2022. február végén ukrán állampolgárok millió hagyták el otthonaikat és indultak el nyugat-európai, valamint közép-kelet-európai országokba a harcok elől. Az eddigi becslések szerint a legtöbb ukrán állampolgár ma Németországban él, több mint 1,2 millió fő. Ezt követi Lengyelország és Csehország, ahol összesen több mint 1,4 millióan találtak új otthonra. Az elmúlt három év során az ukrán menekültek integrálódtak az egyes fogadó országok társadalmába, számos esetben a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban sikerrel tudtak elhelyezkedni. Helyzetük változása mellett az egyes államok gazdaságaira gyakorolt hatásait is érdemes számba venni, hiszen egyre inkább hozzájárulnak többek között a lengyel és a cseh növekedéshez. Elemzésünkben az ukrajnai menekültek jelenlegi helyzetének áttekintése mellett a lengyel és cseh munkaerőpiacra gyakorolt hatásaikat is elemezzük. Kitérünk arra is, hogy 2023-ban és 2024-ben a menekültek segítségével mennyivel tudott bővülni a lengyel gazdaság.
Az ukrajnai háborús menekültek Európában 2022-től napjainkig
A 2022. február végi események hatására nemcsak egy pusztító háború bontakozott ki Oroszország és Ukrajna között, de emberek millió kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonaikat és jellemzően, nyugat- és közép-kelet-európai országokban keressenek menedéket. A háború első napjaiban a legtöbb híradás a menekültek hatalmas tömegét mutatta be, amint, sokszor a célállomást még nem ismerve, próbálják felmérni lehetőségeiket. A harcok következtében Németország, Lengyelország, Csehország felé indultak meg a legnagyobb ukrán tömegek. 2022 óta is ebben a három európai országban él a legtöbb ukrán menekült.
1. ábra: A regisztrált ukrajnai menekültek száma az egyes európai országokban 2022. februártól 2025. májusáig (főben megadva). Adatok forrása: UNHCR, 2025.
Azon túl, hogy a határokat átlépve több mint 5 millió ukrán próbált szerencsét, a háború első időszakában jelentősen megnőtt a belső menekültek aránya is. Sokan úgy döntöttek, hogy egyenlőre nem külföldön, hanem az országon belül, a harcok által nem, vagy kevésbé sújtott térségekben telepednek le. A belső migráció Ukrajnában nem tekinthető kiemelkedőnek a háború előtti időszakot tekintve, 2021. decemberében 850 ezer fő vándorolt a határokon belül (Andrle, 2025). Figyelembe véve az ország akkori becsült népességét, ami 44,3 millió főre tehető, ez az arány elenyésző. 2022 tavaszától azonban jelentősen megélénkült azok száma, akik belső menekültekké váltak Ukrajnában:
- 2022 márciusában 6,48 millió fő, 2022 áprilisában 7,71 millió fő volt az áttelepülők száma az országon belül (Andrle, 2025).
- 2022 év végén 5,91 millió főt tett ki az érték,
- de még 2024 decemberében is sokan, 3,67 millióan döntöttek az országon belüli költözés mellett (Andrle, 2025).
A belső és a külföldre menekültek között számos hasonlóság megfigyelhető: lakhatási és munkahelyteremtési kérdésekkel szembesültek, alkalmazkodniuk kellett egy új társadalmi közegbe. A belső menekültek nagy előnye volt, hogy nem kellett nyelvet tanulniuk. Külföldre vándorolt társaik ezzel szemben a nyelvi nehézségekkel, továbbá a többségi társadalmon belüli kisebbségbe kerüléssel is meg kellett küzdjenek.
Ritkán esik szó arról, hogy egy háború elől menekülő személy egészen pontosan mi alapján dönt a célország mellett. A szakirodalom is főként a gazdasági célú menekültekkel foglalkozik, mindeddig kevés tanulmány és kutatás született arról, hogy egy ilyen szituációban lévő személy hogyan hoz döntést, életének további színhelyéről. Egy háború előli menekülés esetében a felfokozott pszichológiai nyomás, a gyors döntéskényszer, valamint családok esetében a mielőbbi stabilitás megtalálása kulcsfontosságú. De Jong, valamint Haug is rámutat arra kutatásában, hogy milyen kiemelkedő szerepe van a célország megválasztásakor a társadalmi hálózatoknak, közösségeknek (De Jong, 2000.; Haug, 2008). Egy olyan országba tehát, ahol nagyobb a forrásország etnikuma, szívesebben vándorolnak ki az érintett állampolgárok. Jelen esetben ez igazolást is nyert, hiszen a legnagyobb ukrán etnikumok Lengyelországban és Csehországban vannak jelen a közép-kelet-európai államok közül.
