A következő évtizedek legnehezebb társadalmi és gazdasági feladata a fenntartható gazdasági rendszerek kialakítása, amely a természeti erőforrások és a környezet megóvásával, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentésével valósítható meg. Ezek a folyamatok jelentős változásokat indítottak be az ipari termelésben. Ennek egyik példája a hagyományos járművekről az elektromos járművekre való átállás, amely napjainkban alapvetően változtatja meg az ágazat fejlődését, a szükséges alkatrészek körét, és ezzel együtt a globális versenyt. Azok a gazdaságok, amelyek nem tartanak lépést az új irányzatokkal, köztük a zöld átállással és a fenntartható ipari termeléssel, lemaradhatnak a globális versenyben. Ennek fényében az elemzés azt kívánja bemutatni, hogy Magyarországon hogyan alakul a fenntartható és környezeti szempontból zöld termékek előállítása és exportálása.

Szerző: Braun Erik

Loading...

Taking too long?

Reload document

| Open in new tab

Letöltés [1.69 MB]

Az akkumulátorgyártás kapacitását növelő beruházások kapcsán fogalmazódottak meg azok az állítások, amely szerint Magyarország a környezetszennyező és energiaigényes termékek gyártására és exportálása specializálódik. Adódik a kérdés, hogy Magyarország valóban kizárólag az ilyen típusú termékek gyártását erősíti, vagy esetleg más, a termelés és a felhasználás szempontjából zöld (környezetet kevésbé megterhelő) terméket is előállít a világpiac számára. Ezen gondolatok mentén az elemzésben bemutatásra kerül a zöld termékek magyar exporton belüli részesedésének vizsgálata. A kapott eredmények azt mutatják, hogy hazánkban 1995 és 2021 között megduplázódott a zöld termékek aránya, amely a zöld ipari átállás felé való elmozdulást is mutatja. A vizsgált időszak végére Magyarország megduplázta a zöld termékek részesedésének arányát (14,46 százalék), amellyel messze megelőzte a globális átlagot (9,12 százalék). A legfontosabb zöld termékek is a járműiparhoz és az elektronikai iparhoz kötődnek, amely ágazatok a magyar gazdaságban kiemelt fontosággal bírnak. A zöld átállás egyben a globális verseny erősödését is jelzi, hiszen, akik nem tudják tartani a lépést a legújabb trendekkel, lemaradhatnak és negatív gazdasági következményekkel szembesülhetnek. Ebből a szempontból úgy tűnik, hogy Magyarország igyekszik lépést tartani és környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek gyártása is összpontosít.

Bevezetés

Az elemzés aktualitását és motivációját elsősorban a hazai akkumulátorgyártással kapcsolatos események adják. Az utóbbi években Magyarországon számos beruházás valósult meg (például a Samsung gödi gyára, vagy az SK Innovation komáromi üzeme), ahol multinacionális vállalatok különféle akkumulátorokat állítanak elő, újabban pedig a Debrecenbe tervezett CATL vállalat megvalósítani kívánt beruházása került előtérbe. Az iparág méretét tekintve elmondható, hogy Magyarország az export adatok alapján az egyik legnagyobb akkumulátorgyártó országává vált az elektromos autókhoz is felhasznált akkumulátorok esetében (Braun, 2023), amit tovább erősíthet a tervezett beruházások megvalósítása.

Az akkumulátorgyárak működésével kapcsolatban azonban számos aggály merül fel környezeti és társadalmi szempontból is. Először is, az akkumulátorok előállításához sok energiára van szükség (Yuan et al., 2017). Ha a termelés folyamatát felbontjuk az alapanyagok kibányászásától a végtermék elkészítéséig, akkor az látható, hogy főként az akkumulátorok alkatrészeinek előállítása a leginkább energiaigényes folyamat, nem az összeszerelés vagy az alapanyagok előállítása, kibányászása (Romare and Dahllöf, 2017; Yuan et al., 2017). Másodszor, a termelés közben szennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe, a természetes vizekbe vagy a talajba, amelyek az emberek egészségügyi állapotát is veszélyeztethetik (van der Kuijp et al., 2013; Liu et al., 2014). Harmadszor, az akkumulátorok iránti növekvő kereslet egyre sürgetőbbé teszi az elhasznált termékek tárolását, lebontását és újrahasznosítását is, amely folyamatok szintén jelentős környezetszennyezéssel járhatnak együtt (Mrozik et al., 2021). Jelen tanulmánynak nem célja alaposan bemutatni ezeket a környezeti hatásokat, viszont ezen tényezők megemlítése rávilágít arra, hogy számottevő környezeti hatással bír az akkumulátorgyártás. Ezen tényezőket figyelembe véve érthetővé válik, hogy a társadalom részéről ellenállásba ütközhet ezen termékek gyártókapacitásainak kiépítése és specializálódásának erősítése.

