Categories
OecoFocus

Hol tart a magyar munkaerőpiac?

2023-ban tovább erősödött a foglalkoztatás Magyarországon, és az év közbeni reálkeresetek mérséklődését az év vége felé felváltotta azok ismételt növekedése. 2024-ben az infláció további mérséklődése, a reáljövedelmek várható bővülése lendületet adhat lakossági fogyasztásnak, ezen keresztül az egész gazdasági növekedésnek. Európai viszonylatban nemcsak Magyarországon feszes a munkaerőpiac és közelítjük a teljes foglalkoztatás állapotát, a munkaerőhiány más országokban is érezteti hatását. A legfrissebb KSH adatok tükrében vizsgáljuk meg a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a keresetek alakulását Magyarországon, összevetve az Európai Unió és néhány Unión kívüli ország munkaerőpiaci adataival.

Foglalkoztatás

Aktuális állapot

A KSH közlése szerint 2023 decemberében 21 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest, míg a korosztály a foglalkoztatási rátája 64,7%-ra, 0,4 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2022 decemberéhez viszonyítva.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16615577/

Háttér

2022-2023-ban ismét megközelítette a magyar munkaerőpiac a teljes foglalkoztatás állapotát. A teljes foglalkoztatás azt jelenti, hogy aki szeretne dolgozni, talál magának munkát Magyarországon, vagyis egyre nehezebb növelni a foglalkoztatotti létszámot (ahogy a fenti ábrán is látható, tetőzés közeli állapotban van a foglalkoztatási ráta). A foglalkoztatás növelése érdekében egyre több figyelem terelődik a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálására, mind munkaadói, mind kormányzati oldalon: a fiatalok, a nyugdíjasok, a kisgyermeket nevelő szülők motiválása a munkaerőpiaci részvételre.

Ösztönzők közé tartozik, miszerint a 25 év alatti munkavállalóknak 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük az átlagbérig. Továbbá adókedvezménnyel jár a nyugdíjasok (vissza)foglalkoztatása, mivel a bruttó bérből csak a 15%-os személyi jövedelemadót vonják el, egyéb járulékokat nem. Mindezeken felül 2023. január 1-től azok a nők, akik 30 éves koruk betöltése előtt gyermeket vállalnak, egészen 30 éves korukig személyi jövedelemadó-mentességet kapnak az átlagbért terhelő adó mértékéig. 2020. január 1-től pedig minden anya, aki jelenleg legalább négy gyermeket nevel, vagy élete során négy vagy több gyermeket szült és felnevelt, élete végéig teljesen mentesül a jelenleg 15%-os személyi jövedelemadó megfizetése alól.

Európai kitekintés

Az Eurostat negyedéves felosztásban közli a foglalkoztatottsági adatokat az Európai Unió tagországai és néhány EU-n kívüli ország vonatkozásában. A legfrissebb, 2023 harmadik negyedévére vonatkozóan megállapítható, hogy a 15 és 74 év közöttiek körében Izland (78,6%) és Hollandia (73,2%) vezet a foglalkoztatottsági ráta tekintetében. Magyarország (64,8%) a középmezőnyben foglal helyet, Ausztria (66%) és Csehország (65,2%) mögött. Ugyanakkor a hazai ráta magasabb szintet ért el, mint a szlovák (62,6%), a lengyel (61,6%), a bolgár (60,8%) és a román (53,7%). Az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 61,6%, az eurózónáé 61,4 százalék volt a tavalyi harmadik negyedévben.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16617262/

Munkanélküliség

Aktuális állapot

A KSH közlése szerint 2023 decemberében – az egy évvel korábbihoz képest – a 15–74 éves munkanélküliek száma közel 24 ezer fővel, 207 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 4,2%-ra nőtt. 2023-ban – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,1%-ra nőtt.

Háttér

Érdemes feleleveníteni egy közgazdaság elméletet, mégpedig a Phillips-görbét, amely az infláció és a munkanélküliség között fordított kapcsolatot feltételez: a munkanélküliség alacsonyabb szintje mellett gyorsabban emelkednek a munkabérek – avagy a magasabb munkanélküliségi szint vontatottabb béremelkedést, később áremelkedést hozhat magával (SzabóPásztor, 2024).

