyira jó a viszonya Kijevvel, mint az orosz-ukrán háború kitörése óta.
Ukrajnában – a Csernovici régióban, Kárpátalján, illetve Észak-Bukovinában – több mint négyszázezer románul beszélő ember él, egy részük románnak, de sokan közülük moldovainak vallják magukat. Ezeket a közösségeket ugyanolyan súlyosan érintette az ukránosítási folyamat, mint a kárpátaljai magyarokat. Legutóbb az ukrajnai „oktatási reform”, amely a Csernyivci terület középiskoláinak átszervezését írja elő, váltott ki aggodalmat ki az ott élő románok körében. A tervek szerint jelenlegi húsz román tannyelvű líceumból mindössze négy maradna meg. Az érintett tanárok „nyelvi egységesítési tervről” beszélnek, a szülők pedig attól tartanak, hogy gyermekeiket lépésről lépésre rákényszerítik anyanyelvük feladására. Neculai Costaș csernyivci tanár szerint „Ukrajna alkotmányának és az emberi jogoknak a megsértéséről van szó”.
Románok Ukrajnában az 1989-es, illetve a 2001-es népszámlálás alapján Forrás: Wikipédia
Áprilisban a bukaresti hatóságok erőteljesebb fellépését sürgette az ukrajnai román közösség egyik legismertebb vezetője, Elena Nandriş, aki szerint az új oktatási törvény korlátozza a nemzetiségek jogait, és arra kötelezi a kisebbségi tannyelvű iskolákat, köztük a román tannyelvűeket is hogy fokozatosan vezessék be az ukrán nyelvű tanórákat.
A templom is az ukránosítás eszközévé válik?
Az észak-bukovinai románok különféle nyomásgyakolásokról számoltak be. Az egyik az áttérés erőltetése a Ukrajnai Ortodox Egyházhoz: a román közösség tagjait arra próbálják ösztönözni vagy kényszeríteni, hogy csatlakozzanak az új egyházhoz. Ukrajnában 130 templomban zajlanak hagyományosan román nyelvű szertartások. Az ukrán állami hatóságok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak, hogy a hívek csatlakozzanak az újonnan létrehozott Ukrajnai Ortodox Egyházhoz, amelyet egyébként az ortodox világ többsége nem ismeri el. A románok attól tartanak, hogy a templom is az ukránosítás eszközévé válhat, hasonlóan a román nyelvű iskolákhoz, amelyek száma 1991 óta a felére csökkent.
Ukrajnai román ortodox szertartás Fotó: Bucpress Facebook oldal
További probléma az anyanyelvű oktatással kapcsolatos. Bár az ukrán törvény elvileg biztosítja az ukrán nyelv államnyelvként való használatának garantálása mellett az anyanyelvi oktatáshoz való jogot, a gyakorlatban korlátozásokkal és nehézségekkel találkoznak a román tannyelvű iskolákban. Az ukrán állam nem fektet be a kisebbségi iskolákba, a törvények ugyanakkor szigorú feltételeket szabnak az iskolák akkreditációjához, például az épületek állapotát.
Gondot jelentenek a katonai sorozással kapcsolatos fenyegetések, valamint az állami alkalmazottak elbocsátásával való fenyegetése: azok a román közszolgák, akik nyilvánosan beszélnek a nemzetiségi létüket veszélyeztető ügyekről, esetenként elveszíthetik állásukat.
A román-ukrán diplomáciai kapcsolatok nem sokat lendítettek az ukrajnai kisebbség helyzetén. Kijev nagyon sokáig ellenségesen tekintett Bukarestre. 1992 után Ukrajna nemzetbiztonsági stratégiája Romániát hosszú éveken keresztül a fenyegető tényezők között említette, részben azon bukaresti nyilatkozatok miatt, amelyek a Ribbentrop–Molotov-paktum révén Romániát ért történelmi igazságtalanságait emlegették, ami területi követelések gyanúját vetítette elő. De Bukarest is bizalmatlanul tekintett Ukrajnára, amelyről azt feltételezte, hogy támogatja a dél-moldovai (Transznisztria) szakadár mozgalmat.