A hazánkban az akkumulátorgyártás kapcsán kibontakozó viták során gyakran merülnek fel azok a kritikák, hogy a magyar gazdaság a környezetszennyező iparágak bevonzásán és fejlesztésén keresztül serkenti a gazdasági növekedést, háttérbe szorítva a hosszú távú társadalmi és környezeti hatásokat. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy egy gazdaság több ezer terméket is előállíthat, amelyek között vannak olyanok is, amelyek környezeti szempontból is előnyösnek tekinthetők. Alkalmazásukkal hatékonyabb energiafelhasználás érthető el, használatuk kevésbé szennyezi a levegőt vagy a természetes vizeket, megújuló energiaforrásokból származó energia használatát teszi lehetővé, vagy összességében a termelésük kevésbé veszi igénybe a környezetet (Sauvage, 2014). Ezeket a termékeket nevezzük zöld termékeknek és a gyártásuk nemzetgazdaságban betöltött szerepével megvizsgálhatjuk, hogy mekkora a „Zöldipar” mérete a teljes iparon belül. Ilyen terméknek minősülnek például a napelemek és azok tartozékai, amelyek a megújuló energiaforrások felhasználását teszik lehetővé, csökkentve ezzel a környezeti terhelést. A zöld termékek gyártásának előnyei közé tartozik, hogy serkenti a technológiai innovációt és környezeti szempontból hatékonyabbá teszi az ipari termelést (Talebzadehhosseini and Garibay 2022). Utóbbi azt jelenti, hogy a zöld termékekre történő specializáció révén növekszik az energiafelhasználás termelékenysége, azaz egységnyi energia felhasználásával több terméket állít elő a gazdaság, vagy egységnyi termék előállítása kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár együtt.

A Zöldipar és a fenntartható gazdaság

A globális versenyben a vállalatok és a nemzetgazdaságok iparai számos kihívással néznek szembe, amelyek közül az egyik legfontosabb az ipar 4.0-technológiához kapcsolódik. A digitalizáció és az elektromos kommunikációs technikák fejlődése a termelés hatékonyságát is tovább növelhetik (Kovács, 2017). Azok a vállalatok és országok, amelyek nem veszik át ezeket a termelési eljárásokat, a globális versenyben lemaradhatnak és végső soron az ott élő emberek jóléte is csökkenhet.

Az ipar folyamatos fejlesztése és a gazdasági növekedés, mint legfőbb gazdasági cél mellett más irányzatok is felvetődnek, amelyek a fenntarthatósághoz is kapcsolódnak (Dombi és Málovics, 2015). Ezek a gondolatok arra épülnek, hogy a jelenlegi ipari termelés az erőforrások túlzott felhasználásán alapul és tekintettel azok véges mennyiségére, ez a fejlődési pálya előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik. Másrészt, a társadalom és az emberek jólétét nemcsak a gazdaság növekedése és a folyamatos hatékonyságjavulás mozdíthatja előre, hanem a környezet megóvása, az ökológiai rendszerek fenntarthatósága és egy igazságosabb társadalmi rendszer felé történő elmozdulás. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó két legfőbb irányzat a körforgásos gazdaság, valamint a kék gazdaság koncepciója (Jaehn, 2016). A körforgásos gazdaság egy zárt rendszeren belül képzeli a termelési folyamatokat, ahol a termelés és a végtermék felhasználásból származó hulladékokat újra felhasználják, akár más termékek előállításához, és ezáltal a hulladékok helyettesíteni tudják a természeti erőforrásokat (Li and Su, 2012). A kék gazdaság koncepciója ezzel szemben arra épít, hogy minden tevékenység összefüggésben áll a természettel és a környezettel, így a gazdaság vizsgálatát is csak a környezet elemzésével együtt lehet megtenni (Pauli, 2010). A legújabb irányzatok pedig, amelyek a fenntarthatósághoz kapcsolódnak, a természeti erőforrások megóvása mellett arra is épít, hogy a termelés és a gazdaság rendszerek az őket érő sokkhatásoknak milyen mértékben képesek ellenállni, másképpen fogalmazva mennyire reziliensek (Kiss és szerzőtársai, 2019).

