🌡️ Az energetikai krízis elindította a fűtési lehetőségek újragondolását, különösen Európában. Az Oroszország és Ukrajna között kirobbant háború hatására tovább emelkedő földgázárak, illetve az energiabiztonság megingása az olyan alternatív, elektromos fűtési lehetőségek felé terelték a figyelmet, mint a hőszivattyú. Ráadásul a hőszivattyúkkal csökkenthető a környezeti terhelés is. Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) összesítése alapján 2021-ben már 2,2 millió hőszivattyút értékesítettek, amely egyharmadnyi növekedésnek felel meg az Európai Unióban. Az összes ilyen berendezés így már megközelítette a 17 millió darabot, ezzel körülbelül 14 százalékos részesedéssel rendelkezik az európaiak fűtési módjain belül. A dinamikus növekedés várhatóan a következő években is fennmarad, mivel a 2022. májusában közzétett REPowerEU terv arra épít, hogy az EU-ban duplájára nő a hőszivattyú telepítések éves száma, ezáltal 2026-ig 20 millió, míg 2030-ig közel 60 millió ilyen eszközt fognak működésbe állítani. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint globálisan a hőszivattyúk részesedése az épületek fűtése terén a jelenlegi tíz százalékos szintről 2030-ra a duplájára növekedhet.
📈 2022-ben tovább bővült a hőszivattyúk értékesítése Európában, az év első felében egyes országokban (Lengyelország, Hollandia, Olaszország és Ausztria) közel a duplájára nőtt az eladások száma. Összességében 2022-ben a német és finn piacokon például 50 százaléknál nagyobb éves növekedés történt. A Német Hőszivattyú Szövetség (BWP) adatai alapján az EU legnagyobb gazdaságában tavaly 236 ezer hőszivattyút értékesítettek. A Finn Hőszivattyú Szövetség (SULPU) adatai alapján közel 200 ezer eszközt adtak el egy olyan piacon, ahol 1,4 millió már működő egység az ország fűtési igényének egyötödét biztosítja.
💼 A hőszivattyúk további növekvő terjedése várhatóan a foglalkoztatottságra is pozitív hatást gyakorol majd. Európában a hőszivattyúk több mint 110 ezer embernek biztosítanak munkát jelenleg, amelynek 37 százaléka az ipari termelés területén dolgozik. Az EHPA számításai alapján, mivel a felhasználói igények jelentősen növekednek, már jelenleg is félmillió szerelőre van szüksége a kontinensnek. Az EU ambíciózusos tervei alapján ugyanakkor további 125 ezer fővel kellene bővíteni az iparág foglalkoztatottságát.
🇭🇺 Magyarországon a Statista adatai alapján 2020-ban már közel 22 ezer hőszivattyú működött, amely a 2017-es érték több mint duplája. A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (MAVIR) következő tíz évre szóló hálózatfejlesztési tervében azzal számol, hogy 2032 elejére csak a főváros területén 24-39 ezer hőszivattyú beüzemelésre kerülhet sor lakossági és üzleti oldalon összesen. Az IEA összesítése alapján a magyar célkitűzés, hogy 2030-ig a hőszivattyúk végső energiafogyasztása a 2020-as érték hatszorosára emelkedjen. A MAVIR becslése alapján a hűtésre és fűtésre is alkalmas lakossági hőszivattyúk száma 2032 elejére 108-190 ezer darabra is emelkedhet annak alapján, hogy konzervatív vagy dinamikus felfutás valósul meg. Üzleti felhasználási területen rendre 11-20 ezer darab. Mindez öt-tízszeres állománynövekedést jelent a magyar piacon.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/azerbajdzsan-az-europai-unio-egyik-legjelentosebb-energiabeszallitojava-valik/
Az ábra forrása: https://www.ehpa.org/press_releases/record-growth-for-europes-heat-pump-market-in-2021/
Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorokra koncentrál.