Ugyanakkor a társadalmi háttér mellett a gazdasági szempontokat is figyelembe veszik a menekültek, (Matsui – Raymer, 2020.; Van Hear et.al., 2018), többek között azok a szociális hálók adta lehetőségeket, amelyek révén az új országban ki tudják majd alakítani új életüket. A döntés során a menekültek sokszor nem célországot választanak először, inkább tranzitországot, ahonnan később folytathatják útjukat (Ślęzak, 2019.; Urry, 2002.; Ben Ezer – Zetter, 2015). Az ukrán menekültek esetében ilyen tranzitország volt Magyarország is, ahol, immár távolabb kerülve a háborútól, nyugodtabb körülmények között, végig tudták gondolni, hogy merre folytassák az életüket. A társadalmi és gazdasági döntéseken túl a menekültek esetében más tényezők is szerepet játszanak a célország választásában. Ilyen többek között a földrajzi közelség az anyaországhoz (Zamyatina – Yashunsky, 2016.; Labrianidis és Sykas, 2009.; Neumayer, 2005). A kulturális közelség szintén vonzó erővel bírhat, a szláv kultúrák egymáshoz hasonló részei így meghatározóak voltak az ukrán menekülthullám számára is (Kastenholz, 2010.; Tubajdi – Nijkamp, 2018.; Belot – Ederveen, 2012). Tubajdi és Nijkamp arra is rámutat, hogy azokat az országokat választják inkább a menekültek, amelyekkel az anyaországuk is jó kapcsolatot ápol (Tubajdi – Nijkamp, 2018).
A társadalmi háló, a szociális biztonság és a gazdasági érvek mellett a menekültek a kulturális közeghez való hasonlóság miatt is dönthetnek egy-egy célország mellett. Ukrajna szempontjából Csehország és Lengyelország is, a szláv hagyományok, a hasonló nyelvi gyökerek, így összességében a kulturális helyzet miatt kiemelkedik a célországok közül. Hofstede kulturális dimenziókkal foglalkozó munkájában úgy fogalmazza meg a kultúrát, mint „az agy kollektív programozása, amely megkülönbözteti az emberek csoportjait egymástól” (Hofstede, 1980). Hofstede összesen öt dimenziót alakított ki, amelyekben a nemzeti kultúrák eltérnek egymástól:
- hatalmi távolság,
- bizonytalanság elkerülése,
- kollektivizmus/individualizmus,
- férfiasság/nőiesség,
- rövid/hosszú távú orientáció (Hofstede, 1980).
A számításai alapján az országoknál mindegyik dimenzióhoz hozzárendelt egy index számot 0-100-ig. Az indexértékek alapján az egyes kultúrák közötti különbségek megérthetők, és az országok elhelyezhetők a mátrixokban. 2010-ben egy hatodik dimenzió is bekerült a listába, ez az engedékenység indexét határozza meg. Ugyan a dimenziórendszer elméletetet sok kritika érte annak első megfogalmazása óta, mégis ez adja az egyik legátfogóbb keretet ahhoz, hogy a kulturális különbségeket megértsük és értékeljük. Az ukrajnai menekültek esetében ha tudatosan nem is, de tudat alatt mindenképpen olyan célország választása volt a fókuszban, amely a listán szereplő tételeket megfelelően képviselte.
1.táblázat: Lengyelország és Csehország értékelése a Hofstede által kidolgozott dimenziók rendszerében. Adatok forrása: Clearly Cultural, 2025.
A táblázat adataiból is jól kiolvasható, hogy a lengyel és a cseh indexek között jelentős a hasonlóság a legtöbb területen. A legnagyobb eltérés a bizonytalanság elkerülése (UAI) indexnél figyelhető meg. Ennél az indexnél azt mérik, hogy milyen mértékű a szabályokhoz való ragaszkodás, mennyire képesek az egyének tolerálni a környezet változékonyságából, az esetleges kiszámíthatatlan helyzetekből adódó bizonytalanságot (Rekettye, et.al., 2016). Azokban az országokban, ahol magas az index, ott magasabb a szorongás és a stressz szintje, érzelem rejtegető, túlszabályozott, innovációnak ellenálló, formalizált keretek között zajlik a mindennapi élet. Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy Lengyelországból sok ukrán menekült távozott Németországba, ott ugyanis 65 pont az index értéke. Nem állítható, hogy az ukrán menekültek tanulmányozták volna az indulás előtt Hofstede indexsorát, mindazonáltal döntéseik meghozatalában sok szempontból visszatükröződnek a listában bemutatott dimenziók.
A 2022. február óta eltelt több mint három év során a legtöbb menekült ukrán állampolgár megtalálta számításait a választott országban. 2024. áprilisi adatok szerint 1,2 millió ukrán visszatért Ukrajnába, a korábbi menekültek közül, 5,1 millióan azonban továbbra is Európa-szerte élnek (UNHCR, 2025). Három év alatt megváltozott a legfőbb célországok szerkezete: míg a háború kitörésekor a legtöbb menekült Lengyelországba utazott, addig 2025 tavaszára már Németország lett a legnagyobb befogadó (UNHCR, 2025). Lengyelországban a harcok elején 1,6 millió ukrán keresett menedéket, számuk ma az egy milliót sem éri el, sokan inkább Németországba költöztek át, de megfigyelhető a tengeren túlra utazás is.
2. ábra: 1 000 lakosra jutó ukrán menekültek száma 2025. júniusában az egyes célországok szerint (főben megadva). Adatok forrása: UNHCR, 2025.
Az egy főre jutó menekültek számát tekintve Csehország vezeti az EU rangsorát, 1 000 lakosra körülbelül 35 ukrán ideiglenes védelemmel rendelkező személy jut (UNHCR, 2025). Kiemelkedik a listából Moldova, ahol ezer lakosra 56,2 ukrán menekült jut, ami a teljes moldovai lakosság 20%-át teszi ki. Az EU területén az ukrajnai menekültek jelenleg is az Ideiglenes Védelem rendszert vehetik igénybe, amely segítségével egy különleges menekültügyi státusz illeti meg őket. Ennek révén hozzájuthatnak menedékhez, szociális segélyhez, orvosi ellátáshoz, gyermekek oktatásához, valamint úgy vállalhatnak munkát, hogy ahhoz nem kell munkavállalói engedélyt igényelniük.