Ugyanakkor  – ahogy Pásztor Szabolcs kutatási igazgató kiemelte egy év eleji interjújában – „a Phillips-görbe működését csak részben láthattuk az utóbbi, megváltozott inflációs időszakban Magyarországon, ugyanis a KSH adatai szerint a foglalkoztatás ugyan új rekordra emelkedett, azonban a munkanélküliek száma is enyhén növekedett […] Ennek egyik oka lehetett, hogy a fogyasztás korábbi szintjét fenntartandó többen beléptek a munkaerőpiacra, vagyis az emelkedő árakat látva dolgozni kezdtek, vagy növekedett a munkában töltött idejük. Ilyen formában az árak emelkedési ütemének csökkenése után ők akár ki is léphetnek a munkaerőpiacról, így ismét lefelé korrigálhat a foglalkoztatás. Azonban a kedvező kereseti lehetőségeket látva ennek hatása mérsékeltebb lehet.” Fontos itt látni, hogy e fent bemutatott kapcsolat rövid távon érvényes.

Hosszabb távon már a külső, változó feltételekhez való alkalmazkodás is befolyásolja az összefüggést.„A várakozásokkal kiegészített Phillips-görbe szerint a gazdaság hosszú távon a munkanélküliség természetes rátájára áll be. A szakirodalom szerint a munkanélküliség természetes rátája nagyjából 2–5 százalék környékén mozog, és abból, hogy a kormányzat igyekszik emelni a foglalkoztatás szintjét, arra lehet következtetni, hogy idehaza még nem teljesen érte el természetes rátáját a munkanélküliség (legalábbis a kormány szerint).” (Pásztor, 2024).

Európai kitekintés

Az Eurostat 2023. harmadik negyedéves adatai szerint Csehországban (2,6%) és Máltán (2,5%) volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, míg Spanyolországban a legmagasabb (11,8%). Az EU-27 átlagértéke 5,9%-ot tett ki, míg az eurózónában 6,5%-ot regisztráltak. A régiós államok közül Szlovákia teljesített leggyengébben (5,9%) ezen a téren, míg hazánkban 4,1% volt a munkanélküliek aránya, Lengyelországban 2,7%, Bulgáriában 4,1%, Romániában 5,4%.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16616003/

Keresetek

Aktuális állapot

A KSH közlése szerint 2023 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 427 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1%-kal , a nettó átlagkereset 14,0%-kal a reálkereset pedig 5,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A reálkereset 5,7%-kal nőtt 2023 novemberében Magyarországon.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/

Háttér

A reálbér, vagyis a keresetek vásárlóereje az infláció jelentős gyorsulása miatt európai szinten csökkent az elmúlt két évben. Magyarországon 2022 második feléig még emelkedett a bérek vásárlóereje, majd 2022 szeptemberétől hazánkban is csökkenésbe váltott át az infláció gyorsulása miatt (a nominális bruttó átlagkereset továbbra is dinamikusan, 14-18% körül nőtt éves viszonylatban). A reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta tavaly. A hazai infláció dinamikus lassulásával (2023. decemberre 5,5%-ra süllyedt a mutató) a reálbérek tekintetében is pozitív tendenciák indultak el 2023 utolsó hónapjaiban: szeptembertől ismét emelkedik a reálkereset a KSH közlése szerint.

2024-ben már jelentősebb reálbér-emelkedés várható. 2024-ben az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 10,6-11,6% között nőhet, az infláció 4,0-5,5% között alakulhat, ezzel együtt a lakossági reáljövedelem 2,8-3,7% közötti növekedést mutathat a tavalyi 0,2-1,3% közötti csökkenést követően.

A reálkeresetek bővülése a lakossági fogyasztási kiadásoknak, így a hazai kiskereskedelmi forgalomnak is lendületet adhat 2024-ben. Ezzel együtt idén a háztartások fogyasztási kiadásainak várható bővülése (MNB várakozása: 2,8-3,5%) a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet.

A reálbérek várható bővülése a lakossági kereslet fellendülésén keresztül az árakra is nyomást helyezhet, azonban a jövő kérdése, hogy a vásárlóerő növekedése mekkora mértékben csapódik le fogyasztásban, és mekkora részét takarítják meg a háztartások.

Európai kitekintés

Az Eurostat 2023 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint Horvátországot követően (16,3%) Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben (15,5%) a nominális kereset 2022 azonos időszakához viszonyítva. Régiós országok közül Bulgária követett minket (14,9%), majd Románia (14,7%). Lengyelországban 11,6%-kal, Szlovákiában 7,9%-kal, míg Csehországban 7,5%-kal nőttek a nominális keresetek tavaly július-szeptember között. Az EU-27 egészében 5,8%-os keresetbővülést regisztrált az Eurostat a vizsgált időszakban.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16617850/

A cikk forrásai itt, itt, itt és itt olvashatóak.

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre