A Visegrádi Négyek csoport együttműködései az elmúlt évek során vesztettek a korábbi lendületükből. A 2022-es orosz-ukrán háború kitörése, valamint az azokra adott válaszok eltérőek voltak a tagállamokban, emiatt pedig a köztük lévő politikai diskurzus is sok esetben nézetletérésektől volt terhelt. Sokan emiatt úgy gondolják, hogy a V4 formáció felett eljárt az idő, új, hatékony együttműködések már nem tudnak a felek között kialakulni. Magyarország számára a szomszédos országokkal való kooperáció mindig fontos volt, így akár egy újabb, a V4-hez hasonló, osztrák-szlovák-szerb együttműködés szintén számos szempontból lehet gyümölcsöző. Ugyanakkor Andrej Babis csehországi megválasztása újabban ismét lendületet vihet a visegrádi csoportba, és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, Karol Nawrocki lengyel elnökkel, és Magyarországgal együtt felrázhatja a V4-eket. Elemzésünkben a V4 jelenlegi helyzete mellett a gazdasági kapcsolatok jelentőségét tekintjük át, valamint, hogy a lehetséges új formáció milyen előnyökkel járhat Magyarország és a többi szomszédos állam számára.
Mi a baj a V4-el?
1991. február 15-én, tehát immár 34 éve, hogy a Visegrádi Országok – akkor még Csehszlovákiával – aláírták a szervezet alapító dokumentumát. A kezdeti cél, miszerint az országok stabil tagjai legyenek az Európai Uniónak és a NATO-nak, valamint egymást segítsék és támogassák az integrációk megvalósításában, 2004-ben be is teljesült (Visegrad Declaration, 1991). Az a lelkesedés, amely a 2004-ig tartó közel 15 évet fémjelezte, eltűnt, hiszen mind a négy állam tagja lett az EU-nak és a NATO-nak, valamint a schengeni térségnek. A további együttműködés fenntartása érdekében 2004. május 12-én a négy tagállam aláírta a kroměříži nyilatkozatot, amely a jövőbeli együttműködés egyes területeit tartalmazta. A dokumentumban két fő célt határoztak meg: az egyik a közös közép-európai identitás és a regionális kooperáció megőrzése és megerősítése volt. A másik cél pedig, hogy azon kelet- és dél-kelet-európai országoknak, amelyek még nem részesei az EU integrációjának, segítséget nyújtsanak a csatlakozáshoz (Kroměříž Declaration, 2004).
A négy tagállam szándékai tehát egyértelműek voltak, azonban a megvalósítás már jóval nehézkesebb lett. Az EU-hoz való csatlakozást követően a legtöbb állam számára több olyan feladat is adott volt – gazdasági, politikai, jogi stb. területeken – amelyek háttérbe szorították a korábban megfogalmazott kooperáció regionális megvalósítását. Érthető módon a prioritást a nemzeti kérdések uralták, így például Magyarországon a 2006-os kormányválság olyan belpolitikai helyzetet teremtett, amely megoldása előbbre való volt, mint a regionális munka a V4-el. Két évvel később, a 2008 végén kibontakozó gazdasági világválság szintén más jellegű kérdéseket hozott előtérbe, így nem véletlen, hogy 2014-2015-ig az együttműködés lelassult. A 2004 és 2015 közötti bő egy évtized is számos alkalmat teremtett a visegrádi állam- és kormányfők egyeztetéséhez:
- 2011-ben kiterjesztett csúcstalálkozót tartottak Ausztria, Németország és Ukrajna részvételével Pozsonyban a szervezet létrejöttének 20. évfordulója alkalmából (Mzv.gov, 2011);
- március 5-6: külügyminiszteri szintű találkozó Prágában. A V4 országok mellett a Keleti Partnerség országainak külügyminiszterei egyeztettek (Mzv.gov, 2012);
- június 22: miniszterelnöki egyeztetés Prágában (Visegrad Group, 2012);
- október 14: V4 csúcstalálkozó Budapesten, amelyen a kiemelt területek között a védelempolitika és az EU-s ügyek szerepeltek (Visegrad Group, 2013);
- március 14: két stratégiai jelentőségű védelmi dokumentum elfogadása Budapesten (Fodor, 2019);
- június 12-14: a V4 emberi jogi intézmények találkozója Lengyelországban (BIP, 2014).