Az ukrajnai menekültek számára 2022 óta Lengyelország helyett immár Németország az elsődleges célpont. Ennek hátterében már gazdasági elemek is meghúzódnak, hiszen a német munkabérek magasabbak, illetve az erősebb szociális háló stabilabb lehetőségeket biztosíthat számukra, mint Lengyelországban. Mindazonáltal az elmúlt három év során a Lengyelországban maradt ukrán állampolgárok jelentősen megmozgatták a lengyel gazdaságot és munkaerőpiacot is. Míg itt érezhető pozitív változások indultak be, addig Csehországban, a nagyszámú menekült ellenére, ennek fordítottja igaz. Az elemzés további részében az ukrán menekültek lengyel és cseh gazdaságra gyakorolt hatásait tekintjük át, fókuszba helyezve a munkaerőpiaci változásokat az egyes országokban.
Ukrán menekültek a lengyel munkaerőpiacon
Lengyelország bevándorlás- és menekültügyi politikájában 2015 óta változás figyelhető meg, amely a posztszovjet térség államaiból érkezőket részesíti előnyben a közel-keleti külföldiekkel szemben (Czechowicz, 2022). A korábbi Szovjetunió területéről érkezőket sok esetben a lengyel munkaerőpiac megoldásaként tartották számon, ezért a 2000-es évek eleje óta könnyített tartózkodási és munkavállalási lehetőségeket biztosítanak számukra. A 2022. februári eseményeket követően Lengyelország megnyitotta határait az ukrán háború elől menekülők előtt, ezen döntés mögött azonban kevésbé a gazdasági, inkább a közös történelmi múlt, a kulturális hasonlóságok álltak. A háború elhúzódása azonban nyilvánvalóvá tette, hogy az országban letelepedő ukrán állampolgárok munkavállalása kedvezően képes hatni a lengyel gazdaság teljesítményére is.
A kezdeti nehézségek – nyelvtudás, képzettség, lakhatás – áthidalása után, jellemzően 2023. második felére a Lengyelországban tartózkodó ukrajnai menekültek helyzete stabilizálódni kezdett. A legtöbb menekült sikeresen talált állást a munkaerőpicon, amely ugyan sok esetben nem a korábbi képzettségének felel meg, mégis elegendő ahhoz, hogy a megélhetést biztosítsa számukra. Míg 2023-ban a lengyelországi ukrán menekültek háztartásának jövedelmét 74%-ban tette ki munkabér, addig egy évvel később már 76%-os volt ez az arány (Deloitte, 2025). Ez egyben azt is jól mutatja, hogy a lengyel munkaerőpiacon való megmaradásuk tartós, valamint, hogy a bevételeik legnagyobb részét munkabér és nem segély vagy állami támogatás teszi ki.
3. ábra: A Lengyelországban élő ukrán menekültek munkaerőpiaci státusza 2023-ban és 2024-ben (százalékban kifejezve). Adatok forrása: Deloitte, 2025.
A lengyelországi ukrán menekültek munkaerőpiaci státusza 2023-2024 között szintén pozitívan változott. A foglalkoztatottak aránya 2024. május-júniusi felmérés szerint az előző év július-augusztusához képest 8%-kal emelkedett (Deloitte, 2025). Ezzel együtt a jelzett időszakban 5%-kal csökkent a munkanélküliek, és 3%-kal az inaktív státuszú menekültek aránya a lengyel munkaerőpiacon (Deloitte, 2025). Ezek az adatok egyben azt is alátámasztják, hogy Lengyelországban mára a legtöbb ukrán menekült talált megfelelő munkát, kicsi azok aránya, akik állás nélkül maradtak. Az inaktív státuszú munkavállalók esetében a leggyakoribb ok, amiért nem helyezkedtek el, az a családi állapot (egyedülálló szülő, aki gyermekét még nem tudta intézményben elhelyezni annak kora miatt), valamint esetleges rokkantság, betegség miatti háttér.
A munkaköröket tekintve a legtöbb ukrán menekült továbbra is olyan szakmában dolgozik, amelyhez különösebb képzettség nem feltétel (38%), gyártási-összeszerelési feladatokat lát el (13%), valamint javítási szolgáltatásokat végez (12%) (Deloitte, 2025). Vezető pozícióba mindössze az ukrán menekültek körülbelül 2%-a került Lengyelországban (Deloitte, 2025). Az adatokat érdemes összevetni a Lengyelországban tartózkodó, már a háború előtt az országban élő ukrán etnikuméval is. Esetükben 32-35% közé tehető azok aránya, akik képzettséget nem igénylő munkát végeznek, de jóval magasabb, 25% körüli a gyártási-összeszerelési feladatokat ellátó dolgozók aránya (Deloitte, 2025). A vezető pozíciókat azonban közel ugyanannyain töltik be közülük, mint a 2022 utáni menekültek közül, itt is 2-3% közötti ez az érték (Deloitte, 2025).
