A 2024-es párizsi olimpia volt az eddigi legzöldebb

A 2024-es párizsi olimpiát a nemzetek közötti békés versengés lehetőségének a megteremtése mellett a fenntarthatóság jegyében szervezték meg. Ennek keretében egyik fő célkitűzésként a játékok karbonlábnyomát a londoni és Rio de Janeiró-i olimpiák átlagos szintjének felére csökkentették. A másik fő környezetvédelmi intézkedés a Szajna kitisztítása volt, amely a botrányok ellenére viszonylag sikeres beruházás volt. Jelen cikkünkben összeszedtük a szervező város és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság fenntarthatósági vállalásait és a főbb intézkedéseiket.

Az extrém meleg időjárás miatt a 2024-es olimpia szervezői számos versenyszámot a korai órákra hoztak előre, óvva ezzel a sportolókat. A klíma nem először szól bele a játékok lebonyolításába, a 2021-es tokiói olimpia során is a maratont a Hokkaidó szigeten található Szapporo városba helyezték át, amely mintegy 800 kilométerrel északabbra helyezkedik el a fővárostól. A környezetváltozás következtében egyre több célkitűzést határoznak meg, amelyek segítségével mérsékelhetőek a káros természeti hatások. A környezetvédelmi megfontolások trendje 2012-ben érte el az olimpiát is, a londoni nyári játékok volt az első, ahol a fenntarthatóságot kiemelt szempontként kezelték a szervezők. Ennek keretében például az eseménysorozat alatt felhasznált víz 40 százaléka újrahasznosított esővíz volt. Négy évvel később, a Rio de Janeiró-i olimpiát a természet konzerválása és a korábban lepusztított környezet helyreállítása mentén szervezték meg. Egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk a 2024-es párizsi olimpia általános számadatairól, egy másikban pedig a várható gazdasági megtérüléséről. Jelen írásunkban azt részletezzük, hogy a fenntarthatóság és a környezetvédelem érdekében milyen vállalásokat tettek és milyen megoldásokkal éltek a szervezők.

Fenntarthatósági vállalások és intézkedések a párizsi olimpiai játékok alatt

Az idei nyári olimpia karbonlábnyomát a 2012-es és a 2016-os játékok átlagos szintjének felében maximalizálták. Az üvegházhatású-gázok kibocsátásának megfelezésével a párizsi olimpia során mintegy 1,75 millió tonnával kevesebb szén-dioxid jut a Föld légkörébe, mint a londoni és Rio de Janeiró-i játékok alatt átlagosan.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19134482/

