Annak ellenére, hogy idén nyáron az Egyesült Államokban sikeresen elhalasztották az adósságplafon-probléma kezelését, a kormányzat leállásának veszélye nem múlt el, mivel nem sikerült megegyezésre jutni a költségvetést illetően. Az elmúlt években a politikai polarizáció miatt egyre tovább tart a költségvetésről szóló vita, ami már a kormányzat működését is veszélyezteti. Ezt a kockázatot a hitelminősítők az USA értékelésének rontásával jutalmazták. A kétpárti konszenzuson alapuló költségvetés elfogadásának esélye számos ok miatt valószínűtlen. A demokrata képviselők ragaszkodnak az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott háborús támogatásokhoz, míg a republikánus képviselők ezt az összeget inkább határvédelemre költenék, vagy a kiadások csökkentésével a második világháború óta nem látott mértékű államadósságot mérsékelnék, amely egyre jelentősebb probléma. Az infláció letörése érdekében megemelt alapkamat, a fokozódó geopolitikai kockázatok és az USA belső gazdasági gondjai az állampapírok hozamát évtizedes rekordnak számító szintre növelte. A magas eladósodottság és kamatok következtében az adósságszolgálatra fordított kamatkiadások meghaladva az 1000 milliárd dollárt a második legnagyobb költségvetési tétellé váltak. Szemben a tavalyi 9,7 százalékkal, idén a kamatkiadások költségvetésen belüli aránya megközelíti a 17 százalékot. Jelen elemzésünkben összegeztük a kormányzat leállásának, illetve az Egyesült Államok kamatkiadásainak elszállása mögötti okokat.
Az Oeconomus erről szóló részletes elemzése az Indexen olvasható.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