A munkabérek tekintetében az ukrán menekült munkavállalók Lengyelországban 2024-ben havonta átlagosan nettó 3 800 PLN-t kerestek, ami körülbelül 353 ezer forintnak felel meg. A férfiak esetében jellemzően magasabb munkabér figyelhető meg itt is. A női menekültek nettó medián bére 6%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. Ez az érték a teljes lengyel munkaerőpiachoz viszonyítva azonban még magasabb, 7%-os eltoldódást jelent (Deloitte, 2025). A legmagasabb béreket 2024-ben az ukrán menekültek a szállás- és vendéglátás (4 216 PLN – kb.390 ezer forint.), az építőipar (4 198 PLN – kb. 390 ezer forint), az egyéb szolgáltatási szektor (3 962 PLN – kb.368 ezer forint), valamint a gyártási ágazatban (3 916 PLN – kb. 364 ezer forint) kereshették (Deloitte, 2025). Legkevésbé az oktatásban dolgozó menekültek jártak jól, ők átlagosan 3 500 PLN-t vihettek haza 2024-ben, ami hozzávetőlegesen 325 ezer forint körüli összegnek felelt meg (Deloitte, 2025).
Ukrán menekültek hatása a lengyel gazdaságra
A menekültek munkaerőpiaci lehetőségei hosszú távon a teljes nemzetgazdaságra hatással vannak, így Lengyelország esetében is mérvadó, hogy az itt élő ukrán állampolgárok mennyire tudnak elhelyezkedni az országban. Lengyelország számára az Ukrajnából beáramló munkaerő mindeddig kedvező hatással járt: a foglalkoztatási adatok az elmúlt években stabil növekedést mutatnak, ezzel együtt tovább csökkent az addig is alacsony szinten lévő munkanélküliég.
4. ábra: A lengyel foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása 2017-2024 között (százalékban kifejezve). Adatok forrása: Statistical Office of Poland, 2025. IMF, 2025.
A 2022-es háború kirobbanása miatt Lengyelországban letelepedő ukrán menekültek nagy száma ellenére a munkanélküliségi ráta nem emelkedett meg, sőt, a 2021-es évi adathoz képest 0,5 százalékpontos csökkenést jelzett (IMF, 2025). Ez a jelenség annak volt köszönhető, hogy az ide érkezők nagyobb része jóformán azonnal munkába tudott állni, így a teljes évre vonatkozó adatokban nem mutatkozik meg a hirtelen beáramló tömeg. A munkanélküliségi adatok folyamatos javulást mutatnak, bár a 2023-as 2024-es év azonos szintet jelez, mégis jelentős csökkenés ez az érték a korábbi, 2020-as adathoz képest. A foglalkoztatási ráta értékei szintén azt támasztják alá, hogy az országban tartózkodó menekültek ugyancsak hatással voltak a javuló tendenciára. Azok a félelmek, amelyek szerint a munkát kereső ukránok miatt a lengyel állampolgárok kilépnek a munkaerőpiacról vagy csökkennének a reálbérek a túlzott munkaerő kínálattól, alaptalannak bizonyultak.
Az ukrán menekültek belépése a munkaerőpiacra természetesen a lengyel termelési értékek bővülését is magával hozta. A lengyel GDP-adatokban mindez ugyancsak visszatükröződött: 2022-ben 1,5%-os, 2023-ban 2,3%-os, 2024-ben pedig az eddigi becslések szerint 2,7%-os gazdasági növekedést tudott elérni Lengyelország köszönhetően, melyben jelentős szerepet kapott a plusz munkaerő (Deloitte, 2025). A menekültek szerepe tehát nem elhanyagolható a GDP szempontjából: egyrészt hozzájárulnak a gazdasági termeléshez mint munkavállaló vagy vállalkozó, valamint növelik a munkaerő kínálatot is. Másrészt fogyasztóként is jelen vannak az országban, ezáltal fellendítik a keresletet.
5. ábra: A Deloitte D. Climate modell eredményei az ukrán menekültek beáramlásáról, valamint azok gazdaságra gyakorolt hatásairól (százalékban kifejezve). Adatok forrása: Deloitte, 2025.
A GDP és a munkanélküliség/foglalkoztatás mellett érdemes más területeken is megnézni a menekültek gazdasági hatását. A Deloitte modellje szerint a központi bevételek 2024-ben 2,94%-kal nőttek hatásukra, a reálbérek esetében pedig nem történt változás. A hosszú távú becslések szerint, amennyiben a jelenlegihez hasonló számban maradnak ukrán állampolgárok az országban, akkor 2030-ra a központi bevételek 2,73%-kal növekedhetnek, a reál munkabéreknél 0,24%-os emelkedést, míg a GDP-nél 3,21%-os bővülést érhetnek el a segítségükkel (Deloitte, 2025). A munkanélküliségi ráta 0,1%-kal csökkenhet.
A modell tehát egyértelműen azt mutatja, hogy a több mint 900 ezer ukrán munkavállaló jó hatással van a lengyel gazdaságra, mindazonáltal a modell nem számolt az idén kibontakozó autóipari és ipari krízissel, ami egész Közép-Kelet-Európa ipari teljesítményére hatással van. Tekintettel a Lengyelország és Németország közötti gazdasági függőségre, a német adatok romlása meghatározó a lengyel gazdaságban is. Emellett érdemes azt a tényt is figyelembe venni, hogy a háború ugyan jelenleg elhúzódik, de egy lehetséges béke vagy fegyverszünet minden bizonnyal hatással lesz a most külföldön tartózkodó ukránok hosszú távú terveire is. A Migration Policy Institute felmérése alapján a ma külföldön tartózkodó ukránok jelentős része az Ukrajnába való visszatérés mellett döntene béke vagy fegyverszünet esetén. A Lengyelországban tartózkodók 45%-a, a Csehországban élők 42%-a válaszolt a felmérésben igennel arra a kérdésre, hogy béke esetén – annak ellenére, hogy már kialakított egy stabil egzisztenciát más országban – visszamenne ismét Ukrajnába (Sohst, et.al., 2024). Mindez pedig, függetlenül attól, hogy a háború már három éve zajlik, hosszú távon is meghatározó lehet a lengyel gazdaság számára.
