📝 Korábbi elemzéseinkben már sok szó esett arról, hogyan változott az orosz-ukrán háború hatására Ukrajna külkereskedelme, milyen szankciókat fogadtak el Oroszországgal szemben az elmúlt nyolc év során, valamint, hogy az ukrajnai menekültekre milyen lehetőségek várnak Európában. Az alábbi összefoglalóban 6+1 területre koncentrálva gazdasági-társadalmi kitekintést adunk, egyfajta mérleget vonunk olyan adatokra vonatkozóan, amelyek lényegesek az ukrán gazdaság és a háború szempontjából.

1.Változások az ukrán GDP-ben és államadósságban

Az ukrán GDP 2021-ben az elmúlt tíz év értékeihez képest rekord magas volt, 200,09 milliárd USD-t ért el, emellett pedig az államadósság is jelentősen csökkent 2020-2021 között. A februári események hatására várható volt, hogy idén a főbb gazdasági mutatókban visszaeső elmozdulás lesz látható, az előrejelzések alapján a 2022-ben 150 milliárd USD körül fog alakulni a bruttó hazai termék értéke Ukrajnában, ami a 2019-es szinthez lesz hasonló. Az államadósság azonban ennél markánsabban növekszik: egy év alatt 23,1%-kal emelkedett, a GDP-hez viszonyítva idén elérheti a 72%-os értéket is, amire legutóbb 2017-ben volt példa.

2. Emelkedő fogyasztói árindex

A háború másik negatív hozadéka az egyre emelkedő inflációs adatok, amelyek Európa-szerte problémát jelentenek. Ukrajnában egy év alatt 16,3%-kal emelkedett a fogyasztói árindex, 2022 októberében 26,6%-os volt az infláció mértéke.

A legmagasabb áremelkedés a szállítmányozás és az élelmiszerek esetében figyelhető meg. Mindkét esetben hatással volt a növekvő tendenciára a szállítási költségek emelkedése, az alapanyagok beszerzési árának emelkedése, valamint egyes termékek esetén a fellépő hiány is gondot okozott.

3. Az ukrán külkereskedelem változásai

Mind az export, mind pedig az import esetében a 2022. márciusi adatokban erőteljes visszaesés mutatkozik, a februári értékekhez képest csaknem felére csökkent az ukrán külkereskedelem. Április és augusztus között az adatok javulást mutatnak, mindazonáltal az októberben kiéleződő, és egyre hevesebb harcok komoly hatással lesznek az utolsó negyedéves külkereskedelmre is.

 

Az export nagy része Kínába, Törökországba, Lengyelországba és egyes nyugat európai országokba irányult, míg az ukrán import többségében Kínából, az Oroszországi Föderációból, Belaruszból és az USA-ból érkezett idén januárban az országba. A háború fokozódásával várható a kereskedelmi partnerek átrendeződése is és a korábbi orosz és belarusz együttműködések csökkenése.


4. Katonai kiadások emelkedése

A 2014 óta tartó orosz-ukrán háború miatt fokozatosan emelkedtek keleti szomszédunk háborús kiadásai, 2012 és 2021 között több mint kétszerese lett a védelmi költségek összege. Összehasonlításként érdemes megnézni, hogy ugyanebben az időszakban Oroszország mekkora összeget szánt ugyanezekre a ráfordításokra. A Stockholm International Peace Research Institute elemzése szerint a katonai és egyéb védelmi kiadások tekintetében Oroszország az 5. helyen áll, GDP-jének mintegy 4,1%-át fordítja ilyen jellegű fejlesztésekre. Ukrajna a februári támadásokat követően ismét növelte a védelmi kiadásait: egyes felméréses és erre irányuló tájékoztatások alapján havonta átlagosan 4,4 milliárd USD-t fordítottak 2022-ben katonai célokra.

5. Háborús károk Ukrajnában

A legtöbb háborús kár a lakóépületekben és a közlekedési infrastruktúrában keletkezett az orosz támadások következtében, mindazonáltal az október óta a harcok során jelentősen sérült az Ukrajna energiaellátását biztosító infrastruktúra is. Az alábbi diagramon a 2022. szeptemberig keletkezett károk mértéke látható, amely nem tartalmazza az októberi energiaellátást biztosító infrastrukturális károk értékét. Az erre vonatkozó adatok egyenlőre még nem publikusak, ugyanakkor az előzetes becslések szerint akár 2 milliárd USD is lehet a teljes kár.

6. Menekültek számának változása

Az ENSZ menekültügyi szakosított szervezete (UNHCR) rendszeres időközönként publikálja az Ukrajnából érkezők számát, valamint a belső menekülteket, és azokat is, akik úgy döntöttek, hogy visszatérnek a háború sújtotta országba. November végéig több mint 15 millióan döntöttek úgy, hogy Európa más részén folytatják eddigi életüket, legnagyobb mértékben február 25-e és március eleje között lépték át a határokat. Jelentős azoknak a száma, akik az országon belül kerestek menedéket: 6,9 millió ember jellemzően Ukrajna nyugatibb régióiban helyezkedett el, számukra a helyi önkormányzatok és megyei hivatalok biztosítanak ellátást és lakhatást. Nyár vége óta fokozatosan növekedett azoknak az ukrán állampolgároknak a száma is, akik visszatértek Ukrajnába, mindeddig több mint 7,9 millióan választották ezt a lehetőséget.

6+1. Polgári áldozatok

Kevés olyan statisztika van, amelyik az épített károkon és gazdasági adatokon túl a polgári áldozatokkal is foglalkozik. Háború esetén elkerülhetetlen, hogy a civil lakosság is belesodródjon a harcokba, sokszor sebesülnek meg vagy akár halnak meg ilyen helyzetekben. Az elmúlt hónapok során (február 24-e és november 28-a között) Ukrajnában 6655 polgári személy hunyt el a háború következtében, köztük 419 gyermek. A sebesültek száma ugyanerre az időszakra szintén jelentős: 10368 polgári áldozat szenvedett el valamilyen sérülést, akik között 769 gyermek is volt. Az elmúlt 278 napra így átlagosan 24 elhalálozás és 37 sebesült jut. A becsléseket a UNHCR végezte, a tényleges polgári áldozatok száma azonban magasabb is lehet.

⏱️A háború gazdasági és társadalmi hatásai nemcsak Ukrajnára, de a szélesebb régióra is nagy hatással vannak. A legtöbb országban csökkent a gazdasági növekedés, az infláció következtében emelkedtek a fogyasztói árak, nőtt a bizonytalanság, ezek együttesen pedig tovább nehezítik a koronavírus miatt kialakult válságos helyzet újrarendezésének lehetőségét is. A további károk az infrastruktúrában, energiaellátásban és épített létesítményekben pedig emelik annak a helyreállítási összegnek a mértékét, amely szükséges lesz Ukrajna újbóli működéséhez és amelyet az Európai Unió az egyes szervezetek együttműködésévél kíván az ország rendelkezésére bocsátani.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, és itt található.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: A szankciók ellenére növekedett az orosz külkereskedelem a háború első féléve alatt az egyes nyugat-európai országokkal – Oeconomus

#Ukrajna #háború #gazdaság #társadalom #Oroszország #GDP #külkereskedelem #infláció

Junior elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a kelet-közép-európai geopolitikai és geostratégiai kérdésekben, valamint a külkereskedelmet érintő témakörökben is.