Amerikai légi utántöltő repülőgépek, vadászgépek telepítését, felderítő eszközök ideiglenes romániai állomásoztatását hagyta jóvá 2026. március 11-én a román Legfelsőbb Védelmi Tanács. A nemzetbiztonsági testület monitorozó berendezések és – a dél-romániai Deveselun található amerikai ballisztikusrakéta-elhárító rendszer működésével kapcsolatos – műholdas kommunikációs berendezések befogadásához is hozzájárult. Legfeljebb 500 amerikai katona is állomásozhat a romániai bázisokon. A washingtoni kérés a Közel-Keleten zajló műveletek, így az Irán elleni akciókat célozza. A dél-romániai Deveseluban hivatalosan éppen az esetleges iráni fenyegetés miatt telepítettek rakétapajzsot. Tavaly nyáron a Fekete-tenger partján elhelyezkedő Kogălniceanu bázist használták az amerikaiak a Midnight Hammer művelet során Irán ellen.
A Pentagon „BRAVO” szintre emelte a biztonsági készültséget a deveselui támaszponton az irán konfliktus eszkalálódása miatt. Az intézkedést jelenleg világszerte minden amerikai támaszponton alkalmazzák a közel-keleti helyzet kockázatai miatt. A „BRAVO” az amerikai katonai rendszer második riasztási szintje. A következő szint, a „CHARLIE”, akkor lép életbe, ha konkrét információk állnak rendelkezésre egy lehetséges támadásról, míg a legmagasabb, a „DELTA” szintet olyan helyzetekre tartják fenn, amikor egy terrortámadás folyamatban van vagy közvetlenül fenyeget.
Az Irántól mintegy 2500 kilométerre található dél-romániai Deveselu fontos helyszíne a NATO ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerének, mivel a kontinentális Európa két olyan létesítményének egyike, ahol az Aegis Ashore ballisztikus rakétavédelmi rendszert telepítették. 2016-ban, miután a deveselui rendszer működőképessé vált, Bob Work, az Egyesült Államok akkori védelmi miniszterhelyettese kijelentette, hogy a Romániában található rakétapajzs egy Irán elleni védelmi rendszer. 2024 áprilisában az Irán által izraeli kijelölt célpontok ellen indított ballisztikus rakéták közül többeket olyan elfogórakétákkal semmisítettek meg, amelyek hasonlóak a deveselui rakétapajzs rendszerében alkalmazottakhoz.
2010-ben a szövetségesek úgy döntöttek, hogy kiterjesztett ballisztikus rakétavédelmi (BMD) képességet fejlesztenek ki. A rendszer célja, hogy teljes lefedettséget és védelmet biztosítson a NATO európai lakossága, területei és erői számára a ballisztikus rakéták fenyegetésével szemben. A BMD önkéntes nemzeti hozzájárulásokra épül, beleértve a nemzeti forrásokból finanszírozott elfogórakétákat és érzékelőket, valamint a befogadó megállapodásokat: Németország ad otthont a NATO BMD parancsnoki központjának a ramsteini légibázison, az Egyesült Államok az Európai fokozatos adaptív megközelítés (EPAA) révén járul hozzá a NATO BMD rendszeréhez, Törökország ad otthont egy amerikai BMD radarnak Kürecikben, Romániában az amerikai Aegis Ashore rendszer működik a deveselui légi támaszponton, Lengyelország egy másik amerikai Aegis Ashore rendszert tart fenn a redzikowói katonai támaszponton, Spanyolország négy amerikai, többfeladatos BMD-képességgel rendelkező Aegis hadihajónak ad otthont a rotai haditengerészeti bázisán, hogy szükség esetén részt vegyenek a NATO BMD küldetésében.
Deveseluban a 900 hektáros területen elhelyezkedő Aegis Ashore rendszerből 170 hektárt bocsátottak az amerikai fél rendelkezésére. A rakétapajzsot 2023-ban korszerűsítették, egy évvel Oroszország ukrajnai inváziója után. A romániai rakétavédelmi rendszert először 2019-ben modernizálták. Az iráni hadsereg egyébként legalább hatféle ballisztikus rakétával rendelkezik, a Shahab 3 a legfejlettebb generáció, legnagyobb, akár 2000 kilométeres hatótávolsággal. Ezek elméletileg elérhetik Európát, hatótávolságukban olyan országok vannak, mint Lengyelország, Románia, Magyarország, Bulgária, Görögország és Törökország. A Shahab 3 rakéták fejlesztése az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államok Európában telepítette a ballisztikus rakétavédelmi pajzsot.