Ukrán menekültek a cseh munkaerőpiacon
A térség államai közül Lengyelország után Csehországot választották a legtöbben az ukrajnai menekültek közül. A háború 2022-es kezdete óta több mint 610 ezer ukrán állampolgárt fogadott be Csehország, a jelenlegi adatok szerint pedig 374 310 menekült él az országban (UNHCR, 2025). Az ideiglenes védelmi státuszt itt is megkapták az arra jogosult ukrán állampolgárok, emellett pedig számos segítséget kaptak az államtól az integrációhoz. Többek között a cseh állam támogatást nyújt azoknak a cseh állampolgároknak, akik magánháztartásukba vagy saját tulajdonú ingatlanukba elszállásolják a menekülteket. Az egyetemeken ingyenes oktatást biztosítanak a menekült diákoknak, valamint részleges ösztöndíjat is igénybe vehetnek (Amit, et.al., 2024).
Ez a hozzáállás a cseh állam részéről hasonló, mint a lengyeleknél is megfigyelhető volt. A döntő változást itt is 2015, valamint az ekkor zajló európai menekültválság hozta meg, mivel Csehország megtagadta a közel-keleti menekültek befogadását (Jelínková, 2019). Az egyes kutatások a téma kapcsán azt mutatták ki, hogy az európai államok közül Csehország a legkevésbé toleráns és elfogadó a muszlim vallást és kultúrát képviselőkkel szemben, inkább nyitott a képzettségben kevésbé fejlett kelet-európaiak irányába (Černá, 2018.; Balibar, 2008.; Walach, 2022). Ukrajna mind kulturális, mind nyelvi szempontból előnyösebb helyzetben volt, így az érkező menekültek előtt Csehország megnyitotta határait. Hatással volt erre a nyitottságra a történelmi múlt is, amelyben mindkét fél részéről Oroszország mint agresszor jelent meg.
Az ukrajnai menekültek a cseh munkaerőpiacon viszonylag gyorsan el tudtak helyezkedni. 2022 végén a teljes cseh foglalkoztatottság 1,4%-át a háború elől menekült ukránok tették ki, vagyis több mint 70 ezer fő (Ministry of Labour and Social Affairs, 2023). Ez az arány azonban egyenlőtlenül oszlott meg az egyes területek és iparágak között, így voltak olyan régiók az országon belül, ahol a teljes foglalkoztatás 3-3,2%-át is az ukrán menekültek adták (Ministry of Labour and Social Affairs, 2023). A befogadott menekültek túlnyomó többsége itt is kiskorú és nő volt, 120 ezer fő pedig aktív korú, tehát azonnal tudott munkát vállalni. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy a Csehországba érkező ukrán menekültek jellemzően magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, mint a cseh lakosság. Felsőfokú végzettséggel például 35-49%-uk rendelkezett, ami a cseh 18%-os átlag fölött van jelentős mértékben (Postepska – Voloshyna, 2025).
Az egyes iparágakat tekintve hasonló képet láthatunk az ukrán menekültek foglalkoztatását illetően, mint Lengyelországnál. A feldolgozóipar az egyik legnagyobb munkaerő felszívóként a női menekültek 29%-át, a férfiak 31%-át foglalkoztatja. A nők esetében magas az adminisztratív és szolgáltatást támogató munkahelyek aránya (33%), a férfiaknál pedig az építőipari (31%) állások (Postepska – Voloshyna, 2025). Kisebb arányban a szálláshely- és vendéglátás (8%), a szállítás és raktározás (7%), továbbá a jármű kereskedelem és javítás (7%) ágazatokban is sikerült elhelyezkedniük az ukrán állampolgároknak (Postepska – Voloshyna, 2025). A letelepedési célpont kiválasztásánál a munkahelyek mellett az ukrán menekültek számára fontos tényező volt a már ott lévő ukrán diaszpóra. Csehországban a háborút megelőzően is jelentős ukrán kisebbség élt, így a 2022-es események után sokan már úgy érkeztek az országba, hogy volt ott családtagjuk, barátaik, akik segítségével a munkakeresést, lakhatást meg tudták oldani. Gyors elhelyezkedésük tehát egyrészt a társadalmi háló szélessége, másrészt az érintett iparágakban már hosszabb ideje meglévő munkaerőhiány miatt volt sikeres.