A tanulmányban bemutatni kívánt elemzések az eddigi irányzatoktól eltérő elveken alapulnak, azonban közös vonás a fenntarthatóság és a környezetvédelem előtérbe helyezése. Az utóbbi években több olyan tanulmány is megjelent, amely a zöld termékek gyártására koncentrált (Fraccascia et al., 2018; Mealy and Teytelboym, 2020; Talebzadehhosseini and Garibay 2022).  Az ide tartozó elemzések legfőbb eredményei közé tartozik, hogy azok a gazdaságok, amelyek új, zöld termékek gyártására kezdtek el specializálódni, relatív alacsonyabb károsanyag-kibocsátást értek el (Mealy and Teytelboym, 2020; Talebzadehhosseini and Garibay 2022), fenntarthatóbbá téve ezáltal az ipari termelést és a gazdaság fejlődését. A folyamat kiinduló pontja a technológiai innováció és a több környezet megóvásával kapcsolatos innováció, amely fokozza a zöld termékek gyártását és exportálását, amely végső soron kisebb környezeti terhelést is okoz (Mealy and Teytelboym, 2020; Talebzadehhosseini and Garibay 2022). A zöld termékek gyártásának és exportálásának mértékével tehát mérni lehet egy gazdaság termelésének fenntarthatóságát az előállított termékek környezeti terhelésének szempontjából.

Hasonlóan az ipar 4.0-technológiák által felvetett kihívásokhoz, a fenntarthatóság, a környezetvédelem, az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele esetében is igaz, hogy azok a vállalatok és gazdaságok, akik nem fejlődnek ezen a téren, lemaradhatnak a globális versenyben. Emiatt olyan gazdasági szerkezet kialakítása szükséges, amely ösztönzőleg hat a zöld termékek fejlesztésére és előállítására.

Zöld termékek meghatározása

A termékek környezeti szennyezés szempontjából történő meghatározása nehéz feladat, hiszen számos tényezőt szükséges figyelembe venni. Mennyire energiaigényes az előállítás? Milyen természeti erőforrások szükségesek? A termelés és a felhasználás során mennyire szennyezi az adott termék a levegőt, a természetes vizeket vagy a talajt? Milyen hatást gyakorol a termék használata az emberek egészségügyi állapotára? Segíti-e a termék a megújuló energiaforrások használatát? A termék gyártása és/vagy felhasználása az adott tevékenység esetében hatékonyabban, azaz kevesebb energia és erőforrás által elvégezhető-e, avagy sem? Az ehhez hasonló tényezők alapján több terméklistát lehet találni a szakirodalomban, amelyek megnevezik a zöld termékek körét, azonban nem alakult ki egységes, teljesen precíz módszertan szerint lehatárolt lista. Az OECD (Gazdasági Együttműködési Fejlesztési Szervezet) munkatársa azonban összeállított egy egységesített terméklistát, amely különböző szempontok szerint határozta meg a zöld termékek körét (Sauvage, 2014). Ezt a listát más kutatások során is felhasználták a zöld termékek meghatározásához (lásd például Talebzadehhosseini and Garibay 2022). A listába azok a termékek kerülhettek be, amelyek az alábbi 11 tényezőt tekintve kedvező hatással bírnak a környezetre:

• légszennyezés,
• tisztább vagy erőforrás-hatékonyabb technológiák és termékek,
• környezetbarát termékek a végfelhasználás vagy a felhasználás utáni ártalmatlanítás során,
• hő-energiagazdálkodás,
• környezetfigyelő, elemző és értékelő berendezések,
• természeti erőforrások védelme,
• zaj- és rezgéscsökkentés,
• megújuló energiához kapcsolódó berendezés,
• szilárd és veszélyes hulladékok kezeléséhez és újrahasznosításához köthető, rendszerek,
• talaj és víz tisztításához vagy kármentesítéséhez használható termékek, és
• szennyvíz- és ívóvízkezeléssel kapcsolatos termékek.

A felsorolt jellemzők alapján összesen 248 termék tartozik a zöld termékek kategóriájába. Ezek a termékek a nemzetközileg is használt vámtarifaszámok (harmonised system (HS) klasszifikáció) alapján is beazonosíthatók, amelyek lehetővé teszik az egyes országok exportjának vizsgálatát a zöld termékekre vonatkozóan. Az export adatok alapján következtetni lehet, hogy a globális piacon az egyes országok milyen termékekkel jelennek meg és az egyes termékekre milyen mértékben specializálódtak. A termékek pontos köre megtalálható Sauvage (2014) tanulmányában.