Minél kevesebb új sportpálya építése, meglévőek korszerűsítése és kibérlése. A játékok megrendezéséhez szükséges helyszínek 95 százaléka már vagy rendelkezésre állt, vagy pedig csak átmeneti, könnyen elbontható elemekből épült fel. A fennmaradó hiányosságokat környezetbarát nyersanyagokból és építészeti eljárásokkal pótolták. A lehetőségekhez mérten minél több versenyszámot a szabadban tartottak meg. Erre egészen jó példa a Szajna folyó három eseményen való hasznosítása. Az összesen 35 rendezvényhelyszín közül csupán kettőt építettek fel újonnan; a Le Bourget mászófalat és az Aquatics Központ úszócsarnokot. Utóbbit a játékok végeztével multifunkciós közösségi uszodává alakítják át, mivel a párizsi gyerekek jelentős hányada nem tud úszni.
Teljes egészében megújuló energiaforrások alkalmazása. Az üvegházhatású-gázok kibocsátását tovább tudták mérsékelni azzal, hogy kizárólag megújuló energiaforrásokból, illetve atomerőművekből származó energiát használtak fel. A kevés, elengedhetetlenül szükséges generátort pedig bioüzemanyaggal, illetve hidrogénnel hajtották, ezzel is minimalizálva a károsanyag-kibocsátást. Az olimpikonokat elszállásoló épületek is geotermikus erőforrásokkal és napelemekkel voltak felszerelve. A 60 méter magasan egy hőlégballonra erősített lebegő olimpiai láng sem fosszilis tüzelőanyaggal égett, csupán vízpárával és fénysugarakkal keltették a láng illúzióját.
A játékosok szállítására és a rendezvény lebonyolításhoz környezetbarát gépjárműflottát használtak. Az olimpikonok szállítási útját megfelelő szervezéssel minimalizálták, illetve kizárólag a Toyota által gyártott elektromos, hibrid és hidrogén-meghajtású személy-gépkocsikat használtak.
Újrahasznosítható berendezések használata. A sportcsarnokokban és szálláshelyeken használt bútordarabok számát negyedével, 600 ezer darabra sikerült csökkenteni, illetve ezek is lebomló vagy pedig könnyen újrahasznosítható alapanyagokból készültek. Az Aquatics Központ összes ülőhelyét például az Île-de-France régió iskoláiban összegyűjtött műanyag hulladékból gyártották. A létesítmény további különlegessége, hogy egyik zászlóshajó projektje annak a francia célkitűzésnek, miszerint a 2015-ös párizsi klímacélokkal összhangban a középületek alapanyagaiként legalább fele arányban fát és egyéb természetes anyagokat használjanak. A díjátadó-ünnepségek során kiosztott érmek mindegyike is újrahasznosított fémből készült.
A játékokon többnyire bérelt sporteszközöket használtak. A versenyek során használt mintegy kétmillió darab sportszer háromnegyedét sportegyesületektől kérték kölcsön, hasonlóan az elektronikus eszközökhöz, mint például televíziók, nyomtatók, számítógépek, és a sátrakhoz, mobilházakhoz.
Élelmiszerhulladék komposztálásával, kétszer több növényi eredetű alapanyag használatával és az egyszer-használatos műanyag evőeszközök számának csökkentésével megfelezték egy átlagos étkezés karbonlábnyomát. A játékok során felszolgált 13 millió ételadag hozzávalóinak 80 százaléka Franciaországból, negyede pedig a Párizs környéki régió gazdáitól származott. Emellett a PET-palackok számának csökkentése érdekében mintegy 700 poharas italautomatát is telepítettek. Az elkészített ételek 80 százaléka fenntartható minősítéssel rendelkezett és 30 százalékuk pusztán növényi eredetű alapanyagokból állt.
Párizs közösségi közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésével lehetővé tették, hogy az olimpiai falu 10 kilométeres körzetében elhelyezkedő rendezvényhelyszínek mindegyike tömegközlekedéssel megközelíthető legyen. Ennek egyik eleme a járatok 15 százalékkal való sűrítése volt. A 2024-es olimpiai játékokat 35 helyszínen rendezték meg, Párizs mellett többek között Bordeauxban, Lyonban, Marseillesban vagy a francia-polinéziai Tahitin. A versenyhelyszínek négyötöde Párizsban volt található. Emellett mintegy 415 kilométernyi kerékpárutat is létrehoztak és 3000 bérelhető biciklit is elhelyeztek az utakon. Az olimpia karbonlábnyomának túlnyomó részét a látogatók generálják, így kiemelten fontos, hogy a közösségi közlekedést fejlesztve mérsékeljék a káros környezeti hatásokat. A látogatók karbonlábnyomát sajnos csak egy bizonyos szintig lehet mérsékelni, ugyanis a messziről érkező turisták Párizsba jutása kizárólag repülőgéppel oldható meg. A koronavírus miatt elhalasztott, majd zárt kapuk mögött megtartott tokiói olimpia karbonlábnyoma pont emiatt volt jelentősen alacsonyabb.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19145080/

Beszállítói láncok rövidítése a káros anyagok visszafogása és a lokális gazdaság élénkítése érdekében. Az olimpia beszállítóinak közel 80 százaléka helyi kis- és középvállalkozás, és a szervezők 90 százaléka francia.

Olimpiai játékok során számos maradandó beruházás megvalósul, amely a környezetvédelmet is szolgálja

Egy olimpia pénzügyi megtérülését nem érdemes pusztán az elköltött pénz és a jegyértékesítésből, közvetítési díjakból, illetve reklámbevételekből befolyó összeg egyenlegéből kiszámítani, hiszen egy ekkora rendezvénynek számos átcsatolásos pozitív gazdasági haszna van. A játékokat megrendező város profitálása nem is ezen jövedelmekből származik, hiszen ezek tetemes része a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és a szervezésben, nemzetközi közvetítésben résztvevő vállalatokat illeti. Az átcsatolásos gazdasági hatások így is számottevőek, gondolhatunk ezalatt a befogadó ország lakossági egészségügyi állapotának javítására, a turisztikai többletbevételekre, vagy az országimázs javítására. Az olimpia képes a befogadó várost felhelyezni a turisztikai világtérképre, javítva ezzel globális ismertségét. Azonban a nyári olimpiai játékokat általában olyan városokban rendezik meg, amelyek eredendően jelentős turisztikai célpontok, hiszen ezen települések rendelkeznek olyan infrastruktúrával, ami képes több millió látogató szállítására és elszállásolására.