A munkabérek tekintetében a legtöbb ukrán állampolgár Csehországban eredeti képzettségéhez képest alulfizetett állásokban van. 2022 augusztusára a menekültek 44%-a a korábbi foglalkozásánál alacsonyabb szintű munkakörökben dolgozott, gyakran speciális szakmákról alacsony képzettséget igénylő fizikai munkára váltva (Kavanová et al. 2022b). A menekültek körében a leggyakoribb munkakörök a termék- és berendezés-összeszerelők, az építőiparban, a termelésben és a szállításban segédmunkások, illetve az állógép-kezelők voltak (EURES 2023). 2023-ban az átlagos munkabére egy menekült ukrán állampolgárnak Csehországban 20-24 ezer CZK (cseh korona) volt, ami 390 ezer forintnak felel meg (UNHCR SEIS, 2025). Egy évvel később ez az érték már 29 ezer CZK-t tett ki (kb. 468 ezer forint), tehát látható növekedés figyelhető meg a menekültek munkabéreiben is. A cseh minimálbér 15 ezer CZK körül alakul (kb. 242 ezer forint), egy cseh állampolgár átlagos munkabére pedig 44 ezer CZK volt (kb. 711 ezer forint) 2024-ben (UNHCR SEIS, 2025).
Ukrán menekültek hatása a cseh gazdaságra
A menekültek kapcsán az egyik legtöbbet elhangzott tényező, hogy az állam számára mekkora költséget jelent az adott országban tartózkodásuk finanszírozása. Csehország esetén ez a finanszírozási igény viszonylag korán mérsékelhetővé vált, mivel ahogyan a munkaerőpiac kapcsán már láthattuk, relatív gyorsan, rövid idő alatt váltak foglalkoztatottakká, így adófizetők az ukrán állampolgárok. A Cseh Munkaügyi és Szociális Minisztérum 2024 tavaszán közzétett jelentése szerint az ukrajnai aktív korú menekültek 88%-a talált állást, hozzávetőlegesen 16 ezer munkanélküli volt közülük regisztrálva munkaügyi hivataloknál (Kroupová – Andrle, 2024).
6. ábra: A cseh foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása 2017-2024 között (százalékban kifejezve). Adatok forrása: Statistical Office of Czech Republic, 2025. IMF, 2025.
A minisztérium arra is rámutatott a 2024 tavaszi közleményében, hogy a menekültek nagy arányú beáramlása Csehországba nem szorította ki a helyi alkalmazottakat a munkájukból. A 2023-as év foglalkoztatási adatai hasonló eredményekről számolnak be: a 2022-es kezdeti foglalkoztatási növekedés után 2023-ban 58,4-ra csökkent az alkalmazásban állók aránya, ennek hátterében azonban strukturális munkanélküliség áll. Ez azt jelenti, hogy a 2022-es kezdeti elhelyezkedés után több ukrán menekült megpróbált más szakmában elhelyezkedni, amely akár saját korábbi végzettsége szerinti volt. 2024-re ismét jelentős növekedés látható a foglalkoztatásban, ugyanakkor emelkedett a munkanélküliek aránya is. A 2024-es növekvő munkanélküliségi ráta hátterében már a német ipar okozta közép-kelet-európai válság nyomai lelhetőek fel. Az eredmények ugyan kisebb mértékű foglalkoztatási növekedést mutatnak, mint a lengyel esetnél, de figyelembe kell venni a beáramló menekültek és az ebből aktív korú ukrán állampolgárok eltérő számát is.
Az ukrán menekültek cseh gazdaságra gyakorolt gazdasági hatását jól mutatja, hogy míg 2022-ben az állam 25 milliárd CZK-t fordított a támogatásukra, az általuk befizetett hozzájárulások mértéke 12,6 milliárd CZK-t tett ki. Egy évvel később a kiadások és bevételek már kiegyensúlyozottabbá váltak: az ukrán állampolgárokkal kapcsolatos kiadások 21,6 milliárd CZK-t, a bevételek 21 milliárd CZK-t értek el (Tucha et.al., 2024). A folyamat azóta is tart, a 2024-es adatok szintén azt támasztják alá, hogy a legtöbb aktív korú munkavállaló Csehországban el tudott helyezkedni, így támogatások helyett a munkabér lett az elsődleges bevételi forrásuk. A központi bevételek mellett az ukrajnai menekültek az ország demográfiai mutatóira is kedvező hatással vannak. Az egyes előrejelzések szerint a jelenlegi 1,19 millió Csehországban élő külföldi 2035-re 1,36 millióra emelkedhet (Expats.cz, 2025). Ennek az értéknek hozzávetőlegesen 30%-át jelenleg ukrán állampolgárok teszik ki, akik közül a fiatal generációk tagjai (20 évnél fiatalabbak) már nem terveznek visszamenni Ukrajnába. Hosszú távon tehát ez a munkaerőpiac nehézségei mellett, az ország demográfiai krízisén is segíthet.
Csehország esetében az ukrán menekültek – hasonlóan Lengyelországhoz – azokon a területeken tudtak elhelyezkedni rövid idő alatt, amelyeken hosszú ideje munkaerőhiány mutatkozott. Ugyan a betöltött állások mellett még mindig sok a nyitott pozíció, de ez a plusz munkaerő mindeddig kedvezően tudott hatni a cseh gazdaságra. A 2024-es 1,1%-os reál GDP növekedés esetében nincs kimutatva mindeddig, hogy mekkora részesedésük volt az ukrán menekülteknek, de a 2023-as év 0,1%-os visszaesése után ez az eredmény minden bizonnyal nekik is köszönhető.