Látható, hogy 2004 és 2011 között visszafogottabb lett a V4 országok közötti találkozók gyakorisága, nem fogadtak el olyan dokumentumut sem, amely a regionális együttműködés erősítését szolgálta volna. A 2010-től hivatalba lépő Orbán-kormány egyik nem titkolt célja volt, hogy a közös munkát felszítsák, ennek eredményei pedig gyorsan meg is látszottak az éves rendszerességű találkozók, egyeztetések alkalmával. 2011 és 2014 között olyan ügyekben is együttműködés kezdődött a tagállamok között, mint a védelempolitika, amely addig kevésbé célzott terület volt. A 2014 márciusában nyilvánosságra hozott két stratégiai jelentőségű védelmi dokumentum, a fél évvel korábbi, 2013 októberében Budapesten tartott V4-csúcstalálkozó eredménye volt. Az egyik dokumentum egy hosszabb távú, közös védelmi stratégia megalapozása, míg a másik a hatékonyabb védelempolitikai gazdálkodásról készült (Fodor, 2019). Mindez mérföldkőnek tekinthető a V4-es együttműködések területén, amelyek korábban a közös védelemre nem tettek erőfeszítéseket.
A 2015-ös év ismét okot szolgáltatott arra, hogy a V4-ek közös cél érdekében politikailag együttműködjenek. A 2015. szeptemberi migrációs válság hatására az Európai Unió kvótarendszer alapján akarta a menekülteket elosztani az EU-s tagállamok között. A V4 országok ezt a lépést diktatórikusnak és önkényesnek tekintették, így minden lehetséges eszközzel harcoltak ellene Brüsszelben. Jó példa volt ez arra, hogy a regionális együttműködés mennyire összehangoltan tud működni, akár egy nagyobb integrációval szemben is.
2015 után a közös együttműködések ismét lelassultak, újabb lendületet akkor vettek, amikor a 2020-as koronavírus-járvány miatti védekezés került előtérbe. 2021-től ismét gyakorivá váltak a találkozók, egyeztetések:
- szeptember 29: V4 pénzügyminiszterek találkozója Budapesten. Az egyeztetés során megállapodást kötöttek egymással a felek a gazdasági újraindításról (VG, 2021.; Magyar Nemzet, 2021);
- február 3: A V4 tagállamok parlamenti kamarák elnökeinek találkozója Pozsonyban (V4 Parlament.hu, 2022a);
- április 24-26: A V4 országok európai ügyekkel foglalkozó parlamenti biztosságainak ülése Kassán (V4 Parlament, 2022b);
- június 26: miniszterelnökök találkozója Pozsonyban (Gov.pl., 2023);
- október 18-20: az emberi jogi intézmények éves találkozója Lengyelországban (BIP, 2023);
- február 28-29: a V4 parlamenti elnökei és az ukrán parlament elnökének egyeztetése Prágában (V4 Parlament, 2024);
- március 21: a V4 külügyminiszteri szintű tanácskozása Oroszország és Ukrajna konfliktusa, valamint egyéb, EU-s ügyek kapcsán (European Interest, 2024).
2022-től a négy visegrádi tagállam egymással folytatott párbeszédére jelentős hatással volt az orosz-ukrán háború kitörése, valamint annak alakulása. Mind a négy ország egyetértett abban, hogy a mielőbbi béke, valamint a fegyveres harcok leállítása az elsődleges cél, azonban ennek az elérését már más módszerekben látták. Lengyelország és Csehország a fegyverszállítások felgyorsítása, valamint az ukrán védelmi lehetőségek támogatása mellett fogalmazott meg érveket (Tárnok, 2024). Ezzel szemben Magyarország és Szlovákia inkább a humanitárius segítségnyújtásban és az ország jövőbeni újjáépítésében látott békéhez vezető utat. A megosztottság eredményeként egy V2+2 állapot alakult ki, amelyben Lengyelország és Csehország az egyik oldalon, míg Magyarország és Szlovákia a másik oldalon helyezkedtek el (Tárnok, 2024). A 2022 februári események után a legtöbb találkozót fémjelezte ez a megosztott hangulat, ugyanakkor történt több törekvés is, amely célja a háború megoldására, a harcok befejezésére irányult (lásd feljebb 2024. februári és márciusi egyeztetések). Fontos azt is látni, hogy a megosztottság mögött a tagállamok politikai háttere is markánsan befolyásoló erejű. Az idei cseh választások eredményei – Andrej Babis győzelme – így meghatározónak bizonyulnak majd mind a V4, mind pedig a cseh-ukrán kapcsolatok alakulásában.
