Kőolajkészlet-válságban van Románia. A stratégiai kőolajtermék-készletek nincsenek az országban, azaz csak papíron léteznek. Románia egyre inkább importra szorul, 1990 után fokozatosan elvesztette jelentős termelői státuszát. A román statisztikai intézet (INS) adatai szerint 2025-ben a belföldi kőolajtermelés 7,5 százalékkal csökkent, és a fogyasztási igénynek csupán 22 százalékát fedezte, a fennmaradó részt importból pótolták. A kirobbant iráni háború és az emelkedő enrgiaárak miatt az ország nehéz helyzetbe került.
1990 után Románia elvesztette kiemelt státuszát a kőolajiparban, a belföldi termelés közel harmadára csökkent. Számos lelőhelyet intenzíven kitermeltek, és azok közel állnak a kimerüléshez. A régi kutak fenntartása magas költségekkel jár, az új kitermelésekbe történő beruházásokat pedig egy kevésbé vonzó adórendszer is visszatartja. Az ágazat fellendítése érdekében az ásványkincs ügynökség az elmúlt években tíz kutatási engedélyt adott ki négy magánvállalat számára. Emellett több feltárási területet is kijelöltek Dél- és Kelet-Romániában, a Partiumban és a Fekete-tengeren. Csakhogy még ha jelentős lelőhelyeket találnának is, a kitermelési folyamat működőképessé tétele hosszabb időt venne igénybe.
A benzin és a gázolaj ára folyamatosan emelkedik, a gázolaj ára elérte a lélektani 10 lejes (kb. 740 forintos) határt. Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület szakértője arra figyelmeztetett, hogy az iráni konfliktus kezdete óta a hivatalos jelentések szerint folyamatosan csökkent az ország stratégiai készlete, ami Románia számára rendkívüli sebezhetőséget eredményezett. Szerinte a román kőolaj „titkos” uniós tárolási helyei és a szállítási bürokrácia akár oda is vezethet, hogy a töltőállomások üzemanyag nélkül maradhatnak egy globális válság kellős közepén.
Az olajválság kezdete után közel két héttel kiderült, hogy a stratégiai kőolajtermék-készletek léteznek, de nincsenek az országban, azaz csak papíron vannak. Az átláthatóság hiánya a szakértő szerint úgy értelmezhető, mint „egy valós készlet- vagy ellátási probléma, amelyet a nyilvánosság elől eltitkolnak”. Romániának több mint kétmillió tonna üzemanyaga van stratégiai készletekben, és ezek 56,86 százaléka az ország területén található, a többi más EU-tagállamokban. A pontos helyszínek nem ismertek, arra hivatkozva, hogy energiabiztonsági okokból nem hozzák azokat nyilvánosságra.
Csökkent a belföldi termelés
Az üzemanyagok terén Románia paradox helyzetben van: a hazai kőolajtermelés csupán az ország szükségletének körülbelül egyötödét (20–25 százalákát fedezi, a fennmaradó részt importból biztosítják). 2025-ben a kőolajimport 7,6 százalékkal nőtt, részben a belföldi termelés csökkenése miatt. Másrészt a Románia által importált gázolaj mintegy 26 százaléka a Közel-Keletről származik, egy olyan ellátási forrásból, amely a Hormuzi-szoros helyzete miatt jelenleg akadozik vagy kockázatossá vált.
Bár Románia rendelkezik finomítói kapacitással (például a Petromidia és a Petrobrazi), de a feldolgozás nagyrészt tengeri útvonalakon érkező nyersanyagra épül. Ezek az útvonalak most nehezen biztosíthatók vagy akár blokkoltak, ami arra kényszeríti az üzemeltetőket, hogy drágább alternatív forrásokat keressenek. Ez a helyzet súlyos hatással volt az üzemanyagárakra.
A válsághelyzeti készleteket a jogszabályoknak megfelelően az ágazati vállalatok biztosítják, amelyek egyben az országba történő szállításért is felelősek. 2025 augusztusában az energiaügyi minisztérium engedélyezte 80 ezer tonna kőolaj és 30 ezer tonna gázolaj kivonását a vészhelyzeti készletekből, az OMV Petrom kérésére. A döntést azért hozták meg, hogy biztosítsák a Petrobrazi finomító működésének folyamatosságát, miután egy Romániába érkezett azeri kőolajat szállító hajóról kiderült, hogy szerves kloridokkal szennyezett.
Románia az Európai Unió harmadik legnagyobb kőolajtermelője Olaszország és Dánia után, 2024-ben körülbelül hárommillió tonnás termeléssel. Ennek az előnynek azonban nincs hatása a benzin és a gázolaj kútárára. Az Intelligens Energia Szövetség elemzése szerint az üzemanyagok ára sokkal kevésbé függ a hazai termeléstől, és sokkal inkább az olajpiac működésétől, a finomítási és logisztikai költségektől, valamint – különösen – a magas adóterhektől, amelyek a végső ár több mint felét is kitehetik. Románia finomítói nem képesek bármilyen típusú kőolajat feldolgozni többletköltség vagy hatékonyságcsökkenés nélkül. A helyben kitermelt és az importált kőolaj „keveréke” közvetlenül befolyásolja az üzemanyagok előállítási költségét. Ezek a műszaki és logisztikai költségek végül megjelennek a járművezetők által a kutaknál fizetett árban.