Összefoglalás, konklúzió
A 2022-es ukrajnai menekülthullám a közép-kelet-európai és egyes nyugat-európai országok számára is több szempontból kihívást jelentett. Egyrészt a fogadó országoknak meg kellett birkózniuk a hirtelen meginduló, hatalmas tömeggel, amelyek nagy részét gyerekek és időskorúak tették ki. Az érkezéseket követően meg kellett szervezni a menekültek elhelyezését, ellátását, biztosítani kellett számukra egy normális élet körülményeit egy számukra idegen országban. Integrálni kellett az ukrán állampolgárokat a fogadó országok munkaerőpiacára, ami számos nehézséggel járt, főként a nyelvi és képzettségi akadályok miatt. Mindezek ellenére az eddigi eredmények azt mutatják, hogy három év alatt az ukrán menekültek jelentős része megállta a helyét a fogadó országokban. Gazdasági hatásuk ugyan eltérő arányú az egyes országokban, de a munkaerőpiacra gyakorolt pozitív következmények igazolhatóak. Lengyelország és Csehország is a menekültekkel kapcsolatos politikájukat úgy alakították ki, hogy a hosszú távú integráció mellett fókuszba helyezték a munkaerőpiacon való mielőbbi elhelyezést. Az egyes állami támogatások biztosítását is ennek függvényében garantálták esetenként, így elkerülve azt a lehetőséget, hogy a menekültek kizárólag az adott ország szociális rendszere miatt maradjon. Nem véletlen tehát, hogy Németországban, ahol magas szintű a szociális juttatások rendszere, az egyik legalacsonyabb, mindössze 25%-os az ukrán menekültek foglalkoztatása (Tucha et.al., 2024).
A háború elhúzódása miatt a menekültek egyre inkább részévé válnak a fogadó országok társadalmának. A legtöbb felmérés azt mutatja, hogy három év alatt a nyelvi akadályok is kezdenek megszűnni, valamint a korábbi diszkriminatív hozzáállás is oldódik a fogadó ország polgárai részéről. Továbbra is kérdéses marad azonban, hogy béke vagy fegyverszünet esetén mennyien döntenek majd az ukrán állampolgárok közül a hazatérés mellett. Ezzel együtt az is kérdés, hogy ha ez nagy számban fordul majd elő, akkor a jelenlegi fogadó országok gazdaságára és munkaerőpiacára mindez milyen hatást fog gyakorolni.
Felhasznált források
Amit, K., – Jelínková, M., – Ślęzak-Belowska, E., – Bielewska, A. (2024): The Migration Decision-Making Process Among UkrainianRefugees: Different Contexts of Reception. Journal of Immigrant & Refugge Studies. Routledge. https://doi.org/10.1080/15562948.2024.2425008
Andrle, J. (2025): Ukrainian Refugee Crisis: The Current Situation. https://www.peopleinneed.net/the-ukrainian-refugee-crisis-current-situation-9539gp
Balibar, É. (2008): Racism revisited: Sources, relevance, and aporias of a modern concept. PMLA/Publications of the Modern Language Association of America, 123(5), 1630–1639. https://doi.org/10.1632/pmla.2008.123.5.1630.
Belot, M., – Ederveen, S. (2012). Cultural barriers in migration between OECD countries. Journal of Population Economics, 25(3), 1077–1105. https://doi.org/10.1007/s00148-011-0356-x.
Ben Ezer, G., – Zetter, R. (2015). Searching for directions: Conceptual and methodological challenges in researching refugee journeys. Journal of Refugee Studies, 28(3), 297–318. https://doi.org/10.1093/jrs/feu022.
Clearly Cultural – Making Sense of Cross Cultural Communication (2025): Geert Hofstede Cultural Dimensions. https://clearlycultural.com/geert-hofstede-cultural-dimensions/power-distance-index/
Černá, A. (2018): Czechs fear migration twice as much as other nations, survey shows/Češi Se Bojí Migrace Dvakrát Víc Než Jiné Národy, Ukázal Průzkum’. E15. https://www.e15.cz/domaci/cesi-se-boji-migrace-dvakrat-vic-nez-jine-narody-ukazal-pruzkum-1350819
Czechowicz, E. (2022). Zmiany w zatrudnieniu cudzoziemców od 29 stycznia 2022 r. Co się zmieni? Pit.pl. https://www.pit.pl/aktualnosci/ulatwienia-dla-cudzoziemcow-wejda-w-zycie-29-stycznia-2022-r-co-sie-zmieni-1006502
De Jong, G. (2000): Expectations, gender, and norms in migration decision-making. Population Studies, 54(3), 307–319. https://doi.org/10.1080/713779089.
Deloitte (2025): Analysis of the impact of refugees from Ukraine on the economy of Poland Second edition June 2025. https://data.unhcr.org/en/documents/details/116621
EURES (2023): Labour market information: Czechia. https://eures.ec.europa.eu/living-and-working/labour-market-information/labour-market-information-czechia_en. Accessed on 05 Sept 2023.
Expats.cz (2025): Study: Up to 260,000 Ukrainian refugees may stay in Czechia permanently. https://www.expats.cz/czech-news/article/study-up-to-260-000-ukrainian-refugees-may-stay-in-czechia-permanently
Haug, S. (2008): Migration networks and migration decision-making. Journal of Ethnic and Migration Studies, 34(4), 585–605. https://doi.org/10.1080/13691830801961605.
Hofstede, G. (1980): Culture’s Consequences. Sage Publications, London.
IMF (2025): Republic of Poland country profil. https://www.imf.org/en/Countries/POL
IMF (2025): Czech Republic country profil. https://www.imf.org/en/Countries/CZE
Jelínková, M. (2019): A refugee crisis without refugees: Policy and media discourse on refugees in the Czech Republic and its implications. Central European Journal of Public Policy, 13(1), 33–45. https://doi.org/10.2478/cejpp-2019-0003.