Összességében az 1991 és 2025 közötti időszak V4-es kapcsolataira egy ciklikusság jellemző. A 2004-es EU-s csatlakozásig fokozott volt az együttműködés a négy tagállam között, majd ezt követte 2005 és 2011 között egy kevésbé koncentrált időszak. 2011-től 2015-ig ismét több párbeszéd és kooperáció jellemzi a szervezet életét, 2015-től 2020-ig pedig újra a passzív időszak következett. 2020-tól számos tényező határozza meg a tagállamok egymással kapcsolatos viszonyát, ezek közül kiemelkedik az orosz-ukrán háború megítélése. Mindazonáltal, az eddigi passzívabb időszakok és a vitás kérdések ellenére sem tervezi egyik fél sem az együttműködés megszüntetését, felszámolását. A V4 regionális szinten számottevő erővel bírhat, valamint az EU-n belül is meghatározó lehet, mindössze a politikai harmóniát szükséges ehhez megteremteni.
Magyarország gazdasági kapcsolatai a V4-országokkal
A Visegrádi Együttműködés négy állama között hagyományosan stabil kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok állnak fenn. A régió államai jellemzően az első öt legfontosabb külkereskedelmi partnerei egymásnak. A termékszerkezet változatos képet mutat, az export és import értéke pedig évről évre egyre dinamikusabban növekszik.
- ábra: A magyar áruimport értékének változása a V4 országokból 2021-2024 között (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2025.
A magyar áruimport értéke a V4-országokból, Lengyelországból volt a legmagasabb az elmúlt években, viszont a Szlovákiával folytatott árucsere értéke évről évre magasabb. Lengyelországból 2021 és 2024 között évente átlagosan 8 638 millió USD értékben érkezett Magyarországra áru, a három év alatt pedig összesen 34 550 millió USD értékű lengyel termék kapott helyett a magyar piacon. Lengyelországból elektronikai berendezések, vegyipari anyagok, fém- és vastermékek, továbbá járművek- és szállítóeszközök alkatrészei érkeznek magas arányban Magyarországra (OEC World, 2025). Csehországból a járművek és szállítóeszközök, valamint az elektronikai berendezések aránya az innen érkező áruimport több mint 50%-át tett ki az elmúlt években (OEC World, 2025). Szlovákiából az energiahordozók, főként a villamos energia importja jelentős, átlagosan a magyarországi szlovák áruimport 15-17%-át teszi ki (OEC World, 2025).
2. ábra: A magyar áruexport értékének változása a V4 országokban 2021 és 2024 között (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2025.
Magyarország részéről az áruexport hasonlóan kedvezően alakult a V4-országokba, mint a hozzánk irányuló import termékek esetében is látható volt. A három ország közül Lengyelországba érkezik a legtöbb magyar termék, 2024-ben 8 900 millió USD értékben szállítottak magyar exportcikkeket ide (OEC World, 2025). Az elektronikai berendezések, valamint járművek és szállítóeszközök mellett magas a gyógyszerek és gyógyászatban használt termékek export értéke is (átlagosan 10-12%-a a Lengyelországba áramló magyar kivitelnek).
A lengyelországi magyar exporttól csak kissé marad el a szlovák: 2024-ben Szlovákiába 8 400 millió USD értékben szállítottak magyarországi árut (OEC World, 2025). 2021 és 2024 között a Szlovákiába érkező magyar áruexport értéke 5 990 millió USD-ről 8 400 millió USD-re, közel 30%-kal nőtt (OEC World, 2025). Az emelkedő magyar kivitel mögött a járművek és szállítóeszközök exportjának egyre dinamikusabban növekvő értéke húzódik. A Csehországba áramló magyar export szintén stabil értékeket mutat az elmúlt évek relációjában: 2021 és 2024 között 20%-kal nőtt a magyar kivitel a közép-kelet-európai országba. Ennek a bővülésnek egyre nagyobb részét az akkumulátorok teszik ki, jellemzően a magyar export 17-18%-át ezek a termékek alkotják (OEC World, 2025). A három V4-es állam tehát meghatározó a magyar külkereskedelemben is: a magyar termék-export 15%-át ezekkel az országokkal bonyolítottuk 2024-ben, az import esetében pedig 17%-os volt a részesedése a visegrádi országoknak.
