Románia a NATO keleti szárnyának egyik legfontosabb tagja, amelynek stratégiai jelentősége földrajzi fekvése okán az orosz-ukrán háború kitörése óta még inkább felértékelődött. Más térségbeli országokhoz hasonlóan a háború Romániát is a hadereje fejlesztésére ösztönözte. A szocializmus időszakában még jelentős román hadiipar azóta nem tartott lépést a korral, így a modern hadieszközök beszerzésében Románia külföldi beszerzésekre, illetve külföldi és román hadiipari vállalatok együttműködésében készült termékekre hagyatkozik. Írásunkban az elmúlt évtized román haderőfejlesztése során partnerországokkal és külföldi vállalatokkal megvalósult vagy tervezett együttműködés formáit tekintjük át röviden.
A 2004 óta NATO-tag Románia részben a földrajzi fekvése okán a szövetség keleti szárnyának egyik legjelentősebb tagja. Ezt jelzi többek között az, hogy a Fekete-tenger melletti Mihail Kogălniceanu légitámaszpont hamarosan a legnagyobb NATO-támaszpont lesz Európában, ahol mind a 32 tagállam hadseregének, légierejének és haditengerészetének személyzete fog szolgálni rotációban (Thorpe 2024). Romániában található emellett a régió két olyan ballisztikus rakétavédelmi rendszere közül az egyik, amely képes az érkező ellenséges ballisztikus rakétákat az űrben elfogni (a másik ilyen rendszer Lengyelországban található) (Dunai, 2024). Az ország stratégiai jelentőségét – amely abból fakad, hogy Románia határos a Fekete-tengerrel, valamint a Balkánnal – tovább fokozta az orosz-ukrán háború. Románia egyébként az Európai Unió védelmi kezdeményezéseinek, például az Európai Védelmi Alapnak és az Állandó Strukturált Együttműködésnek [PESCO] is elkötelezett támogatója (Csernatoni, 2024).
Felgyorsított hadseregfejlesztés
A Krím-félsziget orosz annexiója, majd a donbaszi háború kitörése 2014-ben arra sarkallta Romániát, hogy jelentős védelmi beszerzéseket eszközöljön. 2017-ben elfogadták a fegyveres erők 2017-2026 közötti időszakra vonatkozó beszerzési tervét, ami modernizációs hullámot indított el a hadseregben. 2016-2021 között a román légierő Portugáliától, majd 2022-2024 között Norvégiától vásárolt F-16 vadászgépeket, 2017-ben pedig elkezdődött az a jelenleg is tartó program, amelynek keretében Románia HIMARS rakétatüzérségi eszközöket vesz az Egyesült Államoktól (Tudosia, 2024; Saw, 2023).
Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított átfogó orosz invázió újabb lökést adott a hadseregfejlesztésnek. 2022-ben a védelmi költségvetés a GDP 2,5 százalékát tette ki, 2023-ban pedig a 2,44 százalékát; a tavalyi 8,5 milliárd dolláros katonai költségvetés ugyanakkor hozzávetőleg 2 milliárd dollárral volt magasabb az előző évinél (International Trade Administration, 2024; Dunai, 2024). Az utóbbi évek védelmi költségvetésének jelentős részét katonai eszközök beszerzésére fordítják; idén az erre szánt keret 3,6 milliárd dollár (GlobalData, 2024). Alexandru Georgescu biztonságpolitikai elemző szerint Románia az idei katonai költségvetésének mintegy 40 százalékát új fegyverek vásárlására használja fel a szocializmusból származó felszerelések lecserélése céljából, emellett pedig a kormány a kiadások tetemes részét a gyártókapacitások korszerűsítésére kívánja fordítani (Adamowski, 2024).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18641862/
A szocializmus időszakában Románia számottevő hadiiparral rendelkezett, az ország pedig a világ tíz fő hadifelszerelés-exportőr állama közé tartozott (Botiș, 2024). 1989 előtt több mint 100 hadiipari vállalat működött az országban, amelyek haditechnikai eszközök széles körét gyártották, például tankokat, hajókat és repülőket, az éves export értéke pedig elérte akár a 800 millió dollárt is. A szocializmus összeomlása után a román hadiipar visszaesett, továbbá máig hatóan csökkentek az iparági kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások is (Csernatoni, 2024). Napjainkban mintegy húsz állami tulajdonú és körülbelül ugyanennyi – nem önálló fegyvergyártóként, hanem alvállalkozóként aktív – magánvállalat működik a román hadiiparban, amely jellemzően könnyűfegyverzetet és lőszert exportál (Botiș, 2024; Tudosia, 2024).
