Az Európai Bizottság vállalati kérdőíves felméréseiből egyértelműen látszik, hogy az iparban, az építőiparban és a szolgáltatások területén a kereslet- és a munkaerőhiány okozza a legtöbb fejtörést a cégek életében az Európai Unióban. A magyar vállalatok sem függetlenek a globális, és főleg az európai folyamatoktól. 2022 második felétől a nem elégséges kereslet a leginkább akadályozó tényező az ipari vállalatok működésében, mely az EU-hoz hasonlóan a magas inflációval és ebből következően a háztartások visszafogott fogyasztásával volt összeköthető. Ugyan a munkaerőhiány mint termelést korlátozó tényező a 2021-es lokális csúcspontjához képest enyhült idehaza, azonban a magyar vállalatok közel egyharmadának okoz továbbra is nehézséget (27%).
Vállalatok működését korlátozó tényezők az EU-ban
Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG ECFIN) 1961 óta havonta, illetve negyedévente vizsgálja a tagországok üzleti (vállalati) és fogyasztói hangulatát kérdőíves felmérések alapján. Jelenleg havonta mintegy 134 000 vállalatot és 32 000 fogyasztót kérdeznek meg az EU-ban (a vállalatok esetében válaszmegtagadások miatt a ténylegesen elvégzett interjúk/kitöltött kérdőívek száma általában mintegy 30%-kal alacsonyabb). Több területet és témakört fednek le a vizsgálatok, melyek közül az egyik a vállalatok tevékenységét korlátozó tényezőkre irányul. A megkérdezett vállalatvezetők hat tényező közül jelölhetik be a működésüket leginkább korlátozókat:
- Kereslethiány
- Munkaerőhiány
- Anyag- és/vagy eszközhiány
- Pénzügyi problémák
- Egyéb tényezők
- Nincsenek korlátok
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17199304/
A legfrissebb felmérés eredményei szerint az EU vállalatainak működését jelenleg elsősorban a kereslethiány korlátozza (a válaszadók 38%-a jelölte meg). Az utóbbi évek magas inflációs környezete erodálta a lakossági reáljövedelmeket, a reálbérek (a kereslet vásárlóerejének) csökkenése a háztartások fogyasztásának (keresletének) visszafogását eredményezte. Ez a tendencia mutatkozik meg a felmérés eredményeiben is. Magas továbbá a munkaerőhiány okozta termelési nehézség is az ipari vállalatok körében az EU-ban (válaszadók 23%-a jelölte meg problémának). 2021-2022-ben az alapanyag- és nyersanyaghiány is súlyos problémát okozott a vállalatoknak a koronavírus-járvány miatt sérült ellátási útvonalak következtében.
Az építőiparban és a szolgáltató szektorban is hasonló folyamatok zajlanak az EU-ban: a nem megfelelő kereslet, illetve a munkaerőhiány korlátozza leginkább a vállalatok/vállalkozások működését.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17199817/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17199894/
A koronavírus-járványt követően erőteljes fellendülést tapasztalhattunk az európai munkaerőpiacon. Az EU-ban 2021 második felére az összesített foglalkoztatás meghaladta a járvány előtti szintet. A munkahelyteremtés erős maradt, még a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború miatti gazdasági bizonytalanság idején is. Soft (puha), kérdőíves felmérések eredményei mellett statisztikai (hard) adatok is tanúskodnak az egyre erősödő munkaerőhiányról Európában.
Az Európai Unióban 2023 negyedik negyedévében az üres álláshelyek aránya 2,5% volt, míg járvány utáni csúcsát 3%-on érte el a mutató 2022 első felében. A koronavírus-járvány előtt 2019-ben ért csúcsára az üres álláshelyek aránya 2,2%-on, vagyis a járványt követően erőteljesebb a munkaerőhiány, mint azt megelőzően, bár enyhülőben van a jelenség.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16862962/
Vállalatok működését korlátozó tényezők Magyarországon
Magyarország, a magyar vállalatok sem függetlenek a globális, és főleg az európai folyamatoktól: kis, nyitott gazdaság révén elsősorban a külkereskedelmen, a nemzetközi tőke- és munkaerő-áramláson keresztül hazánkba is átgyűrűznek az európai tendenciák, melyre belső gazdasági hatások is ráerősíthetnek.
Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt. végzi a felméréseket a vállalatok és lakosság körében, majd pedig továbbítja az eredményeket az Európai Bizottsághoz. Idehaza 1500 ipari, 1250 szolgáltatással foglalkozó, valamint 1500 építőipari vállalatot kérdeznek meg a működésüket korlátozó tényezőkről.
2022 második felétől a nem elégséges kereslet a leginkább akadályozó tényező az ipari vállalatok működésében (válaszadók 47%-a jelölte meg 2024 első negyedévében), mely az EU-hoz hasonlóan a magas inflációval és a háztartások visszafogott fogyasztásával volt összeköthető. Ugyan a munkaerőhiány mint termelést korlátozó tényező 2021-es lokális csúcspontjához képest enyhült a válaszok alapján, azonban a vállalatok közel egyharmadának okoz nehézséget (27%).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17200501/
Régiós szinten Csehországban (48%) és Szlovákiában (50%) szintén a kereslethiány nehezíti a vállalatok életét; Lengyelországban pedig a munkaerőhiány (65%) és a nem megfelelő kereslet (42%) egyaránt problémát jelent.
Az építőipari és szolgáltatószektort vizsgálva szintén a kereslethiányt és a munkaerőhiányt említették a vállalatvezetők legnagyobb arányban, mely akadályozza működésüket.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17200728/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17200779/
Magyarországon is erősödött a munkaerőhiány a járványt követő években, 2022-re megközelítette hazánk a teljes foglalkoztatás állapotát. A kérdőíves felmérések eredményein túl az üres álláshelyek arányának alakulása is mutatja az erősebb munkaerőhiányt Magyarországon, bár számos más EU-tagországban magasabb szintet ér el, és enyhülőben van a jelenség idehaza is. Az Eurostat (2024) adatai alapján az üres álláshelyek aránya 2,3% volt a tavalyi negyedik negyedévben Magyarországon, míg EU-s szinten kiemelkedő volt a mértéke Belgiumban (4,4%), Hollandiában (4,2%) és Ausztriában (4,1%).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16863224/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
