2024-ben az emberiség felénél tartanak majd valamilyen választásokat

2024-ben régóta nem látott választási hullám söpör végig a világon. A Föld lakosságának fele, azaz 4 milliárd ember él olyan országban, ahol idén tisztán vagy csupán formálisan, de voksolást fognak tartani a vezetők személyéről. Magyarország számára a leginkább jelentős esemény a június 6-9 közötti uniós választás lesz, amelyen az integrációs szervezet több mint 450 millió lakosának sorsáról dönthetünk. A magyar önkormányzati választások mellett az Egyesült Államok elnöki és kongresszusi voksolására érdemes idén figyelni november ötödikén. Jelen elemzésünkben összegyűjtöttük azt a közel 60 országot, ahol elnöki vagy törvényhozási választásokat tartanak.

Európában a jobboldal erősödésére számítanak

2024. június 6-9 között az Európai Unió tagállamaiban szavazást tartanak az Európai Parlament képviselőiről. Az esélyeket tekintve a centrista-jobboldali Európai Néppárt (EPP) dominanciája töretlennek tűnik, de két ciklus óta folyamatosan veszít támogatottságából. Hasonló bizalomvesztéssel kénytelen szembenézni az örökös második helyezett, a centrista-baloldali Szocialisták és Demokraták (S&D) pártszövetség is. A két nagy pártcsalád hanyatlásával párhuzamosan a francia Nemzeti Tömörülés és az olasz Liga által vezetett, euroszkeptikus Identitás és Demokrácia (ID) pártszövetség egyre népszerűbb, 2023. végi becslések szerint a harmadik legnagyobb frakcióvá válhat. Amennyiben az idei választáson a nagyobbik magyar kormánypártnak sikerül mandátumszámát megőriznie, és a csatlakozási folyamatot elindítják, jó eséllyel a harmadik legnagyobb pártcsalád helyét az Európai Konzervatívok és Reformerek vehetik át, a jelenlegi népszerűségi adatok alapján.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16640619/

Az Európai Parlamentben a frakciók/pártszövetségek nem országok, hanem a szupranacionális érdekkövetés érdekében ideológiák alapján alakulnak ki. Jelenleg hét politikai pártszövetség van az Európai Parlamentben, támogatottság alapján növekvő sorrendben; Baloldal, Zöldek, Európai Konzervatívok és Reformerek, ReNew, Identitás és Demokrácia, Szocialisták és Demokraták, illetve az Európai Néppárt. Az új pártszövetség létrehozásához a tagállamok legalább negyedéből minimum 23 képviselőre van szükség.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16754205/

2023 júniusában az Európai Parlament elfogadott egy rendeletet, amely szerint a 2024-2029 közötti ciklusban a képviselők számát tizenöt fővel 720 főre emelik. Ennek értelmében Franciaország, Spanyolország és Hollandia képviselőinek a száma kettővel, míg Lengyelország, Belgium, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Írország, Szlovénia, illetve Lettország küldöttei pedig országonként eggyel gyarapodnának. Az 1992-es maastrichti szerződés értelmében az EP képviselőinek száma nem haladhatja meg a 750 főt (plusz az elnök), továbbá előírja, hogy a tagállamonkénti képviselőszámnak hat és 96 között kell változnia. A helyek számának elosztása figyelembe veszi a tagállamok lakosságát, valamint a „degresszív arányosság” értelmében a kisebb tagállamoknak nagyobb reprezentációt biztosít.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16769269/

Az első, 1979-es európai parlamenti választása óta megfigyelhető a szavazáson való részvételi arány csökkenése. Kivételt képez a legutóbbi, 2019-es, ahol a számos egyéb választással való összevonás és a fokozott kampány miatt sikerült ismét növelni a részvételi arányt. Idén is több egyéb voksolással, például a magyar önkormányzati választással, vagy a belga törvényhozási választással összevonták az EP-szavazást, így nagyobb részvételi arányra lehet számítani.

Az EP-választáson 47 választókörzetben adhatja le a mintegy 350 millió arra jogosult uniós állampolgár a szavazatát. A tagállamok többségében az induló pártok országos listákat állítanak, azonban ez alól Írország, Lengyelország, Olaszország és Belgium kivételnek számít. Belgiumban három – a flamand, francia és német nemzetiségű polgárok többsége alapján kialakított – választókörzet, míg Lengyelországban – a NUTS 2 régiók és ezek összevonásával kialakított – tizenhárom választókerület található. Emellett Írországban három, Olaszországban pedig öt választókerület található.