A román hadsereg hadifelszerelése részben a NATO-szabványoknak megfelelő modern nyugati eszközökből, részben pedig a volt szocialista táborból származó, módosított hadieszközökből áll (GlobalData, 2024). A régebbi állomány korszerűsítése alapvetően külföldi hadieszközök vásárlása, illetve külföldi és román vállalatok együttműködése révén történik. Ennek oka, hogy a román hadiipar a (forrás- és szakemberhiány okozta) viszonylag korlátozott fejlettségi szintjéből fakadóan nem gyárt csúcstechnológiát alkalmazó hadieszközöket (Csernatoni, 2024), hanem alapvetően továbbra is a szocialista időszak termékeit állítja elő. A hazai hadiipari termékek mindössze tíz százalékát vásárolja meg a román haderő, a többit exportálják, főként Izraelbe, Norvégiába, Bulgáriába és az Egyesült Királyságba. Oroszország 2022 februári ukrajnai inváziója egyébként jelentős mértékben megemelte a romániai fegyverexportot: míg 2014 és 2021 között 193 és 358 millió euró között alakult az éves fegyver- és licencexport összesített értéke, 2022-ben ez az érték 762 millió euróra rúgott (Botiș, 2024).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18642380/
Kiemelt partnerek
Románia legfontosabb védelmi partnere az Egyesült Államok, de más országoktól is vásárol katonai eszközöket, például Izraeltől, Franciaországtól, Svájctól és Olaszországtól (Tudosia, 2024). 2023-ban védelmi ipari együttműködésről szóló tárgyalásra került sor Románia és Dél-Korea között, amelynek során Románia dél-koreai hadifelszerelés vásárlása mellett kifejezte érdeklődését lőszertechnológia-transzfer iránt is (Csernatoni, 2024). Tavaly úgy tűnt, hogy az ország Abrams tankokat fog vásárolni az Egyesült Államoktól, ám idei hírek szerint elképzelhető, hogy inkább a dél-koreai K2 tankokra esik majd a választás (AP, 2023; Dumitrache, 2024).
Románia Törökországgal is szorosabb védelmi kapcsolatok kialakítására törekszik, amelynek jegyében az állami tulajdonú Romarm hadiipari vállalat egyetértési megállapodást írt alá a török Aselsannal intelligens lőszerek technológiatranszferjéről, valamint Bayraktar TB2 drónok esetleges megrendeléséről (Csernatoni, 2024). Ezenfelül Románia együtt kíván működni hadseregének és hadiiparának fejlesztésében a térség legjelentősebb NATO-tagállamával, az Európa legerősebb hadseregének kiépítésén dolgozó Lengyelországgal. Ennek érdekében tavaly tavasszal egy közös kormányülésen a két ország megegyezett a katonai együttműködésről és a hadiiparuk közös fejlesztéséről, továbbá döntés született a román-lengyel fegyvergyártás és fegyverbeszerzés feltételeiről egyeztető közös szakbizottság létrehozásáról is (Parászka, 2023).
Együttműködés külföldi vállalatokkal
A külföldi vállalatok felé elvárás, hogy együttműködjenek román hadiipari vállalatokkal. Ezt hivatott elősegíteni a Román Biztonsági és Védelmi Technológiai és Ipari Együttműködési Ügynökség. Ugyanakkor Románia egyre gyakrabban vásárol fegyvereket kormányközi megállapodások keretében (Adamowski, 2024).
A Romániában jelen lévő külföldi hadiipari vállalatok között található például a Lockheed Martin, a Raytheon és a Bell Textron. A Lockheed Martinhoz tartozó Derco 2023-ban partnerségi megállapodást kötött a román Aerostar S.A.-val a román légierő F-16-os vadászgépflottája futóműveinek, kerekeinek és fékeinek javítására (Csernatoni, 2024). 2022 májusában egyetértési megállapodás aláírására került sor arról, hogy az amerikai Raytheon és a román Electromecanica Ploiesti közösen SkyCeptor elfogó rakétákat fog gyártani Romániában. Ezt 2023 augusztusában a két vállalat közötti szándéknyilatkozat aláírása erősítette meg a gyártási együttműködés tényleges megkezdéséről (Tudosia, 2024).