Băsescu kiállt az ukrajnai románok jogaiért
Traian Băsescu második elnöki ciklusa (2009-2014) alatt a román kisebbség jogainak kérdése vált a két ország közötti vita központi pontjává. Bukarest elégedetlenségét fejezte ki az ukrán döntéssel kapcsolatban, amely elismerte a moldovai kisebbséget, amelyről Románia azt állította: nem külön etnikai csoport, hanem a románok része. Bukarest felrótta Ukrajnának, hogy a román kisebbségnek nincs hozzáférése anyanyelvi közép- és felsőoktatáshoz, nem használhatja a román nyelvet az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, a román egyesületek állami támogatása elégtelen, román nyelvű média gyakorlatilag nem létezik, a vallási identitást nem védik megfelelően, az államigazgatásban való képviselet hiányos, a parlamentben nincs képviseletük, a román közösségek korábbi tulajdonait nem szolgáltatták vissza.
Kijev a maga részéről különböző adatokkal igyekezett céfolni a román vádakat, s a maga részéről azt állította: Romániában diszkriminálják az ukrán kisebbséget. Băsescu román elnök számára a kisebbségi jogok kérdése volt a román–ukrán kapcsolatok központi eleme, legalábbis a nyilvános retorika szintjén. Ugyanakkor a gazdasági problémák – a Bîstroe-csatorna, a Kígyó-sziget és a Krivoj Rog-i acélmű – is folyamatos konfliktusforrást jelentettek Kijevvel.
Viktor Juscsenko első romániai látogatásakor, 2005 áprilisában egy közös elnöki bizottság létrehozásáról döntöttek, amely megoldásokat keresett a két ország közötti vitás kérdésekre. A bizottság három albizottságból állt: az egyik a transznysztriai konfliktus rendezésével, a másik az ukrajnai román, illetve a romániai ukrán kisebbség ügyeivel, a harmadik pedig a Bîstroe-csatornával kapcsolatos problémákkal foglalkozott. Csakhogy a bizottságok semmiféle érdemi eredményt nem értek el.
Hangos ultranacionalista ellenzék
Oroszország Ukrajna elleni támadása után a román–ukrán kapcsolatok javultak, Bukarest – kormányzati és államfői szinten – felismerte szerepét az euroatlanti biztonsági környezetben, s háttérbe szorította a románok helyzetének firtatását. Az ultranacionalista ellenzék viszont nemcsak az ukrajnai román kisebbség ügyét tűzte a zászlójára, hanem nyíltan fogalmaz meg revizionista törekvéseket.
Az AUR egyik vezető politikusa, Claudiu Târziu közölte: Romániának történelmi jóvátételként Ukrajna egy részét át kellene vennie. Mint fogalmazott, Románia csak akkor lehet szuverén ország, ha azokat a területeket is elcsatolja, amelyek egykor Romániához tartoztak, most viszont Ukrajna részei. „Válaszúton vagyunk, ahogyan máskor is, ezekkel a nagyhatalmakkal kell dülőre jutnunk szuverenitásunk megszerzése és kiegészítése céljából. Csak akkor leszünk valóban szuverének, ha visszaállítjuk a román állam terszmészetes határait. Észak-Bukovinát nem felejthetjük el! Dél-Besszarábia nem felejthető! Herța, Kárpátalja, minden, ami a román nemzeté, vissza kell térjen az állam határai közé!” – mondta Moldova és Havasalföld egyesülésének ünnepén Iașiban az AUR második számú vezetőjének számító politikus.
Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselő, a szintén ellenzéki SOS Románia párt elnöke több alkalommal is arról beszélt, hogy Ukrajna illegálisan birtokol területeket. A politikus az Adevarul portálnak adott interjúban azt mondta, „Ukrajnának az a problémája, hogy olyan területeket birtokol, amelyek nem az övéi” és „fel kellene adnia a más nemzetektől birtokolt területeket”. Șoșoacă nyíltan követelte az egykor Romániához tartozó ukrajnai területek Románia általi annektálását. Még az európai parlamenti mandátumának megkezdése előtt, szenátorkétn törvénytervezetet nyújtott be a román parlamentben, amely felmondaná az 1997-es román–ukrán jószomszédi és együttműködési szerződést. A tervezet egyik cikkében azt írja: „Románia annektálja a hozzá tartozó történelmi területeket, nevezetesen Észak-Bukovinát, Herțát, Bugeacot, a történelmi Máramaros ukrajnai részét és a Kígyó-szigetet”.