A következő ciklusban tehát az Európai Unió parlamentjében 720 képviselőt választanak meg, így az Európai Parlament egy képviselőjére közel 625 ezer uniós állampolgár jut. Ahogyan az alábbi ábrán is látszik, ezzel a számmal az Európai Unió India, az Egyesült Államok, Pakisztán és Nigéria után a ötödik legalacsonyabb reprezentációval rendelkező szervezet, ugyanakkor az EP képviselők rendelkeznek az ötödik legmagasabb felhatalmazással.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16742942/

Amellett, hogy idén az Európai Unió 27 tagállamában mintegy 450 millió állampolgár életéről dönthetünk, tíz országban törvényhozási vagy pedig elnöki választásokat tartanak. Az egyik ilyen a február 11-én tartott finn elnökválasztás, ahol a jobbközép jelölt, Alexander Stubb tudta megszerezni a szavazatok többségét.

Az Egyesült Államokban Trump visszatérésére számítanak

Az év másik kiemelt jelentőségű eseménye az Egyesült Államok elnökválasztása lesz. Az eddigi előválasztási eredmények alapján a korábbi elnök, Donald Trump és a hivatalban lévő elnök, Joe Biden közötti ismételt összecsapásra lehet számítani. Mindketten a párton belüli jelöltállítási folyamat során az előválasztásokat 50-60 százalékos, illetve 60-70 százalékos aránnyal nyerik. Trump ezt az eredményt az ellene folyó büntetőeljárások dacára éri el. Ezeket az eljárásokat zaklatás, adócsalás és a 2020-as választási eredmény megkerülésére tett vélelmezett lépések miatt indították ellene. A volt elnök korábbi republikánus kihívója, Ron DeSantis a szponzorok eltávolodását követően adta fel a versenyt. A jobboldali elnökjelöltnek pártján belül már csak a Nikki Haley-vel, a volt ENSZ-nagykövettel és Dél-Karolina volt kormányzójával kell megküzdenie.

A republikánusokkal szemben a demokratáknak Barack Obama elnök óta nem sikerült új politikai karaktert felépíteniük. Joe Biden elnök régóta „bejáratott” szereplő, a versenyből való kiesése esetén a nála sokkal népszerűtlenebb alelnök, Kamala Harris vehetné át a jelöltséget, vagy a szélsőbaloldali nézetei miatt csak egy szűk rétegben népszerű Bernie Sanders, illetve a szélsőbaloldali Alexandria Ocasio-Cortez. Függetlenként indul a választáson John F. Kennedy unokaöccse, Robert Kennedy Junior. A korábban a demokrata előválasztáson indult jelölt politikai előtörténete miatt a demokratáktól vehet el szavazatokat, azonban kampánytémái a republikánus szavazókat is megszólítja. Ilyen téma például az abortusz első trimeszter utáni teljes betiltása, a vállalatok politikai befolyásszerzésének a megakadályozása, kisvállalkozások segítése az óriásvállalatok helyett. Kennedy külpolitikájában a bezárkózást sürgeti, a proxyháborúk befejezését, illetve a titkos puccsok és műveletek beszüntetését. Az elnökválasztás mellett a Szenátus 100 helyéből 33-ról döntenek, míg a Képviselőházban mind a 435 helyért új választás lesz, illetve 11 államban, továbbá Szamoán és Puerto Ricóban kormányzóválasztásokat is tartanak.

Hónapig tartó választás a világ legnagyobb demokráciájában

India 2022-óta a világ legnagyobb népességű országa, a választásra jogosult állampolgárok száma meghaladja a 900 millió főt, ezért és a nehezen megközelíthető szavazópontok miatt a teljes voksolási folyamat négy hetet vesz igénybe. A közúti bekötéssel nem rendelkező szavazópontokra gyakran tevékkel vagy elefántokkal juttatják el az urnákat vagy elektronikus szavazógépeket. A legutóbbi, 2019-es választáson mintegy 11 millió megfigyelő vett részt, akik 1 millió szavazóponton és 2,3 millió digitális szavazógépnél ellenőrizték a szabályosságot.

Az indiai politikai szféra rendkívül megosztott, a két nagy párt mellett több mint 2300 kis párt található. A 2019-es választáson a 36 pártból álló Nemzeti Demokrata Szövetség jutott hatalomra, amelynek vezetője a hindu nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt (Bharatiya Janata párt, magyarul Indiai Néppárt), aki a jelenlegi miniszterelnököt is adja. A kormánypárt legnagyobb kihívója a 27, főleg baloldali pártból álló I.N.D.I.A. (Indian National Development Inclusive Alliance) pártszövetség. Az ellenzéki pártszövetség vezetője az Indiai Nemzeti Kongresszus, Modi miniszterelnök fő kihívója pedig ennek az elnöke, Mallikardzsun Kharge. A közvélemény-kutatások alapján kettejük versenye rendkívül szoros, így nem kizárt a vezetőváltás.