Az elemzésben a BACI CEPII legfrissebb, 2023. február 1-én közzétett exportadatait használtam fel (Gaulier and Zignano, 2010).  A kereskedelmi adatok segítségével képet kaphatunk arról, hogy az egyes gazdaságok milyen mértékben specializálódtak a zöld termékek gyártására.

Zöld termékek exportja

Zöldipar a világgazdaságban

Mielőtt Magyarország elemzése következne, érdemes megvizsgálni, hogy globálisan hogyan alakult a zöld termékek exportja és részesedése a globális külkereskedelmen belül. Ez azért is fontos, mert segít a globális trendek beazonosításában és a Magyarországra vonatkozó számítások értékelését is könnyebbé teszi. Az eredmények szerint 1995-ben a világon végbement külkereskedelmi tranzakciók 4982 milliárd amerikai dollárt tettek ki, melyből a zöld termékek kereskedelme 351 millió dollár volt, a teljes külkereskedelem 7,05 százaléka. Ezt követően mind a globális kereskedelem és mind a zöld termékek kereskedelme is alapvetően egy növekvő tendenciát ír le, egészen 2008-ig. Az 1. ábrán azonban az is látható, hogy a zöld termékek részesedése 2003-tól kezdődően számottevően növekedni kezdett, 2008-ban már elérte a globális kereskedelem 7,74 százalékát. 2009-ben a világkereskedelem a világgazdasági válság hatására zsugorodott, azonban a zöld termékek aránya elérte már a 8,27 százalékot. A 2010-es években a válságot megelőző évekkel ellentétben nem figyelhető meg a globális kereskedelem ugrásszerű bővülése, viszont a zöld termékek aránya folyamatosan emelkedett, 2020-ban 1573 milliárdot (9,35 százalékot), 2021-ben pedig 1919 milliárdos (9,12 százalékot) forgalmat ért el. Az időbeli alakulásból tehát az látszódik, hogy a 2000-es évektől kezdődően a zöld termékek kereskedelme nemcsak folyó áron és volumenben emelkedett, hanem a globális kereskedelmen belül is egyre nagyobb szereppel bír. Ez a minta egybe vág azzal, hogy az utóbbi egy-két évtizedben egyre nagyobb figyelem hárul a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásaira, a hatékonyabb energiafelhasználásra, és a fenntartható gazdaságok kialakítására.

1. ábra: A zöld termékek részesedése a globális kereskedelemből. Forrás: BACI CEPII. Saját szerkesztés.

A zöld termékek csoportjába összesen 248 termék tartozik jelenleg, amelyből példaként megemlítésre került korábban a napelemeket és a tartozékait tartalmazó termékkategória. A napelemek használata által úgy állíthatunk elő villamosenergiát, amely egyrészt kevésbé szennyezi a környezetet, mint például egy szénerőmű, másrészt nem csökkenti a Földön található, korlátos energiahordozók mennyiségét. Ez a technológia széles körben elterjedt és jól szemlélteti, hogy milyen termékek is tartoznak a zöld termékek kategóriájába. A 2. ábra ezek alapján a napelemek és a tartozékainak külkereskedelmét mutatja 1995 és 2021 között. Az időszak elején a termék kereskedelme 3,32 milliárd dollár érték körül alakult, ami 2011-re elérte már a 74,37 milliárdot is. Ez egyben azt is jelenti, hogy 16 év alatt 22-szeresére növekedett a napelemek külkereskedelme, ami az átlagnál magasabb növekedési ütemet jelent. 2011 után a napelemek kereskedelme megtorpant, volt olyan év, amikor az 50 milliárd dollárt sem érte a forgalmuk, 2021-ben viszont ismét egy ugrásszerű növekedés tapasztalható és a globális értékesítés ismét elérte a 70 milliárd dolláros szintet.

2. ábra: A napelemek és tartozékainak globális külkereskedelme. Forrás: BACI CEPII. Saját szerkesztés.

2021-ben összesen 4641 termékkategóriában folytattak külkereskedelmet az országok egymással és a teljes külkereskedelem 0,0033 százalékát tették ki a napelemek. Ezzel a forgalommal ez a termék érte el a 37. helyezést a termékek rangsorában a kereskedelem értékét tekintve. A napelemek kiválasztása és vizsgálata tehát rámutat arra, hogy néhány zöld termékek kereskedelme az átlagnál nagyobb növekedést is elért a vizsgált időszakban, továbbá a világpiacon a legfontosabb termékek között is találhatók zöld termékek. Ezek egyben rávilágítanak arra is, hogy a zöld termékek gyártásában és exportálásában kimagasló lehetőségek rejlenek. Nemcsak a környezetre gyakorolt pozitív hatásokat tekintve, hanem a gazdasági fejlődést is serkentheti ezen termékek gyártására történő szakosodás. Sőt, a zöld termékek előállításának fokozásával csökkenthetők azok a kockázatok is, amelyek éppen az új trendek, mint például a zöld átállás felé való elmozdulásból fakadnak.