Șoșoacă azzal érvelt jogalkotási kezdeményezése mellett, hogy „így szeretnék helyreállítani a mintegy egymilliósra becsült román közösség kulturális identitását, hagyományait, szokásait és vallását”. A szenátor úgy látja, hamis az érv, miszerint az Ukrajnával kötött szerződés aláírásával valósult meg Románia NATO-csatlakozása, mivel a lengyelek már 1999-ben csatlakoztak az észak-atlanti katonai szövetséghez, a Molotov–Ribbentrop-paktumot elismerő dokumentum aláírása nélkül. A politikus megjegyezte: az ukrajnai románoknak nincs joguk anyanyelvükön tanulni, fennáll a kulturális identitásuk elvesztésének veszélye.
Kizárják a nyilvánosságot
Ami a jelenlegi román diplomáciát illeti, a nyilvánosság kizárásával kezeli a román kisebbség helyzetét, ahogyan egyébként Ukrajna fegyverzettel való támogatását is. Ioan Chifu biztonságpolitikai elemző a következőképpen fogalmazott, amikor az ukrajnai románok melletti bukaresti álláspontról kérdezték: „Az egy dolog, hogy ezeket a kérdéseket a sajtóban fejtegesd akkor, amikor az illető ország éppen háborúban áll, s téged is véd, azaz biztonsági érdekeid fűzödnek a sikeréhez, s egy másik dolog, hogy ezeket a megbeszéléseket hivatalosan folytasd le, ahogyan ez meg is történik. Ami az egyházi vonatkozást illeti, a Román Ortodox Egyház (BOR) álláspontja az, hogy egy független vikariátust kellene létrehozni az ukrajnai románok számára BOR égisze alatt. Tárgyalások zajlanak, s ezek kétségtelenül bonyolultak, hiszen például a BOR független a román államtól, s a kárpátaljai, csernovci, dél-ukrajnai románok álláspontja mellett figyelembe kell venni az orosz, illetve a függetlenedni kívánó ukrán ortodox egyház törekvéseit is. A új bukaresti kormányzat az eddig is létező párbeszédet Kijevvel politikai szintre emelné, megoldásokat keresve a román kisebbség ügyében”.
Chifu rövid összegzése rendkívül pontosan foglalja össze a bukaresti vezetés jelenlegi stratégiáját az Ukrajnában élő románokkal kapcsolatban. Románia nem feledkezik meg róluk, a kétoldalú tárgyalásokon napirenden tartja a kérdést, de a háborús helyzetre, geopolitikai érdekere, a Moldovai Köztársasággal kapcsolatos prioritásaira való tekintettel, a kisebbségben élő román közösség ügyében kerüli a nyilvános állásfoglalásokat.
Felhasznált források:
https://hotnews.ro/analiza-cum-au-evoluat-relatiile-dintre-romnia-si-ucraina-din-1990-pna-n-prezent-80133
https://romania.europalibera.org/a/volodimir-zelenski-bucovina-nord-a-fost-ocupata-de-romani/30393313.html
https://www.dw.com/ro/analiz%C4%83-ce-vrea-rom%C3%A2nia-de-la-ucraina/a-73594348
https://www.digi24.ro/stiri/actualitate/mae-reactie-amara-la-noua-lege-a-minoritatilor-din-ucraina-care-limiteaza-drepturile-romanilor-este-regretabil-2193185
https://www.puterea.ro/liceele-romanesti-din-cernauti-romania-transmite-un-semnal-ferm-dar-tensiunea-creste/
https://maszol.ro/kulfold/Ciolacu-Kijevben-nincs-valtozas-az-ukranositast-celzo-torveny-ugyeben
https://maszol.ro/belfold/Marcel-Ciolacu-az-ukran-kisebbsegi-torveny-felulvizsgalatat-keri-Zelenszkij-elnoktol
https://www.dw.com/ro/discursul-revizionist-al-liderului-aur-claudiu-t%C3%A2rziu-preluat-cu-entuziasm-%C3%AEn-presa-ruseasc%C4%83/a-68120274
https://maszol.ro/kulfold/Revizionista-nyilatkozatok-Kijev-szerint-nem-kizart-hogy-egyeztetett-az-AUR-es-a-Mi-Hazank
https://www.digi24.ro/stiri/actualitate/sosoaca-vrea-ca-romania-sa-invadeze-ucraina-a-depus-un-proiect-de-lege-pentru-anexarea-mai-multor-teritorii-2289605
https://maszol.ro/belfold/Sosoaca-Romania-gyarmat-Ukrajna-illegalisan-birtokol-teruleteket
https://maszol.ro/belfold/Iulian-Chifu-Nagyon-jo-a-magyar-roman-viszony-INTERJU