A kampányban egyre hangsúlyosabb témává válik a partra szorított kisebbségek helyzete. Egyes vádak szerint a lakosság mintegy 15 százalékát (200 millió fő) adó muszlimokkal szemben egyre erőteljesebb a negatív diszkrimináció, és a népesség 2,5 százalékát jelentő keresztények ellen is egyre elterjedtebbek az atrocitások. A 2014-óta miniszterelnöki pozíciót betöltő Narendra Modi a többségi demokrácia elvén kormányoz, amely vezetési metódust sok jogvédő szervezet antidemokratikusnak bélyegezi. Azonban számos esetben a demokráciaellenes és emberi jogokat sértő intézkedéseket a nyugati hatalmak figyelmen kívül hagyják, ugyanis India alkalmas arra, hogy a fő riválissal, Kínával szemben ellensúlyt képezzen.

A kritikák ellenére a kormánypártok támogatottsága töretlen, köszönhetően annak, hogy széles körű infrastrukturális beruházásokkal elnyerték a fiatalabb korosztályok támogatását is, amely népcsoportok a fiatalodó korfának köszönhetően egyre nagyobb politikai súlyt jelentenek. A tavaly felavatott és a gyarmati múltat jelképező korábbi parlamentet felváltó új képviselőház 788 tagját választják meg május és június között. A közvélemény-kutatások alapján ismét a Bháratíja Dzsanatá Párt párt és Narendra Modi kerülhet hatalomra. A 2023 decemberében végzett felmérések szerint a centrista-jobboldali Nemzeti Demokrata Szövetség a szavazatok 42-44 százalékára számíthat, míg a főleg baloldali pártokat tömörítő I.N.D.I.A. pártszövetség a voksok 38-41 százalékára.

A Dél-afrikai Köztársaság választása az egész régiót destabilizálhatja

Szintén választásokat tartanak idén májusban a harminc éve szabad Dél-afrikai Köztársaságban is. A fiatal demográfiai korfa miatt a munkanélküliség és a korrupcióellenesség egyre hangsúlyosabb témává válik a kampányban. Az 1994-es első szabad választások óta kormányon lévő Afrikai Nemzetki Kongresszus (ANC) párt támogatottsága zuhan, egyre több új reformer alakulat jelenik meg a politikai palettán. A kormánypárt az eddigi hat választás mindegyikén a szavazatok legalább 66 százalékát megszerezte, a friss felmérések alapján azonban a támogatottságuk 40 százalék környékére apadt. A választást követően a politikai ellentétek miatt polgárháború törhet ki a polarizálódott országban. A Dél-afrikai Köztársaság politikai és gazdasági értelemben a térség vezető országa, így a belső konfliktusok régiós instabilitássá eszkalálódhatnak.

Mexikó következő elnöke biztosan nő lesz

Június másodikán Mexikóban is az urnákhoz járulnak a választók. A jelenleg kormányon levő Morena párt jelöltje Claudia Sheinbaum, akit a konzervatív ellenzéki párt, a Nemzeti Akciópárt szintén női jelöltje, Xóchitl Gálvez hív ki. Felmérések szerint a kormánypárti jelölt támogatottsága az elmúlt egy évben 58-63 százalék között ingadozott, míg a legnépszerűbb ellenjelölté 28-32 százalék közötti, így politikai fordulatra nem lehet számítani. A jelenlegi elnököt, Andrés Manuel López Obradort és pártját, a Morenat populizmussal és a demokratikus rendszer leépítésével vádolják az igazságügyi és választási reformon keresztül. Ellenérvük szerint a szélesebb részvételi demokrácia kiépítése a céljuk. Ugyanakkor az elszámoltathatóságot mérsékli, hogy bizonyos állami intézmények, mint például a közművek egy része vagy a repülőterek igazgatását a katonasághoz delegálták. A polarizáció és a szélsőségek erősödése magában foglalja a politikai rendszer összedőlését, amely után a kormányzat szerepét jó eséllyel nem egy új demokratikus erő venné át, hanem az egyre nagyobb befolyáshoz jutó bűnszervezetek. Mexikó elmúlt kétszáz éves függetlenségében mindössze négy alkalommal választottak meg szabadon vezetőt az ország élére.

