🌍Az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása miatt idén február végén mindeddig nem tapasztalt méretekben indultak el ukrán állampolgárok Nyugat-Európa egyes országaiba, hátrahagyva addigi életüket. Időközben eltelt fél év, sokan a visszatérés mellett döntöttek, sokan pedig új életet kezdtek egy új országban. Az alábbi rövid elemzésben azok helyzetét tekintjük át, akik az utóbbi mellett döntöttek és Németországba és Lengyelországba menekültek, természetesen figyelembe vesszük, hogy az adott országok munkaerőpiacán milyen lehetőségek várhatóak.
🇪🇺 A menekülthullám első időszakában a legtöbb ukrán állampolgár Lengyelországba és Németországba érkezett. Az Európai Unió egy olyan egyszerűsített ideiglenes védelmi rendszert alakított ki számukra, amely segítségével a letelepedés és munkavállalás gyorsan és egyszerűen igénybe vehető, valamint, amely biztosítja számukra a szükséges egészségügyi és egyéb támogatások igénybevételét.
🇵🇱 Lengyelország lakossága a háború első hónapjaiban közel 2,14 milliárd eurót biztosított támogatásként az ukrán menekültek felé a Lengyel Gazdasági Kutatóintézet felmérése szerint. 2022 júniusának első feléig 185 000 menekült létesített munkaviszonyt a korábban említett egyszerűsített ideiglenes védelmi rendszer keretében az országban, így a lengyel foglalkoztatási mutatók nem romlottak drasztikus mértékben a bevándorlók hatására, ami egyrészt magyarázható azzal, hogy az érkező ukrán menekültek még nem regisztráltak aktív keresőként a vizsgált időszak során a foglalkoztatási hivatalokban (áprilisban 5,2%, júniusban 4,9% volt a munkanélküliek aránya). Másrészt, sokan gyorsan el tudtak helyezkedni, köszönhetően a lengyel munkaerőpiac nyitottságának. Lengyelország régóta kedvelt célország az ukrán bevándorlók körében, az elmúlt években is számos ukrán állampolgár döntött az ottani letelepedés mellett. A hasonló történelmi és kulturális háttér meghatározó az érkezők számára, ugyanakkor a nyelvi nehézségek már komoly gondot okoznak az ukrán menekülteknek. Egyes lengyel intézetek felmérései is alátámasztják azt, hogy a munkát keresőknek a legnagyobb akadályt az idegen nyelv jelenti, amelynek hiánya nehezíti az elhelyezkedési lehetőségeket. Ezen kívül a menekültek nagy része nő volt, akik gyermekükkel érkeztek az országba, valamint idős rokonaikkal, így az ő munkavállalási lehetőségeik szintén korlátozottak.
További nehézségként merült fel, hogy a menekült munkavállalók jelentős része ugyan rendelkezik felsőfokú képesítéssel, ez azonban sok esetben nem megfelelő a kínált pozíciókhoz. Annak érdekében, hogy a lengyel állam összehozza a munkaadókat a potenciális ukrán munkavállalókkal egy platformot hozott létre, amelyben a cégek kereshetnek az oldalon regisztrált munkavállalók között, ezáltal segítve a könnyebb elhelyezkedést. A továbbiakban tervben van még, hogy olyan reklámokat, média- és sajtó megjelenéseket alkalmazzanak, amelyek ukrán nyelven tájékoztatnák a menekülteket, hogy milyen feltételekkel tudnak az országban egyszerűsített feltételek mellett munkát vállalni. Az előrejelzések szerint a beáramló ukrán munkavállalók nagy része az egészségügyben, a szociális ellátásban, az idegenforgalomban, a vendéglátásban és szépségiparban tud legkönnyebben elhelyezkedni, mivel ezekben az ágazatokban van a legnagyobb munkaerőhiány az országban. A Statista.com adatai alapján a legtöbb összesen 47% ukrán állampolgár lengyel nagyvállalatoknál talált állást, 32% került középvállalkozásokhoz és 22%-uk kisvállalkozásban dolgozik. Ezek a mutatók a 2021-es évhez képest eddig 2-4%-os növekedést jelentenek az egyes vállalati méretekben. A GDP-növekedés tekintetében pedig szintén jelentős az ukrán munkavállalók teljesítménye: a Lengyel Nemzeti Bank szerint az ukrán dolgozók 2019 őszéig mintegy 2,5%-kal növelték az ország GDP-jét.
