🔋A Joe Biden, amerikai elnök által összeállított klímavédelmi csomagot a szenátus még 2022 augusztusában fogadta el. Az inflációcsökkentő törvénynek is nevezett, 369 milliárd dolláros javaslatgyűjtemény jóváhagyását csaknem másfél évnyi politikai konfrontáció előzte meg a republikánusok és a demokraták között. Az említett keretösszeg olyan, az Egyesült Államok piacaira belépni kívánó cégek és vállalkozások részére nyújt támogatást, amelyek alacsony szén-dioxid kibocsátású termékek (például elektromos járművek) alkatrészeinek előállításában érdekeltek. Az Európai Unió legfőbb döntéshozóinak köreiben a tervezet nagy felháborodást váltott ki. Úgy vélik, az USA tisztességtelen eszközökkel csábítja a tengerentúlra a komoly üzleti és gazdasági potenciállal rendelkező vállalkozásokat. Mai bejegyzésünkben azokat az európai válaszlépéseket tekintjük át, amelyek némiképpen ellensúlyozni próbálják az Egyesült Államok versenyelőnyét.
🇩🇪Az Európai Unión belül alapvetően kettő különböző álláspont látszik kibontakozni a témát illetően. Németország szövetségi kancellárja, Olaf Scholz, valamint gazdasági és éghajlatvédelmi minisztere, Robert Habeck úgy vélik, szükségtelen létrehozni egy teljesen új, uniós szintű szabályozási programot. A németek állaspontja szerint a már létező klímavédelmi projektek még több milliárd eurónyi kihasználatlan forrással bírnak. Ezzel összefüggésben kijelentették: elleneznek minden, az Európai Unió szabadkereskedelmi szellemiségével ellentétes protekcionista intézkedést. Éppen ez a felfogás mutat rá az Egyesült Államok klímavédelmi csomagjának legfőbb hátulütőjére: több szakértő véleménye szerint tisztességtelen előnyökhöz juttatja az amerikai –és az USA területén letelepedő– gyártókat az európaiakkal szemben. A német kormány éppen ezért egy 10 milliárd eurót is meghaladó támogatási összeggel kívánja ösztönözni vállalatait a megújuló technológiákba való beruházásokra. Azonban látnunk kell, hogy az egyes európai országok költségvetési kapacitásai eltérőek, így a hazai vállalatok klímasemlegességi törekvéseinek támogatása sem valósulhat meg megegyező mértékben, nem minden kormány képes ekkora támogatási összegek folyósítására.
💨Mint már említettük, Németország nem támogatja egy teljesen újszerű, uniós klímavédelmi program létrehozását, de a már meglévő tagállami szabályozások összehangolását kiemelten fontosnak tartja. A német „klíma-klub” ötlete első ízben a 2020-as évben merült fel, az elgondolás az ekkor még pénzügyminiszteri pozícióban tevékenykedő Olaf Scholz nevéhez köthető. A politikus szerint ez a platform lehetőséget biztosítana „ambiciózus, merész és együttműködő” államok számára, hogy klímaprogramjaikat összeegyeztessék, illetve összehangolják. Az ötlet centrumában az Unió „Irány az 55%” célkitűzése áll, amely az 1990-es szinthez viszonyítva 55%-kal kívánja lecsökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU-n belül 2030-ig. A klíma-klub tervezetének szövegét 2022. december 12-én fogadták el a G7 országok találkozóján. A dokumentum a szerveződésre kormányközi vitafórumként hivatkozik, amely –klímabarát árucikkek előállításán és forgalmazásán keresztül– aktívan hozzájárul a globális felmelegedéssel szembeni világszintű fellépéshez. A tagok köre tehát nem csupán európai államokra korlátozódna. Pillanatnyilag úgy fest, a klub gyakorlati tevékenysége a COP28 konferencián kezdődhet meg, 2023 decemberében. Azonban az elgondolást számos kritika érte. Domien Vangenechten, az E3G klímaügyi think tank szakértője szerint a német modell számos problémát hordoz magában, előírásai sok helyen nem kellőképpen konkrétak. Akad azonban még egy vezető európai uniós tagállam, amelyik fel kíván lépni a környezet és az európai ipari vállalkozások védelmében.
