Vajon folytatja-e Románia Európa első amerikai technológiájú kis moduláris reaktorok (SMR) projektjét? A költségvetési hiánnyal, gazdasági problémákkal és politikai válsággal küzdő országban ellentét alakult ki a felbomlott kormánykoalíció két nagy pártja között arról, hogy milyen formában valósítható meg az ambiciózus román nukleáris stratégia. A vita érinti az Egyesült államokkal fenntartott viszonyt is.
Ilie Bolojan, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt vezetője szerint több mint 240 millió dollárt költöttek el eddig Doicești SMR-projektre, de a tényleges beruházás pedig több milliárd eurót igényelne. A nemrég bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott, jelenleg ügyvivő miniszterelnök arról is beszélt, hogy az előzetes számítások szerint az így termelt villamos energia ára magasabb lehetne a piaci árnál. Közölte: tájékoztatta az amerikai nagykövetséget a projekt alapos felülvizsgálatának szükségességéről.
Bogdan Ivan, a Szociáldemokrata Párt egyik legbefolyásosabb politikusa, volt energiaügyi miniszter viszont azzal érvelt, hogy a nukleáris projektek logikája nem hasonlítható össze hagyományos infrastrukturális beruházásokkal. Szerinte egy atomerőműnél nemcsak betonról, szerződésekről és területrendezésről van szó, hanem engedélyezésről, nukleáris biztonsági normákról, nemzetközi pénzügyi konstrukciókról, technológiai licencről és évtizedes stratégiai elköteleződésről. Mint mondta, a Doicești-projekt nem pártpolitikai kérdés, hanem Románia azon kevés energetikai ügyeinek egyike, amelyet amerikai republikánus, illetve demokrata adminisztrációk, illetve román nemzeti liberálisok és szociáldemokraták is támogattak.
Románia energetikai fordulóponthoz érkezett, amelyet a dekarbonizáció, a regionális energiapiacok ingadozása, valamint a szénalapú erőművi kapacitások pótlásának kényszere határoz meg. Ebben a kontextusban politikai egyetértés van abban, hogy a nukleáris energia az egyetlen olyan forrás, amely képes nagy mennyiségű, folyamatos, szén-dioxid-kibocsátás nélküli villamos energiát biztosítani. A központi kérdés tehát nem az, hogy Romániának szüksége van-e nukleáris energiára, hanem az, hogy milyen típusú nukleáris energia szolgálja legjobban közép- és hosszú távú érdekeit.
Előnyt jelent a technológiai folytonosság
A cernavodai atomerőmű tervezett 3-as és 4-es blokkja ugyanarra a CANDU technológiára épül, mint az 1-es és 2-es reaktor, amelyek már működésben vannak. Ez a technológiai folytonosság jelentős előnyt jelent: Románia már rendelkezik azokkal az emberi, intézményi és ipari kapacitásokkal, amelyek szükségesek ezen egységek biztonságos üzemeltetéséhez. Emellett a szabályozási keret kiforrott, a technológiai kockázatok pedig jól ismertek és kezelhetőek.
Az energiarendszerre gyakorolt hatás szempontjából a 3-as és 4-es blokk körülbelül 1400 MW stabil kapacitást adna hozzá, ami a nemzeti villamosenergia-fogyasztás több mint 10 százalékának felel meg. Ez erősítené Románia pozícióját regionális energiaexportőrként, és jelentősen csökkentené az importfüggőséget a csúcsidőszakokban. A fő hátrány a magas költség és a hosszú megvalósítási idő. A beruházás értéke meghaladja a 7–8 milliárd eurót, és az üzembe helyezés reálisan csak 2031–2032 után várható. Ugyanakkor a több mint 60 éves élettartam és a hatalmas energiatermelési kapacitás stratégiai alapberuházássá teszi a projektet, nem pedig rövid távú, alkalmi befektetéssé.