🇩🇪 Németország, amely a másik legnépszerűbb célország volt az ukrán menekültek között, július végén mintegy 350 000 regisztrált ukrán munkanélkülit tartott nyilván, ezzel pedig 5,3%-ra nőtt az országban a munkanélküliségi mutató. Az ide érkezők egy szűk körében egy müncheni intézet, a CESifo végzett felmérést, amely eredménye szerint a válaszadók nagy része Németországban kíván letelepedni, ott szeretne munkát vállalni, valamint a válaszadók jelentős része már talált állást az országban. A felmérésből kitűnik, hogy azok, akik a fenti választ adták, nagyobb részt diákok vagy olyan munkavállalók, akik korábban Ukrajnában egyéni vállalkozóként dolgoztak. Azok a nehézségek, amely Lengyelország esetében felmerültek, itt is jelen vannak: a nyelvtudás hiánya, az ukrán végzettségek elismerésének nehézkessége, valamint a gyermekes nők helyzete. Németországban évek óta jelentős probléma a szakképzett munkaerőhiány, 2022 júliusában a német vállalatok 49,7%-a volt érintett ebben a kérdésben. Egyes felmérések szerint Németországban közel egymillió menekült számára van lehetőség elhelyezkedésre, ugyanis ennyi volt a nyitott pozíciók száma idén tavasszal. Várhatóan a legtöbb álláslehetőség a menekült munkavállalók előtt is ezekben az ágazatokban fog majd megnyílni. A nagykereskedelmi, gyártói, építőipari és szolgáltatási szektorokban folyamatos a toborzás a szakképzett munkaerő irányába, mindössze az a kérdés, hogy az országban maradni kívánó menekültek képzettsége mennyire lesz megfelelő a munkák elvégzéséhez.
👉Összességében mindkét ország esetében elmondható, hogy a befogadó állam támogató hozzáállást biztosított a menekültek részére, ezáltal a munkavállalás lehetőségei is szélesebb körűek. Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy a legtöbb munkaadó számára a menekültek foglalkoztatása több akadállyal is jár: korábban már szó volt a nyelvtudás és a végzettséget igazoló okmányok elismeréséről, mindazonáltal nem csak ezek nehezítik a társaságok döntését. Több felmérésből is kiderült, hogy sok menekült tervezi a visszatérést Ukrajnába, valamint időközben sokan éltek is ezzel a lehetőséggel. A Frontex jelentése szerint 2022. június 2-a és 8-a között 238 362 fő döntött az Ukrajnába való visszatérés mellett, ezzel 2 644 339 főre növelve az országba visszaköltözők számát. Várhatóan az iskolakezdés miatt ez a szám tovább nőtt az elmúlt hetek során, mivel sok ukrán számára könnyebbséget jelent a gyermekek elhelyezése ukrán iskolába, valamint számos esetben inkább az Ukrajnán belüli migráció mellett döntenek. Mindez negatívan befolyásolja a korábbi fogadó államok területén működő vállalatok helyzetét is, ők ugyanis jellemzően hosszabb távra terveznek a munkavállalóikkal, így az Ukrajnába visszatérők számának növekedése jelentősen befolyásolhatja a társaságok további nyitottságát a még külföldön maradó ukrán munkavállalók felé.
🇭🇺 Magyarországon valamivel több mint 29 ezer ukrán menekültet tartottak nyilván a jelzett időben, hasonló lehetőségekkel vállalhattak ők is munkát, mint a lengyel- és német területekre érkező társaik. Országunk az előző államokhoz képest inkább egyfajta tranzitként működött, a legtöbb ide érkező menekült vagy már tovább utazott más állam felé, vagy tervezi az utazást a jövőben. Azok, akik a maradás mellett döntöttek hasonló elbánásban részesültek, mint a Németországba vagy Lengyelországba érkező társaik: a hazai munkaadók állami támogatást igényelhettek a foglalkoztatottak után, valamint a gyermekes menekültek részére további anyagi segítség is érkezik az államtól. Mindazonáltal a korábban felmerült problémák itthon is éreztetik hatásukat: kérdéses, hogy a többségében női menekülteket mely szektorokban tudják alkalmazni, valamint, hogy az itt tartózkodásuk mennyire várható hosszú távúnak.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Háborús külkereskedelem – Ukrajna külkereskedelmének alakulása 2021-ben és 2022-ben – OecoGlobus – Oeconomus
#Ukrajna #háború #háborúsmenekültek #menekültek #munkaerőpiac #németország #lengyelország #gazdaság #foglalkoztatás
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