Az árukülkereskedelem mellett érdemes egy pillantást vetnünk a szolgáltatások külkereskedelmére is. A magyar import oldalon a V4-es államok közül Szlovákia és Lengyelország az első tíz ország között a szolgáltatások külkereskedelmében. A 2024-es adatok alapján Szlovákia a 8. helyet kapta a listán, így 909 millió eurót ért el a magyarországi szolgáltatás importjának értéke (KSH, 2025). A piaci részesedése a teljes forgalomból 3,6%-ot tett ki, így összességében a 2023-as évhez képest 5,4 százalékponttal nőtt a szlovák szolgáltatások importjának értéke Magyarországon (KSH, 2025). Lengyelország a lista 9. helyén állt 2024-ben, ez alapján 801 millió eurót tett ki a hozzánk érkező szolgáltatás importjának értéke (KSH, 2025). Piaci részesedése a teljes forgalom 3,2%-át adja, továbbá a 2023-as évhez képest itt 12 százalékpontos növekedést könyvelhettek el (KSH, 2025). A szolgáltatások kiviteli oldalán szintén ez a két ország jelenik meg a 10-es listán: Lengyelország ez esetben a 7., míg Szlovákia a 10-ik helyet foglalja el a magyar szolgáltatás export tekintetében (KSH, 2025). A magyar szolgáltatás export értéke 2024-ben Lengyelországba 1 409 millió eurót, Szlovákiába 932 millió eurót ért el, így a lengyel piacon 3,9%-os, a szlovákon pedig 2,6%-os a magyar részesedés a teljes forgalomból (KSH, 2025). Az előző, 2023-as évhez képest mindkét államban növekedést könyvelhettek el a szolgáltatás exportban is: Lengyelországban 2024-ben 13,9 százalékponttal, Szlovákiában pedig 3,9 százalékponttal nőtt a magyar kivitel aránya 2023-hoz képest (KSH, 2025).
A külkereskedelem mellett a gazdasági célú együttműködések a szervezet életében meghatározónak bizonyulnak az elmúlt években is. 2021 májusában indították el a „Virtual Office for V4 Digital Projectset”, amely célja közös digitális projektek koordinálása volt a V4-országok között (Gov.pl., 2021). Néhány héttel később, június 10-én aláírásra került Budapesten a „Budapest Declaration on the establishment of New V4lley Regional Digital Knowledge Hub” címet viselő dokumentum is. Ennek fókuszában a régió digitális gazdasági és innovációs megoldásainak fejlesztése állt, többek között a Big Data, a felhőalapú megoldások, a robotika és az AI területein (IVSZ, 2021). 2023-ban vasútfejlesztési együttműködést írtak alá a V4 országok közlekedési miniszterei, amely a régió versenyképességének növelését, az export- és a tranzitlehetőségek bővítését és javítását, valamint a logisztikai költségek csökkentését teszi majd lehetővé hosszú távon (The Budapest Times, 2023). 2025. július 1-vel Magyarország vette át a V4-ben az elnökséget, amely időszak programjában a versenyképesség, a biztonság és a kapcsolódás kiemelt helyet kaptak (Visegrad Group, 2025). Az egy éves időszak alatt – 2026. június 30-ig – hangsúlyos szerep jut a vállalati és ipari együttműködéseknek, az exportügynökségek tapasztalatcseréjének, továbbá az infrastruktúra és az energia területén való kooperációknak is (Visegrad Group, 2025). A magyar elnökség gazdasági célja a hivatali idő alatt a régió versenyképességének javítása, valamint a közös fellépés a piaci kihívásokkal szemben.
A V4 gazdasági kapcsolatai Magyarországgal tehát a politikai párbeszédek passzivitása ellenére is stabil és fejlődő. Az áru- és szolgáltatáskülkereskedelemben Magyarország fontos partnerei a visegrádi országok, mindez pedig fordítottan is igaz. Az együttműködések az utóbbi években további perspektívákkal bővültek, köszönhetően a digitalizáció és az AI előtérbe kerülésének. Ennek gazdasági dimenzióit az államok közös projektjei is visszatükrözik.
Egy lehetséges új integráció? A magyar-szlovák-osztrák-szerb együttműködés perspektívái
2024. március 4-én Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó eseményén beszédében az alábbi gondolatot osztotta meg: „… könnyen lehet egy osztrák–magyar–szlovák–szerb együttműködés a következő időszakban, amely nem kiváltja a V4-et, hanem a V4 mellett megjelenik majd, és egyre erősebb gazdasági tartalma is lesz, ami nekünk fontos, hiszen nekünk a Balkánon komoly lehetőségeink vannak” (Kormany.hu, 2024). A beszéd után még hosszú ideig latolgatta számos szakértő, hogy a V4 végét vizionálta- e ezzel a kijelentéssel a miniszterelnök, vagy egy ténylegesen párhuzamos együttműködés új kereteit ismertette a hallgatósággal. Mind a beszéd, mind az ezt követő magyar álláspont, valamint a már bemutatott gazdasági intézkedések azt mutatták, hogy a V4-nek a tagállamok nem kívánnak hátat fordítani, hiszen számos ok szól az integráció mellett, a politikailag eltérő nézetek ellenére is. Mindamellett egy új, Ausztriával, Szerbiával és Szlovákiával kialakított integráció számos előnnyel járhat Magyarország és az érintett államok számára is. Nem a V4 helyett, hanem a V4-el párhuzamosan, hiszen mindkét – lehetséges – integrációnak másak a céljai. Az alábbiakban a három országgal folytatott kereskedelmi adatok áttekintése mellett, a lehetséges közös projektek, együttműködési területeket is bemutatjuk.