A doicești-i SMR-projekt, a kis moduláris reaktorok alacsonyabb kezdeti költségeket, rövidebb építési időt és rugalmasabb hálózati integrációt ígérnek. Emellett ideális megoldásként népszerűsítik őket a szénerőművek kiváltására és az energetikai átmenet támogatására az ipari térségekben. Az alapvető probléma az, hogy az SMR-ek jelenleg még globális demonstrációs szakaszban vannak. Nyugati típusú SMR jelenleg nem működik kereskedelmi méretben széles körben, és jelentősek a késedelmek, a költségtúllépések vagy a szabályozási módosítások kockázatai.
Románia az elsők között lenne, amely bevezeti ezt a technológiát, és ezzel együtt vállalná az úgynevezett „first mover” kockázatokat is. Az energiabiztonsághoz való hozzájárulás szempontjából egy, a doicești-ihez hasonló SMR csak néhány száz MW-ot biztosítana, ami nem elegendő az országos energiamérleg strukturális megváltoztatásához. Értéke inkább demonstrációs, ipari és diplomáciai jellegű, mintsem a tényleges energiatermelési volumenben rejlik.
Erősödő szerep
Míg a cernavodai 3-as és 4-es blokk megerősíti Románia szerepét mint érett európai uniós nukleáris szereplőjét és elmélyíti az együttműködést a hagyományos partnerekkel, például Kanadával és Franciaországgal, stabilitást és kiszámíthatóságot sugall egy energetikai bizonytalanságokkal terhelt régióban, addig az SMR-projekt Romániát az innováció központjaként és az Egyesült Államok stratégiai partnerévé pozicionálja a feltörekvő nukleáris technológiák területén. Utóbbi lehetséges előnyei közé tartozik a know-how átadása, egy új iparág kialakítása és a jövőbeni szakértelem exportja. Ezek az előnyök azonban attól függenek, hogy a technológia globálisan sikeressé válik-e.
Stratégiai szempontból az optimális megoldás nem kizárólagos választás. Szakértők szerint a cernavodai 3-as és 4-es blokkot abszolút nemzeti prioritásként kezelhető, mivel ezek biztosítják a szükséges volument, stabilitást és kiszámíthatóságot. Ezen egységek nélkül Románia elveszítheti azt a versenyelőnyt, amelyet jelenleg az energetikai térségben élvez. A doicești-i SMR-projektet inkább kísérleti projektként kell kezelni, korlátozott pénzügyi kitettséggel és világosan meghatározott tesztelési, tanulási és stratégiai pozicionálási célokkal. Nem szabad, hogy kiváltsa a hagyományos nukleáris beruházásokat, hanem hosszú távon kell azokat kiegészítenie, a technológia érésének függvényében.
Az állami tulajdonú román Nuclearelectrica nemrég hivatalos állásfoglalásában közölte, hogy a doicești-i kis moduláris reaktorok projektje „a nukleáris projektek fejlesztésére jellemző szakaszoknak megfelelően” halad, és az előzetes tanulmányok megerősítik, hogy a helyszín geotechnikai szempontból alkalmas. A vállalat hangsúlyozza, hogy a projektet a részvényesek döntései és nemzetközi értékelések támogatják, beleértve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vizsgálatait is.
A vállalat szerint a beruházási döntést 2026 februárjában fogadták el, olyan kiegészítő feltételek alapján, amelyek a partnerségekre és a finanszírozásra vonatkoznak, és amelyek jelenleg megvalósítás alatt állnak. A Nuclearelectrica azt állítja, hogy a RoPower Nuclear és az SNN csapatai jelenleg ezen feltételek teljesítésén dolgoznak, mind a vállalatok, mind a hatóságok felelősségi körében. „A doicești-i helyszín kiválasztására vonatkozó tanulmányokat elismert nemzetközi vállalatok készítették, figyelembe véve a területre vonatkozó nemzetközi szabályozásokat” – közölte a vállalat, hozzátéve, hogy az értékelések megfeleltek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nukleáris létesítményekre vonatkozó szabványainak.