Rakétainterceptor-indítók a deveselui bázison
A deveselui bázis rakétainterceptor-indítóknak ad otthont. Az SM-3 Block IB interceptorok tisztán védelmi célúak, nem rendelkeznek robbanófejjel, és kizárólag kinetikus energiájukat használják az ellenséges ballisztikus rakéták robbanófejének megsemmisítésére. A bázison három lövegbázis található, mindegyik 24 darab robbanófej nélküli SM-3 elfogórakétával. A deveselui rakétavédelmi pajzs 2016-ban vált működőképessé. A bázis 900 hektáros területéből a románok 170 hektárt az amerikai fél rendelkezésére bocsátottak, ahol 250 amerikai katona és civil tevékenykedik. Románia felelős a bázis biztonságáért és védelméért, ehhez komplex biztonsági rendszer tartozik, többek között hőkamerás járművekkel. A katonai objektum védelmének fokozása érdekében semmi sem építhető a bázistól 35 kilométeres körzetben, és magassági korlátozások is vannak. Nem telepíthetők szélturbinák a közelben, és a polgári repülések csak vészhelyzet esetén haladhatnak át a bázis felett, például rossz időjárás esetén.
Az közel-keleti konfliktus új megvilágításba helyezi Romániát a stratégiai térképen. A deveselui bázis riasztási állapotban van, és a Mihail Kogălniceanu támaszpont kiemelt helyzete miatt az iráni ballisztikus rakéták elfogására irányuló képesség immár nemzeti biztonsági kérdéssé vált. Tavaly nyáron a Kogălniceanut használták az amerikaiak a Midnight Hammer művelet során Irán ellen. Virgil Bălăceanu tartalékos tábornok, aki korábban a NATO brüsszeli parancsnokságán képiselte Romániát és a Délkelet-Európai Multinacionális Dandár parancsnoka is volt, azt hangsúlyozta, hogy egy iráni támadás Románia ellen valószínűtlen, de teljesen kizárni sem lehet.
„Az irániaknak rövid hatótávolságú rakétáik vannak, többségük 1000 km-ig, egy részük pedig 2000 km-ig ér el. Ezek elfoghatók a Patriot rendszerekkel vagy a francia Capu Midia-i katonai gyakorlótéren elállított MAMBA rendszerrel. Nem sok rakéta érné el Románia területét, különösen a fővárost és a deveselui pajzsot. Ahhoz, hogy elérjék, a lövőállásaiknak közel kellene kerülniük a török határhoz, majd át kellene repülniük Törökország, s a nemzetközi légtérben a Fekete-tenger fölött” – magyarázta a tábornok. 2026. március 11-én a román Legfelsőbb Védelmi Tanács, majd a bukaresti parlament – washingtoni kérésre – jóváhagyta amerikai légi utántöltő repülőgépek és egyéb hadi felszerelések ideiglenes romániai állomásoztatását. Nicusor Dan tájékoztatása szerint a nemzetbiztonsági testület monitorozó berendezések és – a dél-romániai Deveselun található amerikai ballisztikusrakéta-elhárító rendszer működésével kapcsolatos – műholdas kommunikációs berendezések befogadásához is hozzájárult. Az államfő szerint kizárólag defenzív, fegyverzet nélküli, úgynevezett „non-kinetikus” hadi felszerelésekről van szó.
Az Egyesült Államok 400–500 katonát is küld Romániába. A katonai erőket ideiglenesen, körülbelül 90 napra telepítenék Romániába. Ha hosszabb időre lenne szükség, újabb jóváhagyásra lesz szükség. Az amerikaiak többféle eszközt telepítenének Romániába: légi utántöltő repülőgépeket, megfigyelő és információgyűjtő rendszereket, drónokat, műholdas kommunikációs berendezéseket. Az amerikai felszerelést és katonákat két légibázisra telepítenék: Mihail Kogălniceanu légibázis (Konstanca megye) – ez a legnagyobb amerikai katonai jelenléttel rendelkező bázis Romániában, Aranyosgyéres (Câmpia Turzii) légibázis (Kolozs megye) – ide kerülnek többek között a drónok és bizonyos megfigyelő rendszerek. Az aranyosgyéresi bázison jelenleg is működik egy amerikai MQ-9 Reaper drón egység.
