2024-ben, Párizsban már láthattuk: az olimpiaszervezés új korszakba lépett. Ez már nem a gigantikus, egyszer használatos stadionok időszaka. Az új modell a költséghatékonyságra, a fenntarthatóságra és a meglévő infrastruktúra újrahasznosítására épít. 2026-ban a Milano–Cortina téli olimpia lesz a következő próbatétel. Ott vizsgázik igazán az új szemlélet: lehet-e világeseményt rendezni úgy, hogy közben a hosszú távú fenntarthatóság marad a középpontban?
A váltás oka világos.
Egyre kevesebb város vállalja a rendezést, a társadalmi elvárások pedig megváltoztak. A fiatalabb generációk számára a minimalizmus, a sokoldalúság és a fenntarthatóság ma már alapelv.
Ebben a kontextusban érdemes Magyarország szerepéről is beszélni. Az elmúlt évek nagy nemzetközi sporteseményei már ezt a modellt követték. A Duna Aréna nem egyszeri beruházás, hanem rendszeresen használt, nemzetközi szintű versenyhelyszín. Az atlétikai világbajnokság öröksége tovább él, a stadion többfunkciós használata pedig hosszú távú koncepciót mutat. 2026-ban az első Atlétikai Világdöntő, valamint a labdarúgó Bajnokok Ligája-döntő is hazánkba érkezik.
Magyarország bizonyítja: képes világeseményeket rendezni meglévő és jól kihasznált infrastruktúrával. A magyar modell másik erőssége a kreatív helyszínválasztás: a Városligeti-tó, a Hősök tere, a Parlament előtti Duna-part, a város ikonikus tereinek bevonása nemcsak látványos, hanem költséghatékony és fenntartható is.
Felmerül tehát a kérdés: egy ilyen infrastruktúrára és tapasztalatra építve reális lehet-e a jövőben egy magyarországi olimpiai pályázat? Nem a régi, túlköltekező modell szerint. Hanem az új, racionalizált, fenntartható olimpiaszervezési keretrendszerben.
A nemzetközi trendek most abba az irányba mutatnak, hogy a meglévő létesítményekre és regionális együttműködésre épülő pályázatok kerülhetnek előtérbe. Magyarország az elmúlt években bebizonyította, hogy képes fegyelmezett, jól szervezett és gazdaságilag megalapozott sportesemények lebonyolítására. A kérdés már nem az, hogy lehet-e új modell szerint olimpiát rendezni. Hanem az, hogy ki áll készen erre a szemléletváltásra.
Ezekről a dilemmákról beszélget Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az Inforádió műsorvezetőjével, Szabó Gergővel.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