Kelet-Közép-Európa számos országában tartanak választást

Szlovákia államfőjét lecserélik

Szlovákiában áprilisban tartanak elnökválasztást. Északi szomszédunkban az elmúlt négy évben a koronavírus gazdasági kárainak kezelése és az orosz invázióra adott válasz miatt végbement politikai fordulat következtében az eddigi progresszív-liberális elnök, Zuzana Čaputová leváltására lehet számítani. A voksolás első fordulója március 23-án lesz, míg a második április hatodikán.

Horvátország és Ausztria, illetve Románia

A térségben továbbá júliusban Horvátországban, míg Ausztriában szeptemberben tartanak parlamenti választásokat, Romániában pedig év végén várható hármas (helyhatósági, törvényhozási és államfői) választás. Nyugati szomszédunkban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) felül tudott emelkedni a 2019-es úgynevezett ibizai botrányon, 2022 októbere óta 27-32 százalék közötti támogatottsággal a legnépszerűbb párt. Kancellárjelöltjük a nemzeti-konzervatív Herbert Kickl. A kampány meghatározó témája az infláció, a koronavírus-járvány kezelése, az orosz-ukrán háború és a migráció. Az utóbbi évek botrányainak és rossz kormányzásának köszönhetően a nagyobbik kormánypárt, a kereszténydemokrata és liberális-konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) támogatottsága 2021-ben a korábbi 37-42 százalékról a felére, 20 százalékra esett, így a harmadik helyre szorultak vissza. Támogatottságban már a Szociáldemokrata párt (SPÖ) is megelőzi, 23-24 százalékos népszerűséggel. Az ÖVP bizalomvesztésével párhuzamosan a kisebbik kormánypárt, a Zöldek (Grüne) támogatottsága is megfeleződött, a ciklus első felében levő 15-17 százalékról mára tíz százalék alá csökkent. A Szabadságpárt az idei választást követően kormányzásra készül, azonban valószínűtlen, hogy erre egyedül képesek lennének, koalíciós partnerként a 2017-2019 közötti korábbi társ, az ÖVP merülhet fel.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16628892/

Választási szuper év lesz 2024 Romániában, ugyanis az év második felében tartanak helyhatósági, parlamenti és államfői voksolást. Az államfői poszton a két ciklust betöltő elnök, Klaus Iohannis utódját keresik. A parlamenti választásokon a Szociáldemokrata Párt lehet a befutó, azonban az utóbbi három évben jelentősen megerősödött a Szövetség a Románok Uniójáért (AUR) jobboldali-nacionalista és magyarellenes párt is. Az uniós voksoláson a második helyért a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az AUR között zajlik a versengés. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az 5 százalékos EP-be jutási küszöb alatt, 4 százalékon áll. Keleti szomszédunkban ezek mellett szeptemberben önkormányzati választásokat is tartanak, ahol a magyarlakta területeken az RMDSZ kiemelkedő eredményt érhet el.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16629726/

Portugália – előrehozott választás

Portugáliában a szocialista miniszterelnök 2023 novemberének elején mondott le a korrupciós botrányát követően. Ennek keretében házkutatást tartottak nála, kabinetfőnökét pedig őrizetbe vették. António Costa azóta ügyvivőként vezeti a kormányzatot, pártjának a Portugál Szocialista pártnak támogatottsága pedig tovább csökkent, ezzel a második helyre szorulva. Ennek következtében a vezetést a liberális-konzervatív Portugál Szociáldemokrata párt vette át, amelynek támogatottsága évek óta 27-30 százalék között ingadozik. Az elmúlt évek leginkább feltörekvő politikai ereje a nemzeti-konzervatív Chega (magyarul Elég!) párt, amelynek támogatottsága két év alatt több mint háromszorosára nőtt, a 2022. februári 5-5,5 százalékról idén januárra 17,5 százalékra.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16628509/

Belgiumban a kényszerházasság szétszakítására törnek

A számos uniós intézménynek otthon adó Belgiumban június kilencedikén tartanak szövetségi választásokat. A Brüsszeli irányításért folyó küzdelem évszázadok óta meghatározza a belga belpolitikát. A francia anyanyelvű és a flamand területek közötti versengés megosztja az országot. A jobboldali flamand Vlaams Belang párt és vezetője, Tom Van Grieken a legesélyesebb befutó, ezzel leváltva a jelenlegi liberális kormányfőt. Van Grieken korábbi nyílt célja volt, hogy kiszakítva a flamand területet Belgiumból egy önálló országot hozzon létre. Többször „kényszerházasságnak” nevezte országát, és kijelentette, hogy akár egyoldalúan is hajlandó a nyelvi törésvonal mentén kettészakítani Belgiumot. A Politico összeállítása alapján a nyugat-európai ország lakosságának 52 százaléka kizárólag franciául beszél, míg 5,6 százaléka csupán flamandul. Az ország népességének a 73 százaléka beszél franciául, míg flamandul csupán 16,3 százaléka.