A Zöldipar fejlődése Magyarországon

A magyar zöld termék export időbeli alakulása hasonló tendenciát ír le, mint a globális kereskedelem. 2008-ig egy jelentős növekedési pálya tapasztalható, a válság hatására egy visszaesés, majd egy felpattanás. 2011-től kezdődően egy viszonylag stabil pályán mozgott az export, míg végül 2021-ben egy jelentősebb növekedés figyelhető meg. A zöld termékek exportja 1995-ben 1,12 milliárd dolláros forgalmat ért el, ami a teljes export (14,46 milliárd dollár) 7,80 százaléka. Ez nagyjából megegyezik az előző bekezdésben leírt globális aránnyal. Az időszak további részében a forgalom értékét vizsgálva hasonló tendenciák tapasztalhatók, mint a teljes export esetében. Fontos eltérés azonban, hogy a növekedési ütemeket tekintve a zöld termékek exportja eltérő. 2001-től kezdődően a válságig a zöld termékek exportja nagyobb mértékben növekedett, mint az átlagos termékeké, míg a válság alatt kevésbé esett vissza ezen termékek külföldi értékesítése. Kisebb-nagyobb ingadozások mellett a számítások azt mutatják, hogy a zöld termékek exporton belüli részesedése a 2001-ben megfigyelhető 7,52 százalékról 2014-re már elérte 14,85 százalékot. Összeségében tehát a zöld termékek aránya megduplázódott ezen időszak alatt. 2014 után enyhén alacsonyabban alakult ez a részesedés, de 2021-re ismét 14 százalék fölé emelkedett, ekkor már megközelítette a 20 milliárd dolláros forgalmat. Ha ezt összevetjük a globális átlaggal, akkor az látható, hogy a 2001-2014 között az átlagosnál jobban növekedtek a zöld termékek. Másrészt, az összehasonlításból arra is fény derül, hogy az időszak végén a zöld termékek aránya globálisan 9,12 százalékot tettek ki, míg Magyarországon ez jelentősen nagyobb, 14,46 százalék.

3. ábra: A zöld termékek részesedése a globális kereskedelemből. Forrás: BACI CEPII. Saját szerkesztés.

Az eredményeket összefoglalva az látszódik, hogy Magyarország a globális átlaghoz képest nagyobb arányban exportál zöld termékeket, ami egy elmozdulást jelent a zöld átállás és a fenntarthatóság irányába.

A globális elemzés során a napelemek és tartozékai kerültek kiemelésre, mint széles körben ismert és használt zöld termék, ami ráadásul a fontosabb termékek közé tartozik a forgalmi értékeket tekintve. Magyarország esetében is érdemes megvizsgálni, hogy mely zöld termékek exportja kimagasló. Ha az összesített zöld termékekre vonatkozó export adatokat szétbontjuk a 248 zöld termékre, akkor az látható, hogy Magyarországon a legnagyobb értékben külföldön értekesített termék a járművekhez használt gáz turbinák. Ezeket az alkatrészeket többnyire katonai járművekbe, vontatásra vagy nehézemelésre használt járművekbe építik bele. Az így alkalmazott meghajtás energiatakarékosabb más meghajtásokhoz képest, ezáltal környezetkímélőbb. Az időbeli elemzésből az is kiderül, hogy az utóbbi néhány évben jelentősen növekedett ezen termékek magyar exportja, 2021-ben már meghaladta a 2824 millió dollárt.

A második legnagyobb mértékben exportált zöld termék az elektromos irányító és elosztó berendezések. Ezek az eszközök az elektromos áramot irányítják és osztják szét az elektromos berendezésekben a különböző áramkörök és felszerelések között, melynek köszönhetően hatékonyabb az áramfelhasználás, továbbá a berendezések védelméül is szolgálnak. Ezen termékek hazai exportja 2010 és 2016 között ugrott meg számottevő mértékben, több mint négyszeresére növekedett a külföldi értékesítés ezen időszak alatt. 2021-ben a termék exportforgalma elérte a 2374 millió dollárt.