🇫🇷Az amerikai protekcionizmus Franciaország kormánya szerint is komoly veszélyt jelenthet az európai iparra nézve. 2021-ben a franciaországi ipari szektorok 3,2 millió embert foglalkoztattak, illetve a bruttó hazai termék nagyjából 10%-át (nagyjából 300 milliárd USD; forrás: Világbank) termelték ki. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az ország karbon-kibocsátásának több, mint 20%-a innen származott. Emmanuel Macron 2022. november 8-án tárta a nyilvánosság elé klímavédelmi-stratégiáját. A tervezet célja az elkövetkezendő évtízedben 50 olyan ipari objektum környezetkárosításának megfelezése, amelyek kivétel nélkül Franciaország 120 legjelentősebb CO2-kibocsátója közé sorolhatók. Előzetes becslések szerint ez a lépés közel 5%-kal redukálná a francia károsanyag-kibocsátás mértékét. A kormány 5 milliárd eurót különít el a projekt végrehajtására, amely összeg szétosztását a következőképpen tervezik: 4 milliárd eurót bocsátanak azon vállalkozások rendelkezésére, amelyek –előzetesen benyújtott– dekarbonizációs tervezetei kedvező minősítésben részesültek. Az Euractiv értesülései szerint a megmaradó 1 milliárd eurót 26 ezer kis-és középvállalkozás támogatására és klímabarát technológiák elterjesztésére fordítanák a következő öt év során. Jól látható, hogy a felvázolt elképzelés kettős célkitűzéssel rendelkezik: egyrészről fel kíván lépni a globális felmelegedés káros hatásai ellen, másrészről meg kíván alapozni egy, az USA-val és Kínával szemben is versenyképes európai uniós ipari működést.
🏭Maxime Combes –a Multinationals Observatory közgazdásza– éles kritikát fogalmazott meg a francia modell működőképességét illetően. A szakember kifogásolja, hogy a kedvezményezett ipari létesítmények listáján nem szerepel egyetlen finomító sem, noha ezek környezetkárosító hatása rendkívüli módon magas. Megemlíti továbbá, hogy az 50 kiválasztott objektum együttesen már 3 milliárd eurót is meghaladó kibocsátási-kvótát kapott az Európai Unió kibocsátáskereskedelemi rendszerének (ETS) keretein belül. Az ETS szisztéma korlátozza az egyes energiaigényes iparágak által kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét. A szabályozás alá eső szektorok közé tartozik többek között a cement-és mészgyártás, az üveg-és papírgyártás, valamint a vas-és acél előállításával kapcsolatos ipari szegmensek. Az emisszió fokozatos redukálásának érdekében megállapításra került egy felső határérték, amit évről évre csökkentenek. Az egyes országoknak, illetve vállalkozásoknak lehetősége van kereskedni saját kvótáikkal, meghatározott feltételek szerint: egységnyi kvóta értékesítését követően a bevételek legalább felét a környezeti fenntarthatóság megerősítésére kell fordítani, például erdősítésre, esetlegesen a tömegközlekedési rendszerek villamosítására. Ami Magyarországot illeti, a kvótabevételek jelentős része az Innovációs és Technológiai Minisztérium által, energetikai- modernizációs célokra kerül felhasználásra.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/hogyan-lett-a-kelet-kozep-europai-regio-az-egyik-legnagyobb-autogyarto-es-erdemes-e-ezzel-komolyabban-foglalkoznunk/
Fetter Bálint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterszakos hallgatója. Érdeklődése középpontjában az afrikai és európai fejlődő országok gazdasági átalakulása, a migráció, illetve a demográfiai problémák állnak.
