A február óta elfogadott szankciók az orosz gazdaság megroppantását tűzték ki elsődleges céljukként, ez a terv azonban mindeddig nem tudta teljes mértékben beváltani a hozzá fűzött reményeket. A pénzügyi, technológiai szankciók ugyan eredményesnek bizonyultak, a gazdasági és ezen belül a kereskedelemre irányulóak azonban már csak töredékesen. Az alábbi összefoglalóban áttekinthetjük, hogy az előző, 2021-es évhez képest hogyan változott eddig az orosz külkereskedelem, melyek azok az országok, amelyek tovább bővítették az exportjukat Moszkvával, valamint melyek azok a korábbi partnerek, akik inkább visszafogták az addigi ügyletek számát. Miközben az orosz külkereskedelmi volumen jelentősen csökkent például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Svédország irányában, ám ugyanakkor növekedett Belgium (81%), Spanyolország (57%) és Hollandia (32%) irányába. Jelentős volt az orosz külkereskedelem növekedése India (310%), Törökország (198%), Brazília (106%) és Kína (64%) felé.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: A második Marshall-terv – Európa újjáépíti Ukrajnát (?) – Oeconomus
#Oroszország #kereskedelem #külkereskedelem #export #import #gazdaság
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