A zöld termékek közül kiemelkedő exportaránnyal rendelkeznek még a statikus konverterek. Ezeket átalakítókat a változó áramú (AC) elektromos áramot alakítják át egyenárammá (DC), főként alacsony feszültségű eszközökben (például számítógépekben) használják. Segítségükkel szintén hatékonyabban használható fel az elektromos áram. Ezen termékek magyar exportja 2021-ben 1454 millió dollár körül alakult.

Az export értékét tekintve további fontos zöld termék még a gáz turbinákhoz használt alkatrészek, a dízel- és féldízelmotorok, valamint a háztartási készülékekhez felhasznált elektromos motorok. Korábban már szó esett arról, hogy a gáz turbinák miért is tekinthető zöld terméknek, viszont a kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy nemcsak magát a turbinát, hanem az előállításukhoz szükséges alkatrészeket, különféle elemeket is viszonylag magas értékben exportálja Magyarország. A dízel- és féldízelmotorok számos, különféle járműhöz (autókhoz, buszokhoz, teherautókhoz) használják. Azért tekinthetők zöld terméknek a besorolás szerint, mert kevesebb szennyezést bocsátanak ki a benzinmotorokhoz képest és az üzemanyag-felhasználást tekintve is hatékonyabbak, továbbá tartósabbak is, mint a benzinmotorok. A magyar export 2002 után indult jelentős növekedésnek, egészen 2018-ig – kivéve a 2008-2009-es válság okozta megtorpanást. Ezen időszak alatt 29 millió dollárról 720 millió dollárra növekedett a külföldi értékesítés. Végül, a háztartási készülékekhez használt elektromos motorok. Ezek az eszközök azért tartoznak a zöld termékek közé, mert használatukkal az elektromos meghajtásnak is köszönhetően hatékonyabban végezhetők el a háztartási feladatok. Például egy mosogatógép segítségével sokkal kevesebb vízre van szükség a mosogatáshoz, még akkor is, ha figyelembe vesszük a felhasznált áram okozta környezeti terhelést. Ezen termékek exportja először 2005 és 2011 között futott fel, majd egy enyhe megtorpanást követően 2015 és 2021 között ismét egy erőteljes növekedés figyelhető meg. 2021-ben az export értéke meghaladta az 50 millió dollárt.

A konkrét zöld termékekkel kapcsolatos elemzések alapján több lényeges következtetés vonható le. Először is, a zöld termékek esetében is elsősorban járműiparhoz és az elektronikai iparhoz tartozó termékek a legfontosabb exportcikkek. Másodszor, az is jól látható, hogy ezen termékek esetében az átlagosnál jóval nagyobb növekedés tapasztalható az exportban. Harmadszor, az egyes termékek exportnövekedése eltérő mintákat ad. Például a dízel- és féldízelmotorok kereskedelme a vizsgált időszak végén alacsonyabbá vált a csúcshoz képest, melynek egyik oka lehet az elektromos autók fokozódó népszerűsége az utóbbi években.

4. ábra: A magyar gazdaság legnagyobb értékben exportált zöld termékei. Forrás: BACI CEPII. Saját szerkesztés.

A Zöldipar fejlődésének globális összevetése

Az előző alfejezetben bemutatásra került, hogy Magyarországon a zöld termékek gyártása és exportja nagyobb mértékben növekedett a globális átlaghoz képest. Ennek alapján érdemes lehet megvizsgálni, hogy mely más országok azok, ahol az exporton belül relatív magas vagy alacsony ezen termékek részesedése, és Magyarország hol helyezkedik el ebben a rangsorban. Az így kapott rangsor látható az 5. ábrán.[1] A számítások szerint a zöld termékek exporton belüli rész 2021-ben Szlovákiában a legmagasabb 18,36 százalékkal. Japán a második 17,62 százalékkal, őket követi Németország 16,40 százalékkal, Románia 15,22 százalékkal, Csehország 14,66 százalékkal, majd a rangsor 6. helyén Magyarország 14,45 százalékkal. Az első tízben található még Dánia, Ausztria, Kína és Szlovénia is. Az időszak elején Magyarország a 13. helyet foglalta el a vizsgált országok közül, amit végül a 6. helyezésre sikerült javítani. Ha a tágabb régiókat vizsgáljuk, akkor az látható, hogy a kelet-közép-európai országok a lista elején találhatók, és Bulgária kivételével, Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában is magasabb a zöld termékek exportaránya a globális átlagnál, hasonlóan Magyarországhoz. Ezzel szemben, a fejlettebb európai országokban, mint például Hollandia, Írország, Norvégia vagy Svájc, az arányszám alacsonyabb a globális átlagnál. A pontos adatok az 1. és a 2. táblázatban láthatók.