Új befektetések, hitelek és támogatások
A műszaki szakaszokat illetően a Nuclearelectrica közölte, hogy a projekt áthaladt a FEED 1 és FEED 2 fázisokon, miközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség független missziói megerősítették az eredeti következtetéseket, ugyanakkor további intézkedéseket is javasoltak. A vállalat azt is közölte, hogy az SMR-projekt román–amerikai partnerségben valósul meg, és jelenleg a költségek, valamint a finanszírozási struktúra optimalizálásának szakaszában van, azzal a deklarált céllal, hogy a megtermelt energia versenyképes árú legyen. Többféle finanszírozási forrást terveznek bevonni, beleértve új befektetéseket, hiteleket és támogatásokat is.
A finanszírozással kapcsolatban a Nuclearelectrica rámutatott, hogy 4 millió euróval járult hozzá a RoPower Nuclear tőkéjéhez, hasonlóan magánpartneréhez. Emellett létezik egy, a részvényesek által jóváhagyott hitelkeret is, amelyet csak abban az esetben használnának fel, ha más finanszírozási források nem állnának rendelkezésre. A doicești-i SMR mini atomerőmű-projekt 6 kis méretű moduláris nukleáris reaktort jelent, amelyek egyenként 77 MW beépített kapacitással rendelkeznek. Ezek összesen 462 MW folyamatos termelést biztosítanának, több mint 95 százalékos kapacitáskihasználási tényező mellett.
Az Európai Bizottság szakértői a doicești-i kis moduláris reaktorok projektjét „különleges stratégiai jelentőségűnek” minősítették, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy jelentős különbségek vannak az európai és az amerikai nukleáris biztonsági megközelítések között. Emiatt szükségesnek tartják a kérdés további elemzését. A szakértők emellett az ellátási lánc európai dimenziójának megerősítését is sürgették, kiemelve, hogy a nem európai tervezésű technológiákra épülő projekteknek konkrét előnyöket kell felmutatniuk az európai ipar fejlődése és az európai nukleáris ipari autonómia szempontjából.
Horvátország is azon országok közé tartozik, amelyek vizsgálják a kis moduláris reaktorok fejlesztésének lehetőségét. Ante Šušnjar gazdasági miniszter 2025 januárjában kijelentette, hogy az SMR-technológiára épülő fejlesztéseket „mindenképpen Horvátország egyik alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásaként kell tekinteni”. A horvát miniszter hozzátette: „hamarosan konkrét lépéseket teszünk ebben az irányban”. Egy hónappal ezelőtt a Horvát Gazdasági Minisztérium keretében létrehozták a Nukleáris Energia Munkacsoportot, amely akadémiai, állami és magánszektorbeli szakértőkből áll. Feladatuk a nukleáris kapacitások fejlesztésére alkalmas lehetséges helyszínek elemzése lesz.
Kifogásol a Greenpeace
A munkacsoport képviselői szerint a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) a nukleáris energia jövőjének egyik kulcsfontosságú megoldását jelentik. A munkacsoport elemezni fogja az SMR-technológia pénzügyi és gazdasági aspektusait a hagyományos nagy atomerőművekkel összehasonlítva, annak érdekében, hogy Horvátország számára a lehető legjobb döntést hozzák meg. A Greenpeace Horvátország környezetvédelmi szervezet képviselői nem támogatják ezt a technológiát, mivel véleményük szerint az SMR-ek nagyon drágák, nehezen építhetők meg, és biztonsági kockázatokat hordoznak.
Bulgária évek óta érdeklődik a kis moduláris reaktorok bevezetése iránt. Ezeket lehetőségként tekintik a nagy villamosenergia-fogyasztók magánberuházási döntései szempontjából. Ugyanakkor ezen nagy fogyasztók jelentős része már komoly összegeket fektetett saját, megújuló energiaforrásokra épülő erőművek létrehozásába. Bulgária érdeklődését az SMR-ek iránt kormányzati szinten is megvitatták az Egyesült Államok és Dél-Korea képviselőivel.