Ausztriával, Szerbiával és Szlovákiával, hasonlóan a V4-es államokhoz, hagyományosan jó kereskedelmi kapcsolatokat ápol Magyarország. Szlovákiával folytatott árucserénk értékét már a korábbiakban tárgyaltuk, így most Ausztriára és Szerbiára koncentrálunk. Az export és import értékek tekintetében Ausztria tölt be vezető pozíciót, a magyar áruimportban évek óta a második legfontosabb kereskedelmi partner.
3. ábra: A magyar áruexport értékének változása Ausztriába és Szerbiába 2021 és 2024 között (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2025.
Az árukivitel tekintetében Ausztriába érkezik átlagosan a magyar export 3,7-3,9%-a. 2024-ben ez az érték 6 630 millió USD volt, amely túlnyomórészt járművekből és szállítóeszközökből, elektronikai berendezésekből, valamint gabonafélékből, főként búzából állt (OEC World, 2025). Szerbiába szintén bővült a magyar áruexport értéke: 2021 és 2024 között közel 40%-os növekedést könyvelhettek el (OEC World, 2025). A tendencia azért is figyelemreméltó, mert Szerbia még nem tagja az Európai Uniónak, így az áruk szabadabb mozgását a két ország között érvényben lévő kereskedelmi egyezmények, kedvezmények teszik lehetővé.
4. ábra: A magyar áruimport értékének változása Ausztriával és Szerbiával 2021-2024 között (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2025.
Az áruimport tekintetében hasonló a két ország részesedése, mint az export oldalon láthattuk. Ausztria hosszú ideje a második legfontosabb importpartnere Magyarországnak, 2024-ben 9 240 millió USD-t ért el a behozatal a nyugati szomszédunktól (OEC World, 2025). Az ausztriai import jelentős részét energiahordozók, így finomított kőolaj (11-12%), üzemanyag (8-9%) és villamos energia (7-7,5%) teszi ki (OEC World, 2025). A járművek és szállítóeszközök, valamint alkatrészek aránya ugyancsak számottevő, átlagosan a hozzánk érkező osztrák import 10-12%-át alkotják (OEC World, 2025). Szerbiából az elsődleges import termékek között a villamos energia (18-19%) és a szigetelt vezetékek (19-205) állnak (OEC World, 2025).
A szolgáltatás külkereskedelem szempontjából Ausztria tölt be releváns pozíciót mind a behozatal, mind pedig a kivitel részén. A behozatal alapján Ausztria a lista második helyén áll, 2024-ben 1 875 millió eurónyi szolgáltatás importot produkálva Magyarországon, ami 7 százalékpontos növekedés jelent 2023-hoz képest (KSH, 2025). Az osztrák részesedés a teljes magyar forgalomban 7,5%-os tett ki 2024-ben. A kiviteli oldalon Ausztria a harmadik helyen áll, így a magyar szolgáltatások exportértéke 2024-ben itt 2 685 millió eurót értek el (KSH, 2025). A magyar részesedés a teljes osztrák forgalom 7,4%-át adta 2024-ben (KSH, 2025).
A külkereskedelmi kapcsolatok mindhárom érintett országgal folyamatosan növekvő trendet mutatnak, emiatt a további, gazdasági jellegű együttműködések is hosszabb ideje fókuszban vannak a felek között. A közös projektek egy része olyan területekre is kiterjed, amelyek nem kizárólag gazdasági együttműködések, viszont ezek is képesek élénkítően hatni a bilaterális gazdasági kapcsolatokra.
Ausztriával az elmúlt egy évben a határon átnyúló mentőszolgálati együttműködés mellett (CESCI, 2024), több infrastrukturális (M80-as gyorsforgalmi út magyarországi része és az osztrák S7 (Fürstenfeld) gyorsforgalmi út határ közeli összekötése (VG, 2025), vasúti együttműködés a Bécs-Budapest összeköttetés fejlesztéséről (IHO, 2024)) együttműködés is bejelentésre került. Emellett pedig kutatási együttműködés is napvilágot látott az osztrák Tudományos Alap (FWF) és a magyar Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részéről (Decision Document, 2024).