A zöld termékek exportarányának dinamikus vizsgálata arra is rámutat, hogy néhány fejlett ország esetében, mint például Svájc vagy az Amerikai Egyesült Államok, a zöld termékek exportaránya csökkent a vizsgált időszak alatt. Előbbi esetében 4,16 százalékkal, míg utóbbinál 0,30 százalékkal. Ez a csökkenés annak fényében még jelentősebb, hogy a globális átlag növekedett 1995 és 2021 között. Ezzel szemben a kelet-közép-európai országoknál a zöld termékek aránya a globális növekedéshez képest is magasabb volt.

Összefoglalás

A tanulmány célja az volt, hogy bemutassa, a magyar ipari termelés milyen mértékben állít elő és exportál zöld termékeket, amelyek környezet megóvásában, az energia hatékonyabb felhasználásában és a fenntartható gazdaság kialakításában töltenek be nélkülözhetetlen szerepet. Ezt a témát elsősorban az utóbbi időszakban fellángolt vita adja, amely az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos beruházás kapcsán alakult ki a hazai közéletben és a tudományos közösségekben.

5. ábra: Országok rangsora a zöld termékek exportaránya szerint. Forrás: BACI CEPII. Saját szerkesztés.

1. táblázat: A zöld és szennyező termékek exportaránya a kelet-közép-európai térségben. Forrás: BACI CEPII. Saját szerkesztés.

2. táblázat: A zöld termékek exportaránya néhány nyugat-európai országban és a világ legnagyobb gazdaságaiban. Forrás: BACI CEPII. Saját szerkesztés.

Az akkumulátorgyártás megterheli a környezetet, az ágazat hazai felfuttatásával pedig kialakult az a kép, miszerint Magyarország az utóbbi években kizárólag a környezetszennyező termékek gyártására fókuszált. Ehhez képest a kapott eredmények azt mutatják, hogy hazánkban 1995 és 2021 között megduplázódott a zöld termékek aránya, amely a zöld ipari átállás felé való elmozdulást is mutatja. A globális átlaghoz viszonyítva ez a növekedés erőteljesebb volt. Kezdetben a zöld termékek exportaránya hazánkban 7,80 százalékot tett ki, ami már ekkor is valamivel magasabb volt a globális átlagnál, a 7,05 százaléknál. Az időszak végére Magyarország megduplázta a zöld termékek részesedésének arányát (14,46 százalék), amellyel messze megelőzte a globális átlagot (9,12 százalék). A legfontosabb zöld termékek a magyar exportban a gáz turbinák és azok alkatrészei, az elektromos irányító és elosztó berendezések, a statikus konverterek, a dízel- és féldízelmotorok, valamint a háztartási készülékekhez használt elektromos motorok. Ezek a termékek jól tükrözik, hogy a legfontosabb zöld termékek is a járműiparhoz és az elektronikai iparhoz kötődnek, amely ágazatok a magyar gazdaságban kiemelt fontosággal bírnak. A zöld átállás egyben a globális verseny erősödését is jelzi, hiszen, akik nem tudják tartani a lépést a legújabb trendekkel, lemaradhatnak és negatív gazdasági következményekkel szembesülhetnek. Ebből a szempontból úgy tűnik, hogy Magyarország igyekszik lépést tartani és környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek gyártása is összpontosít.

A nemzetközi összehasonlítás arra mutat rá, hogy más kelet-közép-európai országok esetében a magyar helyzethez hasonló tendenciák láthatók. Ezzel szemben, a nyugat-európai országoknál és a fejlettebb gazdaságoknál a zöld termékek aránya jellemzően kisebb mértékben növekszik, vagy inkább csökken.

Az elemzéssel kapcsolatban lényeges megemlíteni, hogy kizárólag a zöld termékek termelését és annak alakulását vizsgálja az exportadatok alapján. Ebből kifolyólag nem vizsgálja például az akkumulátorgyártás vagy más szennyező termékek előállítását és időbeli alakulását. Ebből az is adódik, hogy kizárólag a zöld termékek vizsgálatával nem lehet meghatározni, hogy a gazdaságok ipara összességében mennyire tekinthető szennyezőnek vagy éppen zöldnek.