Idén emelték a jövedéki adót
A jövedéki adó és az általános forgalmi adó (áfa) a benzin végső árának több mint 55 százalékát teszi ki Romániában. A jövedéki adó literenként fix összeg, függetlenül az olaj árától, az áfa pedig az adóval növelt értékre is alkalmazandó, ami tovább erősíti az árra gyakorolt fiskális hatást. A 2026. január 1-jei jövedékiadó-emelés és a 21 százalékosra növelt standard áfa-kulcs tovább erősítette ezt az arányt, ami Románia helyezését feljebb tolta az európai árlistákon, még ha a szint továbbra is alacsonyabb is marad a nyugat-európai vagy északi országokéhoz képest, ahol az adóteher még magasabb.
A Románia területén feldolgozott kőolaj több mint 77 százaléka importból származik. A romániai finomítókba tavaly összesen mintegy 11,4 millió tonna kőolaj érkezett, ebből Románia hazai kőolajtermelése 2,5 millió tonnát tett ki. Az üzemanyag- és kőolajtermék-fogyasztás belföldi fedezése érdekében Románia több mint 8,9 millió tonna kőolajat importált. Ez azt jelenti, hogy az ország körülbelül háromszor annyit hozott be a határain túlról, mint amennyit termelt.
Az import teljes értéke meghaladta a 4,15 milliárd eurót. Kazahsztán messze a legfontosabb kereskedelmi partner ezen a területen, 5,4 millió tonna szállítással, közel 2,48 milliárd euró értékben. Ez az összeg az összes kőolajimport értékének több mint 50 százalékát teszi ki. A második helyen Azerbajdzsán áll, 1,4 millió tonnával, körülbelül 715 millió euró értékben, ezt követi Líbia, amely közel 800 ezer tonnát szállított, mintegy 390 millió euróért. Románia más államokból is importál kőolajat, a mennyiségek jelentősen kisebbek. A releváns beszállítók között szerepel Guyana (440 ezer tonna, 215 millió euró), Norvégia (415 ezer tonna, 189 millió euró) és Elefántcsontpart (205 ezer tonna, 100 millió euró).
Románia tavaly 2,09 millió tonna standard gázolajat importált, és 984 ezer tonnát exportált. Törökország volt a fő beszállító, mintegy 680 ezer tonnával, 423,7 millió euró értékben. A második fontos partner Szaúd-Arábia, ahonnan 280,8 millió euró értékű mennyiség érkezett. India is egy fontos beszállító volt tavaly, 247,4 millió euró értékben. Az Európai Unión belül Görögország a legnagyobb szállító, 166,4 millió eurós értékű szállítással Románia számára. A gázolajexport fő célországa Moldova, amely a mennyiség 60 százalékát fogadta be (592 ezer tonna, 378 millió euró értékben). Románia emellett exportált gázolajat Ukrajnába, Bulgáriába és Szerbiába is. Keleti szomszédunk benzint is exportál, főként a régió országaiba. A legnagyobb export Moldovába irányult, 221,8 millió euró értékben. Emellett jelentős mennyiség jutott Georgiába (139 millió euró) és Gibraltárra (239 millió euró).
Gondok a finomítók körül
Ami finomítókat illeti, az OMV Petrom megerősítette, hogy a Petrobrazi egyik egységét körülbelül két hétre leállítják tervezett műszaki beavatkozások céljából. A vállalat hangsúlyozta, hogy a munkálatok szükségesek a berendezések biztonságos és optimális működésének fenntartásához. Bár a termelési volumen pontos hatását nem közölték, a finomító kihasználtsága magas, több mint kilencven százalékos marad. A helyzetet bonyolítja a Petrotel Lukoil tartós leállása is, amelyet eredetileg tavaly ősszel tervezett karbantartás miatt állítottak le, majd az amerikai szankciók miatt zárva maradt. Az energiaügyi minisztérium szerint ez a leállás mintegy 21 százalékkal csökkentette az ország üzemanyag-termelési kapacitását, a hiányt importtal fedezik.
Rövidesen újraindul két román kőolajfinomító, a Petromidia és a Vega. A finomítókat kb. egy hónapja állította le a tulajdonos, a Rompetrol, karbantartás céljából. A Petromodia az ország legnagyobb olajfinomítója, s európai viszonylatban is a jelentősek közé tartozik. A tengerparton, Konstanca közelében található létesítmény tavaly 5,9 millió tonna kőolajat dolgozott fel. Ebből 1,7 millió tonna benzint és 3,1 millió tonna gázolajat és kerozint állított elő. A termékek 61 százaléka a belföldi piacra került. Az elkövetkező időszakban a gázolajtermelés teljes egészében az országban marad, a kormány ugyanis ideiglenesen megtiltotta az exportot.
Felhasznált források:
https://www.libertatea.ro/stiri/productie-petrol-romania-scazut-trei-ori-din-1990-titei-romanesc-doar-22-la-suta-din-consum-5665633
https://adevarul.ro/economie/expert-in-energie-in-patru-saptamani-romania-2515474.html
https://www.digi24.ro/stiri/economie/energie/romania-este-al-treilea-producator-de-titei-din-ue-de-ce-nu-se-vede-acest-avantaj-in-pretul-carburantilor-3604755
https://hotnews.ro/razboiul-din-iran-si-preturile-cat-de-dependenta-este-romania-de-importurile-de-titei-si-din-ce-tari-cumpara-2184194
https://www.profit.ro/povesti-cu-profit/energie/singura-rafinarie-activa-din-romania-intra-in-mentenanta-si-isi-reduce-productia-in-plina-criza-a-petrolului-22379994
https://www.libertatea.ro/stiri/productie-petrol-romania-scazut-trei-ori-din-1990-titei-romanesc-doar-22-la-suta-din-consum-5665633
https://maszol.ro/gazdasag/Ujraindul-a-legnagyobb-hazai-olajfinomito