Szerbiával az elmúlt egy évben több új és kibővített együttműködés indult — mind politikai, kulturális, energetikai és védelmi területeken. Egyrészt az energetikai infrastruktúrára irányuló projektek építésének felgyorsítása, elektromos hálózatok közötti interkonnektor kapacitás megduplázása 2027-2028-ig (Kormány.hu, 2024). Másrészt 2025-re vonatkozóan aláírtak egy együttműködési tervet, amely megerősíti a két ország közötti katonai kapcsolatokat (Kormány.hu, 2025a). Kulturális együttműködések területén közös kulturális évadot jelentettek be, amely 2025 szeptemberétől 2026 nyaráig tart, így mindkét ország bemutathatja saját kulturális értékeit a másikban (Kormány.hu, 2025b).
Szlovákiával a határátkelőhelyek és határmenti infrastruktúra bővítése került célkitűzésre az elmúlt egy év során: 2025. áprilisban megállapodás született arról, hogy Magyarország és Szlovákia a határátkelők számát jelentősen növeli: a jelenlegi ~22-ről 40-re emelik, továbbá tervben van 3 új híd építése a teherforgalom, a gyalogos- és a kerékpáros forgalom részére, valamint 4 új összekötő út és a meglévő határátkelők felújítása is része a programnak (VG, 2025). Szlovákiával is született energetikai együttműködés: több mint félmilliárd köbméter gázt vásárolt idén Magyarországon keresztül északi szomszédunk, valamint közösen léptek fel az EU‑szabályozásokkal szemben, különösen azokkal, amelyek a nukleáris energia használatát korlátoznák (Portfolio, 2025). Emellett előkészítés alatt van egy keretmegállapodás, amely lehetővé tenné, hogy a magyar és szlovák mentőszolgálatok sürgősségi esetben a másik ország területén is beavatkozhassanak, és a beteget a legközelebbi, legalkalmasabb egészségügyi létesítményhez szállítsák (HU-SK.eu, 2025).
Mindezekből az együttműködésekből, valamint a kereskedelmi kapcsolatokból is látható, hogy egy lehetséges új integráció a jelzett országokkal számos előnnyel járhat mind Magyarország, mind a részes államok számára. A gazdasági hasznosság mellett érdemes kiemelni az együttműködések geopolitikai, energetikai és logisztikai előnyeit is. Mindez nemcsak rövid távon javíthatja az ország gazdasági teljesítményét, hanem hosszú távon is stabilizáló, stratégiai előnyöket hozhat. Magyarország számára a földrajzi helyzete a három ország között egy kapu szerepet biztosít, így kulcsszerepe van az Észak–Dél irányú közlekedési folyosókban (pl. Balti-tenger – Földközi-tenger tengely), valamint logisztikai csomópontként, amely tranzit szerepet tölt be az áruk, az energiahordozók és a munkaerő tekintetében. Szerbia, Ausztria és Szlovákia felé Magyarország már most is magas értékben exportál, de ha ez közös kereskedelmi megállapodásokkal (pl. infrastrukturális kedvezmények, vámtérségi kedvezmények) társul, akkor az növelheti a magyar cégek piaci részesedését a nyugat-balkáni régióban, valamint elősegítheti az ipar egyes ágazatainak (autóipar, logisztika, gépgyártás) terjeszkedését is. Energetikai szempontból szintén előnyös lehetőséggel jár egy együttműködés az érintett országokkal. Szlovákia és Magyarország nukleáris energiát használ, Szerbia gázt, Ausztria pedig zöld energiát fejleszt. Egy összehangolt energetikai együttműködés energiabiztonságot teremthet (közös energiatárolók, hálózati összeköttetés) és árstabilitást hozhat. Emellett a közös energetikai együttműködés uniós lobbit is jelenthet. A négy ország közötti vasúti, gyorsforgalmi és logisztikai fejlesztések felgyorsítják az áruforgalmat, csökkentik a határokon a torlódást, valamint további befektetéseket vonzanak (raktárbázisok, elosztóközpont létrehozásához).
Összegzés, konklúzió
Több mint harminc éve immár, hogy a Visegrádi Együttműködést életre hívták és e három évtized alatt számos olyan alkalom volt, amikor a szervezet munkája lassulást mutatott. Az első dinamikus évtized után, valamint az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás követően új célokat volt szükséges megfogalmazni, ugyanakkor a belpolitikai válságok, valamint a világgazdasági krízis háttérbe szorította a V4 közös munkáját. 2011-től ismét élénkülni látszottak a kooperációk, számos egyeztetésre került sor, amelyek eredményei ismét lelkesítették a tagállamokat a közös projektekben. A 2020-as koronavírus járvány és a 2022-es orosz-ukrán háború aztán újabb fordulópontot hozott, amelyhez a tagállamok egymás közötti megváltozott politikai diskurzusa is nagyban hozzájárult. Minden nehézség ellenére azonban a gazdasági kapcsolatok továbbra is erősek a négy állam között, az integráció megszüntetése pedig nem célja egyik országnak sem.