Végül, azt is fontos leszögezni, hogy minden ipari tevékenység valamilyen mértékben megterheli a környezetet, tehát a zöld termékek előállítása is erőforrásokat igényel, ezáltal valamekkora környezeti terheléssel jár együtt. Viszont alkalmazásuk révén más termékeket, eljárásokat válthatnak ki, amely által a gazdasági tevékenységek, vagy a hétköznapi élet alacsonyabb környezetszennyezéssel jár együtt, ezáltal összességében fenntartóbbá válik a termelés és a fogyasztás.

Felhasznált források

Braun E. (2023): Akkumulátorgyártó nagyhatlommá válik-e Magyarország? Portolfio. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230208/akkumulatorgyarto-nagyhatalomma-valik-e-magyarorszag-595244

Dombi J. – Málovics Gy. (2015): A növekedésen túl – egy új irányzat hozzájárulása a fenntarthatósági vitához. Közgazdasági Szemle, 62(2), 200-221.

Fraccascia, L. – Giannoccaro, I. – Albino, V. (2018): Green product development : what does the country product space imply? Journal of Cleaner Production, 170(1), 1076-1088.

Gauiler, G. – Zignano, S. 2010. BACI: International trade database at the product level (the 1994-2007 version). http://www.cepii.fr/CEPII/fr/publications/wp/abstract.asp?NoDoc=2726

Jaehn, F. (2016): Sustainable Operations. European Journal of Operational Research, 253(2), 243-264.

Kiss T. – Hartung K. – Hetesi Zs. (2019): Termelőüzem ökológiai szempontú elemzése. Közgazdasági Szemle, 66(7-8), 863-886.

Kovács O. (2017): Az ipar 4.0. komplexitása – I. Közgazdasági Szemle, 64(7-8), 823-815.

Li, R. H. – Su, C. H. (2012): Evaluation of the circular economy development level of Chinese chenical enterprises. Prodedia Environmental Sciences, 13, 1595-1601.

Liu, G. – Yu, Y. – Hou, Y. – Xue, W. – Liu, X. – Liu, Y. – Wang, W. – Alsaedii, A. – Hayat, T. – Liu, Z. (2014): An ecological risk assessment of heavy metal pollution of the agricultural ecosystem near a lead-acid battery factory. Ecological Indicators, 47, 210-218.

Mealy, P. – Teytelboym, A. (2020): Economic complexity and the green economy. Research Policy, 51(8), 103948.

Mrozik, W. – Rajaeifar, M. A. – Heidrich, O. – Christensen, P. (2021): Environmental impacts, pollution source and pathwaís of spent lithium-ion batteris. Energy and Environmental Scicence, 14(12), 6099-6121.

Pauli, G. (2010): A kék gazdaság. PTE KTK Kiadó.

Romare, M. – Dahllöf, L. (2017): The life cycle energy consumption and greenhouse gas emissions from lithium-ion batteris. IVL Swedish Environmental Research Institute.

Sauvage, J. (2014): The stringency of environmental regulations and trade in environmental goods. OECD Trade and Environment Working Papers 2014/03.

Talebzadehhosseini, S. – Garibay, I. (2022): The interaction effects of technological innovation and path-dependent economic growth on countries overall green growth performance. Journal of Cleaner Production, 333, 130134.

van der Kuijp, T. J. – Huang, L. – Cherry, C. R. (2013): Health hazards of China’s lead-acid battery industry: a review of tis market drivers, production processes, and health impacts. Environmental Health, 12, 1-10.

Yuan, C. – Deng, Y. – Li, T. – Yang, F. (2017): Manufacturing energy analysis of lithoum ion battery pack for electric vehicles. CIRP Annals, 66(1), 53-56.

[1] Az adatbázisban jóval több ország található, mint amennyi az ábrán látható rangsorban szerepel. Az ábra jobb átláthatósága miatt a 10 milliárd dollár alatti exporttal rendelkező országok kiszűrésre kerültek, ugyanis, ezek az országok elenyésző szerepet töltenek be a globális kereskedelemben, másrészt, egy-egy termék az ő esetükben szélsőségesen magas exportrészesedéssel rendelkezhet, amely az export alacsony volumenéből fakad.

Braun Erik

Külső senior elemző | Megjelent írások

Braun Erik egyetemi tanársegéd és kutató a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. Doktori fokozatát 2021-ben szerezte meg közgazdaságtudományok területén, fő kutatási területe a gazdasági hálózatok, azon belül a globális értékláncok és kereskedelmi kapcsolatok elemzése.

• 🌍 Akkumulátor nagyhatalom-e Magyarország?
• Helyzetkép a Keleti Nyitás Stratégia megvalósításáról: külkereskedelem (I. rész)
• Oroszország európai importfüggősége