Amerikai katonák Romániában
Romániában jelenleg körülbelül 1100–1200 amerikai katona állomásozik: kb. 700 a Mihail Kogălniceanu bázison, s 100–150 Aranyosgyéresen, a drónos egységnél. A Konstanca kikötőváros közvetlen közelében fekvő Mihail Kogălniceanu támaszponton épp átfogó fejlesztés zajlik. Az új, 3,5 kilométeres kifutópálya – amely az ország leghosszabb, katonai repülőgépek számára épített pályája – lehetővé teszi egy teljes F-16 Fighting Falcon század működését. Az építési munkálatok 2024-ben kezdődtek, a befejezés pedig 2027-re várható.
A kifutópálya csak az első szakasza annak a nagyszabású projektnek, amely a Mihail Kogălniceanu légibázist egy óriási katonai központtá alakítja. A körülbelül 2,5 milliárd eurós beruházás a kifutópályán kívül magában foglalja az irányítótorony, a hangárok, a repülőgépparkoló területek, valamint a századok adminisztratív épületeinek megépítését. A későbbi szakaszokban katonai lakónegyedek, iskolák, óvodák lépülnek, s egy kórházat is létesítenek. A bázis teljes területe körülbelül 2800 hektár lesz, és akár 10 ezer katonát és családtagjaikat tud majd tartósan befogadni. Hosszú távon, 2040-ig, a Mihail Kogălniceanu légibázis Európa legnagyobb NATO-bázisává válik, megelőzve a németországi Ramstein támaszpontot.
Az aranyosgyéresi (Câmpia Turzii) bázison is fejlesztések történtek az elmúlt időszakban. A kivitelezés első szakaszában gurulóutak épültek. Új repülőgép hangárokat is építettek, ezek megfelelnek azoknak a műszaki előírásoknak, amelyek F-16-osok karbantartását is lehetővé teszik. A támaszponton állomásozik a második F-16-os vadászrepülő-század, amellyel a románok légi rendészeti (Air Policing) feladatokat hajtanak végre. Ide telepítettek több MQ-9 Reaper drónt is, amelyek az Egyesült Államok és Hollandia tulajdonában vannak. A bázison folytatódó, körülbelül kétmilliárd dollár értékű munkálatok zajlanak. Az infrastrukturális fejlesztések révén a támaszpont 2030 után fogadni tudja majd azt a 32 darab F-35 vadászgépet, amelyet Románia tervez beszerezni.
Románia politikai hasznot remél a mostani szerepvállalástól. A Donald Trump hatalomra kerülése után befagyott román-amerikai viszony olvadni kezdett, miután Nicusor Dan román államfő igent mondott az amerikai elnök meghívására és megfigyelőként részt vett a Béketanács ülésén. A romániai támaszpontok gyors átengedésével Bukarest abban bízik, hogy ismét a stratégiai partnerséghez illő szintre emelkedik a kapcsolat az Egyesült Államokkal.
Felhasznált irodalom
https://adevarul.ro/stiri-interne/evenimente/alerta-la-baza-deveselu-ridicata-la-nivelul-2512151.html
https://www.g4media.ro/breaking-cat-de-important-este-scutul-de-la-deveselu-pentru-apararea-europei-in-cazul-unui-conflict-sua-iran.html
https://romania.europalibera.org/a/cum-functioneaz%C4%83-scutul-de-la-deveselu-punct-strategic-impotriva-rachetelor-din-iran/30363024.html
https://www.bursa.ro/cum-este-protejata-romania-aerian-si-antiracheta-deveselu-23122356
https://newsweek.ro/international/cum-functioneaza-scutul-de-la-deveselu-arma-impotriva-rachetelor-iranului-are-interceptori-de-20000000
https://www.defenseromania.ro/romania-punct-cheie-in-apararea-europei-in-cazul-unui-razboi-intre-sua-si-iran-sistemul-aegis-similar-cu-cel-de-la-deveselu-a-interceptat-deja-rachete-iraniene_629587.html
https://www.defenseromania.ro/aegis-va-intercepta-rachete-hipersonice-performanta-excelenta-a-unui-sistem-aegis-similar-cu-cel-dislocat-in-romania-de-catre-sua_633043.html
https://adevarul.ro/stiri-interne/evenimente/nu-ne-apara-scutul-de-la-deveselu-e-exact-2512424.html
https://hotnews.ro/detalii-despre-dislocarea-fortelor-sua-in-romania-ce-echipamente-aduc-americanii-si-in-ce-baze-aeriene-vor-fi-dislocate-2191092