Az elmúlt tizenöt év magyar külpolitikája bebizonyította, hogy Kelettel és Nyugattal egyaránt fontos a párhuzamos együttműködés. Ezen stratégia mentén nem meglepő, hogy egy újabb, Szerbiával, Szlovákiával és Ausztriával létrejövő integráció napirendre kerülhet. A szomszédos országokkal folytatott kapcsolatok élénkítése, a gazdasági együttműködések szélesítése minden részes félnek számos előnyt jelent. A kialakult geopolitikai és világgazdasági helyzetben ezek a regionális együttműködések felértékelődnek, így a V4 mellett egy újabb partnerség létrehozása hosszú távon is jótékonyan hatna a magyar-osztrák-szerb-szlovák kapcsolatokra.
Felhasznált források
BIP (2014): Meeting of the Visegrad Group Ombudsmen (V4). https://bip.brpo.gov.pl/en/content/meeting-visegrad-group-ombudsmen-v4
BIP (2023): Ombudsman Summit of the Visegrad Group (V4) countries. https://bip.brpo.gov.pl/en/content/ombudsman-summit-visegrad-group-v4-countries
CESCI (2024): Magyar-osztrák megállapodás a határon átnyúló mentésről. https://budapest.cesci-net.eu/magyar-osztrak-megallapodas-a-hataron-atnyulo-mentesrol/
Decision Document (2024): DECISION DOCUMENT on co-funding of Austrian – Hungarian – joint research projects in the period 2024 – 2026. https://bilaterales.bmbwf.gv.at/wp-content/uploads/2024/07/WTZ-Ungarn-Protokoll-der-Gem.-Kommission-2024.pdf
European Interest (2024): V4 Foreign Ministers’ meeting in Prague confirms deep disagreements on Russia-Ukraine. https://www.europeaninterest.eu/v4-foreign-ministers-meeting-in-prague-confirms-deep-disagreements-on-russia-ukraine/
HU-SK.eu (2025): Úton a szlovák-magyar határon átnyúló mentési együttműködésről szóló megállapodás felé. https://hu-sk.eu/hu/ems-hu/
Fodor Márk Joszipovics (2019): A visegrádi védelempolitikai fejlődése. Biztonságpolitika.hu, Elemzések, 2019. február 26. https://biztonsagpolitika.hu/elemzesek/a-visegradi-vedelempolitika-fejlodese
Gov.pl (2023): Meeting of Visegrad Group Prime Ministers in Bratislava sets next framework for cooperation in the region. https://www.gov.pl/web/primeminister/meeting-of-visegrad-group-prime-ministers-in-bratislava-sets-next-framework-for-cooperation-in-the-region
Gov.pl. (2021): Virtual Office for V4 Digital Projects – first meeting. https://www.gov.pl/web/V4presidency/virtual-office-for-v4-digital-projects–first-meeting
IVSZ (2021): Budapest Declaration on the establishment of New V4lley Regional Digital Knowledge Hub. https://ivsz.hu/budapest-declaration-new-v4lley-regional-digital-knowledge-hub/
IHO (2024): Fontos megállapodással indult az InnoTrans: két órára csökkenne a menetidő Bécs és Budapest között – több Railjet fog ingázni az 1-esen. https://iho.hu/hirek/fontos-megallapodassal-indult-az-innotrans-ket-orara-csokkenne-a-menetido-becs-es-budapest-kozott-tobb-railjet-fog-ingazni-az-1-esen
Kroměříž Declaration (2004): https://www.visegradgroup.eu/home/documents/visegrad-declarations/visegrad-declaration-110412-1
KSH (2025): 17.1.1.31. Magyarország legfontosabb partnerei a szolgáltatás-külkereskedelemben forint- és euróadatok alapján, 2024. https://www.ksh.hu/stadat_files/kkr/hu/kkr0024.html
Kormany.hu (2024): Orbán Viktor beszéde a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó eseményén. https://kormany.hu/beszedek-interjuk/miniszterelnok/orban-viktor-beszede-a-magyar-kereskedelmi-es-iparkamara-gazdasagi-evnyito-esemenyen-2024
Kormány.hu (2024): A magyar-szerb együttműködés kulcsfontosságú az energiabiztonság garantálásában. https://kormany.hu/hirek/a-magyar-szerb-egyuttmukodes-kulcsfontossagu-az-energiabiztonsag-garantalasaban
Kormány.hu (2025a): Szerbia és Magyarország stratégiai partnerek a védelmi együttműködés területén is. https://kormany.hu/hirek/szerbia-es-magyarorszag-strategiai-partnerek-a-vedelmi-egyuttmukodes-teruleten-is