Az olimpiához hasonló méretű sportesemények kapcsán fontos gazdasági kérdésként merül fel, hogy a rendezéshez felépített létesítményeket milyen formában hasznosítják a továbbiakban. Az olimpiai pályázatok elbírálása során mindig kiemelt szempont, hogy jelentős infrastrukturális fejlesztések is megvalósuljanak a befogadó városban. A 2024-es olimpia helyszínéről 2017-ben döntöttek, miután Párizs és Los Angeles megegyezett az idei és a négy év múlva tartandó játékok felosztásáról, illetve miután Budapest visszavonta a jelentkezést.

A francia főváros nevezésének egyik legfőbb eleme a Szajna kitisztítására való vállalkozás volt. Ennek keretében mintegy 1,4 milliárd euró értékben korszerűsítették Párizs több mint 150 éves eső- és szennyvíz elvezető hálózatát, illetve óriási víztározókat építettek az esőzésekre készülve. A beruházás keretében mintegy 20 olimpiai úszómedence összesített kapacitásával (50 ezer köbméter) megegyező méretű esővíz-gyűjtő tárolót építettek. A szokásosnál csapadékosabb időjárás (1950-óta kizárólag 2016-ban volt több csapadék az olimpia idején a francia fővárosban) következtében a földalatti tárolókapacitás nem volt elegendő a többletesőzés felfogására, így a tervezettnél szennyezettebb volt a város fő folyójának vize, amelyben 101 év óta tilos a fürdőzés. Bár a kitisztítás egyik eredeti célját, miszerint ezzel egész évben alkalmassá teszik a Szajnát az úszásra nem sikerült teljesíteni, a folyó vízminőségén jelentősen sikerült javítani. Emmanuel Macron francia elnökkel szemben Párizs polgármestere, Anne Hidalgo ugyan betartotta ígéretét és megmártózott a folyóban, azonban az olimpia alatt több játékos rosszul lett. A beruházás összességében sikeresnek mondható, hiszen nőtt azon napok száma, amelyeken úszásra alkalmas a folyó, 34-re nőtt a Szajnában megtalálható halfajok száma az 1990-es 14-ről, illetve a két évtizeddel ezelőtti szinthez képest 90 százalékkal kevesebb kezeletlen szennyvíz kerül a vízbe.

A játékokra felhúzott létesítmények a főváros lakhatási helyzetét is enyhítik, mivel például az olimpiai falut hatezer fő befogadására alkalmas lakóparkká alakítják át, amelynek 25-40 százaléka szociális lakás lesz. A befogadó városrész energetikai hálózatát is korszerűsítik, illetve új áramvezetékek lefektetésével és elektromos hűtő-fűtő berendezések installálásával javítják a lakosság életszínvonalát és mérséklik az üvegház-hatású gázok kibocsátását.

A környezetvédelem érdekében a jövőben több országban rendezhetik meg az olimpiát

A 2014-ben a NOB által elfogadott Olympic Agenda 2020 értelmében a jövő olimpiai játékai egyre inkább figyelembe fogják venni a környezetvédelmi megfontolásokat is. A 2028-as olimpiát megrendező Los Angeles szakértőket küldött Párizsba a Szajna kitiszítása és a fenntarthatósági intézkedések tanulmányozása érdekében. A fenntarthatóság miatt egyre többen osztják azt a véleményt, hogy fel kell hagyni az olimpia mindig más helyszínen történő megrendezésével. A modernkori olimpia megálmodója, Coubertin báró 19. századi terve szerint a játékokat kizárólag Görögországban és Franciaországban rendezték volna meg. A friss javaslatok kis módosítással ehhez az eredeti koncepcióhoz térnek vissza, vagyis a különböző versenyszámokat mindig ugyanabban, a megfelelő feltételeket teljesítő országban kellene megrendezni. Ezzel – hasonlóan a 2020-as labdarúgó európa bajnoksághoz – több ország és több néző is személyesen be lenne vonva a játékokba, így teljesítve az olimpia alapeszményét, közelebb hozva egymáshoz a nemzeteket népszerűsítve a sportot.

A fenntarthatóság jegyében a párizsihoz hasonlóan a két év múlva esedékes milánói téli olimpia megrendezéséhez szükséges létesítmények 93 százaléka szintén már meglévő építményeket fognak használni. A 2028-as, egy korábbi elemzésünk alapján a pénzügyi szempontból az eddigi legsikeresebb nyári olimpiát tartó Los Angelesben ez az arány 100 százalékos lesz, a 2032-es brisbanei játékok esetében pedig 84 százalékos.