Kastenholz, E. (2010). Cultural proximity as a determinant of destination image. Journal of Vacation Marketing, 16(4), 313–322. https://doi.org/10.1177/1356766710380883.
Kavanová, M., – Prokop, D., – Škvrňák, M., – Levinský, M. (2022): Hlas Ukrajinců: Pracovní uplatnění, dovednosti a kvalifikace uprchlíků. https://www.paqresearch.cz/post/prace-ukrajinskych-uprchliku-v-cesku/. Data collection and processing by Paulína Tabery, Yana Leontiyeva, Jana Vítková, Martin Spurný, Matouš Pilnáček, Monika Kyselá, and Olga Zhmurko
Kroupová, E. – Andrle, J. (2024): Ukrainian refugees already contribute more money to the state than they receive in support. https://reliefweb.int/report/czechia/ukrainian-refugees-already-contribute-more-money-state-they-receive-support
Labrianidis, L., – Sykas, T. (2009). Geographical proximity and immigrant labour in agriculture: Albanian immigrants in the Greek countryside. Sociologia Ruralis, 49(4), 394–414. https://doi.org/10.1111/j.1467-9523.2009.00494.x
Matsui, N., – Raymer, J. (2020). The push and pull factors contributing towards asylum migration from developing countries to developed countries since 2000. International Migration, 58(6), 210–231. https://doi.org/10.1111/imig.12708.
Ministry of Labour and Social Affairs, PAQ Research, and ISAS (2023) Voice of Ukrainians: work, housing, poverty and knowledge of the Czech language (hlas ukrajinců: Práce, bydlení, chudoba a znalost češtiny). Technical report, Czech Ministry of Labour and Social Affairs in collaboration with PAQ Research and Institute of Sociology of the Czech Academy of Sciences. Accessed on 20 Sept 2023. https://www.mpsv.cz/web/cz/z-uzemniho-hlediska
Neumayer, E. (2005). Bogus refugees? The determinants of asylum migration to Western Europe. International Studies Quarterly, 49(3), 389–410. https://doi.org/10.1111/j.1468-2478.2005.00370.x
Postepska, A. – Voloshyna, A. (2025): The effect of Ukrainian refugees on the local labour markets: the case of Czechia. Journal of Population Economics. Vol. 38. (30), 2025. https://doi.org/10.1007/s00148-025-01080-9
Rekettye, G., – Tóth, T., – Malota, E. (2016): Nemzetközi Marketing. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Ślęzak, E. (2019). Mobilność korporacyjna na przykładzie Krakowa. PWE.[Polish]
Sohst, R., – Tirado T., – Salgado, L., – Slootjes, J. (2024): Exploring Refugees’ Intentions to Return to Ukraine: Data Insights and Policy Responses. Migration Policy Institute Reports, december, 2024. https://www.migrationpolicy.org/research/return-intentions-ukraine
Statistical Office of Poland (2025): https://stat.gov.pl/en/topics/labour-market/
Statistical Office of Czech Republic (2025): https://csu.gov.cz/employment-and-unemployment-lfs?pocet=10&start=0&1_pocet=10&1_start=0&pouzeVydane=true&skupiny=43&vlastnostiVystupu=15,01&razeni=-datumVydani&1_pouzeVydane=true&1_skupiny=43&1_vlastnostiVystupu=12&1_razeni=-datumVydani
Tubadji, A., – Nijkamp, P. (2018). Revisiting the Balassa–Samuelson effect: International tourism and cultural proximity. Tourism Economics, 24(8), 915–944. https://doi.org/10.1177/1354816618781468.
Tucha, O., – Spivak, I., – Zholud, O. (2025): Ukrainian Migrants: Spending, Employment, and Impact on Host Country Economies. https://voxukraine.org/en/ukrainian-migrants-spending-employment-and-impact-on-host-country-economies
UNHCR (2025): Ukraine Refugee Situation. https://data.unhcr.org/en/situations/ukraine
UNHCR – SEIS (2025): Regional Refugge Response for the Ukrainian Situation. HIGH EMPLOYMENT RATES, BUT LOW WAGES: A POVERTY ASSESSMENT OF UKRAINIAN REFUGEES IN NEIGHBORING COUNTRIES. https://data.unhcr.org/en/documents/details/115013
Urry, J. (2002). The tourist gaze (2nd ed.). SAGE Publications.
Van Hear, N.,- Bakewell, O., – Long, K. (2018). Push-pull plus: Reconsidering the drivers of migration. Journal of Ethnic and Migration Studies, 44(6), 927–944. https://doi.org/10.1080/1369183X.2017.1384135.
Walach, V. (2022): Do Roma lives matter? Ukrainian refugees and our racial contract/Záleží Na Romských Životech? Ukrajinští Uprchlíci a Naše Rasová Smlouva’. Migraceonline.cz. https://migraceonline.cz/cz/e-knihovna/zalezi-na-romskych-zivotech-ukrajinsti-uprchlici-a-nase-rasova-smlouva#_ftn79
Zamyatina, N., – Yashunsky, A. (2016). Migration cycles, social capital, and networks. In Marlene Laruelle (Ed.), New mobilities and social changes in Russia’s Arctic regions (pp. 59) Routledge.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