Egyesült Királyság

2024 utolsó fontos eseménye az Egyesült Királyság általános választása lehet. A pontos dátum még nem ismert, a törvények alapján lehetőség van a választás jövő évre halasztására, amellyel a lecsökkent támogatottsággal rendelkező Konzervatív Párt vélhetően élni fog. A kormánypárt népszerűsége 2022 novemberében, a mindössze 49 napig hivatalban levő miniszterelnök, Liz Truss alatt érte el mélypontját. A 2010-óta kormányon levő jobboldal támogatottsága 20-24 százalék környékére apadt, míg a Munkáspárt ennek közel kétszeresével, 44 százalékkal büszkélkedhet, így a 14 éve hatalmon lévő jobboldal leváltása borítékolható.

A lista nem ér véget – további választások

Az eddig bemutatott jelentősebb választások mellett 38 más államban is országos választásokat tartanak. Az idei dömping január 13-án Tajvanon kezdődött, melynek geopolitikai jelentősége miatt kiemelt fontosságú, az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizáció egyik fő színtere. Tajvanon az év eleji választásokon a Kína-ellenes, progresszív politikust, Laj Csing-te-t választották meg.

Szűk egy hónappal ezt követően, a világ ötödik legnépesebb országában, Pakisztánban is választásokat tartottak. Február nyolcadikán a bebörtönzött korábbi vezető, Imran Han által támogatott politikai erő ért el befutó helyezést. A 240 millió fős lakosságú országban januárban 28 százalék volt az infláció, amely Ázsiában a legmagasabb érték. A gazdasági gondok mellett a terrorveszély tematizálta a kampányokat. A választásokat megelőző napokban is több helyen hajtottak végre bombatámadásokat, amelyek elleni védekezés keretében a szavazás időtartama alatt leállították az ország telekommunikációs hálózatait. Ezt az intézkedést több választásfigyelő szervezet az információáramlás megakadályozása miatt antidemokratikusnak tartotta, tízből hét pakisztáni szerint pedig nem volt teljesen tisztességes a szavazás.

A nem szabad választások sorát február 25-én Belarusz, majd Oroszország folytatja, ahol március 15-17. között „dönt” az elnök személyéről a 112 millió választásra jogosult állampolgár. Vlagyimir Putyin újrázása aligha kérdéses, a komolyan vehető riválisait sorra ellehetetlenítik. Legutóbb egy héttel ezelőtt, a háborúellenes kihívó, Borisz Nagyezsgyin indulását szabotálták, arra hivatkozva, hogy nem sikerült elég érvényes ajánlást leadnia. Az idei orosz választáson már az Ukrajnától elvett négy régióban is lehet szavazni.

Ezeken túl Kelet-Európában Litvániában és Horvátországban tartanak parlamenti választásokat, míg Finnországban és Moldovában pedig az elnökök személyéről döntenek. A háború sújtotta Ukrajnában is idén ősszel bírálnák el Zelenszkij ötéves teljesítményét, azonban az alkotmány szerint hadiállapotban nem tarthatnak voksolásokat. A jelenlegi elnök népszerűsége kiemelkedő, lehetséges alternatívaként Kijev polgármesterének, Vitalij Klicskonak és az ukrán hadsereg előző héten menesztett főparancsnokának, Valerij Zsaluzsnijnak a neve merült fel. Keleti szomszédunkban az orosz inváziót követően 2022. május harmadikán 11 oroszországi kapcsolattal rendelkező ellenzéki pártot tiltottak be.

Kétség kívül az év egyik legkülönlegesebb választása február negyedikén, a közép-amerikai El Salvadorban volt. A voksok közel 85 százalékát a 2019-óta hivatalban levő elnök, Nayibb Bukele szerezte meg. Az első ciklusában a gazdaság stabilizálásának érdekében felszámolta a demokráciát, sajátos intézkedései és vezetési stílusa miatt a „világ legmenőbb diktátora” címet aggatták rá. Legismertebb lépése az volt, amikor az újonnan épített óriási börtönökbe több mint 70 ezer bandatagot záratott be, akik az ország lakosságának több mint egy százalékát adták.