Csehország energiaügyi tervei nagymértékben a kis moduláris reaktorok és a hagyományos nukleáris reaktorok kiépítésére támaszkodnak. Az ország energia- és klímatervének megfelelően a nukleáris energia részaránya a teljes energiafogyasztásban növekedni fog. A kormány célja, hogy az új nukleáris kapacitásokat egykori bányászati térségekben és használaton kívüli ipari területeken építse ki. Emellett elkötelezte magát az SMR-ek fejlesztése mellett a nagyvárosok közelében működő távhő-rendszerek támogatására is. A tervek szerint a cseh háztartások távhő-ellátásának akár egyharmada is származhatna ilyen moduláris reaktorokból.
A ČEZ energetikai vállalat – amelyben az állam többségi tulajdonos – és a kormány az első SMR-t a meglévő Temelín atomerőmű közelében tervezi telepíteni. A projektekhez a kormány és a ČEZ a Rolls-Royce SMR fejlesztővel kíván együttműködni. A Cseh Köztársaság tervei szerint összesen 3 gigawattnyi SMR-kapacitást kíván telepíteni. Vannak ugyan kritikus hangok is, amelyek szerint ezek a reaktorok költségesek, és építésük időtartama nehezen kiszámítható. Emellett nincs garancia arra sem, hogy a nukleáris technológiák valóban elérhető árú villamos energiát és hőenergiát biztosítanak. Ennek ellenére általánosságban a cseh közvélemény kedvezően viszonyul a nukleáris energiához.
Olaszország és Magyarország
Januárban Olaszországban egy együttműködési megállapodást (Memorandum of Understanding) írt alá az EDF, az Edison és az ENEA. A felek vállalták, hogy együttműködnek az SMR-ek fejlesztésében, amelyeket kulcsfontosságúnak tartanak az európai szinten kitűzött klímasemlegességi célok eléréséhez, valamint az energiarendszer biztonságának biztosításához. A megállapodás célja innovatív, kis léptékű nukleáris technológiák – például a kis moduláris reaktorok – bevezetése és fejlesztése. A dokumentum része továbbá a képzési programok, valamint a kutatók és doktoranduszok közötti tudáscsere előmozdítása is.
Ami Magyarországot illeti, tavaly novemberben Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök arról egyezett meg Donald Trump amerikai elnökkel, hogy az USA moduláris nukleáris erőművekhez kapcsolódó technológiát fog átadni Magyarországnak. A kormányfő úgy érvelt, hogy azért is fontos az SMR-ek hálózatra kötése Magyarországon, mert a jelentős ipari fejlesztések nagy mennyiségű többlet energiát igényelnek.
Felhasznált források:
https://maszol.ro/gazdasag/Romania-atomalkuja-Amerikaval-Doicesti-Cernavoda-es-az-energiafuggetlenseg-ara
https://www.money.ro/analiza-proiectul-smr-de-la-doicesti-vs-reactoarele-3-si-4-de-la-cernavoda/
https://stirileprotv.ro/stiri/actualitate/reactia-nuclearelectrica-in-cazul-proiectului-smr-de-la-doicesti-este-conform-planificarii-ca-buget-si-etape.html
https://www.digi24.ro/stiri/economie/energie/ce-proiectul-reactoarelor-de-la-doicesti-are-importanta-strategica-aparte-comisia-atrage-atentia-in-privinta-securitatii-nucleare-3781761
https://hotnews.ro/cat-este-de-sigura-construirea-mini-reactoarelor-de-la-doicesti-o-comparatie-cu-proiectele-de-dezvoltare-a-reactoarele-modulare-mici-din-croatia-bulgaria-cehia-si-italia-1931902
https://hu.euronews.com/my-europe/2026/03/11/tamogatja-az-europai-bizottsag-a-kis-modularis-atomeromuvek-telepiteset-ami-magyarorszagna
