2026. szeptember 9-én Pozsonyban találkoztak a V4 országok kormányfői, ahol az egyeztetés során az EU-s szakpolitikákkal és tervezett költségvetéssel kapcsolatos kérdések voltak a fókuszban. A találkozó idén már a második alkalom volt, amikor a visegrádi országok vezetői egyeztetésre gyűltek össze, így a formáció újjáélesztése immár ténylegesen megvalósulhat. A találkozó érdekessége volt, hogy a négy régiós kormányfő mellett az ír miniszterelnökkel is tárgyalásokat folytattak a felek, elsősorban az európai politika aktuális kérdéseiről, valamint az EU jövőjét illető területekről. Az alábbi összefoglalóban a V4 találkozó eredményeit, a megvitatott kérdéseket, valamint a még nyitott területeket tekintjük át, kitérve arra is, hogy milyen szerepe volt az ír miniszterelnöknek a tárgyalásokon.
A júniusi gödöllői találkozót követően 2026. szeptember 9-én Pozsonyban ült ismét tárgyalóasztalhoz Magyar Péter magyar, Robert Fico szlovák, Andrej Babis cseh és Donald Tusk lengyel miniszterelnök a Visegrádi Együttműködés részeként. Az esemény apropóját az aktuális kérdések megvitatása mellett a szlovák V4-es soros elnökség is szolgáltatta. Robert Fico a találkozó során a szlovák soros elnökségi időszak kapcsán hangsúlyozta, hogy a megosztó témák megvitatása helyett azokra a területekre igyekeznek koncentrálni, amelyek összekötik a négy országot. Elmondása szerint a párbeszéd során a versenyképesség erősítése, a közös érdekek képviselete az uniós költségvetésben, valamint a nyugat-balkáni államok felvétele az EU-ba egyértelműen ilyen jellegű területeket képviselnek.
A szlovák V4-elnökség idején prioritást kap a védelmi ipar fejlesztése, az illegális migrációval szembeni szigorú fellépés, valamint a külső schengeni határok védelme is. A szlovák kormányfő hangsúlyozta azt is, hogy a még hátralévő időszakban a Visegrádi Alap működését is kiemelten szeretnék kezelni. Fontos gesztusként értékelhető, hogy a négy kormányfő megerősítette azt a korábbi megállapodást, amely szerint az Európai Tanács ülései előtt rendszerebben fognak egyeztetni egymással. Robert Fico a pozsonyi találkozó alkalmával megjegyezte, hogy a „V4 újra él”, így a korábbi kevésbé aktív időszakot felválthatja egy tevékenyebb periódus.
A tárgyalásokat a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján most nem az ideológiai viták határozták meg, sokkal inkább az olyan közös ügyek, amelyek relatív gyors választ vagy összefogást igényelnek. Ilyen volt többek között a következő EU-s költségvetés, a kohéziós politika, a mezőgazdasági támogatások, az energiaárak, a versenyképesség és a migráció. A felsorolt témák közül is kiemelkedik 2028-2035-ös EU-s költségvetés előkészítése, mivel ez épp most válik politikailag meghatározóvá.
A négy visegrádi ország – és a többi EU-tagállam számára is –az új EU-s költségvetés számos módosítást tartalmaz az eddig ismert és nyilvánosságra hozott információk alapján. Az új költségvetés legfontosabb következménye az lehet, hogy a hagyományos kohéziós források és agrártámogatások rendszere egy sokkal inkább teljesítmény- és stratégiaorientált rendszerbe fordulhat át. A tervezet szerint a Bizottság mintegy 450 milliárd eurót szánna gazdasági, társadalmi és területi kohézióra, ebből legalább 218 milliárd euró a kevésbé fejlett régiókat védené, amelyekből Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon is van. A nagy változást az okozná, hogy az ide kapcsolódó forrásokat egy országos és regionális partnerségi tervbe rendeznék. Tehát a korábbi különálló EU-s programok helyét egyetlen nagyobb, nemzeti stratégia tömörítené.