Kormány.hu (2025b): Magyar–szerb kulturális évad indul ősszel. https://kormany.hu/hirek/magyarszerb-kulturalis-evad-indul-osszel
MZV.gov: A Visegrádi Csoport megalakulásának 20. évfordulója (2011): https://mzv.gov.cz/budapest/hu/tovabbi_informaciok/archivum_2011/a_visegradi_csoport_megalakulasanak_20.html
MZV.gov: V4 and Eastern Partnership Foreign Ministers, Ashton and Füle met in Prague (2012): https://mzv.gov.cz/jnp/en/issues_and_press/archive/events_and_issues/x2012/x2012_03_05_V4_and_eastern_partnership_foreign_ministers_ashton_and_fule_to_meet_in_prague.html
Magyar Nemzet (2021): Varga Mihály: A V4-ek gazdasági ereje egyre meghatározóbb Európában. https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2021/09/varga-mihaly-a-v4-ek-gazdasagi-ereje-egyre-meghatarozobb-europaban
OEC World (2025): Hungary country profile. https://oec.world/en/profile/country/hun?selector343id=Import&selector345id=2023
Portfolio (2025): Magyar–szlovák egyeztetés: biztosított a gázellátás, erősödik az energiapiaci együttműködés. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250530/magyar-szlovak-egyeztetes-biztositott-a-gazellatas-erosodik-az-energiapiaci-egyuttmukodes-764969
Tárnok Balázs (2024): A visegrádi együttműködés él, de vergődik. Öt perc Európa Blog. 2024. 03.04. https://www.ludovika.hu/blogok/ot-perc-europa-blog/2024/03/04/a-visegradi-egyuttmukodes-el-de-vergodik/
The Budapest Times (2021): V4 transport ministers sign cooperation pact on railway development. https://www.budapesttimes.hu/hungary/v4-transport-ministers-sign-cooperation-pact-on-railway-development/
Visegrad Declaration 1991 (2025): https://www.visegradgroup.eu/home/documents/visegrad-declarations/visegrad-declaration-110412-2
Visegrad Group (2012): Joint Statement of the Summit of the Heads of Government of the Visegrad Group. https://www.visegradgroup.eu/home/documents/2012/joint-statement-of-the-211105
Visegrad Group (2013): Summit of V4 Heads of Governments in Budapest. https://archive.visegradgroup.eu/summit-of-v4-heads-of
VG (2021): Megállapodást kötöttek a gazdasági újraindításról a V4-pénzügyminiszterek. https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2021/09/megallapodast-kotottek-a-gazdasagi-ujrainditasrol-a-v4-penzugyminiszterek
V4 Parlament.hu (2022a): Meeting of the Speakers of Parliaments of the Visegrád Group in Bratislava, 3 February 2023. https://v4.parlament.hu/en/-/meeting-of-the-speakers-of-parliaments-of-the-visegrad-group-in-bratislava-3-february-2023
V4 Parlament (2022b): Meeting of the European Affairs Committees of the Parliaments of V4 countries in Košice on 24-26 April 2022. https://v4.parlament.hu/en/-/a-visegradi-orszagok-parlamentjei-europai-ugyekkel-foglalkozo-bizottsagainak-kassai-talalkozoja-2022-aprilis-24-26
V4 Parlament (2024): Summit of Speakers of Parliaments of the Visegrád Group Countries and Ukraine in Prague, 28-29 February 2024. https://v4.parlament.hu/en/-/summit-of-speakers-of-parliaments-of-the-visegrad-group-countries-and-ukraine-in-prague-28-29-february-2024
Visegrad Group (2025): V4 Presidency. https://www.visegradgroup.eu/home/v4-presidency
VG (2025): Történelmi pillanat: mától összekötötték Ausztriát Magyarországgal, átadták az új utat – az osztrákok elismerték, tíz évet csúsztak vele. https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/09/osszekotottek-ausztriat-magyarorszaggal-uj-ut-s7-m80
VG (2025): Történelmi bővítés jön a magyar-szlovák határon – rekordidő alatt indulhatnak az építkezések. https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/04/hatar-magyar-szlovak-epites#google_vignette
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
