📚 Érdekes sorrendre figyelhetünk fel akkor, ha az ezer főre jutó személygépkocsigyártás mutatóját vesszük górcső alá. A 2020-as adatok szerint első négy ország toronymagasan a kelet-közép európai régióból kerül ki, és a listában negyedik helyen szereplő Magyarország, még olyan autógyártó nagyhatalmakat is megelőz, mint az USA, vagy éppen Franciaország. Érdemes egyáltalán ezzel a mutatóval foglalkoznunk, van komolyabb mögöttes tartalma? Ennek áttekintésére vállalkozik az alábbi bejegyzés.

🖩A nemzetközi statisztikák szerint hosszú évek óta (tehát nem egyetlen év adatáról van szó) az ezer főre jutó személygépkocsi gyártás tekintetében Szlovákia a világelső több mint 200 darabbal, a második a Cseh Köztársaság közel 136-os mutatóval, míg a harmadik Szlovénia kicsit több mint 100 személygépjárművet gyárt 2020-as adatok szerint. Ezután közvetlenül Magyarország következik közel 83-as darabszámmal. Ezeket az országokat kisebb lemaradással követi Dél-Korea (78 darab), majd Japán (76 darab), később Németország (62 darab) és Spanyolország (60 darab) következik. Az USA-ban 34, míg Franciaországban nagyságrendileg 33 darab autót szerelnek össze ezer főre vetítve. Ezen lista is bizonyítja, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország joggal érdemelte ki a „Kelet-Közép Európa Detroitja” címet. Ezek az országok valóban sok kész autót állítanak elő, és rendkívül nagy potenciáljuk van az összeszerelés tekintetében.

Fontos azonban ráirányítanunk a figyelmet arra, hogy a személygépkocsigyártás értéklánca összetett és sokszereplős folyamat, melynek különböző szeleteinél eltérő hozzáadottértékek születnek. A rendszerváltást követő évtizedekben a jellemzően nyugat-európai autógyártók folyamatosan telepítették az akkor az Európai Unió ajtaján kopogtató országokba az összeszerelő üzemeiket, amelyek eleinte szinte kizárólag előmunka szintjén kapcsolódtak a hazai gazdaságokhoz, és jellemzően izoláltan szigetszerűen működtek. Az utóbbi években azonban látványosan kiszélesedtek a beszállítói hálózatok és ma már sokan megdöbbenve gondolnak vissza azokra a kilencvenes évekre, amikor például a Magyarországon elsők között megjelenő Suzukinak csak egyetlen beszállítója volt. A MOL ugyanis minden futószalagról legördülő járműbe 5 liternyi üzemanyagot tankolt.

Az autógyártók már jóval szervesebben kapcsolódnak a cseh, a szlovák, vagy éppen a magyar gazdaságokba, és ma már nem teljesen igaz, hogy élesen elválik földrajzilag a legnagyobb hozzáadottértéket jelentő kutatás és fejlesztés és a legszerényebbe potenciállal bíró az összeszerelő tevékenység. Magyarországon például rendkívül látványosan kapcsolódik össze a győri Széchenyi Egyetemen a felsőoktatás és a járműgyártás az Audi Hungária Járműmérnöki Karon, amely többek között letéteményese annak, hogy komoly elmozdulást történt annak érdekében, hogy a járműgyártás mutatója ne csak összeszerelést jelentsem. Ezen utóbbi jelentőségét sem szabad azonban kisebbítenünk, hiszen a beszállítói hálózatok, a munkahelyek, az épített infrastruktúra és gazdasági tevékenység után befizetett adók együttesen jelentős integráló szerepet töltenek be és hozzájárulnak a gazdaság jobb teljesítményéhez.

Az viszont érdemes észben tartanunk, hogy a mennyiségi adatot közlő statisztikai mutatók gyakorta árulkodóak, azonban számos mögöttes és járulékos tényezőre nem tudnak rámutatni. Az ezer főre jutó személygépkocsigyártás intenzitási mutatója sok érdekességet takar, a hozzáadott értékről azonban kevésbé árulkodik.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#autogyartas #v4 #keleteuropa #detroit #erteklanc