A kohéziós források mellett a mezőgazdasági támogatások átalakítása is jelentős hatással lehet a négy visegrádi államra. A Bizottság javaslata 300 milliárd eurót különítene el a gazdák és halászok jövedelemtámogatására. A gazdák jövedelemtámogatását a javaslat szerint továbbra is védenék, és külön támogatás maradna például a fiatal gazdáknak, környezetvédelmi intézkedésekre és beruházásokra. Ugyanakkor az agrártámogatás bekerülne az ország teljes partnerségi tervébe, így a mezőgazdaság könnyebben összekapcsolható lenne például energia-, vízgazdálkodási vagy vidékfejlesztési célokkal. Politikai változás lehet az EU terve, miszerint a források egy részét mérföldkövek és célok teljesítéséhez köti. A nemzeti terveket a Bizottságnak és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, a kifizetések pedig teljesítményhez kapcsolódhatnak. Emellett a jogállamisági feltételek is megmaradnak. Ez a V4-ben különösen érzékeny kérdés lehet. Magyarország szempontjából például sokkal fontosabb lesz, hogy a magyar kormány milyen feltételeket vállal az EU-val kötött partnerségi tervben, mint pusztán az, hogy mekkora az elméleti magyar keret. Az új költségvetéstervezetben a legnagyobb kockázat, hogy a forrásokért cserébe az országoknak több reformot kell végrehajtaniuk, és kisebb lehet a kormányok szabadsága abban, hogy mire költik az EU-forrásokat.
Ráadásul a Bizottság új uniós bevételi forrásokat is javasol: például az ETS-ből (Emissions Trading Systems) a karbonvámokból származó bevételeket, egy e-hulladékhoz kapcsolódó hozzájárulást, dohányjövedéki bevételt, illetve a 100 millió eurónál nagyobb éves árbevételű vállalatok hozzájárulását. Ezek együttesen évi mintegy 58 milliárd eurót hoznának az EU-nak a Bizottság számítása szerint. Ennek egy része közvetve megjelenhet vállalati költségekben, dohányárakban vagy energiaárakban, bár ezt ma még nem lehet pontosan számszerűsíteni.
A pozsonyi találkozó érdekessége volt, hogy a négy állami vezető mellett az ír miniszterelnök is részt vett az egyeztetésen. Micheál Martin nem V4-tagként, hanem az EU soros elnökeként vett részt. Így a V4 nem egyszerűen „egymás között beszélt”, hanem közvetlenül jelezhette prioritásait annak az országnak, amelynek kulcsszerepe van az őszi uniós napirend alakításában. Írország 2027. július 1-je és december 31-e között tölti be a soros elnökségi tisztséget. Elnökségi prioritásai között a versenyképesség erősítése, az európai gazdaság fejlesztése és a digitális átállás szerepelnek. Kiemelt figyelmet tervez fordítani az EU következő, 2028–2034-es költségvetésének előkészítésére és a kohéziós politika jövőjére. Fontos napirendi pont lehet az európai biztonság és védelem, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatás. Emellett hangsúlyt kaphat az energiafüggetlenség, a zöldátmenet és az éghajlatpolitika, továbbá az EU bővítési politikája és a migráció kezelése. A témák alapján számos kapcsolódási pont rajzolódik ki a V4 pozsonyi találkozóján elhangzottak és az ír elnökségi prioritások között.
A szeptemberi találkozó során téma volt még a V4-ek között a migráció kérdése is. Andrej Babis cseh miniszterelnök külön kiemelte, hogy az előző magyar kormány, Orbán Viktor vezetésével sikeresen meg tudta állítani az illegális migrációt a közép-kelet-európai térségben. Ezzel kapcsolatosan Magyar Péter miniszterelnök is megjegyezte, hogy a napi 1 millió eurós bírság felülvizsgálatát szorgalmazza az Európai Bizottság előtt, tekintettel arra, hogy Magyarország fékezte meg elsők között a 2015-ös migrációs krízist.
A konstruktívnak és eredményesnek tekinthető találkozó azonban nyitott kérdéseket is hagyott. A legnagyobb kérdőjel továbbra is a biztonságpolitika és Ukrajna helyzete. Lengyelország Oroszországot közvetlen biztonsági fenyegetésként kezeli, miközben Robert Fico szlovák miniszterelnök jóval óvatosabb Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban. A pozsonyi találkozón sem született olyan külpolitikai álláspont, amelyből egy valódi közös geopolitikai stratégia rajzolódna ki. Donald Tusk cseh miniszterelnök éppen a csúcson beszélt arról, hogy Lengyelországnak újabb orosz provokációkra kell felkészülnie. A régi V4 egyik fő problémája éppen az volt, hogy gazdasági és migrációs kérdésekben képes volt közös nevezőre jutni, Oroszország és Ukrajna ügyében viszont szétesett. A mostani csúcs ezt az alapvető dilemmát még nem oldotta meg.
Összességében a 2026. szeptember 9-i pozsonyi csúcs nem bizonyította, hogy a V4 újra olyan erős, mint 2015–2020 között volt, de azt igen, hogy van politikai akarat ismét használható érdekérvényesítő fórummá tenni. A valódi vizsga az lesz, hogy az őszi uniós költségvetési és versenyképességi tárgyalásokon képes lesz-e a négy ország ugyanazt az üzenetet következetesen képviselni.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