Az Airbus Helicopters Romania az Airbus Helicopters és a román IAR 2002-ben alapított közös vállalata (amelyben az Airbus részesedése 60, az IAR-é 40 százalék). 2016-ban megkezdődött egy új üzem létrehozása, amelynek elsődleges célja az Airbus H215M helikopter gyártása lett volna. A megrendelések hiánya miatt azonban a vállalat 2019 októberében felfüggesztette a gyár építését, a H215M gyártását pedig várhatóan Románián kívül fogják folytatni (Tudosia, 2024).
Románia 2021-ben megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal a Naval Strike Missile Coastal Defense System nevű partvédelmi rendszer beszerzéséről, ami a tervek szerint idén megvalósul. A rendszert az amerikai Raytheon a norvég Kongsberg Defense & Aerospace-szel együttműködésben biztosítja. Az ügylet állítólag technológiai és ipari együttműködést is magában foglal, aminek jegyében egy román gazdasági szereplő látna el gyártási és karbantartási feladatokat. Nem tudni ugyanakkor, hogy e vállalat kiválasztása megtörtént-e már (Tudosia, 2024).
A román Uzina Mecanică București és a spanyol székhelyű General Dynamics European Land Systems 2022 márciusában megállapodott a Piranha 5 páncélozott harcjármű Bukarestben történő közös gyártásáról (Saw, 2023). Az együttműködés keretében középtávon 657 darab Piranha 5-öt fognak gyártani (Dunai, 2024).
Az izraeli Elbit Systems 2023-ban kezdett el Watchkeeper X taktikai drónokat szállítani Romániának. A program végrehajtásában a román Aerostar Bacau is részt fog venni. 2021-ben együttműködési megállapodás született a brit U-TacS vegyesvállalattal a Watchkeeper esetleges romániai gyártásáról, az együttműködésben pedig valószínűleg a Thales Systems Romania, a Romaero S.A. és a National Institute for Aerospace Research (INCAS) nevű román vállalatok is részt fognak venni (Tudosia, 2024). Az Elbit Systemsnek van romániai leányvállalata is, az Elmet, amely egy 2023 márciusi bejelentés szerint többek között pilóta nélküli lövegtornyokat és távirányítású fegyverállomásokat fog szállítani a román hadsereg Piranha 5 harcjárműveihez (Heiming, 2023).
A Rheinmetall idén február 1-én bejelentette, hogy többségi részesedést szerez a román Automecanica Mediaș járműgyártó vállalatban, amely Rheinmetall Automecanica SRL néven működik tovább. A Mediașban található üzem kulcsszerepet fog játszani a nyugati gyártású harcjárművek ukrajnai hadrafoghatóságának fenntartásában, valamint a logisztikai támogatás biztosításában. A Rheinmetall romániai jelenléte egyben azt is jelenti majd, hogy a Kelet-Európában állomásozó NATO-erők rövidebb reakcióidőre és szilárdabb ellátási láncokra számíthatnak (Felstead, 2024).
A közelmúltban lezárult egy 1059 könnyű páncélozott taktikai járműre kiírt pályázat, amelynek egyetlen ajánlattevője a török Otokar vállalat volt. Állítólag más cégek azért nem tettek ajánlatot, mert a szerződéses feltételek szerint a járművek több mint felét Romániában kell összeszerelni, valamint a karbantartást román védelmi ipari partnereknek kell elvégezniük (Tudosia, 2024).
Idén májusban folyamatban volt egy 298 lánctalpas gyalogsági harcjárműre vonatkozó odaítélési eljárás. Elemzők szerint a választás a Rheinmetall Lynx, a GDELS Ascod, a BAE Systems Hägglunds CV90 és a Hanwha Aerospace Redback típusai között fog eldőlni. Amennyiben technológiatranszfer és ipari együttműködés is részét képezi a szerződéses kötelezettségeknek, azok a vállalatok előnyt élvezhetnek, amelyek már jelen vannak Romániában (Tudosia, 2024).
Összefoglalás
Az elmúlt tíz év során a román kormányok felismerték a hadsereg fejlesztésének szükségességét, és ennek megfelelően a védelmi kiadások gyakorlatilag folyamatosan emelkednek. A román hadiipar mindazonáltal továbbra is a szocialista korszak termékeit gyártja, így önállóan nem képes a hadsereg modernizációs igényeinek kielégítésére. Ebből kifolyólag a kormány fejleszteni kívánja a hazai hadiipart, ami egyben annak exportőri potenciálját is növelné – ezáltal pedig Románia esetlegesen az európai szinten is jelentős hadiipari exporthatalommá válni kívánó Magyarország konkurensévé válhat.
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
